Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
W@4, ma retus T4., szombat * KZMJfWfGWftRORSZAG 4 Emődi kluha r Ernőd nagyközség időről időre a közérdeklődés előterébe került. Először csak az egészségház, majd a párt- székház, aztán egy-két lakóház a falusi épületektől messze elütő külleme és belső beosztása keltette fel a figyelmet. Az évek múltával h rendkívül dinamikus tanácselnök, Tóth Elek kezdeményezésére mindinkább a modern építkezés lett a nagyközségben a domináns építészeti irányzat. Ha vonatból tekintünk ki Ernődre, de különösképpen, ha az országúton haladunk rajta keresztül, mind több olyan magán- és középület tűnik szemünkbe, amelyek, városi környezetet sejtetnek . inkább,^ mintsem falusit, és ebekben* a modern 'környezetű lakásokban már más a gondolkozás, mások az igények is. És nemcsak a lakásigények, hanem a közösségi kulturáló- dás irántiak 'is. Csendes szombat estén, ráadásul úgynevezett nagy szabad szombat estéjén jártunk Ernődön. A nagy kiterjedésű, hatezer lakosú község meglehetősen kihaltnak látszott. Pedig ilyenkor sokan vannak otthon, az eljárók is. De vajon hová mozduljanak azok, akik a művelődésnek valamilyen közösségi formáját választják? Többek között erről beszélgettünk a hangulatos nagyközségi könyvtárban Tóth Elek tanácselnökkel és a község több, értelmiségi lakosával. o Oly sok mindent sikerült, már Ernődön megoldani, de művelődési házuk ma sem kielégítő, öreg, más célra épült, egyáltalán nem vonzó és a közművelődés munkásainak fáradozásait nagymértékben nehezíti. A könyvtárban 27 ezer kötet varja az olvasókat, továbbá hetvennégy rendszeresen járó folyóirat, van zenei és idegen nyelvű részleg, tst- ván-majorban pedig külön Ráhelyezett 'könyvtárfiók. A lakosság 22 százaiéiba beiratkozott könyvtári olvasó. E könyvtárra építve szeretnének klubot alakítani, afféle értelmiségi klubot, ahol rendszeresen megvitathatnának egy-egy filmet, meghallgathatnak egy zenedarabot, találkozhatnak egy íróval, általában közösségi keretben szórakozhatnának, ismerkedhetnének új alkotásokkal. A községi mozi, amely a művelődési ház nagytermében működik, sem technikái adottságainál, sem légkörénél fogva nem tűnik alkalmasnak efféle klubélet megalapozására, ezért esett a választás az amúgy is igen vonzó, és jól funkcionáló könyvtárra. Ernődön száznál több értelmiségi él. Fia a határeseteket is hozzászámítjuk, mintegy ennek a számnak a másfélszeresével is lehet számolni, tehát 150—160 olyan emberrel, akik a már említett közösségi művelődést szívesen választanák. Napjainkban viszont többségük ■ néhány éve inkább befelé fordul, bezárkózik. Mintegy 30 százalékuk csak lakik Ernődön, de dolgozni eljár onnan. Ez a szám — mármint az eljáróké —. az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog, hiszen magánerős, többszintes telepszerű építkezés keretében három és íélszáz új, korszerű lakás épül a nagyközségben, ez bizonyára sokakat oda is vonz. Pel lehetőén Miskolcon dolgozók közül is számosán kívánnak majd élni az emődi otthonteremtés lehetőségeivel. Márpedig, mint Tóth Elek hangsúlyozta, nemcsak odatelepíteni szeretnék az értelmiségieket is, hanem helyben megteremteni számukra a művelődés és szórakozás lehetőségeit. Éppen ebből kiindulva felhívással fordultak most a községben élő értelmiségiekhez. és a beérkezett válaszokból kitünően, az emberek szeretnének összejárni, zenét hallgatni, filmklub- rendezvényeken részt venni, képzőművészeti kamarakiállításokat látogatni, művészekkel találkozni. Sőt, a megyei múzeumi szervezettel való együttműködés alapján a múzeumi tevékenységet is megismerni. (Itt jegyzendő meg, hogy a múzeummal, való együttműködés során folyamatban van a községben három műemlékjellegű ház átalakítása, amelyek közül az egyikben, egy régi nsfgy parasztportán, tájházat rendeznek be, egy másik, a megyei múzeumi szervezet kezelésében kutatóházként és tájházként működik majd, a harmadik pedig a funkcionális kerámia bemutatására szolgál.) A szombat este összegyűlt emődi értelmiségiekkel, mintegy a majdani filmklub kísérleteként a Norma Rae című amerikai filmet vitattuk meg és innen már csak egy , rövid lépés volt annak megbeszélése, hogyan is képzelik ezt a majdani klubéletet. Bőven sorjáztak az elképzelések és kívánságok, és örömmel regisztrálható, hogy azok mindenkor a realitások határain belül mozogtak. így született meg végül is az az elhatározás, hogy még az első fél évben egy filmsorozattal és természetesen az ahhoz kapcsolódó gondolatcserékkel kezdik el a klubéletet, a megyei moziüzemi vállalattal együttműködve kialakítják a programot és ez a klubszerű, , zártkörű vetítéssorozat lesz majd elindítója a vágyott és természetesen sokkal szélesebb területre kiterjedő emődi értelmiségi klubéletnek. A késő estébe nyúló beszélgetést ezzel zártuk, s aztán mindenki sietett haza, mert szombat éjszaka az Irma, te édes! pergett a képernyőn. « flicncdcR) 1 szakma kiváló lányinak versenye A Szakma Kiváló Tanulóba verseny országos döntőjét ács-állványozó szakmában csütörtökön rendezték meg Miskolcon, az építőipari vállalat tanműhelyében. A KISZ KB, a SZOT és a Művelődési Minisztérium által közösen rendezett verseny eredményét a miskolci 114. számú Szakmunkásképző Intézetben hirdették ki: az első helyen Csepely Zoltán, a miskolci 114. számú Szakmunkásképző Intézet tanulója, második helyen Tu- róczy József, a nyíregyházi 110. számú Intézet, a harmadik helyen Balázs László, a mezőtúri 626. számú Intézet tanulója végzett. Mócsai István rajza Életrajzi dokumentációk, eredeti kották fotómásolatai, operáinak főszerepeit alakító színészi portrék, családi fényképek láthatók azon a fotókiállításon, amelyet tegnap, március 13-án délelőtt nyitottak meg a Bartók-em- lékév jegyében Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színházi előcsarnó- kában. A Bartók-archívum anyagából 46 nagyméretű fotót mutatnak be a miskolci kiállításon, amelyet március 25-ig tekinthetnek meg az érdeklődök. A tárlat megrendezésére Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából került sor. Encsen negyedszer irsr ni larszlvifilí ÉipíÉelÉcit Már hagyományosnak számító rendezvénysorozat megnyitására került sor Encsen a járási művelődési házban, amelynek első előadását Siska András, a járási pártbizottság első titkára tartotta meg. Ebben a nagy kiterjedésű járásban 21 termelő- szövetkezet, s egy állami gazdaság található, vagyis ma is meghatározója a tájnak a mezőgazdaság. Ezért rendezik meg immár negyedik éve az agrár szabad- egyetemet, azzal a céllal, hogy a részt vevő szakemberek- önképzését elősegítsék. Idén június közepéig nyolc előadás megtartására kerül sor, amelynek témája felöleli a kedvezőtlen adottságú vidék sajátos feltételeire támaszkodó helyes termelési szerkezeteket, új módszereket, s fejlődési lehetőségeket. A rendezvénysorozat érdekessége, hogy felkért hozzászólók, saját gazdaságuk példáján mutatják be az elméleti előadások helyességét. Siska András nem véletlenül választotta előadásának tárgyául a korszerű vezetői munka követelményeit, hiszen mint mondotta, jelenleg nagyobb rugalmasságra, az ösztönzők jobb kihasználására, vagyis hatékonyabb munkára van szükség, s ennek megteremtése elsősorban vezetői feladat. Szólt azokról a még fellelhető hibákról, amelyek fékezik a különben helyes döntések gyors végrehajtását, mert ezek néha a tagság érdekeinek figyelembevétele nélkül készülnek. Az elkövetkező években a vezető felelőssége növekedni fog az olyan döntések meghozatalában, amelyek igazodni tudnak a társadalmi étdekhez, de előre is viszik a gazdaságot. Ez viszont nem mehet anélkül, liogy a tsz elnöke ne támaszkodjon jobban a szövetkezet testületéire, bizottságaira. A jövőben fokozódik a szerepe az olyan szakembereknek, akik mező- gazdasági diploma mellett közgazdász oklevelet is szereznek, mert a komplex gazdasági tervezés, az ágazatok közötti gyümölcsözőbb együttműködés ezt kívánja meg. Az Észak-magyarországi Vízügyi- Igazgatóság szakemberei alapos felmérések után részletes javaslatokat dolgoztak ki az aggteleki tájvédelmi körzet, sőt ezen túlmenően az egész Aggtelek— Jósvaíö környéki karsztvidék környezetvédelmi problémáinak megoldására. A Magyar Hidrológiai Társaság borsodi vízgazdálkodási szakosztályának rendezésében, a miskolci MTESZ-ben B. Szabó Lászlóné és Milinki Éva, az ÉVIZIG szakemberei ismertették azokat a lehetőségeket, tennivalókat, amelyeknek megvalósítása pozitív változásokat hozhat a karsztvidék környezetvédelmében. Nemcsak e gyönyörű vidék felszíne, de a föld alatti természeti értékek, a barlangbirodalom is intézkedéseket igényel, az eddiginél nagyobb védelemre szorul. A környezet szennyeződésének sajnos nagyon sok a „forrása”. Ezek egy részének felszámolása máris folyamatban van. így például hamarosan megoldják Aggtelek község gondját, a szemét elhelyezését, s a barlangtavak iszaplalanítását. A földalatti Stix-patakon érkező szenynyező, lebegő anyagok ugyanis már a barlangi vakrákokat veszélyeztetik. A nagy tömegeket vonzó barlangi hangversenyek is a környezetet szennyező veszélyforrást jelentenek, ezért sürgősen „mellékhelyiségeket” kell létesíteni. A környezetvédelmet szolgáló javaslatok között szerepel több terület erdősítésé, főleg a víznyelők környékén a műtrágyázás, a legeltetés, a szervestrágya-tárolás szabályozása, helyenként a talaj- védő gazdálkodás megvalósítása. Megoldandó * gond, hogy Aggtelek már megtisztító tt, de esetenként még nem teljesen tiszta szennyvize a bábalyuki víznyelőn át a barlangbirodaímat szennyezi. Az EVIZIG szakemberei által javasolt megoldás: 2,5 kilométeres vezetékkel a tisztított szennyvíz elirányíthaló a vízgyűjtő területéről. Sok környezetvédő javas-- lat szinte azonnali megvalósulása csak a karsztvidéken élő, gazdálkodó emberek, az odalátogató tíz- és százezrek szemléletén, magatartásán múlik. diákok Sárospatakon a jubileumra gyönyörűen felújított kollégium árkádos nagyportájának falain művészi domborművek örökítik meg az ősi iskola 450 esztendős történetének jelesebb eseményeit. A hetedik mezőben a vörössipkás diákok hősi harcait ábrázoló bronzrelief látható, a 100 éve született - Medgyessy Ferenc alkotása, amint borjúval a hátukon ágyút töltenek, és talán Budavár bevételére készülnek, hogy a félelmetes ostrom- után éppen egy pataki diák, Nagy Sámuel tűzze ki a vár fokára a győzelmi zászlót. A március 15-i tüntetések és ünnepségek után sem oszlott szét Patakon a diáksereg, hanem a nagyobbak Pálkövi Antal és Csorna Mihály tanár vezetésével rendszeres katonai kiképzésben vettek részt a kollégium udvarán. így június elején már . mint kiképzett katonák vonulhattak be ,a 9. nemzetőr zászlóalj állomáshelyére, Kas-, sara, fejükön a forradalom jakobinus-szimbóiumával, a vörös sapkával. Nemsokára megérkeztek ide a miskolciak is, mintegy háromszázan. A pataki diákok és a miskolci nemzetőrök alkották tehát a magvát a későbbi legendás hírű vörössipkás zászlóaljnak, amely mint a III. hadtest 2. dandárának egyik egysége a szabadság- harc legkiválóbb hadvezérének, Damjanich Jánosnak a parancsnoksága alá ’ került. Augusztusban Kassáról Tály- lyán. Tarcalon, Tokajon, s a Hajdúságon keresztül vonulóvá érkeztek meg a Délvidékre. Itt Fehértemplomnál ütköztek meg először a szer- bekkel augusztus 23-án, s ekkor estek át a tűzkeresztségen — győzelmesen. A csata ugyanis mindössze fél óráig tartott, mert fergeteges rohamuk elől a szerbek megfutamodtak. Első halottaikat is itt temették el: Balogh Károlyt, Grünstein Bernátot és ReiRg Jánost. Ezután az ómoldvai, strá- zsai, alibunári, jarkováci győztes csaták következtek, majd a szabadságharc második évében, 1849 tavaszán a kormány Szolnuk a)á rendelte Damjanich hadtestét. Itt Karg osztrák tábornok katonáit 'ágyúikkal együtt beszorították a Zagyvába. A nagy győzelem után Damjanich ezzel az elismeréssel emlékezett meg a vörössip- kások bátorságáról: „Ezt Napóleon katonái is csak egyszer tevék meg. Ti az ördögöt is megveritek. Megérdemelnétek, hogy mindnyájan tisztek legyetek, de hol volna akkor az én zászlóaljam?” Szolnok után Hatvanból kergették ki Schlick tábornokot, majd kétnupi szörnyű küzdelem után Klapka és Aulich hős honvédéivel együtt bevették az isaszegi magaslatokat, s másnap bevonultak Gödöllőre, ahol maga Kossuth tartott felettük díszszemlét. Damjanich Kossuth mellett állt, s amikor Adorján Gedeon, Éles Ábrahám, Nagy Sámuel, Rácz Dániel és a most 150 éve megyénkben született híres szobrász, Izsó Miklós pataki diák a többi, sok száz vorös- sipkással együtt haladt el előttük, Damjanich szerényen csak ennyit mondott Kossuthnak, aki 29 évvel azelőtt maga is diákja volt a kollégiumnak: „Ezek az én fiaim .. ., a vörössipkások . .. Csak olyan téntás deákok...” Áprilisban, májusban a dicsőséges tavaszi hadjárat további győzelmei következtek: Nagysalló, Vác, Budavára, Komárom. Mind-mind ragyogó fegyvertényei a borsodi és zempléni vörössipkások hősiességének. Az osztrákok segítségére érkezett orosz cári csapatok elöl azonban kénytelenek voltak fokozatosan visszavonulni szülőföldjükre, Borsodba, Zeínplénbe. És idehaza még egyszer megcsillogtatták oly sokszor megcsodált harci erényeiket: július,- 28-án a Her- nád mellett, Gesztely határában maradék ■ töltényeikkel jól irányított össztüzet zúdítottak a cári seregre, amitől az ellenség riadtan megfutamodott. Ez volt az utolsó fegyvertényük, dé a kialakult tragikus helyzeten ez már mit sem változtatott. Következett a világosi fegyverletétel augusztus 13-án. A szuronyokat, puskákat a vörüssip- kások is kénytelenek voltak lerakni a páston, de a se- lyemlobogót, a 9. zászlóalj fényes dicsőségének szimbólumát nem szolgáltatták ki az ellenségnek. Jó előre feldarabolták és szétosztották egymás közt, hogy jusson belőle mindnyájuknak a nagy idők emlékezetéül. A hős elődökre emíékez- vé, helyezik el friss virágból kötött koszorújukat Sárospatak fiataljai a vörös- sipkásek dombormüvén. Hegyi József A MISKOLCI SZOCIÁLIS FOOLALKOZTATO VALLAL i ii i h ■ r át kész nyomtatvány feldolgozását, Ezen túl felajánl évi 50 000 óra tömbkészítést, szabad kapacitást viszonylag könnyen betanítható, tasakrogasztást stb. nem nagygép igényes bérmunkára. Cím; SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÖ MISKOLC, BLASKOVITS L. U. 22. Te!.; 36-127
