Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
ESZAK-ttftGYAROftSZAG 4 1981. április TO, péntek Házak és művelődés Ma este színházi bemutató: Borsod-miskolci Múzeum I I I 1 j t í Járás, Űjhely körül... Bodrogköz, Hegyköz, a Hegyalja egy része; ötvennél több település két várossal — sátoraljaújhelyi járás. Sárospatakon már mindinkább valósággá formálódik a remény, hogy végre lesz új művelődési ház; Sátoraljaújhelyen is jó ütemben folyik a művelődési központ felújítása, korszerűsítése. A kulturális, közművelődési élet természetesen eddig sem szünetelt e városokban, s az új, meg megújult létesítmények minden bizonnyal hatékonyabb tartalmi tevékenységre adnak majd lehetőséget. De vajon mi a helyzet a járás többi településén? A kérdés most, az újabb ötéves tervidőszak kezdetén különösen aktuális. Ezért kerestük meg a járási hivatal ágazati-koordinációs osztályának népművelési felügyelőjét, Iski Ildikót, hogy e témáról beszélgessünk. Mielőtt a jelen helyzet felvázolásához kezdenénk, nem árt feljegyezni: a sátoraljaújhelyi járás településein 18 művelődési ház, 2 klub- könyvtár és 25, úgynevezett közművelődési telephely (a , kis lélekszámú társközsé- j gekben) van; 4 településen j nincs művelődési otthon jel- ! legű intézmény. — Meglevő intézmény- i hálózatunkról általában azt - mondhatom, hogy állaguk J megfielelő; többségük a ha- j gyományos falusi „jelleget” 1 viseli magán, magyarán egy nagyteremből áll, esetleg egy-egy kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyiséggel kiegészülve. Az épületek , hagy többsége régi, s az előbb mondottak okán ke- ! vésse alkalmas korszerű köz- I művelődési tevékenységre; í vannak persze kivételek, I ezek között említhetem a ci- 1 gándi, a karcsai, a bodrog- olaszi művelődési házakat... — Az objektumok adottságai tehát meglehetősen meghatározzák a tartalmi tevékenységet? — Természetesen. A nagytermekben rendszeresek a \ játékfilmvetítések, itt tartják f a műsoros rendezvényeket, bálokat. Vagyis zajlik a szó- j kásos élet; kiscsoportjaink | jelentős része a művelődési 1 intézményeken kívül — isko- ’ Iákban, tsz-ek klubhelyisé- i geiben — dolgozik. Az ő mű- I ködésüket nagyon fontosnak ! tartjuk, és alapvetően elége- I dettek vagyunk ténykedé- ) sükkel. Már csak számszerűid ségüket tekintve is külön l említést érdemel, hogy 16 l néptánccsoport, 10 énekkar- í pávakor, 9 díszítőművészeti r szákkör és fotószakkör tag- I jai találnak e közösségekben I rendszeres önképzési és ismeretszerzési lehetőséget, s említésre méltónak tartjuk a 33 ifjúsági klub munkáját. Az amatőr művészeti csoportok létét azért is jelentősnek és fontosnak tartjuk, mert a hivatásos művészek (brigádok) egyrészt ritkán fordulnak meg járásunkban, másrészt nem túlzottan jó tapasztalataink vannak „működésükkel” kapcsolatban. Mindent összevetve: községeinkben a művelődési otthon jellegű intézmények kihasználtsága megfelelőnek mondható. — És mi a helyzet a személyi feltételek terén? — A járásban, a két várost természetesen itt sem számítva, hat főfoglalkozású népművelő dolgozik, hármuknak van szakképzettsége... a tiszteletdíjasok többsége pedagógus . .. Főhivatású népművelőre, szakemberre egyébként több településen lenne szükség, sajnos. az állásokat hiába hirdetjük meg, nincs szakképzett vállalkozó... A közművelődésben jelenleg dolgozók között a fluktuáció nem jelentős ... A népművelési felügyelő maga is a „mélyebb ismerkedés” időszakát éli, a közelmúltban kapta e megbízatását. — Nagyon fontosnak tartom, hogy személyes tájékozódás révén szerezzem * tapasztalataimat, erre most külön jó alkalmat ad, hogy a középtávú tervek helyszíni megbeszélésein lehetőségem nyílik a községek vezetőivel is találkozni. — Mi várható a következő években a művelődési otthoni hálózatban a járás területén? — Lehet, unalmasnak hat, de nekünk is azzal kell számolnunk, hogy a közművelődés anyagi fedezete nem gyarapszik. A meglevő objektumokkal, az adott feltételekkel kell maximálisan élni. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek felújítások, bővítések, erre példákat említhetek: Révleányváron, Kiesén, Nagyrozvágyon, Bőd- roghalmon, Makkoshotykán erre minden remény megvan; összesen húsz intézményben lesz kisebb-na- gyobb, ilyen jellegű munka... Ezen túlmenően továbbra is szorgalmazni fogjuk a kiscsoportok, szakkörök támogatását, újak életre hívását, s ebben a felnőtt lakosságra is jobban támaszkodunk, mint eddig*#:. Továbbra is számítunk a vállalatok, termelőszövetkezetek támogatására, segítésére; tapasztalataink e téren pozitívak. (ténagy) Ma este bemutató lesz a Miskolci Nemzeti Színházban: Sztaniszlav Szlratiev bolgár író mai témájú, Birkanyírás című, kétrészes szatirikus játékát mutatja be a színház együttese Szűcs János rendezésében. A most negyvenéves író a kortársi bolgár irodalom kiemelkedő egyénisége, két szatirikus játéka tavaly kötetben is megjelent nálunk. A bemutató egybeesik a bolgár állam megalakulása 1300. évfordulójának jegyében rendezett magyarországi megemlékezéssorozattal. A miskolci előadásban a főbb szerepeket Kulcsár Imre, Varga Gyula, Csiszár András, M. Szilágyi Lajos, Fehér Tibor. Sándor Erzsi, Várhegyi Márta alakítja. Képünk az előadás egyik mozzanata: Csiszár András, Kulcsár Imre és Sándor Erzsi. (Fotó: Jármay György) „A borsodi bányászmuokásság zenei élete” Kedden délután kezdődött a Kossuth rádióban Nemesik Pál legújabb műsorsorozata. A sorozat első részében Egercsehi bányatelep munkásságának zenei eleiét mutatta be a bányász fúvós- zenekar történetének felvázolásával, és a zenekar közreműködésével. A műsor hétfőn délután 16 óra 5 perckor folytatódik Egerbocs kétlaki bányász- község zenei múltjának, folklórjának megismertetésével. Kórusok és szólóénekesek munkásnépdalai ismertetik meg azt az utat, amelyet a bányatelepi és falusi bányamunkásság tett meg a századfordulótól napjainkig. A bányamunkásság zenei életének fejlődését a műsor további részeiben hetenként azonos időpontban sugározza a Kossuth rádió. Megismerkedhetünk az egyesített Farkas lyuk—Somsáig bánya - telepi fúvószenekar 75 éves működésével, a zenekar alakulásának körülményeivel, karmestereink áldozatos és szakszerű munkájával. A műsor negyedik adásában Csernely bányamunkásai tárják fel zenei hagyományaikat, az üzemhez fűződő kapcsolataikat, amelyekből az ének és zene sohasem hiányzott. Nemesik Pál 1975 óta járta a Sajó baípart bányatelepeit, s gyűjtötte össze a zenei emlékeket Egercsehitől Sajó- szentpéterig. A sorozat további adásaira 1981. második félévében kerül sor, és amikorra teljessé válik a kép az egész borsodi bá- nyamunkásság zenei életét meghatározó zenei mozgalmakról (bányász zenekarok, bányász dalárdák), a borsodi kutatások tapasztalataira építve elkészül egy bányász- dal-antológia A magyar bányamunkásság zenei élete címmel. A műsor meghallgatását örömmel ajánljuk a munkásművelődés és munkásfolklór iránt érdeklődők szíves fi gyeimébe. Megnyitó? Kikért? ' Frissen vakolt épület L középpontjában. Bentről csengő énekhangok szűrödnek ki, s elvegyülnek a gyalogosok hangos köszönésével, az autók zúgásával. Ha valaki felpillant az épület homlokzatára, ott egy táblán ezt olvashatja: öregek Napközi Otthona. Odabenn három szobát egymásba nyitottak. Az egyikben öreg nénik, a másikban idős férfiak üldögélnek a fotelek peremére húzódva, mereven, szögletesen, kicsit még idegenkedve. A legdíszesebb helyiségben ünneplő ruhás férfiak, a járási vendégek. Előttük félkaréjban megilletődött úttörők éneklik Bach Parasztkantá- táját. Aztán verset mondanak, majd egy kislány történetet mesél el egy nagyapóról. Itt-ott talán megakadna, de fiatal tanár áll a gyerekek háta mögött, s halkan kisegíti a bizonytalankodót. A nénik madárkönnyű fej- bólogatással helyeselnek, szi- pogás hallatszik, előkerül egy-két zsebkendő, s felisz- sza a ráncokon ragyogó könnycseppeket. A levegőben elhal az utolsó dallamfoszlány is. Az otthon lakói s a vendégek lelkesen tapsolnak. Meghajolnak az úttörők, s tanárukkal együtt kifelé indulnak. Az otthon igazgatója a folyosóra lép utánuk: — Köszönjük a műsort, tanár úr! — Szívesen. Láttam, az öregeket nagyon meghatotta. — A kiküldött elvtársaknak is tetszett, figyelte? — A gyerekek biztosan sokáig emlegetik majd ezt a mai napot. Ritkán fordul elő, hogy egy szép vers valakit megríkat. — Az öregek könnyen sírnak ... — legyint az igazgató. * — Féltem, hogy belesülnek a gyerekek. Kevés volt ez a három nap a felkészülésre. Igaz, így is szépen szerepeltek ... hát még ha előbb szól igazgató elvtárs, hogy most lesz a megnyitó! Az otthon igazgatója elsimít egy tincset az arcából. — Hiszen ... Tudja, a megnyitó tulajdonképpen már régebben megvolt. — Hogyan? — kapja fel fejét az ifjú tanár hitetlen- kedve. — Az öregek már három hete itt laknak, én mondtam nekik néhány szót az átadáskor. Mert ugye, telefonáltak a központból, hogy nem tudnak kijönni. Na, aztán képzelje, három napja jön az értesítés, hogy ráérnek! Gondoltuk megörvendeztetjük őket. Azért kellett ez a megnyitó műsor ... Csorba Piroska , Politikai küzdelmek Eszakkelet-Magyarországon Eszme- és politikatörténeti kiállítás Korábban már hírt adtunk róla, hogy a miskdlci Herman Oltó Múzeum új központi székházának birtokbavételével a múzeumi intézmények elhelyezésében bizonyos célszerű átrendezés várható. Ennek során kapott új feladatkört a korábban képtárnak használt Kossuth utca 11. szám alatti épület, amely most Borsod-miskolci Múzeum néven funkcionál, és amelynek alapvető feladatait igen markánsan szolgáló állandó kiállítását a múzeum történeti osztályán most készítik elő. Ezekről az előkészületekről beszélgettünk dr. Veres Lászlóval, a múzeum igazgatóhelyettesével, valamint dr. Dobrossy Istvánnal, a történeti osztály vezetőjével. Az elképzelések szerint a múzeum Papszer utcai kiállítási épületében jelenleg látható és 1974 óta álló Ember és munka című állandó kiállítást, amely a technika és a gazdasági viszonyok fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, legkésőbb két- három éven belül fel kell váltania egy társadalomtörténeti, városfejlődési, új állandó bemutatónak. A most látható technika- és a tervezett társadalomtörténeti as- pektusú kiállításokat kívánja majd kiegészíteni a Borsod- miskolci Múzeumban készülő eszme- és politikatörténeti kiállítás, amely Politikai küzdelmek Északkelet-Magyar- országon címmel a XVIII., XIX. és XX. század eszmeipolitikai vetületeit kívánja érzékeltetni. Mint a már elkészült vázlatokról is leolvasható, a kiállítás a XVII. század végi nagy parasztmozgalmak bemutatásával kezdődik. Tokaji Ferenc, Esze Tamás, a hegyaljai felkelés az első témák; a Rákóczi-szabadság- harc kibontakozása, Kazinczy nyelvújító küzdelmei, a reformkor, Kossuth, Palóczy, Szemere, majd az abszolutizmus idején az üldözötteknek nyújtott menedék, a dualizmus progresszív egyéniségei — például Mocsáry Lajos, Herman Ottó — a legkiemelkedőbb mérföldjelzői ennek az útnak; majd a munkásosztály kialakulását, a haladó nemzeti hagyományok folytatását kívánja érzékletesen bemutatni a kiállítás a Tanácsköztársaság időszakán,keresztül, a két világháború közötti évtizedeken át a fasiszták elleni fegyveres harc vállalásáig, majd csaknem napjainkig, amikor a megye a kommunisták vezette munkásság egyik kiemelkedő hazai bázisává lett. Területi határát tekintve a történeti AbaújTorna, Borsod-Gömör-Kh»^ hont és Zemplén megye te-; lepüléseit öleli fel. Az elkészült kiállítási vázlat szerint a bemutató hét nagyobb egységre oszlik: a nemzeti és függetlenségi mozgalmak; a megyei gyáripar és a munkásmozgalom kialakulása, a munkásmozgalom kezdetei; a munkásság szerveződése a század- fordulóig, a fellendülés szakasza az első világháborúig; az első világháború, a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság megyei eseményei; a Szociáldemokrata Párt és az illegális kommunista mozgalom a két világháború közölt; antifasiszta ellenállás és a munkásosztály hatalomra jutása; végül a szocializmus alapjainak lerakása jelenti e hét főbb egységet. Természetesen már készen van a részletes témavázlat, pontosan meghatározták, hogy az egyes egységeken belül milyen eseményeket emelnek ki, s azokat eredeti tárgyakkal, bútorokkal, fegyverekkel, ruhákkal, okiratokkal, egyéb dokumentumokkal miként kívánják érzékeltetni. Ebben a kiállítási keretben kap méltó bemutatást — a már említett témavázlatokból kitűnően — a megye munkásmozgalmának története is, és éppen ezért indokolt a múzeum munkatársainak kérése, amellyel a megye lakosságához fordul: jelenleg a kiállítás szervezeti előkészülete mellett az anyaggyűjtés is folyik, ezért szükséges, hogy a lakosság — éppen a megye történetének jobb bemutatása, egyes események markánsabb do- kumentálhatása végett — az esetleg birtokában levő fotókat, munkásmozgalmi dokumentumokat, ruhákat, egyéb, e kiállításon felhasználható anyagokat ajánlja fel a Herman Ottó Múzeumnak. Sőt, a múzeum várja még a lakosság segítő ötleteit is. Az elkövetkező hónapokban a Politikai küzdelmek Eszakkelet-Magyarországon című kiállítás tervezete országos szakmai vitára kerül és hihetőleg 1982-ben megnyílhat ez a régóta várt állandó kiállítás, s így a megye, illetve Miskolc város múzeumhálózatában teljesebb lesz a történeti kép, hiszen a technika- és társadalomtörténet Papszer utcai állandó kiállítása mellé a Borsod-miskolci Múzeum eszme- és politikatörténeti kiállítása szinte szerves folytatásként következik. A mind jobb megvalósuláshoz azonban kell a lakosság már említett segítsége is. (hm) Óvodák - összefogásból Az elmúlt évben végzett társadalmi munkaakciók során számos községben óvodák létrehozását is segítették a lakók áldozatvállalásával. Bükkábrányban ily módon hozták létre a 25 személyes óvodát, ezenkívül segítették az új út elkészítését, és a tanácsháza megépítését is. Mezőnyórádon ugyancsak társadalmi munka révén sikerült létrehozni a szintén 25 személyes óvodát. Itt egy megüresedett tantermet alakítottak át erre a célra. A község lakói egyébként a környezet tisztaságának megóvásáért, a parkok gondozásáért, fenntartásáért is sokat tesznek. Dövény lakói ugyancsak nagyarányú társadalmi munkát végeztek. Itt a régi kastélyban alakítottak ki 30 férőhelyes óvodát. Nagyrozvágyon főként a kisiparosok serénykedtek a gyermekek érdekéért. Ugyancsak társadalmi munkával a régi iskolából napközi otthont." és az azt kiszolgáló konyhát hoztak létre. A SÁROSPATAKI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET SÁROSPATAK, EÖTVÖS U. 11. SZ. felajánlja szabad kapacitását BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN VÉGZENDŐ épületbádogos munkák végzésére ügyintézőnk: Rohóly Antal Telelőn: 104.
