Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

ÉSZAK- MAGYARÖRSZÄG * 198t, március 8,, vasárnap Csak szépen, gondosan ... S a városneveket még betűrendbe, is keil szedni... Technikaora legyen szava — tanító néni segédletével. Juhász Annának mindenkihez kell, hogy J uhász Annára nemigen igaz, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Hernádkércsen született, s a falu osztatlan iskolájában, az' azóta már elhunyt Dobó Ka­milla ■ tanítónő szigorú-okos szavára kezdett el írni, ol­vasni. Amikor^ kis kitérő után — a felsődobszai álta­lános iskolában kezdeti ta­nítani — visszatért (Kérésén van a körzeti tanács, Felső- dobszán meg a körzeti isko­la, ahová már felső tagozat­ban eljárnak a keresi gyere­kek), emlékeiből is táplálkoz­hatott. Meg azt mondta, olyan örökségként is kapta. Az előző tanítónő, ha he­lyettesítette, mindig mondo­gatta neki: „Ügy szeretném, ha te jönnél majd utánam!” Persze akkor még többen ülték az osztályteremben, amelyen időközben két szép, nagy világosságot beeresztő ablakot vágattak, rozzant, fekete padlóját parkettára cserélték át, s ahol már az öreg vaskályha sem kormoz­za a falat, mert olajkályha lángja duruzsol. „Mire min­den meglett, megfogytak a gyerekek” — mondja. A két előkészítőssel együttj tizen­egyen ültek a padokban. Az r előkészítősöket hetente há­romszor várja („két gyerek­nek nem lehet csoportot in­dítani, de magamnak is jót teszek, ha foglalkozom ve­lük”), de Papp Katika sok­szor csak úgy is betoppan, s a napokban azzal lepte meg Anna nénit, hogy han­gosan leolvasta a szókár­tyát: ró-ka ... Meg ott van az egyszem harmadikos, Tóth Pali ... Most éppen erdész­nek készül, két hete még mű- szerészségről álmodozott, de az biztos, hogy nem hagyna el egyetlen kísérletet sem. A harmadikos környezet csupa szép, érdekes kísérletet ír Mindig voit becsülete a tanulásnak ■ i.h i.­elő, s azokért úgy lelkese­dik a kisfiú, hogy egyetlen egyet sincs szíve kihagyni... Kár, hogy nincs,. akivel ösz- szemérje magát, de amilyen ügyes, értelmes, sok mindent tanul a negyedikesektől. Szó­val, amikor egy-egy osztály- lyal foglalkozik — 1—2 gye­rekkel, hisz’ itt ennyi egy osztály —, olyankor a töb­biek önállóan dolgoznak, ön­állóan, de nem magukra ha­gyatva ... Ez a szép, meg a nehéz is a tanítónő munká­jában, ha osztatlan iskolá­ban dolgozik... Van persze segítője is ... például a mag­netofon. Akárhogy is van, itt, eb­ben a 456 lelkes kis faluban mindig volt becsülete a ta­nulásnak. A fiatalok közép­iskolába mentek, sokból lett mérnök, orvos, pedagógus, meg elismert szakmunkás. De az idősebbek sem adósak az iskolával. A közelmúlt­ban minden teremtett lelket számba vettek, tudnának-e in­dítani egy osztályt felnőt­teknek. Hát, nem tudtak ... Találtak ugyan négy írástu­datlant, de túl a hatvanon. Akinek meg nincs meg? Egy hetvenéves néni, meg egy 60 körüli nagymama... Az iskola dolga különben is közügy a faluban, ahol min­denki mindenkit ismer, s mindenki mindent tud ... Amikor például néhány éve úttörő-sakk versenyről jöttek haza egy kislánnyal, minden második lépésnél megállítot­ták őket... Na, sikerült? Hányadik lett? Sakkozni Lássuk, mire megyünk hárman? A magnó, én és a feladat... ? egyébként szeretnek a gye­rekek, s akármilyen keve­sen is vannak, akad köztük tehetséges... S akármilyen kevesen is vannak, úgy du­kál, hogy időről-időre elő­rukkoljanak valamivel... Kis műsorral, szavalattal, énekkel... Ilyenkor össze­csődül a falu a művelődési házban — annak, meg a könyvtárnak az igazgatását is ő látja el; „igaz is, sokan járnak könyvért, s van sok szép könyvük is, most pél­dául be szeretnék szerezni a Gyermekenciklcpédiát, meg azokat, amik kellenének a környezetheti, a »történe­lemhez-« ..—, s a legöre­gebbek, már egy órával kez­dés előtt helyet foglalnak az első sorokban, hogy jól lás­sanak ...” A néhány KISZ-es is mozgolódik, legutóbb he­lyi pingpong bajnokság volt nekik, úgyhogy akad dolga a pedagógusnak. Juhász An­na azt mondta: a tanító­nak. Nagyon büszke tanító­ságára ... —rAzt hiszem — mondta —, megvannak ennek is a maga* előnyei, meg a szép­ségei. Bár nem tagadom, egy osztatlan iskola mást tud ad­ni. Tijlán még többet is .. . De talán ez is a tanítón mú­lik. Csutorás Annamária Fotó: Laczó József Diáknapok előtt A két, egyformán csinos lány, egyforma gitárral, s egyformán kipirult arccal áll meg a megszólításra... — Testvérek — ikrek — vagyunk, Kazincbarcikáról jöttünk, az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola 'ne­gyedikes tanulói vagyunk óvónői szakon’. Azt lehet mon­dani, hogy zenével nőttünk fel, így neveltek bennünket. Hogy miért énekelünk poli­tikai dalokat? Talán, mert ez fogott meg leginkább ben­nünket, amikor a szakközép­be kerültünk. Az utóbbi évek­ben a megzenésített versek­hez „pártoltunk”, a mai ver­senyen Kalasz László művei­ből válogattunk (az é verseit bátyánk zenésítette meg), ma­gunk is próbálkoztunk már önálló szerzeményekkel, de még nem érezzük eléggé kép­zettnek ehhez magunkat... — mondotta Farkas Beáta és Farkas Rita, kiigazítva, kiegé­szítve egymást.... Aztán elsiettek, mert köze­ledett „szólitásuk” ideje, on­nan azután meg rohanni kel­lett, mert az iskolai diákszín- padban is érdekeltek voltak. És ezzel nem csupán ők vol­tak így a tegnapi nap folya­mán: az országos diáknapok megyei bemutatóján ugyanis 52 középfokú intézmény 2000 diákja állt a zsűrik elé a kö­vetkező versenykategóriák­ban: színpad, báb, népi tánc, vers-próza, szólóhangszer, pol-beat, szólóének, kamara- zenekar, énekkar, népi zene­kar ... A helyszínek: Vasas Művelődési. Központ, 13. sz. Altalanos Iskola és Zenemű­vészeti- Szakiskola. A bemu­tató és verseny ma folytatódik és fejeződik be. (t. n. j.) un a szeienna Utolsó felvonásához érkezett a Magyar Rádió és a Magyar Televízió népdalversenye. A „Röpülj páva” döntőjének mező­nye a ziKiri pontszámai és a közönségszavazatok alapján ala­kult ki, nyolc csoport és nyolc Szólista kapott lehetőséget utolsó szerepléshez. Borsodi csoportot is láthatunk majd a televízió által hétfőn este közvetítendő döntőben: az emöd.i—leninvárosi Szederinda együttes az első helyen jutott a középdöntőkből a „végelszá­molásig”. Felvételünk legutóbbi tévészereplés ükről készült. Húsz mű hatvan helyen \ Falusi filmnafr Záróünnepség: hétfőn, Abaujszántón Rövid húrom hete, február 16-án kezdődött és holnap hi­vatalosan véget ér a Filmna­pok falun — Borsodban című akció, amelyet országosan im­már ötödször, megyénkben harmadszor rendeztek meg. Az eltelt három hét alatt húsz müvet mutattak be a . kam­pány keretében a megye mintegy hatvan helyén, s — habár a' pontos látogatottsági statisztikák nem állnak, meri még