Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1981. április 26., vasárnap Választékosán es változatosan a gyerek?... „A baba tudja hogyan kell enni .. nyugtatja meg dr. Benjamin Spock Csecsemő­gondozás és gyermeknevelés című könyvében az „új" szü­lőket. Az viszont, hogy mit egyen a gyerek, nagyon sok kismamának okoz fejtörést, különösen akkor, ha már nem kell szoptatnia. Szükség van a gyermekorvos, a vé­dőnő tanácsaira; mit és ho­gyan készítsen el az étel­alapanyagokból, milyen ételt, milyen korban ehet a gyerek. Mit tanácsol .a gyermekor­vos? Dr. Sólyom Enikő, a me­gyei gyermekegészségügyi központ adjunktusa foglalko­zik elsősorban megyénkben a csecsemők táplálásának szak­kérdéseivel. — Természetesen a csecsemők számára első és legfontosabb az ányatej, ame­lyik kismama teheti, a szük­séges ideig magá táplálja gyermekét. Az anya—gyer­mek kapcsolatban ez elen­gedhetetlen a későbbi helyes pszichés hatások kialakulásá­hoz. A szoptatás befejezése után pedig naponta friss ételt főzzön a gyereknek, lehető­leg párolva, hogy a vitamin- tartalom benne maradjon a friss zöldségekből készült fő­zelékekben. A burgonya, a sóska, a cékla* a karalábé, a karfiol mind olyan főzelék­alapanyag, ami nagyon jó a kisgyerekeknek. Ezeket saját főzőlevükkel kell hígítani, hogy minél hatékonyabbak legyenek. Nem szabad sajnál­ni egy kismamának sem a fáradságot, hogy bíbelődjön a főzéssel, bevásároljon — törődjön így is a gyermeke­vei. Jelenleg nagyon sokféle bébiétel is kapható, ami jói alkalmazható az étkeztetés­ben, de folyamatos és állandó csecsemő-, illetve kisgyer­mektápláláshoz ne használ­ják. A frissen készült étele­ket ne ezzel pótolják. Természetesen a bébiétel is hozzá tartozik a gyerme­kek ellátásához, egyre job­bakat és egyre, többfélét kaphatunk az üzletekben. Változik a minőség is, ha­zánkban a Kecskeméti Kon­zervgyárban épült bébiétel­gyártó üzem, ahol — ezt is bátran mondhatjuk — világ­színvonalon készítik az új, 29-féle terméket. A közel­múltban a miskolci megyei kórházban rendezett , a me­gyei egészségnevelési osztály, a Borsod—Heves megyei ÉL- VEGY nagykereskedelmi vál­lalat és a Kecskeméti Kon­zervgyár kiállítást az új ter­mékekből egészségügyi szak­embereknek. A nagykereskedelmi válla­lat idén negyven vagon bé­biételt hoz forgalomba, ame­lyek már kecskemétiek. Emellett gyümölcsleveket, amelyeket elsősorban „bébik­nek” kínálnak, különböző konzervgyárak. Békéscsabán és Nyíregyházán. Ezekkel és az új, 29-féle étellel bővül a csecsemők számára előállított ételfélék sora. A bemutatón részt vevő orvosok, védőnők, ápolónők az étkezési szoká­sok kialakításában tehát eze­ket is ajánlhatják a kisma­máknak. Köpftczi Edft Leninvárosi tervek Leninváros idei költségve­tési és fejlesztési tervében kiemelt helyet foglal el a lakásépítés. A városban az idén. 66 tanácsi bér-, és 60 OTP-társaslakás épül fel. A lakásépítéshez már előkészí­tették a szükséges területe­ket és ugyancsak előkészítés alatt állnak azok a területek, ahol két év múlva, 1982-ben 90, újabb lakás alapjait rak­ják le. A város fejlesztési tervében szerepel a Il-es szá­mú egység folyamatos parko­sítása a városközpont zöldte­rületi rendezésének munká­latai és a köztisztasági szol­gáltatás színvonalának továb­bi javítása. A városban az idén fejeződik be a 6-os szá­mú Általános Iskola tornater­mi szárnyának, valamint konyhájának és éttermének a kialakítása is. Bővítik a 4-es számú Általános Iskolát négy tanteremmel. A fejlesztési feladatokban a lakásátadá­sokhoz kapcsolódó utak, jár­dák parkírozók kialakítása is szerepéi. A távolsági telefon- központ üzembe helyezéséhez igazodóan sor kerül a befe­jező telefonellátási kábelhá­lózati építési munkálatokra is. A fejlesztési feladatok mel­lett az egyes ellátó ágazatok további javítása is fontos sze­repet játszik az idei, vala­mint a középtávú tervekben. A súlyponti feladat, a lakás­alás - fejlesztés ellátás mellett a jövőben na­gyobb gondot kívánnák for­dítani a már meglevő lakás­állomány állagmegóvására, valamint annak vizsgálatára és megvalósítására, hogy a magánerős építés az eddigi­eknél nagyobb támogatásban részesüljön Leninvárosban. Ennek érdekében a város nagyvállalatait, gazdálkodó egységeit és a lakásra várók anyagi eszközeit a lakásépí­tésbe közvetlenül is be kí­vánja vonni a városi tanács. A város fejlődése szem­pontjából a jövőben is meg­határozó tényező az ipar to­vábbi fejlesztése, illetve a város vonzáskörzetének fej­lesztése. Népgazdasági és te­rületi érdek, hogy a jövőben a város népessége mérsékelt ütemben növekedjék. A vá­rosban olyan lakáspolitikai, lakásgazdálkodási, és intéz­ményhasznosítási tevékenység folytatását tűzték célul, amelj elsősorban az itt élők ellátását szolgálja és javítja és nem idéz elő a környező településekről olyan mértékű elszívó hatást mint áz a ko­rábbi tervidőszakban volt ta­pasztalható. A város kereskedelmi, szol­gáltatói, valamint közlekedési ágazataiban a szintentartást a jövőben elsősorban npm a tanácsi, hanem vállalati for­rásból biztosítják majd. Ifjésíii Hitt támogatása A Miskolc városi Tanács 228 ezer forintot biztosít min­den esztendőben a városi művelődési központ részére, amelynek felhasználásáról a városi KISZ-bizottság gon- dóskodik. Ebből az alapból biztosítják a vezetőképző tan- folyamokhoz, a pályázatok díjazásához szükséges össze­get, hogy csak néhányat em­lítsünk. Az elmúlt esztendő­ben a központi és egyéb for­rásból képzett ifjúsági alap összege meghaladta a négy- százezer forintot, amelynek nagy részét továbbképzésre, ifjúsági klubok működtetésé­re és a különböző értekezle­tek, összejövetelek kiadásai­ra fordítottak. Kalász László: Sokfelé hívtak, de mi maradtunk A paradicsom nem fagyott meg, pedig nagyon érzé­keny a hidegre. Molnár Gyuláné éjszakánként fűtötte a fóliasátrat. A csípős szél megrázza a domb­© oldal cserjéit; lent a kékeszöld tavon fehér tarajú hullámokat hajt a község, Szalonna felé. Mögöt­tünk a kőbánya dübörög, szemben, a martonyi oldalon, a víkendtelkek kö­zött viszont még áll az élet. Az egy­máshoz szorított üdülőházak ablakain vastag rács, az ajtókon tenyérnyi la­katok jelzik: a szezon ideje mégnem érkezett el. Egyes kutatók szerint őre vezér szalonnái ága települt meg jtt vala­mikor a XI. század elején. Templo­mukat a század második felében kezdték meg építeni, amelyet a kö­vetkező évszázadokban bővítettek — ma idegenforgalmi látványosság. Az újmódi népvándorlás, nép lel e- pedés húsz évvel ezelőtt indult el Szalonnára, jobban mondva a köz­ség határában létesített tóhoz, az üdülőterületre. A falubeliek eleinte örültek az idegen elmek, később ér­tetlenkedve figyelték a gyorsan nö­vekedő víkemdházsorokat, majd bosz- szankodtak is a gyakran ízléstelen épületek láttán. Már megszokták az üdülőtelepet és a tavat is. Nyáron — igaz, kevesen — megfűrödnek benne, néhányan horgásznak, ettől eltekint­ve viszont a tó léte alig-alig változtat az itteniek életén. Szalonnán most 1024-en élnek, jó részt ugyanúgy, mint megyénk többi településén, ahol az emberek megta­lálják számításukat. A lakosok szá­ma változatlan, az „új” utcákban, emeletes családi házak épülnek, a többel; akarók portáján, a kertben fóliasátrak, alagutak magasodnak, némelyikben fűtenek is — a virágzó paradicsom még a nulla fokot sem bírja ki. Más nem is lehetne (ez fgy termé­szetes) beszélgetéseink témája, mint ez „a hirtelen és nagyon-nagyon rosszkor jött hideg”. Különösen a vi­rágba borult cseresznye és a meggy­fák sínylették meg a fagyot, a dióból pedig az idén már „nem lesz semmi”. — Egy .pillanatra persze hogy el­keseredik az ember — mondja Mol­nár Gyuláné, a termelőszövetkezet könyvelője —, de a következő pere­Szalonna, anno: 1981 (tavasz) — Az elmúlt évben — így Szaniszló Bálint elnök — a melléküzemág fej­lesztésére hárommillió forint állami támogatást kaptunk. Kikerekítettük ötmillióra, s a pénzt a kőbánya fej­lesztésére költöttük. Gépeket vásárol­tunk, üzembe állítottuk az osztályozó gépsort. A növénytermesztés nem le­het gazdaságos ezen a területen. A mészkő viszont nagyon jó minőségű. A Szerencsi Cukorgyár — ígérték — ezentúl csak tőlünk vásárolja majd az adalékanyagot. A termelést meg­duplázzuk, s a kőbánya jövedelme biztos, nem függ az időjárástól... Láttuk a gépsort — valóban ro­busztus, de robusztus a hangja is, és lapátokra, „samuk” forgatására még mindig szükség van. Lipták Sándor is a sarokba tesz egy ilyen kalapá­csot, amikor a zaj elől a munkásszál­lító autóbuszba menekülünk. — Még csak egy hónapja vagyok itt. Előzőleg Miskolcon dolgoztam, reggel mentem, este jöttem. Megun­tam az ingázást, nem is szólva arról, hogy itt jó pénzt ígértek. Húszforin­tos órabért, erre a teljesítményi. Ne­héz, meg poros is a munka, de itthon vagyok. Brezina György lőmester is alig né­hány hónapja dolgozik a kőbányá­ban. — Nagyon merem remélni, hogy meglesz az a kereset, amit megígér­tek. Egyébként a kő robbantásához egy-egy esetben átlagosan 50 kilo­gramm paxitot használunk fel, s a mennyiséget nagyon szigorúan ellen­őrzik. Nem akarunk ünneprontók lenni, csak zárójelben jegyezzük meg: hogy a jó jövedelmet biztosító kőbá­nya nem lesz későbbi galibák forrá­sa Egyrészt megoldást kell találni a biztonságos robbantásra valamint a zaj csökkentésére. A kőbányaközeli víkendház-tulajdonosok már így is so­kat panaszkodtak a záporozó öklöm- nyi, vagy még nagyobb „üstökösökre”. A vasútállomás melletti üzemben is találhatnának valamilyen megol­dást a por mennyiségének csökken­tésére. Ez az üzem hátránya előnye viszont, hogy munkát ad a helybéli, többnyire szakképzetlen asszonyok­nak, s a „mészégető” jó néhány kör­nyékbeli cigánycsaládnak is megél­hetési forrása Szalonna egyik neve­zetességéről, a templomról már szól­tunk. Szégyen lett volna úgy eljön­nünk, hogy ne beszéltünk volna a másik „hírességgel”, a község József Attila-díjas költőjével, Kalász László­val : — Huszonhárom éve élünk és ta­nítunk itt a feleségemmel. Hívtak már sokfelé, de mi mindig itt marad­tunk. Minden embert a testvéremnek érzek, és ők is szeretnek. Az ő sor­sukat. gondjaikat szeretném kifejez­ni, ezzel is segítve rajtuk. Mert én úgy érzem, hogy az elidegenedés nemcsak városon tapasztalható... Sipos József művezető: Üzemünk sok, .helybéli szakképzetlen asszonynak ad munkát ben már azop gondolkozunk: mit le­het tenni, mivel lehet pótolni a ki­esést. Mi úgy április közepén tettük a földbe, a fólia alá a 240 szál törpe- paradicsomot. Amikor a meteoroló­gia jelezte a hidegfrontot (no meg mi is megéreztük). a legelső dolog volt, beállítani a két kályhát, azóta éjsza­kánként a férjemmel felváltva fűt­jük. Éjszakázunk vele, de remélem, megéri majd. Az emberek hangulata tehát nem lett az idővel együtt fagyos Szalon­nán.- A termelőszövetkezetben sem dicsérik az időt, viszont bizakodni- való a közösben is van. A kőbányában ezen a tavaszon már modern gépek könnyítik a munkát Udvardy József Fotó: Fojtán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom