Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

ESZAK-ttftGYAROftSZAG 4 1981. április TO, péntek Házak és művelődés Ma este színházi bemutató: Borsod-miskolci Múzeum I I I 1 j t í Járás, Űjhely körül... Bodrogköz, Hegyköz, a Hegyalja egy része; ötven­nél több település két város­sal — sátoraljaújhelyi járás. Sárospatakon már mindin­kább valósággá formálódik a remény, hogy végre lesz új művelődési ház; Sátoraljaúj­helyen is jó ütemben folyik a művelődési központ felújí­tása, korszerűsítése. A kul­turális, közművelődési élet természetesen eddig sem szünetelt e városokban, s az új, meg megújult létesítmé­nyek minden bizonnyal ha­tékonyabb tartalmi tevé­kenységre adnak majd lehe­tőséget. De vajon mi a hely­zet a járás többi települé­sén? A kérdés most, az újabb ötéves tervidőszak kez­detén különösen aktuális. Ezért kerestük meg a járá­si hivatal ágazati-koordiná­ciós osztályának népművelé­si felügyelőjét, Iski Ildikót, hogy e témáról beszélges­sünk. Mielőtt a jelen helyzet fel­vázolásához kezdenénk, nem árt feljegyezni: a sátoralja­újhelyi járás településein 18 művelődési ház, 2 klub- könyvtár és 25, úgynevezett közművelődési telephely (a , kis lélekszámú társközsé- j gekben) van; 4 településen j nincs művelődési otthon jel- ! legű intézmény. — Meglevő intézmény- i hálózatunkról általában azt - mondhatom, hogy állaguk J megfielelő; többségük a ha- j gyományos falusi „jelleget” 1 viseli magán, magyarán egy nagyteremből áll, esetleg egy-egy kiscsoportos foglal­kozásra alkalmas helyiséggel kiegészülve. Az épületek , hagy többsége régi, s az előbb mondottak okán ke- ! vésse alkalmas korszerű köz- I művelődési tevékenységre; í vannak persze kivételek, I ezek között említhetem a ci- 1 gándi, a karcsai, a bodrog- olaszi művelődési házakat... — Az objektumok adottsá­gai tehát meglehetősen meg­határozzák a tartalmi tevé­kenységet? — Természetesen. A nagy­termekben rendszeresek a \ játékfilmvetítések, itt tartják f a műsoros rendezvényeket, bálokat. Vagyis zajlik a szó- j kásos élet; kiscsoportjaink | jelentős része a művelődési 1 intézményeken kívül — isko- ’ Iákban, tsz-ek klubhelyisé- i geiben — dolgozik. Az ő mű- I ködésüket nagyon fontosnak ! tartjuk, és alapvetően elége- I dettek vagyunk ténykedé- ) sükkel. Már csak számszerű­id ségüket tekintve is külön l említést érdemel, hogy 16 l néptánccsoport, 10 énekkar- í pávakor, 9 díszítőművészeti r szákkör és fotószakkör tag- I jai találnak e közösségekben I rendszeres önképzési és is­meretszerzési lehetőséget, s említésre méltónak tartjuk a 33 ifjúsági klub munkáját. Az amatőr művészeti cso­portok létét azért is jelentős­nek és fontosnak tartjuk, mert a hivatásos művészek (brigádok) egyrészt ritkán fordulnak meg járásunkban, másrészt nem túlzottan jó tapasztalataink vannak „mű­ködésükkel” kapcsolatban. Mindent összevetve: közsé­geinkben a művelődési ott­hon jellegű intézmények ki­használtsága megfelelőnek mondható. — És mi a helyzet a sze­mélyi feltételek terén? — A járásban, a két vá­rost természetesen itt sem számítva, hat főfoglalkozású népművelő dolgozik, hár­muknak van szakképzettsé­ge... a tiszteletdíjasok több­sége pedagógus . .. Főhiva­tású népművelőre, szakem­berre egyébként több tele­pülésen lenne szükség, saj­nos. az állásokat hiába hir­detjük meg, nincs szakkép­zett vállalkozó... A közmű­velődésben jelenleg dolgozók között a fluktuáció nem je­lentős ... A népművelési felügyelő maga is a „mélyebb ismer­kedés” időszakát éli, a kö­zelmúltban kapta e megbí­zatását. — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy személyes tájé­kozódás révén szerezzem * ta­pasztalataimat, erre most kü­lön jó alkalmat ad, hogy a középtávú tervek helyszíni megbeszélésein lehetőségem nyílik a községek vezetőivel is találkozni. — Mi várható a követke­ző években a művelődési otthoni hálózatban a járás területén? — Lehet, unalmasnak hat, de nekünk is azzal kell szá­molnunk, hogy a közműve­lődés anyagi fedezete nem gyarapszik. A meglevő ob­jektumokkal, az adott felté­telekkel kell maximálisan él­ni. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek felújítások, bő­vítések, erre példákat említ­hetek: Révleányváron, Ki­esén, Nagyrozvágyon, Bőd- roghalmon, Makkoshotykán erre minden remény meg­van; összesen húsz intéz­ményben lesz kisebb-na- gyobb, ilyen jellegű mun­ka... Ezen túlmenően to­vábbra is szorgalmazni fog­juk a kiscsoportok, szakkö­rök támogatását, újak életre hívását, s ebben a felnőtt lakosságra is jobban támasz­kodunk, mint eddig*#:. To­vábbra is számítunk a vál­lalatok, termelőszövetkeze­tek támogatására, segítésé­re; tapasztalataink e téren pozitívak. (ténagy) Ma este bemutató lesz a Miskolci Nemzeti Színház­ban: Sztaniszlav Szlratiev bolgár író mai témájú, Bir­kanyírás című, kétrészes sza­tirikus játékát mutatja be a színház együttese Szűcs Já­nos rendezésében. A most negyvenéves író a kortársi bolgár irodalom kiemelkedő egyénisége, két szatirikus já­téka tavaly kötetben is meg­jelent nálunk. A bemutató egybeesik a bolgár állam megalakulása 1300. évfor­dulójának jegyében rendezett magyarországi megemléke­zéssorozattal. A miskolci elő­adásban a főbb szerepeket Kulcsár Imre, Varga Gyula, Csiszár András, M. Szilágyi Lajos, Fehér Tibor. Sándor Erzsi, Várhegyi Márta ala­kítja. Képünk az előadás egyik mozzanata: Csiszár András, Kulcsár Imre és Sándor Erzsi. (Fotó: Jármay György) „A borsodi bányászmuokásság zenei élete” Kedden délután kezdődött a Kossuth rádióban Nem­esik Pál legújabb műsorso­rozata. A sorozat első részé­ben Egercsehi bányatelep munkásságának zenei eleiét mutatta be a bányász fúvós- zenekar történetének felvá­zolásával, és a zenekar köz­reműködésével. A műsor hétfőn délután 16 óra 5 perckor folytatódik Egerbocs kétlaki bányász- község zenei múltjának, folklórjának megismertetésé­vel. Kórusok és szólóéneke­sek munkásnépdalai ismerte­tik meg azt az utat, ame­lyet a bányatelepi és falusi bányamunkásság tett meg a századfordulótól napjainkig. A bányamunkásság zenei életének fejlődését a műsor további részeiben hetenként azonos időpontban sugároz­za a Kossuth rádió. Megis­merkedhetünk az egyesített Farkas lyuk—Somsáig bánya - telepi fúvószenekar 75 éves működésével, a zenekar ala­kulásának körülményeivel, karmestereink áldozatos és szakszerű munkájával. A műsor negyedik adásá­ban Csernely bányamunká­sai tárják fel zenei hagyo­mányaikat, az üzemhez fű­ződő kapcsolataikat, ame­lyekből az ének és zene so­hasem hiányzott. Nemesik Pál 1975 óta járta a Sajó baípart bányatelepe­it, s gyűjtötte össze a zenei emlékeket Egercsehitől Sajó- szentpéterig. A sorozat to­vábbi adásaira 1981. máso­dik félévében kerül sor, és amikorra teljessé válik a kép az egész borsodi bá- nyamunkásság zenei életét meghatározó zenei mozgal­makról (bányász zenekarok, bányász dalárdák), a borsodi kutatások tapasztalataira építve elkészül egy bányász- dal-antológia A magyar bá­nyamunkásság zenei élete címmel. A műsor meghallgatását örömmel ajánljuk a mun­kásművelődés és munkásfolk­lór iránt érdeklődők szíves fi gyeimébe. Megnyitó? Kikért? ' Frissen vakolt épület L középpontjában. Bentről csengő énekhangok szűröd­nek ki, s elvegyülnek a gya­logosok hangos köszönésé­vel, az autók zúgásával. Ha valaki felpillant az épület homlokzatára, ott egy táblán ezt olvashatja: öregek Nap­közi Otthona. Odabenn három szobát egymásba nyitottak. Az egyikben öreg nénik, a má­sikban idős férfiak üldögél­nek a fotelek peremére hú­zódva, mereven, szögletesen, kicsit még idegenkedve. A legdíszesebb helyiségben ün­neplő ruhás férfiak, a járási vendégek. Előttük félkaréj­ban megilletődött úttörők éneklik Bach Parasztkantá- táját. Aztán verset monda­nak, majd egy kislány tör­ténetet mesél el egy nagyapó­ról. Itt-ott talán megakad­na, de fiatal tanár áll a gye­rekek háta mögött, s halkan kisegíti a bizonytalankodót. A nénik madárkönnyű fej- bólogatással helyeselnek, szi- pogás hallatszik, előkerül egy-két zsebkendő, s felisz- sza a ráncokon ragyogó könnycseppeket. A levegő­ben elhal az utolsó dallam­foszlány is. Az otthon lakói s a vendégek lelkesen tap­solnak. Meghajolnak az út­törők, s tanárukkal együtt kifelé indulnak. Az otthon igazgatója a folyosóra lép utánuk: — Köszönjük a műsort, ta­nár úr! — Szívesen. Láttam, az öregeket nagyon meghatotta. — A kiküldött elvtársak­nak is tetszett, figyelte? — A gyerekek biztosan so­káig emlegetik majd ezt a mai napot. Ritkán fordul elő, hogy egy szép vers va­lakit megríkat. — Az öregek könnyen sír­nak ... — legyint az igazga­tó. * — Féltem, hogy belesülnek a gyerekek. Kevés volt ez a három nap a felkészülésre. Igaz, így is szépen szerepel­tek ... hát még ha előbb szól igazgató elvtárs, hogy most lesz a megnyitó! Az otthon igazgatója elsi­mít egy tincset az arcából. — Hiszen ... Tudja, a megnyitó tulajdonképpen már régebben megvolt. — Hogyan? — kapja fel fejét az ifjú tanár hitetlen- kedve. — Az öregek már három hete itt laknak, én mondtam nekik néhány szót az átadás­kor. Mert ugye, telefonáltak a központból, hogy nem tud­nak kijönni. Na, aztán kép­zelje, három napja jön az értesítés, hogy ráérnek! Gon­doltuk megörvendeztetjük őket. Azért kellett ez a meg­nyitó műsor ... Csorba Piroska , Politikai küzdelmek Eszakkelet-Magyarországon Eszme- és politikatörténeti kiállítás Korábban már hírt adtunk róla, hogy a miskdlci Her­man Oltó Múzeum új köz­ponti székházának birtokba­vételével a múzeumi intéz­mények elhelyezésében bizo­nyos célszerű átrendezés várható. Ennek során kapott új feladatkört a korábban képtárnak használt Kossuth utca 11. szám alatti épület, amely most Borsod-miskolci Múzeum néven funkcionál, és amelynek alapvető fel­adatait igen markánsan szol­gáló állandó kiállítását a múzeum történeti osztályán most készítik elő. Ezekről az előkészületekről beszélget­tünk dr. Veres Lászlóval, a múzeum igazgatóhelyettesé­vel, valamint dr. Dobrossy Istvánnal, a történeti osztály vezetőjével. Az elképzelések szerint a múzeum Papszer utcai kiál­lítási épületében jelenleg lát­ható és 1974 óta álló Ember és munka című állandó ki­állítást, amely a technika és a gazdasági viszonyok fejlő­dését mutatja be az őskortól napjainkig, legkésőbb két- három éven belül fel kell váltania egy társadalomtör­téneti, városfejlődési, új ál­landó bemutatónak. A most látható technika- és a ter­vezett társadalomtörténeti as- pektusú kiállításokat kívánja majd kiegészíteni a Borsod- miskolci Múzeumban készü­lő eszme- és politikatörténeti kiállítás, amely Politikai küz­delmek Északkelet-Magyar- országon címmel a XVIII., XIX. és XX. század eszmei­politikai vetületeit kívánja érzékeltetni. Mint a már elkészült váz­latokról is leolvasható, a ki­állítás a XVII. század végi nagy parasztmozgalmak be­mutatásával kezdődik. Toka­ji Ferenc, Esze Tamás, a hegyaljai felkelés az első té­mák; a Rákóczi-szabadság- harc kibontakozása, Kazin­czy nyelvújító küzdelmei, a reformkor, Kossuth, Palóczy, Szemere, majd az abszolu­tizmus idején az üldözöttek­nek nyújtott menedék, a dua­lizmus progresszív egyénisé­gei — például Mocsáry La­jos, Herman Ottó — a leg­kiemelkedőbb mérföldjelzői ennek az útnak; majd a munkásosztály kialakulását, a haladó nemzeti hagyomá­nyok folytatását kívánja ér­zékletesen bemutatni a kiál­lítás a Tanácsköztársaság időszakán,keresztül, a két vi­lágháború közötti évtizede­ken át a fasiszták elleni fegyveres harc vállalásáig, majd csaknem napjainkig, amikor a megye a kommu­nisták vezette munkásság egyik kiemelkedő hazai bá­zisává lett. Területi határát tekintve a történeti Abaúj­Torna, Borsod-Gömör-Kh»^ hont és Zemplén megye te-; lepüléseit öleli fel. Az elkészült kiállítási váz­lat szerint a bemutató hét nagyobb egységre oszlik: a nemzeti és függetlenségi mozgalmak; a megyei gyár­ipar és a munkásmozgalom kialakulása, a munkásmoz­galom kezdetei; a munkás­ság szerveződése a század- fordulóig, a fellendülés sza­kasza az első világháborúig; az első világháború, a pol­gári demokratikus forrada­lom és a Tanácsköztársaság megyei eseményei; a Szoci­áldemokrata Párt és az ille­gális kommunista mozgalom a két világháború közölt; an­tifasiszta ellenállás és a munkásosztály hatalomra ju­tása; végül a szocializmus alapjainak lerakása jelenti e hét főbb egységet. Termé­szetesen már készen van a részletes témavázlat, ponto­san meghatározták, hogy az egyes egységeken belül mi­lyen eseményeket emelnek ki, s azokat eredeti tárgyak­kal, bútorokkal, fegyverek­kel, ruhákkal, okiratokkal, egyéb dokumentumokkal mi­ként kívánják érzékeltetni. Ebben a kiállítási keretben kap méltó bemutatást — a már említett témavázlatok­ból kitűnően — a megye munkásmozgalmának törté­nete is, és éppen ezért in­dokolt a múzeum munka­társainak kérése, amellyel a megye lakosságához fordul: jelenleg a kiállítás szerveze­ti előkészülete mellett az anyaggyűjtés is folyik, ezért szükséges, hogy a lakosság — éppen a megye történeté­nek jobb bemutatása, egyes események markánsabb do- kumentálhatása végett — az esetleg birtokában levő fotó­kat, munkásmozgalmi doku­mentumokat, ruhákat, egyéb, e kiállításon felhasználható anyagokat ajánlja fel a Her­man Ottó Múzeumnak. Sőt, a múzeum várja még a la­kosság segítő ötleteit is. Az elkövetkező hónapok­ban a Politikai küzdelmek Eszakkelet-Magyarországon című kiállítás tervezete or­szágos szakmai vitára kerül és hihetőleg 1982-ben meg­nyílhat ez a régóta várt ál­landó kiállítás, s így a me­gye, illetve Miskolc város múzeumhálózatában telje­sebb lesz a történeti kép, hi­szen a technika- és társada­lomtörténet Papszer utcai ál­landó kiállítása mellé a Bor­sod-miskolci Múzeum esz­me- és politikatörténeti ki­állítása szinte szerves foly­tatásként következik. A mind jobb megvalósuláshoz azon­ban kell a lakosság már em­lített segítsége is. (hm) Óvodák - összefogásból Az elmúlt évben végzett társadalmi munkaakciók so­rán számos községben óvo­dák létrehozását is segítet­ték a lakók áldozatvállalásá­val. Bükkábrányban ily mó­don hozták létre a 25 sze­mélyes óvodát, ezenkívül se­gítették az új út elkészíté­sét, és a tanácsháza megépí­tését is. Mezőnyórádon ugyancsak társadalmi munka révén si­került létrehozni a szintén 25 személyes óvodát. Itt egy megüresedett tantermet ala­kítottak át erre a célra. A község lakói egyébként a környezet tisztaságának meg­óvásáért, a parkok gondozá­sáért, fenntartásáért is sokat tesznek. Dövény lakói ugyancsak nagyarányú társadalmi mun­kát végeztek. Itt a régi kas­télyban alakítottak ki 30 fé­rőhelyes óvodát. Nagyrozvágyon főként a kisiparosok serénykedtek a gyermekek érdekéért. Ugyan­csak társadalmi munkával a régi iskolából napközi ott­hont." és az azt kiszolgáló konyhát hoztak létre. A SÁROSPATAKI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET SÁROSPATAK, EÖTVÖS U. 11. SZ. felajánlja szabad kapacitását BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN VÉGZENDŐ épületbádogos munkák végzésére ügyintézőnk: Rohóly Antal Telelőn: 104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom