Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T981. április 29„ szerda Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! i ! A V < ; | I 1 > j i Sikeres kezdeményezés Amatőr színjátszók Leninvárosóan Az elmúlt hét végén — pénteken, szombaton és va­sárnap — első ízben rendez­ték meg a vegyipari dolgo­zók amatőr színjátszó együt­teseinek találkozóját. A kez­deményezés Leninvárosból indult, s a hívó szóra tíz együttes érkezett ide az or­szág különböző tájairól. A színpadi bemutatók mel­lett a szervezők és rendezők nagy hangsúlyt helyeztek ar­ra, hogy a versenyszellem helyett az egymás munkájá­nak megismerése, a szakmai tapasztalatszerzés és a ba­ráti ismerkedés szelleme „uralja” a háromnapos együttlétet. Ezt szolgálták a szakmai tanácskozások, a szórakozásra alkalmat adó közös programok. A leninvá- rosiak jó házigazdának bizo­nyultak, szervező és rendező munkájukat dicsérettel illet­ték a jelenlevők. A vasárna­pi záróünnepségen — a talál­kozónak helyt adó Derkovits Gyula Művelődési Központ­ban — Máté Lajos, a Nép­művelési Intézet munkatársa A Miskolci Nemzeti Szín­ház kezdeményezésére az idén június elseje és 10-e kö­zött rendezik meg Miskolcon a hazai stúdiószínházak ta­lálkozóját, amelyen az előze­tes tervek szerint nyolc szín­ház vesz részt tíz produkció­val. — Munka jellegű találkozót szervezünk, elsősorban a szakmai tapasztalatok kicse­rélése a célunk. A munka­jelleget külön is hangsúlyoz­ni kívánom. A célunk olyan találkozó létrehozása, ahol a színházművészet korszerű tö­rekvéseit lehet dokumentál­ni és megvitatni — tájékoz­tat a találkozó céljairól Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. — Milyen koncepció alap­ján állt össze a találkozó programja, illetve a részvevő színpadok névsora? — A találkozót mi rendez­zük a Művelődési Miniszté­rium, a Színházművészeti Szövetség, a Színházi Dol­gozók Szakszervezete és nem utolsósorban a Miskolc vá­rosi Tanács támogatásával- Külön kiemelendő a minisz­térium jelentős anyagi tá­mogatása. A részvétel meghí­vásos alapon történik, s el­sősorban a miskolci színházi műhelyhez gondolatiságban és stílusban közelálló együt­teseket hívtuk meg. Szeret­ném itt elmondani, hogy jól­lehet Miskolc seónházépületi gondokkal küzd, köstudott már, hogy az évad zárása után azonnal folytatódik a tavaly elkezdett belső re­konstrukció, a vendégjátékok nem jelentenek épület-, illet­ve elhelyezési gondot, mert kislétszárná produkciókról lé­vén szó, a Kamaraszínház­ban, illetve a Játékszínben kerülnek bemutatásra. — Szakmai munkatalálko­zóról beszélt eddig. A nagy- közönség is megismerheti-e ezeket az előadásokat? foglalta össze a színpadi be­mutatók szakmai tapasztala­tait, majd Bozi László, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete kulturális, agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője mondott zár­szót; mindketten sikeresnek minősítették a leninvárosi kezdeményezést, s reményü­ket fejezték ki, hogy lesz folytatása ... A záróünnepségen adták át a különböző szervek által felajánlott díjakat, ezeket a következők kapták: össztelje­sítményükért és témaválasz­tásukért a leninvárosiak Pántlika gyermekszínpada, a miskolci Etűd színpad és a budapesti Aquincumi stúdió; új módszereket kereső, kísér­letező munkájáért kapott el­ismerést a debreceni UNIÓ mozgásszín vezetője: Tóth Dénes; színészi játékáért, a közös munkába illeszkedő egyéni teljesítményéért pedig Bordács Zsuzsa, a budapesti Aquincumi stúdió tagja. — Természetesen. Vala­mennyi vendégjátékot a nagyközönségnek is szánjuk a szakmai érdekeken és cé­lokon túl. A vendégszereplő együtteseken, a színházak képviselőin kívül még igen sok színházi szakembert, kri­tikust, újságírót várunk e ta­lálkozóra. — A programról hallha­tunk-e már valamit? — A tíznapos találkozó programjának tervezete már elkészült Két produkcióval szerepel a Miskolci Nemze­ti Színház: a Csapodár ma­dárka és A tribádok éjsza­kája című előadásainkkal ve­szünk részt a találkozón. A sorozatot egyébként a Stú­dió ,JC” nyitja J. Genet Bal­kon című előadásával, a deb­receni Csokonai Színház egy előadásban két darabbal je­lentkezik: F. X. Kroetz Fel- ső-Ausztria és Fészek című műveinek előadásával, a bu­dapesti Nemzeti Színház a híres Budapest Orfeumot mu­tatja be, a Vígszínházát kép­viseli Gálffi László önálló Rimbaud-estje — Szív dobog a reverenda alatt és Egy évad a pokolban —, a szolnoki Szigligeti Színház Harold Pinter A születésnapjával jön. a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház Tolnai Ottó Végeladás című darabját sze­repelteti a találkozón, a Népszínház színeiben pedig Jobba Gabi önálló estje — Egy este Lady L.-nél — je­lentkezik a programban. A szakmai közönség részére jú­nius 10-én gondolatcserét szervezünk A stúdiószínházak szerepe a magyar színházi kultúrában címmel, amely­nek felkért vitaindítói és korreferensei ismert szakem­berek lesznek. (betiedek) Díszítés aranyíiistíel A könyvritkaságok díszí­tésére, a műemlékek korhű restaurálására ma is nagyon vékony aranylemezeket, úgynevezett aranyfüstöt használnak. Ennek vastag­sága a milliméter ezredré­szének is csak néhány ti- zedrésze (a galvanizálással felvitt aranyréteg ennél sok­szorta vastagabb). Ha az ember ezt a kékes-zöldes színű aranyfóliát egy fény­forrás felé tartva nézi, úgy tűnik, mintha teljesen át­látszó lenne. Ma már csak kevés országban élnek mes­terek, akik aranyfüst készí­tésével foglalkoznak. Az előállítás hosszadalmas fo­lyamata azzal kezdődik, hogy a tiszta aranyat koksz- kemencében megolvasztják, majd formába öntik, és utá­na elsődleges hengerlésnek vetik alá. A vékony lemez­kéket kis négyszögekre vág­ják és gépi úton tovább hengerük mindaddig, amíg el nem érik az egy ezred- milliméter vastagságot. Csak ezután kezdődik a kézi megmunkálás, méghozzá nem apró kalapáccsal, ami­A budai Várnál is haszno­sított magyar szabadalommal — a Szilikofób Anhydro—1 nevű vegyszerrel, azaz mű­gyanta alkoholos oldatával Egy évvel ezelőtt azért sasurkoltunk, hogy a Magyar Rádió es a Miskolc Városi Művelődési Központ között kialakult viszony maradjon termékeny, a dzsessz-hétvége, mint Miskolc új zenei fóru­ma állandósuljon, *s az 1980- as debütálást évenként meg­ismétlődő programok köves­sék. Ügy tűnik, jó esélyünk van a folyamatosságra, hi­szen április 24—26. között a két intézmény (Kis Imre és Felvinczy Attila jó szervező munkája nyomán) ebben az évben ismét megrendezte a nemzetközi viszonylatban is tekintélyes művészekkel fém­jelzett találkozót, sőt, már körvonalazódnak az elkövet­kező, harmadik víkend ter­vei. Mindezek a körülmé­nyek lehetővé teszik, hogy „keményebb” bábáskodással, alkalmasint az apró-cseprő hiányosságokról sem elfeled­kezve emlékezzünk vissza a három nap eseményeire. A péntek esti nyitókoncer­ten, a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központ színpadán mintegy házigazdái gesztus­sal a miskolci Balogh Gyula triója kezdett. Műsoruk rö­vid, de magas színvonalú bemelegítés volt, sajnos a jó lendületet Huün István sze­gedi kvintettje kissé vissza­vetette: néhol pontatlan, arc­éi nélküli játékuk inkább ha­tott lelkes műkedvelésnek, mintsem kidolgozott előadás­nak. őket két szovjet muzsi­kus követte; a Lolasvili—Ku- rasvili duó produkcióját in­tellektuális zongoramuzsika, lyet általában az aranymű­vesek használnak. Az arany- füstkészítők kalapácsa mintegy 8 kilogramm sú­lyú. Ezzel három órán át kovácsolják az egyre véko- nyuló aranyfóliát, mégpedig úgy, hogy időnként össze­hajtogatják, s a rétegek kö­zé állati hólyagból készült bőrbetéleket tesznek (ezek - hez nem ragad hozzá az aranyfüst). Ekként kb. 15 ezer ütés éri a végül tízez­red milliméter vastagságú­ra ..soványodó” aranylemezt. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy e kézi művelet során — tartósítják a szekszárdi Garay János Gimnázium nyolcvanöt éves, rosszul szi­getelt épületét. A Tolna me­gyei Szolgáltatóipari Szövet­s az elektromos effektusok­kal is . jól gazdálkodó bőgő- játék jellemezte. Uwe Kro- pinski gilárművész, akit nyu­godtan illethetünk a hang- szerzsonglör elnevezéssel, lát­ványnak sem utolsó — bár még túl eklektikus — muzsi­káját az artisták ügyességé­vel adta elő. Sokféle zenei stílust ötvöző interpretációja Lakatos Antal színpadra lé­pésével vált céltudatossá, s kettejük játéka a találkozó egyik emlékezetes produk­ciója volt. Hasonlóan nagy­szerű párosításnak bizonyult az amerikai Walter Norris és Pege Aladár zongora—bőgő duója. Az estet a free-dzsessz műfajában dolgozó angol Tony Oxly és két NDK tár­sának felszabadult, techni­kailag érett bemutatója zárta. Szombaton és vasárnap a Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Központban folytató­dott a program, örömmel tapsolhattunk Szabados György zongoraművésznek, s a kicsit gyengébb (rosszul kierősített?!) formájában is lebilincselő Dimenzió együt­tesnek. Jól játszottak a jugo­szláv Stepko Gut társaságá­ban fellépő zenészek, a Ka­szakő együttes tagjai, és tet­120 tonnányit tesz ki a ko­vács által megemelt súly ... Képünkön: restaurátorok azNDK-beli Schwerin egyik több évszázados, szép kas­télyának dísztermét restau­rálják, aranyfüsttel vonván be az értékes faragásokat, az oszlopokat és oszlopfőket. A nem csekély mennyiségű aranyfüstöt egy világszerte ismert drezdai műhelyben állítják elő. amely évente annyi aranyfüstöt V ít, hogy azzal egy futballpályat be lehetne borítani. kezet dolgozói mintegy há­romezer-ötszáz lyukat fúrtak a kétemeletes épület falába és lábazatába. Ezekbe a fo­lyékony vegyszert műanyag csöveken juttatják be. Az al­kohol elpárolog, a szigetelő vegyszer pedig szétszivárog, és vízzáró réteget alkot a fal­ban. Ezt követően betonke­verékkel zárják el a lyuka­kat. szelt a belga Fred van Hoove játéka is. Nem tetszett vi­szont a kubai Playa Giron- csoport, s erősen dilettáns ízű volt a debreceni Kis Er­nő és Fazekas Csaba duója. A fellépő művészek között találkozhattunk Rainer Brü- , ninghausszal, aki hallatlanul fegyelmezett, azonos hőfokon tartott zongorajátékával káp­ráztatta el közönségét. Az avantgarde zene legújabb tö­rekvéseit szervesen tudta öt­vözni a dzsessz teljes kellék­tárával — azt hiszem ő az, aki mindent tud a zongorá­ról, mi több, egy szellemes gesztussal még azt is elkép- zeltette velünk, ami már a klaviatúrán kívül eső hangok világában játszódhat le. Az NDK zongoristát szerencsére viszontláthattuk Charlie Ma­riano, John Marshall és Eberhard Weber társaságá­ban is — ők négyen alkot­ták a Colours együttest, s az idén ők négyen jelentették a világszínvonalat. Fellépésük a három nap jelképes záró­aktusa volt: minden jó, ha a vége jó. Az a tény, hogy újból si­került „dzsesszesíteni” három tavaszi napot Miskolcon, el Kész a filmfesztivál! program Május 21—26-a között ren­dezik meg Miskolcon a hu­szonegyedik miskolci film- fesztivált, melynek előkészí­tő bizottsága tegnap tartotta utolsó ülését a megyeszék­hely tanácsának vb-termében. Itt Csótai János elnökhelyet­tes köszöntötte a megjelen­teket, majd György István, a filmfesztivál igazgatója beje­lentette, hogy az előkészüle­tek befejeződtek, kialakult a végleges program. Amint arról a korábbiak­ban már többször beszámol­tunk, ezúttal két helyszínen vetítik majd a versenyfilme­ket. A fesztiválvetítések mel­lett igen nagy szerepet kap­nak azok a közművelődési programok (találkozók, be­mutatók, műsorok), amelyek a film és a filmesek, vala­mint a közönség kapcsolatá­nak szélesítését, elmélyítését szolgálják. Az igen sokszínű, gazdag — mondhatni zsúfolt programból — hadd említsük most csak a filmfesztivál — május 24-i, vasárnapi — „nonstop-napját”, amikor a i'esztiválvetítések mellett a filmesek és a közművelődési programok „belakják” szinte az egész városi; reggel 9 órától este 10-ig válogathat­nak az érdeklődők a látni- és hallanivalókban; a szabadté­ri programok központja a Szabadság tér lesz. A mis­kolci fesztiváli programok mellett megyénk 11 települé­sén rendeznek alkotó—közön­ségtalálkozókat. kell hogy gondolkoztassa a szervezőket; tudniillik ez nem csak önbizalmat adhat, de felelősséget is jelent. Óha­tatlan ugyanis, hogy lassan ne hagyományként kezeljük a dzsessz-hétvége elmúlt ren­dezvényeit, s ugyanúgy el­kerülhetetlen, hogy a közön­ség, vagy maguk a résztvevő muzsikusok ne kérjenek majd számon egyfajta koncepciót, ami jelenthet műfajú problé­mát, vagy limitált színvona­lat, esetleg valami eddig még ki nem talált, de idővel jo­gosan elvárható egyéni, csak erre a találkozóra jellemző ötletet, ízt. Ha ugyanis pusz­tán az ad hoc elérhető együt­tesek, szólisták divattól ins­pirált seregszemléjévé válik ez a fórum, akkor nem lesz igazán hosszú életű, illetve nagy a kifulladás, ellaposo- dás veszélye. El kell érni, hogy a legfontosabb ürügy a magas színvonalú zenélés és a magas színvonalú zenehall­gatás legyen. Jó ötlet volt an­nak idején beindítani a Dzsesszpincét (itt tartották az idei jam sessionöket), de ta­lán az sem volna haszonta­lan. ha év közben egy-két reprezentatív hangversennyel tovább bővítenénk a hallga­tóság körét. Ma ugyanis a közönségbázis szinte kizáró­lag fiatalokból, s nem is ki­fejezetten helyi érdeklődők­ből áll. Pedig közismert, hotty ennek a műfajnak a gyökere­it több generáción át elérhet­jük, ha keressük. D. Szabó Ede (t. n. j.) Június 1-től 10-ig: r \* F f ;zi „Injekciózzák” a szekszárdi gimnáziumot Miskolci dzsessz-hétvége 9 r f I f ma Értesítjük kedves Vásárlóinkért, hogy a TVK Mintaboltunk (Miskolc, Petneházy u. 6. sz. alatt) megszűnik Oj TVK Mintaboltunkat ápriTis 30-án nyitjuk a Korvin Ottó u. 1. sz. alatt. Üj szolgáltatásunk: a színkeverőgép I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom