Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
XXXVII. évfolyam, 80. szám Ara: 1,80 Ft AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ^ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I m p* A ki történetesen népünk felszabadulásának napján született, az — a maga harminchat évével — már tapasztalt, érett ember. Hát még azok a nemzedékek, amelyek a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized megannyi élményét, tapasztalatát a magukénak mondhatják. Persze, megküzdötted sok gonddal és bajjal is, hiszen a tapasztalatot nem ingyen osztogatja az élet. De ez nélkülözhetetlen az eredményes alkotáshoz, a sikeres cselekvéshez. Márpedig április negyediké talán valamennyi nemzeti ünnepünknél inkább és egyértelműbben össznépi cselekvés ünnepe. Hiszen történelmi értékű és mértékű tett volt a felszabadulás ténye is, az az eléggé nem is méltatható fordulópont, határkő a századokon át szabadságáért vérét ontó magyarság életében, amely egyáltalán reményt nyújtott arra, hogy a nép történelmének gyökeresen új szakasza kezdődhet el, hogy a sokféle elmaradottság felszámolásának rögös és sok buktatót is rejtő, de végül is a történelmi és társadalmi haladás útjára léphet. 1045. április 4-én az emberek mámorosán ünnepelték azt a tényt, hogy hazánk területén már véget ért a népünket is végveszélybe sodró háború, de a nagy nap történelmi súlya és jelentősége nemzetünkben csak a következő évek és évtizedek nyomán vált világossá. És ez nemcsak azért természetes, mert a “népbutítás, az elmaradottság sokféle bajától szenvedő népinek csak aránylag szűk része tudott akkor még a haladás iránti elkötelezettséggel európai, sőt világméretű áttekintéssel gondolkodni az akkori jelenről, s a lehetséges jövőről, hanem azért is, mert a felszabadulás utáni idők után bizonyosodott be, hogy 1945. április 4-e milyen társadalmi felemelkedés lehetőségét és az útját nyitotta meg. Elmondhatjuk, hogy még nem volt olyan időszak népünk történetében, amely olyan egyetemes, átfogó és a haza minden polgárát személy szerint is érintő változást hozott volna, mint felszabadult világunk 86 éve. Nem volt még történetünkben olyan 86 év, amelyben huzamosabb ideig ennyire a nemzetgyarapítás feladataira összpontosíthatta volna figyelmét és energiáit, tehetségét és jószándékait ez a nép. Nem volt még 36 olyan év, amelynek során hazánk olyan elismert (és egyáltalán ismert) lett volna valamennyi égtájon, függetlenül attól, hogy a. bennünket megismerek és élismerők milyen világnézetet vallanak a magukénak, vagy milyen politikai-társadalmi berendezkedésű országban élnek. A [elszabadulás meglő rémiét te unnak lehetőségét is, hogy a haladás legélen- járóbb eszméit valló, s a haladásért korábban is legtöbb áldozatot hozó kommunisták kiteljesítsék történelmi feladatukat a népért, hogy a szövetségi politika legszélecselekvés sebb népi-nemzeti alapjain, a haladó erők lehetséges legszélesebb összefogásával, mozgósításával irányítsák, szolgálják pártjuk révén a haza építéséért, s a nép gazdagításáért folyó munkát. A párt révén tovább erősödtek és mélyültek azok a kapcsolatok, amelyek népünket a nemzetközi kommunista mozgalommal, a haladás és a béke harcosainak világméretű táborával összekötik. A szűkebb és a tágabb világ összefüggésének tudatát csali elmélyíti bennünk a hatalmas történelmi tapasztalattal rendelkező szovjet testvérpárt nemrég lezajlott XXVI. kongresszusának egyik rendkívül jelentős állásfoglalása, amely szerint a szocializmus építésében érvényesülő nemzeti sajátosságok megismerésével, értékelésével és eredményeinek hasznosításával az egész nemzetközi munkásmozgalom, az emberi haladás egész ügye csak nyerhet és gazdagodhat. Így, ilyen módon is érzékelödik a mi kicsiny országunk dolgozó emberei körében, hogy minden cselekvésünknek egyetemes jelentősége lehet, hogy eredményeink is, gondjaink is túlmutatnak önmagukon, nem lehetnek csupán a mi bel ügyeink; a reánk háruló nemzeti feladataink jó elvégzésével felelősek vagyunk a haladás nemzetközi erőinek, az egész emberiségnek. Jóleső érzés mindezt annak biztos tudatában hangsúlyozni, hogy népünkben megvan a cselekvőkéssség. Hogy népünk megtanulta és megtapasztalta, hogy csak azt mondhatja a magáénak, amit szellemi vagy fizikai, tudományos vagy művészeti, szervezési vagy politikai alkotó munkával megteremt; s azt tőle senki nem veheti el, mert itt a hatalom és annak minden gondja, minden vívmánya is a dolgozó népé. Éneikül a történelminek nevezhető tapasztalat nélkül most nem lehetne népünk birtokában fejlődésének legfontosabb garanciája: a politikai érettség, a közösségi felelősségérzet és a készség a munkára. Szükség is van erre a garanciára. Történelmi évfordulónkon nem ünneprontás akár csak futólagosán is emlékeztetni arra, hogy ebben a bonyolult világban sok a teendőnk. Közülük akad majd jó néhány ój, szokatlan, váratlan is talán, hiszen a felgyorsult idő korát éljük, a kapitalizmus számtalan válságtünete újra még újra veszélyhelyzeteket idéz elő az egész emberiség számára. Létével és szándékával is mindazt pusztulással fenyegeti, amit a szocializmusért, a kizsák- mányolásmentes világ felépítéséért eszménkkel és munkánkkal, eddig megteremtettünk. E zért ma, az ünnepen gondoljunk az ünnep után ránk váró cselekedetekre. Nemcsak a pihe- nöórák, sokkal inkább 36 szabad évünk tapasztalatai, tanulságai, eredményei adhatnak ehhez erőt. ■ » Összehívták ez crszáigyűlóst A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1981. április 16-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatóját a bank tevékenységéről az V. ötéves terv időszakában. Brezsnyev a nyugatnémet 831 külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Hains- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság al- kancellárját és külügyminiszterét. Leonyid Brezsnyev a nyugatnémet külügyminiszterrel folytatott megbeszélés során aláhúzta, hogy a Szovjetunió következetes politikát folytat. Ez a politika a béke, az enyhülés, a tárgyalások és az együttműködés politikája — hangoztatta. — Ezzel összefüggésben külön rámutatott azokra a javaslatokra, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán előterjesztett beszámolója ismertetett. A bélre megszilárdításának kulcsát a jelenlegi körülmények között mindenekelőtt a íegy- verkezési verseny korlátozása, a leszerelés jelenti — mondotta a találkozón Leonyid Brezsnyev. — A kérdés lényege az. hogy ne sértsék meg a kialakult erőegyensúlyt, ne növeljék a katonai szembenállás színvonalát. Mi készen állunk erre — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Brezsnyev pozitívan értékelte a Szovjetunió és az NSZK között létrejött kapcsolatokat, és állást foglalt amellett, hogy mindkét részről tegyenek további erőfeszítéseket a viszony megszilárdításáért, a kapcsolatok további fellendítéséért. A nemzetközi kérdések megvitatásánál a többi között szó volt a leszerelés bizonyos összefüggéseiről. Genscher az (Folytatás a 2. oldalon) ÉLJEN ÁPRILIS 4! Ünnepi miser iskola Nemzeti Szintié hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére A felszabadulásunk 36. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések sorában tegnap este ünnepi műsort rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban. A nézőtéren helyet foglaltak a megyei és a Miskolc városi párt-, állami es társadalmi szervelv, a t.ö- megszervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint a munkásmozgalom veteránjainak képviselői. Jelen voltak a hazánk felszabadulásának év(Folytatás a oldalon) Ünnepség a megyei pártbizottságon Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt ünnepséget tartottak Miskolcon, a megyei pártbizottság székhazában. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjainak szavalata után Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője méltatta ünnepi beszédében felszabadulási évfordulónk jelentőségét és emlékezett a szocializmus építésének elmúlt időszakára. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta: Benedek József, felszabadulás előtti párttagnak, miskolci nyugdíjas vállalati igazgatónak és Pusztai Barnának, az olasz!iszkai községi pártalap- szervezet titkárának, nyugdíjas vasúti pályaőrnek. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült: Gruber László, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság tagja, nyugdíjas fö- - kalauz; Hegymegi Sándorné, a Hernádszurdoki községi Tanács nyugdíjas elnöke, a községi HNF-bizottság tagja; dr. Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára; Nagy Ferenc, az Ózdi Kohászati Üzemek üzemvezetője, párlvézetőségi titkár- helyetles; Seper László, az Ormosi Bányaüzem pártbizottsága titkára, a megyei párt-végrehajfőbizottság tag- pártbizottsága fegyelmi híja és Szadi Miklós, a Bor- zottsága tagja, nyugdíjas vil- sodi Szénbányák Vállalat lanyszerelő. Mopyor Kólmánné védőnő átveszi ci Munka Érdemrend ezüst (okozatát Grósz Károlytól A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta; Deák István, a megyei párt- bizottság munkatársa; Gombos Csaba alapszervi párttitkár, a Lenin • Kohászati Művek főolvaszlára; liaáz Sándor, az encsi járási párt- végi’ehaj tóbizottság tagja, a novajidrányi tsz gépszerelője; Hutka Vendel, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság munkatársa; Magyar Kálmánná, a Miskolc járási Pártbizottság tagja, a Sajó- hídvégi közös községi Tanács védőnője; Pogonyi Katalin, a megyei pártbizottság szakelőadója; Szopkó Barnabás- né, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának tagja, raktári dolgozó és Tatai István, kazincbarcikai alapszervi párttitkár, nyugdíjas BM- dolgozó. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést vette át: Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője; ezüst fokozatát :' Szabó Endre, a megyei tanács főmunkatársa. Honvédelmi. Emlékérem kitüntetésben részesült: dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára; Balogh Miklós, a Mézőcsáti járási Pártbizottság titkára és Czirbus János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Megyénk dolgozói közül ebben az évben is többen vették át kitüntetésüket a Parlamentben, illetve munkahelyeken. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Barkóczi István, a Diósgyőri Gépgyár gyáregységvezetője; Dénes Sándor, a Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgató-helyettese : Fügedi István, a Borsodi Szénbányák Vállalat vájára; Gécrt Béla, (Folytatás a 3. oldalon)
