Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

r Készül o szerencsi Tavasz desszert. A bonbon a rnártógépben csotolódél-gvanaiot kap, majd futószalagon érkezik a zsomagolóba. XXXV H; évfolyam. 61. szám Péntek, 1981. március 13. A Szojuz—T—4 fedélzetén Viktor Szavini főim se a Sztvjetnió itvoedä öiltajósa A kozmikus térség kutatá­si programjának megfelelően csütörtökön este, moszkvai idő szerint 22 órakor, a-Szov­jetunióban felbocsátották a Szojuz—T—4 űrhajót, fedél­zetén Vlagyimir Kovaljonok ezredessel, az űrhajó parancs­nokával, űrhajós-pilótával, a Szovjetunió hősével és Vik­tor Szavinih fedélzeti mér­nökkel. A világűr egyik veteránjá­val, s földünk századik, a {Szovjetunió ötvenedik űrha­jósával fedélzetén, csütörtö­kön újabb szovjet űrhajó in­dult a 'Száljut—6 űrállomás­hoz. A Szojuz—T—4 űrhajó, amelynek parancsnoka Vla­gyimir Kovaljonok, fedélzeti mérnöke pedig Viktor Szavi- nili, á késő esti órákban raj­tolt a bajkonuri űrrepülőtér­ről. Az első jelentések sze­rint az űrhajó rátért a Föld körüli pályára* ahonnan majd pályamódosításokkal közelíti meg a csaknem három és fél éve működő űrállomást. Mint ismeretes, a Szálj úthoz már korábban eljuttatták egy Progressz típusú szállítóűr­hajóval az űj expedíció szá­mára szükséges felszerelést. Az űrhajó parancsnoka, Vlagyimir Kovaljonok, ezút­tal már harmadszor indult a világűrbe. ^ A Szaljut-űrállo- máson a második tartós űr­expedíció parancsnoka volt és Alekszandr Ivancsenkowal 140 napot töltött munkával a világűrben. Korábban ő volt a parancsnoka a Szojuz—25 űrhajónak is; partnere elekor Valerij Rjumin volt, de az 1977. októberi úton űrhajóju­kat nem sikerült összekap­csolni a Szaljuttal. Viktor Szavinjh, aki a szov­jet űrhajósok sorában az'öt­venedik, és a föld kozmo­nautái között a századikként indult útnak a világűrbe, ma­ga is az űrkutatás veterán­jai. .közé.,.tartozik,..noha ez el­ső útja. Hosszú évek óta fog­lalkozik azonban űrhajók terv . vezésével és egyik legjobb is­merője a Szojuz—T típusnak, amelynek szerkesztésében kezdettől fogva részt vett. Szavinih 1940-ben született a kirovi területen levő Ber- jozkini községben, paraszt- család gyermekeként. Vas­úti technikumot végzett. Ezt követően' Szverdlovszk- ban dolgozott brigádveze- töként, majd katonai szol­gálata leteltével beiratko­zott Moszkvában a geodéziai és kartográfiai főiskolára, ahol elsősorban a légi fény­képezéssel foglalkozott. Kivá­ló tanulmányi eredményei is­meretében a szovjet űrhajó­zás egyik megteremtője, Ko- roljov akadémikus hívta meg tervezőintézetébe, ahol tehet­séges tervezőnek bizonyult, s a többi között az űrhajók és űrállomások optikai beren­dezéseinek szerkesztésében vett részt. Már ekkor is fog­lalkoztatta az ^a gondolat, hogy az általa tervezett mű­szereket, berendezéseket a gyakorlatban próbálja ki. 1978-ban lett az űrhajós egy­ség tagja, megszerezte az űr­hajók és űrállomások irányí­tásához szükséges ismerete­ket. Szavinih nős, 12 éves le­ánygyermeke van. Kedvenc szórakozásai közé tartozik a sport, rendszeresen sízik és úszik, s versenybíróként mű­ködött -közre úszóversenye­ken. Az űj űrexpedíció első fel­adata, hogy megközelítsék a Szál jut—6 űrállomást, kap­csoljak össze azzal űrhajóju­kat és vizsgálják át az űrál­lomás műszereit, berendezé­seit, végezzék el a szükséges javításokat. Mint ismeretes, a Szaljuton eddig már négy tartós expedíció dolgozott, több szovjet-űrpáros és az In- terkozmosz-program hat nemzetközi expedíciója, köz­tük a szovjet—magyar közös űrrepülés két résztvevője, Va- lerij Kubászov és Farkas Bertalan. Legutoljára, rövi- debb ideig, a Szojuz—T—3 űrhajóval látogatott el az űr­állomásra három szovjet űr­hajós. Visszatértük, 1980. de­cember 10. óta a Szaljut—6 automatikus üzemmódban működik, berendezései szá­mos megfigyelési adatot to­vábbítottak a Földre. Az expedíció számára az űrállomás felülvizsgálatán kívül széles körű tudományos programot is előirányozták. Útjuk egyben jelzi azt is, hogy várhatóan folytatódik az Interkozmosz-program végrehajtása, amelynek kere­tében mongol és román űr­hajós készül a világűrbe. A VÁROSI TANÁCS V. B. NAPIRENDJÉN Hogyan élnek a miskolci eresek? A pártkongresszuson és a Miskolc városi pártértekez­leten isv i '- detesen foglal­koztak az idős korú embe­rek helyzetével, életkörül mé­zeivel, a tennivalókkal. A .ennivalók megkezdése előtt azonban felmérésre, komplex vizsgálatra van szükség'. Vá­rosunkban az itt élő idős­korúak helyzetéről ez idáig még nem készült el ilyen összetett vizsgálati anyag. Ezért is tűzte napirendjére a Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a teg­nap megtartott ülésén az idős emberek sorsával való fokozottabb törődés témakö­rét. A nyugdíjkorúak körében három nagy csoportot kü­lönböztethetünk meg az anyagi viszonyok és egyéb szükségletek szempontjából. Az 55—69 év közötti korosz­tály tagjait, akik az időskorú- * aktiak több mint felét alkpt-- ’ák és akiknél az akiiviás mée teljesebb - fenntartására kell törekedni. A másik c-so-. portba a 70—-79 év kmis tartoznak, akik a nyüedíiko- rúslc egvnegvedét Jelentik. Náluk már az intenzív tá­mogatás igénye kerül előtér­be. És akiknek leginkább szükségük van a támogatás­ra. segítségnyújtásra, azok a harmadik csoportba tartozó, 80 éven felüliek. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet Intett map szakembereknek Sikeres nagyjavítás Az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthenger, müvében március 2-án kezdődön meg a nagy­javítás. n nagy munka irányítói tiz napot ter­veztek a nagyjavítás elvégzésére, amelynek során a hengermű 15 szocialista brigádja és az ÓKÜ más területeiről a helyszínre irányított karbantartók több mint hatezer új alkatrészt építettek be o. hengersoron. A munkáskollek­tivák összességében ezer óra társadalmi mun. kában segítették elő a nagyjavítás sikeres be­fejezését. A gyors és szervereit munka erednie- nyeként szerdán délelőtt 9 órakor megkezdő­dött a melegüzemi próba, majd este 10 órakor az üzemszerű termelés Képünkön: a henger­mű föhajtómotor karbantartása. iánk része tését: „Ilyen takarmány-, elsősorban tömegtakarmány­háttér mellett az állatte­nyésztés előtt álló feladatok megvalósítása, a fajlagos ho­zamok és össztermelés to­vábbi növelése, az abrakfel­használás csökkentése, az ágazat jövedelmezőségi szín­vonalának emelése egyáltalán nem képzelhető el.” Világos, érthető beszéd. Az állatállomány növelésére szükségünk van, hiszen húst akarunk enni, sokat, mindig és sokfélét, úgyannyira, hogy nálunk a húskérdés vagy közvetlenül a kenyér mel­lett, vagy előtt van. A ta­karmányozás számos terüle­te közül essék szó a gyep­gazdálkodásról. Megyénk ösz- szes i*ét-legelőterülete (múlt ért adat) 134 740 hektár, eb­ből a mezőgazdasági nagy­üzemek tulajdonában több, mint 115 ezer hektár van. A megyék között rangsor­ban a terület nagyságát te­kintve a harmadik helyen állunk, ezen belül a tsz-szek- torban az első helyen. Ha­talmas potenciális lehetőség­gel rendelkezünk tehát, de.a felmérések szerint nem élünk ezzel a lehetőséggel. A gyep­területek termésátlaga igen alacsony színvonalú. Az ál­lam jelentős összegekkel tá­mogatja a gyepgazdálkodást, de ennek sincs meg a kellő (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának' Elnöksége ér­demrendeket és más magas kitüntetéseket adományozott olyan magyar szakemberek­nek, akik kiemelkedő mun­kát végeztek a Szovjetunió­ban keltetőgépes baromfite­lepek építésében, illetőleg a Moszkvában megrendezett XXII. olimpiai játékok tech­nikai eszközellátásában és kiszolgálásában. A kitünteté­seket csütörtökön a buda­pesti szovjet nagykövetségen megtartott ünnepségen adta át Vlagyimir Pavlov nagy­követ. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai és Veress Péter külke­reskedelmi miniszter is. Kiemelkedő sikereket ért el a dnyepropetrovszki terü­leten levő öreli keltetőgépes baromfitelep első ütemének megépítésében a Bábolnai t Mezőgazdasági Kombinát, ezért Burger1. Róbert vezér- igazgatót, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját és Hojfer György igazgatót a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntették ki. A moszkvai olimpiai játé­kok technikai .berendezései­nek magas színvonalú előál­lításáért, szállilásáóot és ki­fogástalan működtetéséért ugyancsak a Népek Barát- ■ saga Érdemrendet kapta Littvai István ipari minisz­terhelyettes, Fenyvesi Fe­renc, a Finommechnikai Vállalat vezérigazgatója és Papp Jánosáé, az Elektro­Gyepgazdálkodás: A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság i tegnapi ülésén a megyei tanács el­nökhelyettese felszólalását a napirendi témával kapcsola­tos szemléletbeli fogyatékos­ságok taglalásával kezdte. Ezt követően pedig javasol­ta: a részletes, alapos vizs­gálati jelentésből készüljön egy rövidebb, tömörebb írá­sos tájékoztató és ez jusson el az összes, érdekelt gaz­dasági egység vezetőjéhez. Másik javaslata: az érdekelt gazdasági egységek vezetőit hívják meg egy aktívaérte­kezletre, beszélgetésre, vitat­kozásra, melyen a jelenlegi napirendi témát alaposan körbejárnák, megvitatnák. Egy másik felszólaló, a me­gyei pártbizottság munka­társa közölte, hogy ezt a té­mát a gazdaságszövetkezeti politikai bizottság hamaro­san szintén napirendjére tű­zi. Többen is felszólaltak niég. és a már említett, szemléletbeli változás szük­ségességére szintén utaltak. Arra is: népi ellenőreink most szintén olyan témának a vizsgálatát, fejezték. ,be, melynek mibenléte életszín­vonalunk alakulását befolyá­solja. Mindezt szükséges volt előrebocsátani, mivel a té­ma a takarmány termelés, -el­látás, -felhasználás kérdései­nek sokasága, a gyepgazdál­kodás. a rét- és legelőgaz­dálkodás számos kérdése. Márpedig, ha valaki, éppen nem a szakma ismerője, mondjuk a gyepgazdálkodás­ról hall, nemigen kapja föl a fejét, nemigen fogadja el első hallásra ennek a kér­désnek, témának életszínvo­nal-alakító hatását. A na­gyobb baj az, hogy sok he­lyütt a mezőgazdasági egy­ségek vezetői, dolgozói sem igen figyelnek erre a kér­désre. Márpedig nagyon is figyelni kellene rá. Ez derül ki egyértelműen mind a né­pi ellenőrök jelentéséből, mind a tegnapi bizottsági ülés felszólalásaiból. A gyepgazdálkodás, a rét- és legelőgazdálkodás, a ta­karmányozás, abrakolás s b. igen sok összetevőből áll, annyit azonban mi, laikusok is- tudunk-sejtünk: bizonyos mennyiségű állatállomány el­tartásához, illetve gyarapítá­sához bizonyos mennyiségű takarmány, élelem szükséges. Ezt a takarmányt meg kell termeszteni, elő kell állítani. Hol tartunk jelenleg me­gyénkben a takarmánnyal ? Erre vonatkozóan hadd idéz­zük a népi ellenőrök jelen­akusztikai Gyár forrasztónö- je. A nagykövet gratulációja és további munkasikerekei kívánó szavai után a kitün­tetettek nevében Burgert,Ró­bert mondott köszönetét a magas szintű elismerésért. VULAG pBÖLÉTÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom