Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

1981. március 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I saif&onfereiicián kérdezték A Paszományárugyár iacquard-fiiggönyeit kizárólag a hazai fogyasztók számára készíti. ízléses, korszerű termékeinek kilencvenkét százaléka tavaly I. osztályú minősítéssel került forgalomba. Hétköznap csendes a por fa... f Az „Eszak-Magyarország” olvasóinak. kérdése volt, hogy mivel Miskolcon és a megye városaiban, nagyobb településein, főleg ünnepek táján kevés a halhús, vár­ható-e megyén belül a hal­hústermelés fokozása, hasz-t nosíthalók-e ilyen célra a folyók nagy kiterjedésű holt­ágai és a lcavicsbányatavak? Kopasz Béla, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese és dr. Síé fán Márton, az EVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke többek között a következőket válaszolták a kérdésre: — Kétségtelen, hogy Mis­kolcon, de megyénkben má­sutt is jelentkeznek időn­ként élőhalellátási gondok. Az ellátás javítása érdeké­ben több irányú intézkedés van folyamatban. Így a me­gyében működő két halásza­ti termelőszövetkezet és 5— 6 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet a mpglevö tavak korszerűsítésével, víztározók, kavicsbányatavak hasznosí­tásával, egy-két helyen új, „ketreces” haltenyésztési el­járás bevezetésével kívánják jelentősen növelni a halhús­termelést. Több tsz már el­készítette VI. ötéves tervét, s ezek közül a geleji Dél- borsodi HT.SZ az, amely a legjelentősebb, közel 70 mil­lió forintos beruházást ter­vezi. Ebben korszerűsítések mellett új halastó ldalakítá- sa is szerepel. Mindez jelen­legi évi 340 tonnás halter­melésüket évi 1200 'tonnára fogja növelni. — Az EVIZIG is kimun­kálta a taktaközi és a dél-- borsodi holtágak (Kengyeltó, f A Szerencsi Állami Gaz­daság gesztorsága alatt mű- I ködő talajvédelmi társulás I fogja elvégezni amjak a 30 i hektáros ültetvénynek a me- ) Iterációs munkálatait, aime- | lyet a Szőlészeti és Borá- I szab Kutató Intézet tarcah ( telepén valósítanak majd ' meg. A 3,5 millió forintos I meliorációt igénylő ültet­f A megyei, járási, városi j Népi Ellenőrzési Bizottság, a i megyei, járási, városi Haza- ) fdas Népfront, valamint a , község vezetői ankétet szer- : veztek Széndrőben a cigánV- lakosságnak. Szendrőben 020 cigányszármazású lakos ól, közülük nagyon sok a gyer­mekkorú, mintegy 200—220 fő. Az iskoláztatásuk, óvodai elhelyezésük is szóba került az ankéten, ahol körülbelül hatvanan jelentek meg a cigánylakosság köréből. Kér­déseik a szociális juttatások­ra is kiterjedtek, s tájékoz­tatást kaptak a számukra kiutalt segélyek érdem sze­rinti elosztásáról. A cigánylakosság férfitag­jainak mintegy kilencven százaléka munkát vállal, a nőknek azonban csak egy töredéke. Legtöbben csak há­r Évek óta tervszerűen vé­gezteti Sárospatak város Ta­nácsa az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irá­nyításával a régi, gyakran műemléki értékű épületek, lakóházak felújítását. De még így is sok a ten­nivaló ezen a téren. Ezért továbbra is nagyobb összege­ket kell fordítania a kezelé­sében levő állami lakóházak felújítására, korszerűsítésére. Ez a szempont kellőképpen kidomborodik a VI. ötéves tervében, amelyben 92 i'égi Pocsér, Montaj, Felsőmorot- va, Énekes-ér, Dalos-ér stb.) haLasítási tanulmánytervét. A vízjárások szabályozásával itt olyan tározórendszerek alakíthatók Iá, amelyek a halhú.j termelést is kedvezően befolyásolják. Az EVIZIG szakemberei szerint figye­lembe kell venni, hogy a Taktaköz mintegy 1000—1500 hektárnyi, Dél-Borsod mint­egy fa’Oü—800 hektárnyi ál­landó vízjárásos területén és a közel ezer hektárnyi ka- vicsbányatavaktoan, gyorsan összhangba lehetne hozni a horgászok és az intenzív halhústermelésre törekvő ha­lászok, illetve a halhúst ter­melő gazdaságok érdekeit, s altkor, mivel e vizek halel­tartó képessége a jelenleg hasznosítottnál sokkalta na­gyobb, meg lehetne sokszo­rozni a halhústermelésüket. — Nagy lehetőség kínálko­zik a halhústermelés növe­lésére a tervciklus végére elkészülő Hór-völgyi, mint­egy 150. hektáros vízfelületű tározóban, amely évente 300 tonna halhúst tud produkál­ni. Az elkészülő telkibányai tározó halhúsból a válasz­tékbővítést fogja szolgálni. — Az említett néhány pél­da is bizonyítja, hogy me­gyénkben nagy lehetőség van "a halhűstermelés foko­zására. Természetesein a ter­melésben bekövetkező növe­kedés nemcsak a helyi ellá­tást fogja javítani, hanem ezen túlmenően exportcélo­kat is fog szolgálni. A me­gye szövetkezetei felismerték a halhústermelésben rejlő- lehetőségeket, s az említett tározók, természetes vizek és vény a hagyományossal szemben hegy-völgy irányú, a sorközöket a talaj lernosó- dást megakadályozón gyep­pel telepítik. A tőkékhez cseppenként jut él a víz, hiszen az öntözést a legener- giatakarékósabb módszerrel, a csepeg'tetéssel képzelik el. A munkálatok idén a terep- rendezéssel indulnak meg. zi munkát végeznek, így munkaviszony nélkül nem részesülhetnek olyan jutta­tásokban, mint a gyes, amit csak folyamatos és rendsze­res munkaviszony mellett kaphatnának. Az elmúlt évi juttatásokból 11 500 forintot költöttek a község vezetői a tejakcióra, 30 000 forintot a gyermekek iskolába kerülése előtti ru hasegélyre. Rendsze­res szociális segélyben tizen­nyolcán részesülnek, rendkí­vüli segélyt 53-an kaptak, mintegy 45 ezer forintot. Folyamatosan tervezik a ci­gánytelepeken élők lakáskö­rülményeinek a rendezését, a cigánylakosságból 100 csa­lád lakik már úgynevezett CS-lakásokban;. idén két család tervezi a kedvezmé­lakás felújítását irányozták elő. Ezenkívül 1981-ben — az ősi iskola alapításának 450. évfordulójára készülve —, 12 millió forintot fordít a ta-‘ nács oktatási intézetek, kö­zépiskolai kollégiumok és a hajdani konviktus renoválá­sára. továbbá a vámegyed egyik műemléképületének szoborgalériává történő át­alakítására. Ebben helyezik el Andrássy Kurta János szobrászművésznek ,a város számára ajándékozott alko­tásait kavicsbányatavak hasznosí­tására, anyagi eszközeik kon­centrálásával beindult me­gyénkben egy gazdasági tár­sulás létrehozása. — Az alkoholmentes Póló­sör a Borsodi Sörgyár ter­méke. Történik-e valami­lyen fejlesztő munka annak érdekében, hogy jobban ha­sonlítson a valódi sör ízére? — kérdezték többen. A kérdésre Bezeczky Gyu­la. a Borsodi Sörgyár fő­mérnöke válaszol: — Az alkoholmentes sör gyárunk új terméke. Világ- viszonylatban " is az elsők voltunk . gyártásának ' meg­kezdésével. Izét, aromáját folyamatosan vizsgáljuk és a technológia módosításával, változtatásával, kísérletezés­sel igyekszünk elérni, hogy egyre jobban hasonlítson az eredeti sörre. Legutóbb feb­ruár elején mód ásított un le újra a gyártási eljáráson. Véleményünk szerint, az az­óta készített Póló már sok­kal jobban megközelíti a vi­lágos sör ízét. Természetes­nek tartjuk, hogy az alko­holmentes sör ízét továbbra is folyamatosan javítsuk. — Arra is sokan panasz­kodnak, hogy a Pólót nem mindig lehet kapni. — Évente mintegy 2—3 ezer hektolitert gyártunk be­lőle, s ebből csak a megyfe nagyobb boltjaiba jut, oda sem mindig. Ha viszont azt tapasztalnánk, hogy növek­szik iránta az igény, akkor bármilyen mennyiséget is el tudnánk belőle készíteni. De ez nemcsak rajtunk, hanem a kereskedelmen is múlik. ' A közelmúltban számos kérdést tartalmazó összeállí­tást kaptak meg vállalatok, gyárak vezetői. Ebben az SZMT műszaki-gazdasági bi­zottsága az iránit érdeklő­dött, hogyan fejlődött az üzemekben a Dolgozz hibát­lanul munkarendszer, mi­lyen eredményeket éltek el, miként akarják a további­akban ezt továbbfejleszteni. Ugyancsak érdekes téma, amit szintéin a bizottság vizs­gál; a komplex brigádok helyzete megyénkben. Nyári rózsa A cím csak annyiban meg­tévesztő, hogy nem sokak kedvenc virágáról, hanem egy újonnan kinemesített burgonyáról van szó. A keszthelyi rózsa egy mázsá­ja jelenleg még 1600 forint­ba kerülne, — ha valaki meg akarná vásárolni, — de mi­előtt drágállanák, • elárulom „szűperelit” szaporító foko­zatú burgonyát takar az ár. Ugyanis a keszthelyi kutató- intézet. új fajtáját a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezetben szaporítják tovább, s csak évek múlva éri majd él a köztermesztésben használt első, vagy másod fokot. A tízhektáros terület, amelyen jelenleg termesztik, nagy vé­delmet igényel, például a* gumókat csak nyáron, az őszibarack levéltetű rajzása után vethetik el, mert így nem fertőzheti meg a nö- vényt A vírusbetegségekré sajnos, a burgonya fogékony, s mivel ezeket a levéltetvek terjesztik a legjobban, a leg­olcsóbb, s legbiztosabb vé­dekezés a késői ültetés. Így viszont a hozamok gyengéb­bek lesznek, s a kieső má­zsákat fizetik meg azzal, hogy a vetőgumót az étke­zési burgonya árának négy­szereséért vásárolják meg. Mesél a fehér hajú öreg­asszony. Szemében néha a bá­nat, néha meg a megszépítő öröm fényével. Miközben emlékezik, egy pillanatra sem hagyja abba munkálko­dását. Férje pulóverét foltoz­gatja, javítgatja. Ilyen is volt mindig. Sohasem bírta a tétlenséget. Mint mondja: — Néha még az alvásra is sajnáltam a drága időt. Gyakorta megtörtént, hogy a küszöbre ágyai tani magam­nak., Pedig illatos ágynemű, kényelem várt a szobában. És éppen ezért töltöttem az éjszakáim nagy részét a kü­szöbön. Mert arra, hogy fáj a lábam, a derekam, min­dig felébredtem. így azután már hajnalban mehettem a dolgomra Mire a gyerekek felébred­te!: . már készen volt a reg­geli. Rendben volt a lakás, újra pattogott a tűz a kály­hában, melegített mosdóvíz várta az ébredőket. A gye­rekekről beszél, akikért mindent megtett és megtesz ma is. Mint ahogyan min­dent megtett apja szavára is. Jóllehet, nem mindig szíve szerint — Bizony, akkoriban még nem ilyen világ volt. Nem mertem szembeszegülni apám akaratával. Merthogy így volt szokás nálunk. Az uram — mutat Id a parányi ablakon az udvaron szorgos­kodó emberre —, már vagy két éve udvarolt nekem, ami­kor az apám hpzzáadta a nővéremet. Ketten voltuni: testvérek, és az apám azt mondta: „úgy járja, hogy elsőbb az idősebb lányt kell kiházasítani!” Jánost pedig már megszokták és megsze­rették ennyi idő alatt Nem volt hát ellenvetés... Tu­dom én, ma már ez nehezen érthető. Hisz akkor is voltak ellenszegülők. Mi gyengék voltunk hozzá. Az én gye­rekeim már nem tűrtek be­leszólást párválasztásukba. Persze, mi nem is akartunk beleszólni. Beszélgetés közben, a für­gén mozgó ujjak között csakhamar elkészült a javí­tanivaló, a következő azon­ban már ott várt a pamlag szélén sorára. ■ — A nővérem esküvője után nem sokkal később én is férjhez mentem. Égj’más után születtek a gyerekek. Két fiú, meg egy lány. A nővéreméknek ekkor már megvolt a két fiú. Egészen kicsinyek voltak még, ami­kor az anyjukat temettük. A család szomorúsága tovább fokozódott, amikor az én uram hirtelen meghalt. Alig három hónap telt el a két temetés között. Három gyer­mekkel nem is gondolhat­tam arra, hogy elvesz vala­ki. De apám egy szép napon ismét leült velem és a só­gorommal, egykori vőlegé­nyemmel, az asztalhoz. El­mondta, legjobb lenne, ha összeházasodnánk és közö­sen nevelnénk fel az öt fél­árva gyereket... Így kerültek újra össze, végleg. Közös gyermekük nem született, hiszen az ötöt is éppen elég gond volt tisz­tességben felnevelni, szak­mát adni nekik. Ma már mindegyiknek családja van. Egy-egy hét végén unokák hangos serege népesíti be a mindig takaros, kétszobás házikót, az udvart. Hétköz­nap csendes az idős házas-1 pár portája. János bácsi lo­vainak szenteli minden sza­bad idejét, felesége pedig tüsténkedik. szorgoskodik. Mindig talál magának ten­nivalót. így szokta meg, így éli több mint nyolcvan éve mindennapjait. S ahogy mondja, addig boldog, amíg dolgozni tud. merthogy a munkában lelt öröme élteti igazán.,. Bizalmas szemét... Néhány orvos — sőt azóta főorvos — ugyan­csak kényelmetlenül erez­né magát, ha megtudná, milyen iratok vannak a birtokomban. A vaskos boríték postán érkezett, a feladó egy rejtelmes kód- szám. A borítékból külön­féle bizalmas iratok kerül­tek elő, véletlenül éppen az orvosetikai bizottság lezárt anyagaiból valók. — A községi körzeti orvos kézigyógyszertárából olyan gyógyszert adott' el, amelynek felhasználásához főorvosi engedélyre lett volna szükség. Fegyelmit kapott. — Ügyvédi meghatalma­zás a megyei I. fokú orvosi fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezéshez. Idézés az orvos címére. — Egy orvost 4 hétre ideiglenesen felfüggeszte­nek az állásából — ez idő alatt fizetése 50 százalékát megvonják. — Bizalmas! — felirat­tal írásbeli figyelmeztetést kap egy doktornő. A dá­tum, 1961. március 29. A vétség mai szemmel szinte megmosolyogtató, de a doktornő talán éppen ezért nem örülne annak, ha az irat közkézen forogna. De van itt más is, pél­dául egy részletes jegyző­könyv, amely felvétetett 1961. június 15-én az I. fokú fegyelmi hatósági bizottsági tárgyaláson Dr. körzeti orvos fegyelmi ügyében, jelen vannak — öt főorvos, természetesen névvel, szinte valamennyit jól ismerem. A 0928-as kódszám, aki ezt a csomagot küldte, egy levelet is mellékelt, amely­ben bizalmasan közli, hogy a bizalmas iratokat szem­lesütve szedte össze Mis­kolcon az utcán. Egy pa­pírbálákat szállító teher­autóról peregtek le, régi receptek, s egyéb iromá­nyok társaságában. Hogy a bizalmas papírokból mi­ket tartott meg magának emlékül, azt néni tudha­tom. Bizonyára nagyszabású selejtezés történt az egész­ségügyben.^, Ezt azonban nem éppen gondosan haj­tották végre. Az ilyen iratokat legalább össze kellene tépni, vagy ha nagy tömegről van szó. zsákba tenni, esetleg zárt teherautóval szállítani olyan helyre, ahol megsem­misítik. Képtelen dolog és minősíthetetlen rendetlen­ség, hogy húsz évvel ez­előtti, régen lezárt, azóta jóvátetl fegyelmi ügyek papírjait csak úgy kiszór­ják az utcára. Az a csomag, amelyet én kaptam, általam ma is ismert orvosok nevét tar­talmazza,- E cikk megírása után ón úgy teszek, ahogy kell — apró darabokra té­pem a papírokat és úgy dobom el. De vajon ezt te- szi-e mindenki, aki a Szin- va utcán februárban — s más alkalommal is — fel- szedegelte a teherautókról szétrepülő bizalmas szeme­teket? , (Adamovies) Szelő völgyirán ZZ II Szendrői cigányankét MLonos Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom