Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-30 / 100. szám
Szilógyi Tibor (Rigó) és Koncz Gábor (Dongó) KOSA FERENC új filmjéről, A mérkőzésről ezt olvashatjuk egy reklámkiadványban.: .. 1956 nyaran játszódik a cselekménye. Efjy vidéki lalydarúgócsapat mérkőzésé áll a közép pontban, de valójában — kitalálhatjuk — mi'iulez csak ürügy a társadalomkép S ölvázolusára.” Az említett időpont, 1956 nyara legújabb kori történelmünk egyik legkritikusabb időszaka, 'leginkább emberpróbáló néhány hónapja. S ha Kosa Ferenc új játékfilmjét ebbe az időszakba helyek, úgy erről a korról akar beszélni. Ez pedig- nem egyszerű feladat, hiszen annak ellenére, hogy az ország Legilletékesebb választott vezető testületéi ennek a kornak politikai és történelmi elemzését már elvégezték, mint folyamatot lezártnak tekintjük, a köztudatban még élnek téves hitek, nézetek, a fiatalabb generációk a sommás ítélkezések, a nagyvonalú, sok lényeget megkerülő történelemtanítás és iskolán kívüli történelmi ismeretterjesztés eredményeként igen keveset tudnak e korról, s az ő tudásuk is igen gyakran tudatosan elferdített tényeken alapszik. Mintha úgy nyolc észténdönyi idő kiesne a történelmi tudatból és elég lenne az 1948-tól az ellenforradalmat követő konszolidációig tartó időszakot csupa pejoratív jelzőlckel illetett, teljes egészében szégyenletes valaminek tudni. Olyan ez a korszak, mint a repülőgépek fekete doboza, mondta róla két éve művészeti életünk egy kimagasló egyénisége, amikor arról szólt, hogy e kor tisztázása, mind jobb megismertetése a művészeteknek, a filmnek is, feladata. A MÉRKŐZÉS cím többszörös jelentésű. S legkevésbé sem arra a futballmérkőzésre vonatkozik, ami a film elején látható. Sokkal inkább azoknak az erőknek a mérkőzésére, amelyek 1956 nyarán egymással szemben állottak; amelyek az SZKPXX. kongresszusa után kialakult helyzetben hazánk sorsát a szocializmus alapján állva megújítani akarták és másrészt, amelyek a szocializmus lejáratására törekedtek. A film meglehetős konkrétsággal jelzi a .történés kezdetét is:-a filmbeli futballmeccs a bajnokság utolsó mérkőzése, tehát 1956 júniusa. Ekkor kezdődik a látható cselekmény, ekkor veti úgy meg a helyi rendőrkapitány-helyettes (és Dózsa sportköri elnök) az ártatlan futballbírót, hogy az sérüléseibe belehal, ekkor kezdődik a megyei lap, az esetet megírni akaró újságíró és családja kálváriája, amely végül is oda vezet, hogy a deus ex machinaként érkező megyei főkapitány megkésett békítő intézkedése' már nem akadályozhatja meg a meghurcolt újságíró su- hanckorú fiának tettél: fegyvert, tőrt ragad, leszúrja a vélt ellenséget. Amit a hatalom nem tudott megtenni, tette maga, kezébe vette sorsának intézését. Amíg a meg nem jelölt megyeszékhelyen ezek játszódtak, a valóságban pedig nem kisebb dolog történt, minthogy a párt leszűrte a korábbi évek tanulságait, felmentette Rákosi Mátyást, megindult egy tisztulási folyamat. Ugyanakkor különböző indíttatású körökben mind nyíltabban szervezkedett már az októberre nyílt ellenlorra- dalomba váltó sokféle erő. Tagadhatatlan, hogy a megújulást jó szándékkal szorgalmazók nem mindig találták meg azok kezét, akik a párton belül keresték a megújulás útjait és lehetőségeit, amely éppen a sokféle külső erő növekedése miatt egyre nehezebbé vált. A film nem vesz tudomást az országban aikkor folyt nagyarányú megtisztulásról. Egy suta-buta utalást látunk: arról sopánkodik a világ legostobábbnak és leggonoszabbnak ábrázolt rendőrtisztje, Rigó, hogy „micsoda blamázs a cégnek” a Rajk-ügy kitudó- dása. Ez így hazug beállítás. Kosa filmje mindvégig az ellenforradalom előtti kort egészében elmarasztaló képet fest. Rendkívül didaktikusán mutatja be és teszi általános érvényűvé mindazokat a jelenségeket, amelyeket a Rákosi-korszak törvénysértő tendenciáinak legjellegzetesebb vonásaiként szoktak emlegetni, szinte kéjelegve jeleníti meg a belügyi önkényt. a buta hatalojjlőrületet,1 a besúgórendszert és egyebeket, meg azt, hogy ezzel szemben mennyire tehetetlen volt a tisztességes emberi szándék. Nagy igényű filmet készített Kosa: 1956 tragédiájának megítéléséhez akart új vonásokat adni, azt kívánta felmutatni. hogy ebben az időszakban már feltartóztathatatlan volt a tragédia. De ezt nem lehet ennyire egyoldalúan ábrázolni. Az eltelt huszonöt esztendő elegendő történelmi távlatot ad már, hogy á fel- hevült indulatokat a történei- ,mi mérlegelés is átszője, hogy a ma közönsége már ne elégedhessék meg az egyoldalú történelemszemlélettel. és meglepődjék azon, ha olyan elismert filmalkotó, mint Kása Ferenc a kiszínezett történelmi-politikai vádak felmutatásával nem kívánja szembeszegezni a már tisztázott tényeket, hanem megelégszik egy Falstaff-szerű figura, afféle falusi bíróként igazságot osztó rendőrfőkapitány kései előrángatásával, s annak már elkésett intézkedésével mutatja fel: ekkor már nem volt mit lenni, csak az jöhetett, amit az ifjú tett, azaz fegyver kellett a rendteremtéshez. (A fiú talán az anyját is féltette a Dongó nevű, futballistából besúgóvá átminősített legénytől, de nem ez a döntő.) A már említett fekete dobozt’ azért kell nyitogatni, hogy megismerjük a belsejét, mind többet tudjunk meg az ötvenes évekről. De ha csak azt tudjuk meg belőle, amit már eddig is tudtunk, ha csak sebek felszaggatása, vádak felemlegetése következik belőle, úgy megkérdezhető, mi szükség az újabb felnyitásra. Ám, ha fel tudjuk mutatni, hogy minden hiba mellett akkor is a szocializmus épült, mai életünk szilárd alapja akkor betonozódott, úgy nem kell akkori hibáinkat .sem tagadnunk. De az akkori eredmények teljes tagadása mellett csak meakulpáz- ni napjainkban ugyan mire való? Kosánál ez a mérleg felborulni látszik és ezért kell A mérkőzéssel vitáznunk. Kósa mesterségbeli-^tudása vitathatatlan. E film is mindvégig tanúsítja a mester szintű rendező avatott kezét, ami a kivitelt illeti, Sára Sándor fényképezése most is magas fokú. A nagyszámú szereplő- gárdából Koncz Gábort kell elsősorban kiemelni, a rá- kényszerített és nem is egészen értett besúgó mögött önmagával vívódó embert ő érzékeltette meg legmarkánsabban. A többi szereplő is kitűnően fedte Kósa elképzeléseit. A filmet csak felnőtteknek szánják. Hozzáteendő: érett gondolkodású felnőtteknek való. Benedek Miklós így kezdődött: tegnap, a déli harangszó után fél órával befutott Sárospatakra a diáknapi különvonat. így folytatódott: „hatalomátvétel” a Rákóczi-vár udvarán... Tóth József, városi tanácselnök átadta a város kulcsát Megyeri Gábornak, a diáktanács elnökének ... Április 39., szerda. Dél mólt fél órával. Ebben az időpontban a menetrend szerint egyáltalán nem kellett volna vonatnak érkeznie a sárospataki vasútállomásra. Ám, az emberek, akik ott voltak ez idő tájt, a legkevésbé sem rökö- nyödtek meg, amikor* Miskolc . felől befutott a kék szerelvény; tudta mindenki, hogy e napon minden, a hétköznapi történésektől elütő eseménynek jó oka van. A jó ok: tegnap megkezdődött — immár tizenegyedik alkalommal — az országos diáknapok sárospataki rendezvénysorozata. A vasútállomáson a rendező bizottság és a diáktanács tagjai — no meg a helybéli érdeklődők —- várták a már emlegetett különvonat érkezését. Ezzel futottak be azok a diákok, akik Heves, Szabolcs-Szatmár, Budapest három kerületének és Borsod- Abaúj-Zemplén középfokú oktatási intézményeinek leghivatottabb képviselőiként kiérdemelték a részvételt a pataiki diáknapokon. Az érkezés, a régi ismerősök felfedezésének izgalmát a pontban 12 óra 40 perckor felharsanó diáknapi szignál „oldotta fel”, majd Megyeri Gábor, az ózdi József Attila Gimnázium tanulója, a sárospataki diáknapok diáktanácsának elnöke üdvözölte a mintegy ezerfős „küldöttséget”, s kívánt mindenkinek jó hangulatú együttlétet az ősi' ‘ iskolavárosban. Ezután — rövid kikapcsolódásként — szállásfoglalás következett, majd délután háromnegyed kettőkor elindult a menet az iskolákért elől a Rákóczi-vár udvarára. Itt rendezték meg az ünnepélyes megnyitót,.amelyre eljöttek a megye és, Sárospatak város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A diákok nagy ovációja mellett „vonult ki” a várból a diáktanács 13 tagja. És jött a városi tanács elnöke, Tóth József, hogy köszöntse a várat ■ „megszálló’' diáksereget, a fesztivál, résztvevőit, az egybesereglett fiatalokat. Köszöntőjében a városi tanács elnöke utalt rá. hogy először 1962-ben rendeztek Sárospatakon diáknapokat, s az ideinek külöhösen jó hátteret ad az ősi sárospataki kollégium megalapításának 450. évfordulója, A továbbiakban szólt Patak iskolavárosi tradícióiról, a hagyományok őrzéséről, a város jelenéről, majd e szavakkal fejezte be köszöntőjét: — Sárospatak város kulcsát a fesztivál idejére a diáktanácsra átruházom. Azzal a reménnyel teszem ezt, hogy a diáknapok résztvevői átérzik e jelképes hatalomátadás jelentőségét, s a maguk hasznára, meg a város lakosságának örömére élnek a következő napokban a rendezvény- sorozat nyújtotta lehetőségekkel. E pillanattól kézdve áz ősi diákváros, Sárospatak :— a diákoké .. . Hatalmas taps köszöntötte a bejelentést, s azt, hogy a „legfőbb hatalmi szerv”, a di- áktanács elnöke átvette a kulcsot. Megyeri Gábor ,,válás zbeszédében” ígéretet tett arra, hogy a bizalomnak megfelelően élnek majd jogaikkal és kötelességeikkel, majd hivatalosan is. megnyitottnak nyilvánította a XI. sárospataki diáknapokat ... száz színes léggömb szállt fel ekkor a vár udvaráról. hogy az égtájaknak hírül vigye: megkezdődött.. . Megkezdődtek a diákok bemutatói, dalosok, táncosok, versmondók és színjátszók léptek pódiumokra (a bemutatók színhelyei: a tanítóképző főiskola díszterme és gyakorlóiskolája, a vár lovagterme és a gimnázium díszterme); délután 4 órakor rajtoltak a „maratoni” biciklitúra résztvevői, megteltek élettel a diáknapi klubok, gitárok szólaltak meg, csak úgy — programon kívül.. . Az este az ismerkedésé, a táncos szórakozásé volt.. Az éjfélhez közel eső „kapuzárás” — az utazási fáradságokat is, . beszámítva — ugyancsak hasznos „programnak” bizonyult. Annál is inkább. mert ma reggel 7 órakor ébresztő van, majd az immár hagyományos reggeli kocogással, gimnasztika! ,,ál- mosságüzéssel’" megkezdődik az első igazán hosszú és gazdag programot ígérő nap . .. (ténágy—fojlán) Japán művészek a Miskolci Galériában Minamizuka Naoko festőművésznő és Mitsui Sen szobrászművész kiállítása nyílt meg tegnap, április 29-én délután a Miskolci Galériában. A május 24-ig megtekinthető tárlatot Bánszky Pál művészettörténész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődő nagyközönség figyelmébe. A Miskolci Galériában a közelmúltban rendezték meg a Távol-keleti festészet című kiállítást. Európai festészethez szokott szemünknek igazán kuriózum volt az a tárlat. Hasonlónak most, ezen a tegnap nyílt kiállításon hiába keresnénk nyomát. Minamizuka Naoko leheletfinom pasztellképei, a tökéletes kidolgozás alighanem ott rejti magyarázatát a távol-keleti festészet tökéletes technikai felkészültségében, de a képi ábrázolás már nem kötődik országhatárokhoz, földrészekhez. Sokkal inkább az egyetemlegesen emberihez, pontosítva: a gyermekihez. Mintha a gyermekvilág, ’a mesék világa elevenedne meg képein. De a művésznő szándéka is az, hogy a szeretet „költészetét” adja tovább. Mitsui Sem szobrász. Egy nemes kődarab erezetéből bontja ki a maga világát. Csigavonalak, merészen ívelő, tömör formák kőből és fémből — a végtelenség érzetét keltik. (cs. a.) Balogh Andrea festménye ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. április 30., csütörtök Filmíevél A mérkőzés Sárospatak, ODN ’81 Diákoké az iskolaváros VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! KERESKEDELMI VÁLLALATOK! hőszigetelt üvegek gyártására, kis és nagy szériában garanciális feltételek biztosításával, valamint épületasztalos nyílászáró szerkezetek gyártására egyedi és típusméretben. Ügyintéző; LÉVAI BÉLA üzemvezető Telefon; 17-611 Telex: 62282 Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, József Attila u. 57. sz.
