Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

19(31, április 29„ szerda

ESZAK-MAGYARQR5ZAG 3

Eitert és Szabinát szeretve

állítunk Erre az ágazaÁ- ra 1,5 málLió forintos nyereséget írtunk: elő, de azt csak úgy érhetjük! eJ, ha húszezer libát megfépünk. Erre a mennyiségre biztosított a munkaerő, s mivel tíz tonna liba tollat adhatunk át, 4,5 millió forinttal nagyobb az. árbevétel.

A gyors váltásnak természetesen megvannak a hátrányai is. Az elnök ezeket is ismertette. Az elmúlt évben például — tapasztalatok híján

— jóval alacsonyabb súllyal adták át a húslibákat, s ez bizony 850 ezer forinttal kevesebb pénzt jelentett. Utólag okos az ember, de bizony alapvető dolgok betartásával

— például a rendszeres, megfelelő takarmányozással — az eset elkerülhető lett volna. Így idén a mulasztást elkövetőknek mindenképpen bizonyítaniuk kelt. Mert a rugalmasság, az azonnali döntések csak altkor válhatnak megalapozottá, ha azokat a mindennapi gyakorlat is igazolja.

— kármán —

Szász Béla mintegy harminc éve dolgozik egyazon beosztásban az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál, illetve annak jogelődjénél. Az I-es számú motorszerelő csoport vezetőjéről feletteseitől csak szépet, s jót hallottam. Ilyeneket: univerzális szakember, megköveteli a munkát, neveli, s oktatja a szakma ezernyi fortélyára a tanulókat, csoportjában senki sem veszi fel a kelleténél később, s teszi le hamarabb a szerszámot. Műhelyében legnagyobb a tisztaság és a. rend.

Mindezt olyan kitüntetésnalom igazolja, hogy ha egyszerre felvenné, felfűzné valamennyit, a fél melle is kevés volna hozzá.

Hétszer volt a vállalat —, kétszer az építőipar kiváló dolgozója. Többszörös kiváló újító, 14 éve rendszeresen élen járnak brigádjával a szocialista brigádmozgalomban és odaadó, lelkiismeretes, szorgalmas munkásélete elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is átvehette.

— Béla bácsi, hogyan kezdődött?

— Szüleim földművesek voltak, én pedig gyerekkoromban sokat betegeskedtem. Ugyanakkor nagyon érdekeltek a gépek, s ezért kezdtem el szakmát tanulni. Talán ennek a munkának köszönhetem, hogy azóta még egyszer sem voltam beteg, egyszer sebt voltam táppénzen. Most már azért egyre inkább érzem az évek múlását: ebben a munkában gyengül a látás, romlik a hallás, kopnak a szervek.

— Milyen volt harminc éve a munka?

— Milyen? Nehéz... Amikor Budapestről egy évre Miskolcra lehelyeztek — s azóta (is) itt ragadtam —, még a szabadban dolgoztunk. De fizikailag is sokkal nehezebb volt. Ma inkább szellemileg fárasztóbb. Napközben még nem érzem, ám ha hazaérek, és leülök egy pár percre, a fáradtság odaragaszt a szélihez. Sokáig nem lustálkodhatok, hiszen vár rám a kert, a kocsim —, amelyen mindig van barkácsol- ni-bütyköíni való — és újításaimat is otthon szerkesztem meg.

— Egy csoportvezetőnek, akinek ugyanúgy kell dolgoznia, mint a beosztottainak, van-e elég ideje arra is, hogy tanulókkal foglalkozzon?

— Kell hogy legyen ... Egyrészt nagyon szeretem a gyerekeket, másrészt jó szakembereket is szeretnék belőlük faragni, hiszen többségükben itt maradnak a vállalatnál. A tanulókat mindennap osztályozom. Ez fegyelmező eszköz, ugyanakkor ők is látják, hogy mikor milyen jegyet kaptak és ez ösztönzi őket a jobb munkára, képességük fejlesztésére. Lehetetlent nem kívánok tőlük. Ennyi év .tapasztalatai után már látom, ki, mire képes, és csak annyit akarok belőle kihozni.

— A szakmunkást* nevelése, irányítása könnyebb, vagy nehezebb feladat?

— A csoportunkban húsz-buszonkét ember dolgozik. Lakatosok, hegesztők, motorszerelők, karosszérialakatosok stb. Felnőtt

Siósi Béla, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat gépészetének motorszerelő csoportvezetője Fotó: Fojtó« László

korban már kialakult az ember egyénisége, megváltoztatni azt már nemigen lehet. De befolyásolni igen ...

— Mivel?

— Elsősorban a példamutatással. Ha például egy húsz-harminc éves segéd nem szeret takarítani, nem kedveli a rendet, n>a- gam veszem kezembe a seprűt... Legközelebb már magától csinálja. Hozzá kell lennem, hogy a brigádunk összeszokott, jó kollektíva. Nincs olyan munka, ami — ha a vállalat érdeke úgy kívánja — kifogna rajtunk. Ehhez persze emberismeret és tapintat is kell. Már reggel, munkakezdéskor látom, hogy kinek-kinek gonddal telibb, vagy könnyebb napja lesz-e. Az arcokon meglátszik a kialvatlanság, vagy a családi összezördülés. Ilyenkor egy-két órán át csak könnyebb munkát adok, és kérdésekkel sem zaklatok senkit. Csak ezután kérdezem — tudunk-e segíteni —, hiszen főbizalmi is vagyok.

— Elégedett, boldog ember?

— Igen, az vagyok. A vállalattól megkaptam mindent. Azt nem mondhatom — ötvennégy éves létemre —, hogy nincs már tervem, vágyam, célkitűzésem. Ezeket még szeretném elérni...

Kívánjuk, hogy sikerüljön.

Buciiért Miklós

Importot pótol

Szójás, korpás, almás és kakaós pehelyből áll a G-ratti család, a körmendi Taeta Tápszergyár új termékcsaládja. A készítmények importot pótolnak, s az egészségesebb táplálkozáshoz ajánlott ételek választékát is bővítik.

Kertbarátok tapasztalatcseréje

Hátszélben

A megyei pártbizottság meghívására NDK-beli testvérmegyénkből, Neubranden- burgból hétfőn pártküldöltség érkezett megyénkbe. A delegáció: dr. dr. Ernst Albrecht, a Neu bran den bu r gi megyei Pártbizottság titkára, és Wolfgang Herrmann, a pártbizottság osztályvezetője a megye életéve], a pártmunka idősze— Az a célunk, hogy minél kevesebb szemes termésünk legyen. — Amikor ezt a mondatot meghallottam, őszintén bevallom, meglepődtem. Hiszem e nézet ellentétben áll az általános elvekkel. Ki hallott már olyat, hogy kevesebb termésből több lesz a pénz? Pár perc múlva azután megvilágosodott minden, mert Kurucz Miklós, a bükkábrányi Béke Termelőszövetkezet elnöke megmagyarázta előző állításának igazát.

— Nincs ezen semmi csodálkozni való. Abból indultunk ki: minél kisebb a betakarított 'termés mennyisége, annál kevesebb a szárítási, a raktározási, valamint a szállítási költség.

Az olvasó jogosan megkérdezhetné: de ebből hogyan lesz több? Mármint pénz és magasabb jövedelem. A válasz egyszerű:

— Olyan növényeket kell találnunk, amelynek önköltsége olcsó, árbevétele magas, s viszonylag nem sokat terem.

Itt hosszas számítás következhetne. De mivel ezt Bükk- óbrányban már gondosan elvégezték, s adatokkal bizonyították lehetőségét, csak a végeredményt írom ide. Kilencven hektáron termelnek fénymagot azért, mert ennek a növénynek összes költsége ugyanannyi, mint a borsóvetőmag költsége! Ugyanakkor a termék értékesítési ára jóval magasabb, mert mázsájáért 1100 forintot kapnak. Amíg a borsó 20 mázsás hektáronkénti hozam alatt veszteséges, addig a fénymagnál, ha elvetik, nincs olyan gyenge hozam, amely ne hozna jövedelmet. Az elnök így folytatta:

— Idén még hetven hektáron vetünk bükkönyt, mustárral. Fehér mustárt termesztünk, amely kiváló támasztó növénye a bükkönynek, s ugyanakkor érésekor a magja nem pereg. Egyszerű rostával kettéválaszthatjuk a két növényt, amelynek árbevétele szintén a legjobbak közé tartozik. Az egyiknek 1350 forint, a másiknak 800 forint a mázsánként) ára. De még együtt is csak 16—18 mázsát teremnek.

A következtetést pár sorban le lehet vonni: a búzához viszonyítva egyharmaddai kevesebb lesz a termés, de

rű kérdéseivel ismerkednek és előadásokat tartanak a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusának határozatairól. Tegnap délelőtt Miskolcon felkeresték a megyei pártbizottság székházát, ahol találkoztak Grósz Károllyal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával,

ugyanakkor az árbevétel megegyezik, s a jövedelem magasabb. Vagyis: vetésszerkezetmódosítással oldják meg az energi atakarékosságot, csökkentik a gázolajszámlát. Ezeknek a kultúráknak nincs magas termése, de a várt jövedelem nagy biztonsággal realizálható! Az elmúlt évben — mivel szárítóberendezésük nem volt — egymillió forintot fizettek ki bérszárításért. Ez az összeg az új kultúrák vetésével jelentősen csökkenthető.

— A múltkor, amikor soroltam ezeknek a növényeknek az előnyeit, megkérdeznék: ha tudtuk, akkor miért csak most foglalkozunk ezzel? Mondtam, amíg hatszáz forint volt a fénymag egy mázsája, addig nem volt érdemes termeszteni. Vonatkozik ez a többi kultúrára is. Mi — nem tagadjuk — elsősorban piacra termelünk. Igyekszünk a lehető legrugalmasabban alkalmazkodni a várható igényekhez. A mai gazdasági helyzet megkívánja a gyors szerkezetváltást. Nem hinném, hogy az csak az iparra vonatkozik, hiszen, ha feladjuk a termelésünk merevségét, akkor százezretekéi többet nyerhetünk.

Az elnök szavait csak erősíteni tudom. Ahogy ismerem ai bükkábrányi gazdaságot, minden évben volt egy-lcét új növényük, sőt állatfajuk is. Kurucz Miklós elnevette magát

— Ez igaz! Sokszor váltunk, de nem fölöslegesen. Ügy érzem, ha például a baromfi egy éven át veszteséges, nem szabad tovább tartani csak azért, mert hátha megjavul a jövedelmezőség. A cél egy lehet: minél gyorsabban megszabadulni tőle, még akkor is, ha milliókat áldoztunk a telep korszerűsítésére. Nálunk szinte minden állatfaj megvolt már, a juh, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi, de még a gyöngyös is. De csak addig, amíg nyereséges volt.

Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a „néhai’' baromfitelep egyik istállójában jelenleg gombát nevelnek. Eddig 82 mázsát adtak el, s az árbevétel négyszázezer forint. Ennek az összegnek 20 százaléka a nyereség. De idén, áz elmúlt év tapasztalatain okulva, fejleszteni kezdik a libatenyésztést is.

— Százezer darab állatot akarunk átadni a debreceni BOV-nak. Az elmúlt évben csak a fele létszámmal dolgoztunk. Pecsenye-, s húslibát

aki tájékoztatta őket a megye életéről. A délután folyamán Mezőkövesdié látogattak, ahol a városi-járási pártbizottság vezetőivel találkoztak, majd a neubranden- burgi pártbizottság titkára előadást és konzultációt tartott a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyeteme mezőkövesdi kihelyezett tagozatán.

A neubrandenburgi pártküldöttségnek ma délelőtt miskolci programja van: dr. dr. Ernst Albrecht a megyei oktatási igazgatóságon az egyéves és öthónapos pártiskola hallgatóinak, majd délután a csanyiki KISZ-iskolán tart előadást és konzultációt. Wolfgang Herrmann, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályán a pártmunka időszerű kérdéseiről tájékozódik. A délutáni órákban Miskolc nevezetességeivel ismerkednek. Csütörtökön a Bocsi Sörgyár, és az Edelényi járási Pártbizottság munkájáról tájékozódnak, majd május 1-én Sárospatakra látogatnak, ahol részt vesznek az ünnepi nagygyűlésen. A neubrandenburgi pártküldöttség május 2-án utazik haza megyénkből.

mustárra

A sáncok a dombra nyúltak, s belevesztek abba a sárga, porfelhőbe, amit a traktor kereke kavart. Időnként fekete felkiáltójelként nyújtózkodott ki ebből a ködből, a kipufogó füstje, akkor, amikor a vezető engedve az erősebbnek, a meredekké váló lejtőnek, visszakapcsolt. A vízfüggöny a traktor nyomán elveszett ebben a kavarodásban. Igaz. el is sodorta a szél. Ivancsó Géza, az erőgép vezetője egyáltalán nem titkolta:

— Elvileg ilyen erős légmozgásban nem lenne szabad vegyszerezni. De tizenhárom éves múlttal a hátam mögött tudok már dönteni, Hátszél van, erős hátszél. így a bakhátak közé tudom juttatni a vegyszert. Persze a kockázatnak is van határa, mert oldalszélben már nem merném.

— Tudja, jó az, ha az embert nem zavarják. Bárki mondhatná nekem, állj le, mert nem szabad, és a szabályok tiltják! Engedelmeskednem kellene, de nincs

ilyen parancs. Rábízzák az emberre. Megbíznak benne. Nem vállalnám, ha attól tartanék, hogy elrontom a kezelést. Milliók bánnák. Pedig semmilyen anyagi ösztönzésünk nincs. Nem iesz vastagabb, vagy soványabb a pénztárcánk. De úgy élezzük, — köztük én is —, hogy ezt a munkát csak nekünk szabad elvégezni.

Ezt. a domboldalt, hasonlóan a többihez ő is ültette. A talajmaró után, amely kialakította a bakhátakat, s kedvező mélységbe hozta az ültetni való burgonyát, a munkaszervezés szabályai szerint ismét Ivancsó Géza vegyszerezi a táblát. Vagyis a felelősség fokozódik ?

— Igen, és ez így van rendjén. Hogy tudjam: ez az én munkám. Senki elől nem tagadhatom le, és nem is akarom letagadni. Ha jól sikerült, jó érzés ránézni, ha nem, akkor legszívesebben elsüllyednék, még akkor is, amikor az idő, az eső, a szél kifog rajA miskolci Vasas Kertszö- vetkezeti Akadémia zöldséggyümölcstermelő szakcsoportjának negyven tagja az UNIÖ Áfész rendezésében egész napos tapasztalatcserén vett részt a Mezőkövesd és Vidéke Áfész-nél, ahol Farmosi Imre, az áfész elnöke fogadta a vendégeket, és ismertette a

tank. Ezért igyekszünk győzni az időjáráson is. Minél gyorsabban, annál biztosabb.

Zavaros, homokos a Hennád vize. A szabályok, az előírások tiltják, hogy máshonnan szerezzenek a vegyszerhez oldó, vivő anyagot. A keverék csak a folyót szennyezhetik. Igaz, akkora víztömegben ez a ' kis vegyszer eltűnik. A traktoros időnként megáll.

— A fúvökákat időnként kifújom. Már csak azért is, mert sorok maradhatnának, így ki, s azokban a sorokban nőni kezdenek a gyomok, amelyele elfertőzhetik az egészet. Hogy mérgező-e? Egy kicsit. Vigyázni kell. De még mindig jobb, mint órákat várni, karba tett: kézzel várakozni. Különben a szerviz szakembere is csak kifújná. Any- nyi fúvóka pedig a világon nincs, amivel ezt a táblát le- vegy.szerezhetném. Eltömi

őket a homok. De menni kell még az eső előtt, mert a vegyszer igazán csak úgy hat.

Az elnök, aki ott volt velem, csendesen rábólintott. A beszélgetés után két nappal megeredt az eső. A csapadék Vizsolyban 110 hektár burgonyára hullott.

K. I.

szövetkezet felépítését, a kistermeléssel kapcsolatos immár országos hírű tevékenységét. Elmondta, milyen sokoldalúan támogatják a kistermelést, anyagi segítséget is nyújtanak a íóliaházak megépítéséhez, a felszereléselv beszerzéséhez, a vizfüggönyös öntözési mód megvalósításához, biztosítják a vetőmagvakat, palántákat, a műtrágyát. Termelési előleget adnak a tagoknak, akik termelvényei- ket szerződéses alapon az áfész-nek adják át értékesítésre.

A tapasztalatcsere résztvevői megismerkedtek 'a fólia alatti termesztés nagy jövőjével. a Miskolcon is megvalósítható lehetőségekkel. Megtekintették a nagy palántanevelő telepet, ahol szakmai tanácsokat kaptak, a korszerű felvásárló telepet, majd kistermelők portáin tettek látogatást. Megtekintették Lázár Péter bogyós-gyümölcsös kertjét, ahol 1000 köszméteoltvány van eltelepítve. Nagyon tanulságos volt a Kiss Pál udvarán tett látogatás, ahol a fólia alatti komplex termeléssel ismerkedtek meg. Piros- lott a földieper. piacra készítették elő a petrezselymet, sárgarépát, retket, zöldpaprikát. De citromfa és korai szőlő is díszlett a fólia alatt, s jutott hely a sarokban száz kiscsibének, amelyek csak a napos idő beálltával kerülnek ki az udvarra. Érdemes, hasznos volt a miskolci UNIÓ Áfész-nak megismertetnie kertbarátaival a mezőkövesdi példát.