Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

XXXVII. évfolyam, 80. szám Ara: 1,80 Ft AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ^ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I m p* A ki történetesen népünk felszabadulásának nap­ján született, az — a maga harminchat évével — már tapasztalt, érett ember. Hát még azok a nemzedé­kek, amelyek a felszabadu­lás óta eltelt három és fél évtized megannyi élményét, tapasztalatát a magukénak mondhatják. Persze, meg­küzdötted sok gonddal és bajjal is, hiszen a tapaszta­latot nem ingyen osztogatja az élet. De ez nélkülözhetet­len az eredményes alkotás­hoz, a sikeres cselekvéshez. Márpedig április negyedi­ké talán valamennyi nem­zeti ünnepünknél inkább és egyértelműbben össznépi cselekvés ünnepe. Hiszen történelmi értékű és mérté­kű tett volt a felszabadulás ténye is, az az eléggé nem is méltatható fordulópont, ha­tárkő a századokon át sza­badságáért vérét ontó ma­gyarság életében, amely egy­általán reményt nyújtott arra, hogy a nép történel­mének gyökeresen új szaka­sza kezdődhet el, hogy a sok­féle elmaradottság felszá­molásának rögös és sok buk­tatót is rejtő, de végül is a történelmi és társadalmi ha­ladás útjára léphet. 1045. április 4-én az em­berek mámorosán ünnepel­ték azt a tényt, hogy hazánk területén már véget ért a népünket is végveszélybe sodró háború, de a nagy nap történelmi súlya és jelentő­sége nemzetünkben csak a következő évek és évtizedek nyomán vált világossá. És ez nemcsak azért természe­tes, mert a “népbutítás, az el­maradottság sokféle bajától szenvedő népinek csak aránylag szűk része tudott akkor még a haladás iránti elkötelezettséggel európai, sőt világméretű áttekintés­sel gondolkodni az akkori jelenről, s a lehetséges jö­vőről, hanem azért is, mert a felszabadulás utáni idők után bizonyosodott be, hogy 1945. április 4-e milyen tár­sadalmi felemelkedés lehe­tőségét és az útját nyitotta meg. Elmondhatjuk, hogy még nem volt olyan időszak né­pünk történetében, amely olyan egyetemes, átfogó és a haza minden polgárát sze­mély szerint is érintő válto­zást hozott volna, mint fel­szabadult világunk 86 éve. Nem volt még történetünk­ben olyan 86 év, amelyben huzamosabb ideig ennyire a nemzetgyarapítás feladatai­ra összpontosíthatta volna figyelmét és energiáit, te­hetségét és jószándékait ez a nép. Nem volt még 36 olyan év, amelynek során hazánk olyan elismert (és egyáltalán ismert) lett vol­na valamennyi égtájon, füg­getlenül attól, hogy a. ben­nünket megismerek és élis­merők milyen világnézetet vallanak a magukénak, vagy milyen politikai-társadalmi berendezkedésű országban élnek. A [elszabadulás meglő rémiét te unnak lehetőségét is, hogy a haladás legélen- járóbb eszméit valló, s a ha­ladásért korábban is legtöbb áldozatot hozó kommunis­ták kiteljesítsék történelmi feladatukat a népért, hogy a szövetségi politika legszéle­cselekvés sebb népi-nemzeti alapjain, a haladó erők lehetséges legszélesebb összefogásával, mozgósításával irányítsák, szolgálják pártjuk révén a haza építéséért, s a nép gaz­dagításáért folyó munkát. A párt révén tovább erősödtek és mélyültek azok a kapcso­latok, amelyek népünket a nemzetközi kommunista mozgalommal, a haladás és a béke harcosainak világ­méretű táborával összekö­tik. A szűkebb és a tágabb vi­lág összefüggésének tudatát csali elmélyíti bennünk a hatalmas történelmi tapasz­talattal rendelkező szovjet testvérpárt nemrég lezajlott XXVI. kongresszusának egyik rendkívül jelentős ál­lásfoglalása, amely szerint a szocializmus építésében ér­vényesülő nemzeti sajátos­ságok megismerésével, érté­kelésével és eredményeinek hasznosításával az egész nemzetközi munkásmozga­lom, az emberi haladás egész ügye csak nyerhet és gazdagodhat. Így, ilyen mó­don is érzékelödik a mi ki­csiny országunk dolgozó em­berei körében, hogy minden cselekvésünknek egyetemes jelentősége lehet, hogy ered­ményeink is, gondjaink is túlmutatnak önmagukon, nem lehetnek csupán a mi bel ügyeink; a reánk háruló nemzeti feladataink jó el­végzésével felelősek va­gyunk a haladás nemzetközi erőinek, az egész emberiség­nek. Jóleső érzés mindezt an­nak biztos tudatában hang­súlyozni, hogy népünkben megvan a cselekvőkéssség. Hogy népünk megtanulta és megtapasztalta, hogy csak azt mondhatja a magáénak, amit szellemi vagy fizikai, tudományos vagy művészeti, szervezési vagy politikai al­kotó munkával megteremt; s azt tőle senki nem veheti el, mert itt a hatalom és an­nak minden gondja, minden vívmánya is a dolgozó népé. Éneikül a történelminek ne­vezhető tapasztalat nélkül most nem lehetne népünk birtokában fejlődésének leg­fontosabb garanciája: a po­litikai érettség, a közösségi felelősségérzet és a készség a munkára. Szükség is van erre a ga­ranciára. Történelmi évfor­dulónkon nem ünneprontás akár csak futólagosán is emlékeztetni arra, hogy eb­ben a bonyolult világban sok a teendőnk. Közülük akad majd jó néhány ój, szokatlan, váratlan is talán, hiszen a felgyorsult idő ko­rát éljük, a kapitalizmus számtalan válságtünete új­ra még újra veszélyhelyze­teket idéz elő az egész em­beriség számára. Létével és szándékával is mindazt pusztulással fenyegeti, amit a szocializmusért, a kizsák- mányolásmentes világ fel­építéséért eszménkkel és munkánkkal, eddig megte­remtettünk. E zért ma, az ünnepen gondoljunk az ünnep után ránk váró csele­kedetekre. Nemcsak a pihe- nöórák, sokkal inkább 36 szabad évünk tapasztalatai, tanulságai, eredményei ad­hatnak ehhez erőt. ■ » Összehívták ez crszáigyűlóst A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1981. április 16-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirend­jére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vo­natkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatóját a bank tevékenységéről az V. ötéves terv időszakában. Brezsnyev a nyugatnémet 831 külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Hains- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság al- kancellárját és külügyminisz­terét. Leonyid Brezsnyev a nyu­gatnémet külügyminiszterrel folytatott megbeszélés során aláhúzta, hogy a Szovjetunió következetes politikát folytat. Ez a politika a béke, az eny­hülés, a tárgyalások és az együttműködés politikája — hangoztatta. — Ezzel össze­függésben külön rámutatott azokra a javaslatokra, ame­lyeket az SZKP Központi Bi­zottságának a párt XXVI. kongresszusán előterjesztett beszámolója ismertetett. A bélre megszilárdításának kul­csát a jelenlegi körülmények között mindenekelőtt a íegy- verkezési verseny korlátozá­sa, a leszerelés jelenti — mondotta a találkozón Leo­nyid Brezsnyev. — A kérdés lényege az. hogy ne sértsék meg a kialakult erőegyen­súlyt, ne növeljék a katonai szembenállás színvonalát. Mi készen állunk erre — jelen­tette ki az SZKP KB főtit­kára. Brezsnyev pozitívan érté­kelte a Szovjetunió és az NSZK között létrejött kap­csolatokat, és állást foglalt amellett, hogy mindkét rész­ről tegyenek további erőfeszí­téseket a viszony megszilár­dításáért, a kapcsolatok to­vábbi fellendítéséért. A nemzetközi kérdések megvitatásánál a többi között szó volt a leszerelés bizonyos összefüggéseiről. Genscher az (Folytatás a 2. oldalon) ÉLJEN ÁPRILIS 4! Ünnepi miser iskola Nemzeti Szintié hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére A felszabadulásunk 36. év­fordulója alkalmából tartott megemlékezések sorában teg­nap este ünnepi műsort ren­deztek a Miskolci Nemzeti Színházban. A nézőtéren he­lyet foglaltak a megyei és a Miskolc városi párt-, állami es társadalmi szervelv, a t.ö- megszervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint a munkásmozgalom veteránjai­nak képviselői. Jelen voltak a hazánk felszabadulásának év­(Folytatás a oldalon) Ünnepség a megyei pártbizottságon Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt ünnepséget tartottak Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székhazá­ban. A miskolci Földes Fe­renc Gimnázium diákjainak szavalata után Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője méltatta ünnepi beszédében felszabadulási évfordulónk jelentőségét és emlékezett a szocializmus építésének elmúlt időszakára. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára ki­tüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta: Be­nedek József, felszabadulás előtti párttagnak, miskolci nyugdíjas vállalati igazgató­nak és Pusztai Barnának, az olasz!iszkai községi pártalap- szervezet titkárának, nyugdí­jas vasúti pályaőrnek. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben része­sült: Gruber László, a Sá­toraljaújhelyi városi Pártbi­zottság tagja, nyugdíjas fö- - kalauz; Hegymegi Sándorné, a Hernádszurdoki községi Tanács nyugdíjas elnöke, a községi HNF-bizottság tagja; dr. Kovács László, a Mis­kolc városi Pártbizottság tit­kára; Nagy Ferenc, az Ózdi Kohászati Üzemek üzemve­zetője, párlvézetőségi titkár- helyetles; Seper László, az Ormosi Bányaüzem pártbi­zottsága titkára, a megyei párt-végrehajfőbizottság tag- pártbizottsága fegyelmi hí­ja és Szadi Miklós, a Bor- zottsága tagja, nyugdíjas vil- sodi Szénbányák Vállalat lanyszerelő. Mopyor Kólmánné védőnő átveszi ci Munka Érdemrend ezüst (oko­zatát Grósz Károlytól A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta; Deák István, a megyei párt- bizottság munkatársa; Gom­bos Csaba alapszervi párttit­kár, a Lenin • Kohászati Mű­vek főolvaszlára; liaáz Sán­dor, az encsi járási párt- végi’ehaj tóbizottság tagja, a novajidrányi tsz gépszerelő­je; Hutka Vendel, a Sátor­aljaújhelyi járási Pártbizott­ság munkatársa; Magyar Kálmánná, a Miskolc járási Pártbizottság tagja, a Sajó- hídvégi közös községi Tanács védőnője; Pogonyi Katalin, a megyei pártbizottság szak­előadója; Szopkó Barnabás- né, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának tagja, rak­tári dolgozó és Tatai István, kazincbarcikai alapszervi párttitkár, nyugdíjas BM- dolgozó. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozata ki­tüntetést vette át: Kovács Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője; ezüst fo­kozatát :' Szabó Endre, a me­gyei tanács főmunkatársa. Honvédelmi. Emlékérem ki­tüntetésben részesült: dr. Kar­dos Sándor, a megyei tanács vb-titkára; Balogh Miklós, a Mézőcsáti járási Pártbizott­ság titkára és Czirbus János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Megyénk dolgozói közül ebben az évben is többen vették át kitüntetésüket a Parlamentben, illetve mun­kahelyeken. A Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta: Barkóczi István, a Diósgyőri Gépgyár gyáregy­ségvezetője; Dénes Sándor, a Tiszai Erőmű Vállalat vezér­igazgató-helyettese : Fügedi István, a Borsodi Szénbányák Vállalat vájára; Gécrt Béla, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom