Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. április 4„ siombcit Szovjet vezetők üdvözlő távirata Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz társa­ság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri ma­gyar népnek nemzeti ünnepük, Magyarország fasiszta iga alóli felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg befejezte Ma­gyarország felszabadítását, vette kezdetét az ország tényleges nemzeti újjászületése, a demokrácia és a szocializmus útján. A magyar dolgozók elismert élcsapatának, a kommunisták pártjának vezetésével az elmúlt években történelmi jelentő­ségű eredményeket értek el az élet valamennyi területén, a korszerű ipar és az élen járó mezőgazdaság létrehozásában, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a nép jólétének növelé­sében. A Szovjetunió és Magyarország viszonyában az ország fel- szabadulásával új, a testvéri barátság és gyümölcsöző együtt­működés korszaka kezdődött. Az SZKP és az MSZMP viszo­nya a szoros összeforrottságon, a szocializmus és a kommuniz­mus építésének alapvető kérdéseiben, a jelenkor időszerű problémáinak megítélésében fennálló nézetazonosságon ala­pul. A Magyar Népköztársaság a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez hűen, jelentősen hozzá­járul a szocialista közösség országai egységének erősítéséhez, úgy a kétoldalú, mint a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés fejlesztéséhez, a szocializmus nemzetközi po­zícióinak további megszilárdításához. A Magyar Népköztársa­ság következetes külpolitikája, közös harca a többi testvéri országgal a katonai fenyegetés veszélyének elhárításáért, a béke és a biztonság megszilárdításáért, az enyhülés fenntartá­sáért megérdemelt nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. A Szovjetunió kommunistái és ‘ dolgozói az SZKP XXVI, kongresszusán elfogadott határozatok szellemében munkál­kodnak a jövőben is országaink barátsága és együttműködése erősítésén. Tiszta, szívből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommunistának, a szocialista Magyarország népének újabb sikereket az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, hazájuk boldogulásában és felvirágoztatá­sában. L. Brezsnyev Ny. Tyihonov Magyar vezetik idvizlő lávirata Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, Nyikolaj Alek- szandrovics Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága,, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívből jövő köszönetünket fe­jezzük ki önöknek nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulá­sának 36. évfordulója alkalmából nekünk küldött elvtársi üd­vözletükért és baráti jókívánságaikért. Népünk nagy nemzeti ünnepe annak a felejthetetlen napnak az emlékét őrzi, amikor a- Szovjetunió győzedelmes hadserege, történelmi küldetését teljesítve hősies harcok és hatalmas áldozatok árán 1945. április 4-én befejezte Magyarország fel­szabadítását. Ez a dátum új korszak kezdetét jelöli népünk történelmében; megnyílt az út a szabad élethez, társadalmunk mélyreható átalakításához, a szocializmus építéséhez. Népünk akart és tudott élni ezzel a lehetőséggel. Az eltelt 36 esztendő alatt céltudatos, áldozatkész munkával lerakta és megszilár­dította a szocializmus alapjait, s a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. és XII, kongresszusa határozatainak megfelelően ma a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Felszabadulásunk óta hazánkat, népünket a megbonthatat­lan testvéri barátság és a sokoldalú, gyümölcsöző együttműkö­dés szálai fűzik a világ első szocialista államához, a társadal­mi haladás élharcosához, a kommunizmust építő Szovjetunió­hoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a magyar és a szovjet nép szoros kapcsolatát a közös forradalmi hagyományok, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez való töretlen hűség, céljaink, eszméink azonossága jellemzi. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarkköve volt és marad barátságunk és szövetségünk erősítése a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Pár­tunk síkraszáll a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének erősítéséért. A magyar nép őszinte érdeklődése kísérte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának alkotó munkáját, amelyen áttekintették a kommunizmus építésében elért ki­magasló sikereket, a Szovjetunió lenini külpolitikájának nagy eredményeit és kijelölték a kommunizmus építésének új fel­adatait. Az SZKP XXVI. kongresszusa nemcsak a szovjet kommunisták, a Szovjetunió népei számára volt kiemelkedő esemény, hanem a testvéri szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az egész békeszerető em­beriség számára is. Meggyőződésünk, hogy azoknak a javasla­toknak a valóra váltása, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ismertetett, nagymértékben hozzájárul a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a feszültség csökkentéséhez, a világ­béke megőrzéséhez. Megköszönve nemzeti ünnepünk allcalmából küldött jókí­vánságaikat, a magunk és az egész magyar nép nevében to­vábbi kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek, az önök sze­mélyén keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a XXVI. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a kom­munizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyete­mes emberi haladásért vívott fáradhatatlan harcukban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyaur aSépböztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kiszorízási ünnepség Budapesten Havasi Ferenc Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója a] kai mából az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa pénteken délelőtt ko~ szorúzási ünnepséget rende­zett a Szovjet hősök Szabad­ság téri emlékművénél. A zászlókkal díszített téren az emlékművel szemben csapat- zászlóval felsorakozott a nép­hadsereg díszszázada. A magyar és a szovjet-him­nusz elhangzása után a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, orz El­nöki Tanács elnöke és Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke helyez­tek koszorút az emlékmű ta­lapzatára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Ká­roly, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisz­tertanács részéről Lázár Megérkeztek az első kül­földi vendégek, Prágába a CSKP XVI. kongresszusára, amely hétiön kezdi meg mun­káját. A kongresszusra össze­sen mintegy 120 külföldi kül­döttséget várnak. (Folytatás az 1. oldalról) NSZK kormányának ismert álláspontját fejtette ki, a NATO álláspontját vázolta. Ugyanakkor azonban állást foglalt amellett, hogy folytas­sák a párbeszédet Kelet és Nyugat között, a nemzetközi helyzet stabilizálása, az euró­pai helyzet megjavítása érde­kében. Kifejtette, hogy az NSZK kormánya kész a szov­jet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésének elősegítésére, az 1970-ben aláírt szerződés­nek megfelelően. Genscher átadta Leonyid Brezsnyevnek Schmidt szövetségi kancellár üzenetét. A találkozón — Gromiko külügyminiszter mellett — szovjet részről jelen volt Ana- tolij Blatov, az SZKP KB fő­titkárának tanácsadója és Vlagyimir Szemjonov, a Szov­jetunió bonni nagykövete. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere pénteken ebédet adott Hans-Dietrich Gen- schernek, az NSZK alkan- cellárjának és külügyminisz­terének tiszteletére. Az ebé­den Gromiko és Genscher pohárköszöntőt mondott. György, a Minisztertanács el­nöke és Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes koszo­rúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének ’ nevében Vlagyimir Jakovlevícs Pavlov nagykövet, Valerij Leonyido- vics Muszaiov követ-tanácsos és Anatolij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Koszorúzási ünnepség volt péntek délelőtt hazánk nem­zeti ünnepének tiszteletére a Hősök terén is, a Magyar hő­sök emlékművénél. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Taná- nácsa nevében Losonczi Pál és Trautmanb Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Né­meth Károly, a Miniszterta­nács képviseletében Lázár György és .Borbándi János koszorúzott. A kongresszusi sajtóköz­pontban elkezdődött pénteken az újságírók akkreditálása is. Előreláthatólag 200 külföldi tudósító tájékoztat majd a nagy jelentőségű tanácsko­zásról. A szovjet külügyminiszter sajnálattal állapította meg, hogy a NATO-tagállamok ve- i zetői e kérdésben nem he­lyezkednek építő álláspont­ra. Pohárköszöntőjében Hansi- Dietrich Genscher méltatta a két ország kapcsolataiban ko­rábban elért eredményeket, amelyek sok esetben kedve­zően befolyásolták az európai stabilitást és együttműködést. Leszögezte: az NSZK kül­politikájának alapvető ténye­zőihez éppúgy hozzátartozik a szoros kötődés az európai közösséghez és a nyugati szö­vetséghez, mint az a szándék, hogy együttműködjék a Szov­jetunióval és többi keleti szomszédjával. A bonni külügyminiszter hangsúlyozottan szólt a pár­beszédek szerepéről a feszült­ségek megszüntetésében, s ki­jelentette: kiemelkedő jelen­tősége van a szovjet—ameri­kai párbeszédnek. Az egész viiág nagyra értékelte azt a készséget, amelyet Leonyid Brezsnyev február 23-i beszé- j de az Egyesült Államokkal : folytatandó párbeszéddel kap­csolatban tartalmazott —' mondta. ünnepi — Hazánk felszabadulásá­nak 36. évfordulóját ünnepel­jük, amelyre nagyon sokan személyes élményként emlé­kezünk, de a fiatalabbaknak már csak történelem 1945 ta­vasza. Bármely korosztályba tartozzunk is, a 36 évvel ez­előtti április negyedikét is­mernünk, s arról méltón meg­emlékeznünk mindannyiunk kötelessége, hiszen így érthet­jük meg a jelent, s tudjuk a maga valóságában értékelni az eddig meglett utat. — Az ünnep alkalmából tisztelettel gondolunk a szov­jet népre, amely a legtöbb ál­dozatot hozta a fasizmus el­leni küzdelemben. Hálával és kegyelettel emlékezünk azok­ra a szovjet hősökre, akik éle­tüket áldozták a szabadságért, akik kevés híján kétszáz na­pig magyar földön küzdöttek hazánk felszabadításáért. Száz- és százezrek estek el a küzdelemben, s immár örök­re magyar földben nyugsza­nak. — Felszabadulásunkra gon­dolva, az eltelt 36 évre visz- szatekintve az első, amiről szólni kell, hogy nagy és tör­ténelmi utat tettünk meg. Az ország egész arculata meg­változott. Nemcsak a háborús sebeket gyógyítottuk be, ha­nem új népgazdaságot terem­tettünk, amelynek egyik-má­sik ágazata nemzetközi mér­cével mérve is rangos helyen áll. — Népünk a műveltség ma­gasabb fokára emelkedett, új­szerűén gondolkodik, ismeri a haza és a világ dolgait, sze­reti hazáját, tudja becsülni más országok népeit. Hazánk­ról, Magyarországról elisme­réssel. tisztelettel szólnak a világ különböző tájain, a ba­ráti országok közösségének pedig megbecsült, egyenjogú tagja vagyunk. — A magyar munkásosz­tály politikád érettségét, rea­litásérzékét — s tegyük hoz­zá, keze munkáját is — egyre inkább megismeri a nagyvi­lág. A szocialista útra tért. pa­rasztság szakmai hozzáértésé­ről és sok szép eredményéről olyan nagy nemzetközi jelen­tőségű tanácskozáson, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszu­sa, elismerően szóltak. — Az út, amin járunk, ré­gebben sem volt sima. és ma sem az. Voltaic tévedések és súlyos hibák is. A tanulságok levonása, a régi hibák kijaví­tása nem volt könnyű, de im­már 25 év tapasztalatainak birtokában joggal mondhat­juk, hogy a választott utunk helyes és jó irányú! — Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy jó politi­kát követünk. Elhangzott a népfront legutóbbi kongresz- szusán is, hogy nem tartjuk magunkat sem csalhatatlan­nal;. sem tévedhetetlennek. Ma: tudásunkkal sok mindent bizonyára másképp, jobban oldanánk meg. mint ahogy korábban tettük. Mégis jog­gal mondhatjuk: eredménye­inket annak köszönhetjük, hogy politikánkat folyamato­san szembesítettük a gyakor­lattal, bátran szembenéztünk a valósággal. Az előrehaladás során a megoldásra érett kér­dések elől nem térünk ki, mivel tudjuk, hogy az elodá­zás, vagy a kérdések megke­rülése csak növeli gondjain­kat. — A társadalom életében az érdekek egyeztetése során olykor kellenek áthidaló, sőt ideiglenes megoldások is, amelyek előkészítői, építőele­mei a végleges, az időtálló ered mén yeknek. Helyes dön­téseket azok a vezetők tudtak eddig és tudnak ezután is hozni, akik elkötelezette^, szakmájukat jól értik, önzet­lenek, 'S irányító, vezető sze­repüket a nép szolgálatának fogják fel. — Egy évvel'ezelőtt a meg­tett útról, helyzetünkről, jö- vőnkről tanácskozott pártunk XII. kongresszusa. Ott a to­vábbi munkához irányadó, jó döntésele születtele, s ma már ezek a megvalósítás szakaszá­ban vannak, mert népünk megértette és cselekvőén tá­mogatja a párt politikáját. Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülése joggal állapít­hatta meg, hogy minden gond és nehézség ellenére megva­lósítjuk e kongresszusi útmu­tatásokat, tovább gyarapítva ezzel az elmúlt negyedszázad eredményeit. — A 36. évfordulót olyan időszakban ünnepeljük, ami­kor a nemzetközi helyzet kedvezőtlenebbé vált, felerő­södött néhány, a régi, rossz időkre emlékeztető hideghá­borús szólam. — Ebben a helyzetben még jobban kirajzolódik a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak legutóbbi kongresszusán jóváhagyott békeprogram je­lentősége. A szovjet kommu­nisták, folytatva a XXIV. és XXV. kongresszusukon elfo­gadott békeprogramot, a mai helyzet követelményeihez iga­zítva azt, újabb békekezde­ményezéseket és javaslatokat tettek. — A magyar nép is azon százmilliók táborához tarto­zik, akik azt várják, hogy a javaslatokra az érdekeltek adjanak érdemi és konstruk­tív válaszokat, hogy még most, amíg nem késő, hárít­sunk el minden akadályt a béke, a biztonság, az együtt­működés, az alkotómunka út- jából. — Felszabadulásunkra em­lékezve, a megtett útra gon­dolva, jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az áldozat hazánk felszabadításáért. A hősökre maradandó emlékmű, egy új társadalom, a szocialista Ma­gyarország emlékeztet. Az ünnepen is — amikor az el­esettek Pírjaira egy szál virá­got helyezünk — népünkkel együtt hitet teszünk, hogy to­vább haladunk a bevált, s helyesnek bizonyult úton. Hétíín kezdidik a CSKP Kongresszusa Brezsnyev fogadta nyugatnémet külügyminisztert Nemzetközi kérdésekről szólva, a szovjet külügymi­niszter utalt az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett új szovjet béke javaslatokra, A továbbiakban a Hans- Dietrich Genscher jelenlegi látogatása idején megtárgyalt legfontosabb kérdések egyi­kének nevezte az európai nukleáris fegyverzetek kér­dését, *s kijelentette: „Ml nemrég fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy meg­könnyítsük a megállapodás létrejöttét 1 e kérdésben — moratórium meghirdetését javasoltuk a NATO és a Szovjetunió közepes hatótá­volságú nukleáris rakétáinak európai telepítésére. Ezzel együtt javasoltuk, hogy kezd­jünk tárgyalásokat e nukláris eszközök számának csökken­téséről. Moratórium-javasla­tunk lényege, hogy a tárgya­lások idején ne növekedjen az Európában elhelyezett említett eszközök száma, s ne kerüljön sor tökéletesítésük­re sem, mivel ez csak hátrál­tatná és megnehezítené a tár­gyalásokat. A Koszorúzási ünnepség Miskolcon Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére tegnap délután központi ko­szorúzási ünnepséget tartot­tak Miskolcon, a Felszabadu­lási emlékműnél. A pártszer­vek nevében Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Drótos László, a Miskolc városi Párt- bizottság első titkára és Bia- lis József, a Miskolc járási Pártbizottság első titkára he­lyezte el a hála és a megem­lékezés virágait. Megkoszo­rúzták az emlékművet a me­gyei. a Miskolc városi állami és társadalmi szervek, a tö­megszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. A megyeszékhelyen megko­szorúzták a Hősök temetőjé­ben és a Bartók téren levő Szovjet hősi emlékművet, va­lamint a Román hősök em­lékművét; emellett megye­szerte koszorúzási ünnepsége­ket, ünnepi megemlékezése­ket tartottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom