Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I APIA XXXVII. évfolyam. 102. szám Ara: 1,10 forint Vasárnap, 1981. május 3. Május elsejei ünnepségek megyénkben Nagygyűlés Sárospatakon Az ünnepi gyűlés résztvevőinek egy csoportja. Május elsejére Sárospatak lélekszámú közel kétszeresére növekedett. A hagyományos majális! ünnepség álcáiméból megrendezett nagygyűlésre a patakiakon kívül Sátoralja­újhelyről és a járás közsé­geiből is több ezren érkeztek a Bodrog-parti „berekbe”, a természeti szépségekben gaz­dag kirándulóhelyre. A színes forgatagot jelen­tősen gyarapította a diáknapi rendezvények sokasága is. A bizonytalan időjárás, a sze­merkélő eső sem tartotta tá­vol a bodrogközieket. a zemplénieket és a Hegyköz lakóit attól, hogy útra kelje­nek és részesed legyenek etáj központi ünnepségének. Tíz órakor a több ezer fős nagy­gyűlés résztvevőit és a meg­hívott vendégeket: a több napja megyénkben tartózko­dó neubrandenburgi pártkül­döttség tagjai, dr., dr. Ernst Albrechtot, a Neubrandenbur- gi megyei Pártbizottság titká­rát és Wolfgang Herrmannt, a pártbizottság osztályvezető­jét, Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Társada­lomtudományi Intézetének lóigazgatóját, a körzet ország­gyűlési képviselőjét, Gross Károlyt, az MSZMP K.B tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Jó­zsefet, a megye: tanács elnö­két, Molnár András, a Sáros­pataki városi Pártbizottság el­ső titkára köszöntötte. Az üdvözlő szavak után Grósz Károly mondott ünnepi beszédet. beszéde Ezt bizonyítják az elmúlt napokban adományozott ki­tüntetések is. E kitünteté­sekkel azokat a kollektívákat jutalmazták, amelyek több éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, s nagymértékben hozzájárul­tak a kongresszusi és a fel­szabadulási munkaverseny si­keréhez. Sikerük értékét nö­veli, hogy mindezt olyan idő­szakban tették, amikor a gazdálkodás feltételei nagy­mértékben megváltoztak, s nemcsak' nagyobb, hanem sok tekintetben új követelmé­nyeket is támasztottak a vállalatokkal szemben. Ezek a vállalatok a gyakor­latban bizonyították be, hogy a kedvezőtlen feltételek között sincs okunk a pesszimizmusra. Szocialista társadalmunk fejlettsége, rendszerünk szi­lárd gazdásági alapjai, ki­egyensúlyozott belpolitikai helyzetünk és szövetségeseink­kel való együttműködés olyan erőt jelentenek számunkra, amelyek lehetővé teszik, hogy — pártunk világos program­ját megvalósítva — korszerű választ adjunk a világgazda­ság kihívására, hogy megva­lósítsuk szocialista céljainkat. A kitüntetett vállalatok és szövetkezetek - sikerének tit­ka, hogy nem megkerülni igyekeztek a nagyobb felada­tokat. hanem azt keresték, hogy az adott lehetőségek között miképpen lehet úrrá lenni a nehézségeken. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kitüntetetteik között megyénk vállalatait, dolgozó kollektí­váit is űtt találjuk. A megyei pártbizottság nevében erről a helyről is valamenn y i ükét köszöntőm, elérL eredménye­ikhez őszintén gratulálok — mondta. Külön köszöntőm a Hegyalja Ruházati Szövetke­zetei, amely a legmagasabb kitüntetést, a Központi Bizott­ság Kongresszusi Zászlaját és a Minisztertanács Vörös Zász­laját nyerte el. A kitüntetés, az ünneplés azonban nemcsak az össze­gezés, hanem az előretekin­tés ideje is — mondta a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Felmérése annak, amit a jövőben kell megvalósítani. A feladatok továbbra sem könnyebbek, a gazdálkodás körülményei is tovább nehe­zülnek. A VI. ötéves terv cél­jainak megvalósítása, a gáza­dásáé kiegyensúlyozott fejlő­dése, a hatékonyság erőtelje­sebb kibontakoztatása, az életszínvonalban elért ered­ményeink megőrzése nagy kö­vetelményeket állít a válla­látok és szövetkezetek elé. Ezek teljesítésében változat­lanul az egyik legfontosabb erőforrás a dolgozók kezde­ményezőkészsége, aktivitása, a szocialista munka versenyben rejlő lehetőségek kiaknázása. A gazdasági nehézségek nem csupán a gazdaság szá­mára jelentene!: próbatételt. Próbára teszik az embert is, mert gyakran szokatlan és újtujia alkalmazkodásra kész­tetik. A gazdasági munkában to­vábbra is fontos tényező a minőség javítása. Ezt nem­csak távlati céljaink indokol­ják, hanem azok a konkrét külgazdasági viszonyok is, amelyek között ma — és min­den bizonnyal még jó ideig — dolgozni fogunk. Ezenről szól­va figyelembe kell venni nem­zetközi felelőssegünket is, hi­szen a szocializmus világpoli­tikát befolyásoló tényező lett. Munkánk hatékonysága, mi­nősége nem egyszerűen a mi belügyiünk, nem közömbös ez a nemzetközi kommunista es munkásmozgalom számára sem. A társadalmi haladásra vágyó tömegek szerte a vilá­gon a szocializmu&t nemcsak eszméink alapján ítélik meg, hanem a mindennapi gyakor­lat, az épitönvunkában elért eredmények alapján is. Külö­nösen nagy tehát a felelős­ségünk azért, hogy ily módon is segítsük elő a szocialista eszmék világméretű térhódí­tását. Pártunk politikájának cse­lekvő támogatását a dolgozó emberek mindennapi helyt­állásán is lemérhetjük. E po­litika megvalósítása nyomán hazánk a nemzetközi élet­ben is jelentős tekintélyt ví­vott ki magának. E politika folytatására népünk döntő többsége készen áll; ezzel tudjuk eszméinket még von­zóbbá fenni; ezzel tudunk ha­zánknak újabb elismerést szerezni a határainkon túl is; ezzel ünnepeljük méltókép­pen május elsejét, a munka ünnepét, a nemzetközi mun­kásosztály kiemelkedő sereg-' szemléjét. (Folytatás a *. oldalon) A virágot átnyújtani könnyebb, mint elmondani a hála szavait. A köszönetét - mindenért. Gyerekként pa­pírból szivet vágtunk ki, és a tanító néni diktálta: Édesanyámnak! Egyetlen szó a szív közepén. És hozzá a vi­rág. amit magunk szedtünk. Mert — magyarázták az isko­lában — ma anyák napja van. ünnep, nem olyan, mint a többi vasárnap. Családban nevelkedő gyerek nemigen töpreng a dolgon. „Szereted oz édesanyádat? Persze, hogy szeretem. És sze­ret ö téged? Nagyon." Anya és gyereke — a legszorosabb kötelék fűzi őket egymáshoz. Természetes kötelék, aminek fontossága semmi máshoz nem hasonlítható. Hogy ritkán beszélünk róla, hogy csak úgy elfogadjuk? Mi mást tehet­nénk? Ha hiányzik, ha elvesztettük, borzasztóan fáj. Ke­vés bűnt tartunk megbocsátliatatlannok. E kötelék elszaki- tásót, igen. Nincs bocsánat az anyának, aki gyerekét meg­tagadja, és a gyereknek, aki anyját ellöki magától. Ok ki­rekesztik magukat ai ünnepből, s róluk aligha hisszük, hogy emberi érzelmekre képesek és érdemesek. Felnőttként gondolkodunk mindezen, felnőttként kezdjük megérteni, mi is az a minden, amiért hálával tartozunk. Az életünkért, a létezésünkért. Amikor szabályos időközönként felsírtunk oz éhségtől, anyánk táplált. Nem emlékszünk rá, de tudjuk, hogy így történi: virrasztott mellettünk, ha lázba« égtünk. Apóit és jobban szenvedett betegségeinktől, 1 mi magunk. Megálmodott nekünk boldog életet. Amíg rajta múlott, mindent megtett, hogy álma valóra váljék. Évekig őrizte első réklinket, kiscipőnket, valahol ma is megvan egy hajfürtünk — még az első hajvágás emlékeként. Olvasott mesét és dicsérte ákombákom rajzainkat. „Csak a falót ne firkáld össze!" összefirkáltuk. Teleszórtuk a lakást papir- fecnikkel, lerámoltunk mindent, ami elérhető, törtünk, rom-' boltunk tudatlanul és többnyire büntetlenül. Mert hisze« ezzel is örömet okoztunk neki, hogy „jár már az életem, és amilyen eleven, a drága!” Mi voltunk az életem, a drága, a szememfénye. Később pedig a reményeket jól-rosszu! be­váltók, akiktől csak annyit kívántak, hogy „jobb legyen so­rod" I Visszük a virágot felnőttként. Vagy ha távol a szülői Ház, rohanunk a postára, időben érkezzék a távirat, a tőmon­datnyi anyák napi köszöntő. És furcsa módon, most se mi mondjuk elsőként, hogy'köszönöm, hanem ők, az anyák. Kö­szönik a virágot, jól látható helyre teszik a táviratot — „gondolt rám a gyerek!". Akinek mindennap kötelessége lenne, hogy éreztesse: az a kötelék megvan, és tudva tudja a köszönet, a hála okát. Mert gyermeke, bármennyife idősen is, gyermeke annak a mindenkinél szebb, a mindenkinél szebbnek, jobbnak tudott asszonynak. Ifjabb vállalati kitüntetések ~aÁ. Először kiváló a Heiőmenti Állami Gazdaság Az elmúlt év munkájának elismeréseként, megalakulása óta először tüntették ki a He- jűmenti Állami Gazdaságot a „Kiváló Vállalat" címmel, amelynek átadására május 1- én Nyckládhúzán körült sor. Az ünnepségen dr. Lórii György igazgató értékelte azokat az eredményeket, ame­lyeket kedvezőtlen időjárási viszonyok között ért el a nagyüzem. A 20,5 millió fo­rintos nyereség, amely )'3 szá­zalékkal magasabb a terve­zettől, a gyors munkaszerve­zési intézkedések, a rugalmas döntések, s a szívós, fáradsá­gos munka eredménye. Az év elején a szőlőt fagykár érle. a bjtöbb milliós veszteséget csak ta többi ágazat- hatékonyabb, jobb munkája tudta pótolni. Elsősorban a gyümölcster­mesztés, s az állattenyésztés, amelyekben az egyenletes lejlödes eredményeként ma­gas szintű a termelés. Az al­maültetvényeken hektáron­ként 30 tonnát meghaladó ter­mést szüretellek le.' ötmillió forint feletti nyereséggel. A korszerű szakosított telepen az egy tehéntől lejt tej menv- nyisége megközelítette az öt­ezer litert. Még nagyobb eredményről számolhattak be a sertéstenyésztők, ahol az összeszokott kollektíva példás munkával tízmillió forintos nyereséget ért el Ezeket az eredményeket értékelte a MÉM és a MEDOSZ elnöksé­ge, amikor Kiváló Vállalat, címmel tüntette ki a gazdasá­got. Az oklevelet Lakatos Ti­bor mezőgazdasági és élelmi­szeripari miniszterhelyettes (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly ünnepi A megyei pártbizottság ne­vében tisztelettel köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd méltatta május elsejét, a proletár nemzetköziség ün­nepét. Május elseje közel száz éve a proletár nemzet­köziség ünnepe; mintegy ki­fejezi a nemzetközi osztály­harc mindenkori állását. Mint minden kornak, a mi ko­runk internacionalizmusának is megvannak a sajátos, a mai korra jellemző követel­ményei. Kettőt kell ezek kö­zül hangsúlyozni, mint a leg­fontosabbakat: a szocialista országok együttműködését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősíté-/ sót. A szocialista országok egy­ségének erősítése alapvető nemzeti érdekünk. Külpoliti­kánkban megkülönböztetetten fontosnak tartjuk a Szovjet­unióhoz fűződő őszintéé« meg­bonthatatlan barátságunk szüntelen erősítését. Pártunk a proletár internacionaliz­mus alapján fejleszti kapcso­latait a testvérpártokkal is. Síkra száll a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének további erősítéséért — mondotta. — Majd azokról a belpolitikai és gazdasági kérdésekről szólt, amelyek napjainkban jellem­zik társadalmunkat. Gazda­sági helyzetünket elemezve hangsúlyozta, hogy több mint egy évvel a Xi I. kongresszus ttlün nyugodt letküsmeretlel Grósz Károly ünnepi beszédét mondja. mondhatjuk: a kongresszus iránymutatása nem marad visszhang nélkül dolgozó né­pünkben. A kongresszus ál­tal kitűzött célokat megyénk közvéleménye is egyetértéssel fogadta. Nagyin kell értékel­nünk, hogy 1980-ban már egyértelműen éreztette pozitív hatásúi az a gazdaságpolitikai irányvonal, amely a Közpon­ti Bizottság 1978 decemberi határozata óta iránytűje cse­lekvésünknek', és amelyet a XII. kongresszus is megerő­sített.

Next

/
Oldalképek
Tartalom