Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

SHAG PROLETÁRJAI, EG¥ESOüeT£R4 AZ MSZMP BORSOn-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 103. szám Ára: 1,40 Ft Kedd, 1981. május 5. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a Magyar Vöröskereszt Losonczi Pál beszéde, Kádár János levele a fővárosi jubileumi ünnepségen A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfor­dulójáról országos ünnepség­gel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milliós tagsá­gú tömegmozgalom több mint 000 vöröskeresztes aktivistá­ja vett részt az Építők Dózsa György úti székházénak kongresszusi termében rende­zett centenáriumi ünnepségén. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskeresz­tes mozgalmak és a nemzet­közi Vöröskereszt-szervezetek képviselői is. Dr. Gegesi Kiss Pál akadé­mikus, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének el- inöke üdvözölte ezután az ün­nepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkárát, Sar­lós Istvánt, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának I főtitkárát, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Végrehajtó Bi­zottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állo­másait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult ideiglenes nem­zeti kormány már 1944 de­cemberében intézkedett a Vöröskereszt újjászervezésé­ről. 1945 áprilisában Buda­pesten munkához látott új- szervezeti formában a Vörös- kereszt Központi Vezetősége. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rendele­tével a magyar törvények közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949- ben elfogadott genfi egyez­ményeket, majd megalkotta a Magyar Vöröskeresztről szó­ló 1955. évi 25. számú tör­vényerejű rendeletét. Ez utób­biban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevékenységében bekövetkezett lényegi válto­zásokat, és demokratikus tö­megszervezetnek minősítette az addigi egyesületet. Azóta öt kongresszus értékelte a szervezet fejlődését és megje­lelte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt 13 ezer alap­szervezetében több mint egy­millió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával se­gítik az országos méretű, sokirányú feladatok megol­dását. Tíz- és százezrek vál- ialnak-végeznek társadalmi munkát a Vöröskereszt kü­lönböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben, a csa­ládvédelemben, a véradás szervezésében, az elsősegély­nyújtás oktatásában és szer­vezésében. szociális feladatok megoldásában. Nemes eszmék és magasztos célok szolgálatában I Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanács ne­vében — mint mondta: tisz­telettel és őszinte nagyrabe­csüléssel — az ünnepség résztvevőit, és a jubiláló Ma­gyar Vöröskereszt aktivistáit, minden tagját. — Az egykori segélyegylet, amelyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881 májusá­ban, nagyot nőtt egy évszá­zad során, a szocializmus építésének esztendeiben pe­dig társadalmunk minden ré­tegét érintő tömegszervezetté terebélyesedett — hangsú­lyozta, majd arról szólt: — Az emberiességgel a ' békéért! Korszerű, tartalmas jelszó, amelyet nemcsak a már mil­liónál nagyobb létszámú ha­zai vöröskeresztes tagság, ha­nem-a szocializmust építő né­pünk egésze is magáénak vall. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa nagyra érté­keli a Magyar Vöröskereszt­nek társadalmunk erkölcsi értékelt gyarapító munkássá­gát és megbecsüli az önzetlen társadalmi munkál végző ak­tíváit, tisztségviselőit és tag­jait. A legszebb erényekből fakadó hivatás: segíteni a rá­szorulókon, a bajba jutotta­kon. Önök — hangsúlyozta Losonczi Pál — e hivatás szellemében, az emberi élet védelmében különösen szép példáit adták a nép iránt ér­zett ' felelősségnek, jelesre vizsgáztak szocialista ember- szeretetből, humanizmusból. Önzetlen munkájuk kivívta egész társadalmunk megbe­csülését. — E nemes eszmék és ma­gasztos célok szolgálatában tanúsított helytállását érté­kelve a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa úgy hatá­rozott, hogy a Magyar Vörös- keresztnek megalakulása 100. évfordulója alkalmából, szo­cialista társadalmunk huma­nista feladatainak megoldá­sában. a népek közötti szoli­daritás és barátság elmélyí­tésében kifejtett, érdemes te­vékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét adományozza. — Ébben az ünnepélyes pil­lanatban, amikor átadom e magas állami kitüntetést, kí­vánom, hogy áldozatos mun­kájukat továbbra is az eddig tanúsított önzetlen lelkese­déssel végezzék egész népünk javára, a világ minden ha­ladó jó szándékú emberét let­tekre buzdító szép jelszavuk szellemében — mondta Lo­sonczi Pál. majd az ünnep­ség résztvevőinek nagy tapsa közepette átnyújtotta a szer­vezet elnökének a kitüntetést. Szerepe nélkülözhetetlen Az ünnepségen felszólaló Övári Miklós hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt meg­alakulása óta folyamatosan látja el hagyományos felada­tait. A világ szinte minden tájára eljutnak segélyszállít­mányai a természeti kataszt­rófák és háborús konfliktu­sok áldozatai részére: élelmi­szerek, , gyógyszerek, orvosi műszerek és felszerelések. Szervezésében több helyen magyar orvosok, ápolónők nyújtanak segítséget, a bajba jutott embereknek. A Vörös­keresztnemzetközi bizottsága megbízásából jelenleg a ne­gyedik egészségügyi csoport segíti a sokat szenvedett kambodzsai nép egészségügyi ellátását. Ott voltak a vö­röskeresztes aktívák a múlt évi Békés megyei árvíznél is, segítettek és támogatták a természeti csapás során ott­honaikat vesztett családokat, társadalmi munkájukkal is hozzájárulva családi tűzhe­lyeik felépítéséhez, helyreál­lításához. — Hazánkban az emberről való sokoldalú gondoskodás már több mint három évti­zede nem jelszó, hanem való­ság, aminek egyik bizonyí­téka az ingyenes egészségügyi ellátás. Társadalmi rendünk nagy történelmi vívmánya ez, de a legfejlettebb egészség- ügyi ellátás, a legjobb intéz­ményrendszer sem képes pó­tolni a társadalom önzetlen segítségét, az együttérző em­beri szót és segítő tettel, csak a kettő együtt teszi teljessé az emberről való gondosko­dást. Az állami egészségügyi szolgálat munkájához szoro­san kapcsolódó Vöröskereszt igy egészíti ki az egészségügyi (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból: (3. oldal) (3. oldal) 5 képernyő üt (4. oldal) (5. oldal) rieredméi (5, 7. oldat) A pöEcelápgyásban A Hollóház! Porcelángyárban Grunda Károly korongoló mokkáscsészék megmunkálását végzi. A félautomata géppel egy-egy műszakban átlagosan 4500 csészét készít el, ame­lyeket a továbbiakban még két alkalommal kiégetnek, majd festenek, s csak a szigorú minőségi ellenőrzés után kerülnek a kül- és belföldi üzletek polcaira. Megkezdődött az fikádé 141. közgyűlésé * Lázár György mondott beszédet Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi ter/nében megkezdődött tudományos életünk jelentős eseménye, az Akadémia 141. közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Miniszter tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Megnyitójában Szentágothay János, az Akadémia elnöke kifej tette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közre működött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésében, a VI ötéves népgazdasági terv véleményezésében. A tennivalókról szólva kiemelte, bogy a fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása. A megnyitót követően Szentágothay János átadta az idei akadé­miai aranyérmet és az akadémiai dijakat. Az Akadémia elnöksége a legnagyobb tudományos elismerést jelentő akadémiái aranyérmet 1981-ben Straub F. Brúnó akadé­mikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központi Er.zimológici intézete igazgatójának ítélte oda a bio­kémia terüietén kifejtett nagy jelentőségű tudományos munká­jáért, hazai es nemzetközi tudományszervezői, tudománypolitikai tevékenységéért. Megosztott dijat kapott Parkus Ottó, a műszaki tudományok doktora, n Nehézipari MíisZoki Egyetem vaskohászat- tcini tanszékének egyetemi tanára, a nagyolvasztókban végbemenő ircredukciás folyamatok elméleti és gyakorlati vizsgálataiért. A díjai: átadását kővetően Lazár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának nevében köszöntötte a Magyar Tudó­A kombinált acélműnél A Lenin Kohászati Művek nemrégiben felépített kombinált acélmű konverteres üzeme a mis­kolci Varga hegy oldaláról, madártávlatból. A kohászat legújabb üzemében már több mint 700 adag jó minőségű acélt csapoltak. ( nmnyos Akadémia tagjait, s meghívott vendégeket. Pártunk és kormányunk —- folytatta — már eddig is szá­mos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő fi­gyelemben részesíti e. tekin­télyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. A 141. közgyűlés napirend­jén szereplő fő téma; amely­nek. tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás”, azért érde­mel megkülönböztetett fi-; gyeimet, mert a műszaki ha­ladás és annak meggyorsítá­sa egyike azoknak a funda­mentális jelentőségű ielléle- ieknek. amelyek nélkülözhe­tetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minősé­gi változások keresztülvitelé­hez. A szocialista építömunka eredményes folytatásához ha­zánkban a belpolitikai felté­telek jók, sót kedvezőek. Né­pünk ' nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a kö­zös ügyekért vállait felelős­ség, töretlen az alkotókedv. A nemzetközi helyzet alaku­lásában -viszont az uióbbi években az enyhülés ellenfe­leinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedve­zőtlen folyamatok. A Világpolitikában bekö­vetkezett kedvezőtlen fejle­mények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági vál­tozások számunkra nem ke­vés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső feltételek között kell teljesítenünk azt, az egyébként is nehéz felada­tot, hogy elért vívmányain­kat megőrizve, rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban meg­felelő fejlődési pályára, hely­reállítsuk népgazdaságunk! egyensúlyát. Amikor gondjaink eredetép ről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült < külső körülményekkel magyaráz­nánk azokat. A jelenlegi, fő­leg pedig az egyensúlyi prob­lémákat kiváltó okok között (Folytatás a 2. oldalon) >

Next

/
Oldalképek
Tartalom