nem is állhatnak rendel­kezésre — a tapasztalatok szerint mindenfelé örömmel és érdeklődéssel fogadták, szír vesen nézték, sőt vitatták1 is meg a látott műveket. U A Filmnapok falun akció célja többirányú. Az alapvető közművelődési feladatok teU jesítésének segítésén túl, azaz azon felül, hogy a kisebb te­lepülések lakói számára is biztosítsa a film segítségével nemcsak a szórakozás, hanem a friss ismeretek szerzését, a környezet jobb megismerését, a társadalom mozgásainak,' rezdüléseinek jobb befogadá­sát, a különböző hatásokra való reagálást, azt is célozza ez a filmes rendezvény, hogy mind nagyobb Számban jus- ' son el az új magyar film és az új külföldi-filmnek néhány darabja a falusi lakossághoz, mind közelebb kerüljenek egymáshoz a müvek és a.nézö- tömegek, új falusi százak, vagy ezrek váljanak a-filmre fogékony, érdeklődő embe­rekké. Ezt a célt szolgálják a bemutatók, a különböző al­kotó és közönség találkozók és nem utolsósorban a külön­böző gondolatcserék, ankétok. ' Az elmúlt évi falusi film- ünnep-sorozattal összevetve talán tapasztalható az új fil­mek számát tekintve bizo­nyos mennyiségi lemaradás, mert tavaly éppen ebben az időszakban több falusi témá­jú film készült el,' az idén pe­dig kevesebb, van egy ilyen jellegű eltolódás .Ugyanakkor minőségileg feltétlenül javu­lás van az idei esztendő ja­vára, szélesebb a bemutatott filmek tematikai; választéka, többféle érdeklődést elégíte­nek ki az új művek. Ez azért is figyelmet érdemel, mert a falusi közönség szemét a szé­lesebb társadalom problémái­ra is rányitja. Az ünnepi megnyitói, (hint annak idején hírül adtuk, Tarcalon tartották, ahol a . Köszönöm, megvagyunk cí­mű új magyar filmet múlat­ták be ünnepi díszelőadásban. Hétfőn, a záráskor a Circus , Maximus című magyar film­bemutatása és ankétja követi a zárószavakat. S közben volt olyan rendezvény, mint Bükk- szcnlkeiészten a mai cseh­szlovák falut bemutató Tataii •jövőre ennü filmdráma, és az azt kővető ankét, a Békeidő bemutatása- és vitája Balcta- kéken, a filmtörténeti értékű Körhinta bemutatása és uz ahhoz -kapcsolódó előadás Pulnokon, lapzártakor épperi Ernődön u Norma Rae című amerikai filmdrámáról be­szélgetnek, és feltétlenül ki­emelendő két új magyar film ősbemutatója Boldogkőváral­ján, illetve Bogácson. Boldogkövár alján forgatta Szalai György Dédelgetett kedvenceink című filmjét, amely a mai magyar falu, vagy még inkább a mai ma­gyar „elhaló” falu és a nagy­város életét állítja párhuzam­ba egy városi kislány és egy falusi fiú egynyári gyermek- szerelmének hátterében. Szin­te természetes, hogy ezt a fil­met először Boldogköváralja lakosai láthatták. A március 2-i ősbemutatón szinte meg­bolydult, a falu. Jóllehet, 1.35 férőhely van csali a helyi kis moziban, a folytatólagos elő­adásokon mintegy hétszázöt­venen tekintették rn'eg a fil­méi. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy a film iránti fo­gékonyság, az esztétikai élve zet áhítása hozta be a nézőbe ■ a moziba, sokkal inkább alap vető ok voit, hogy a falu la- 1 kői alkották a film statiszté­riáját., Kiváncsiak voltak ön magukra, ismerőseikre, bari taikra. Nagy örömmel ismer téli fel önmagukat, lakótál saikal, az egyes kockákon, 1 bizony, aki várta önmaga fel­bukkanását valamelyik .jele netben s az elmaradt, kis csalódást érzeti. A bemutató követő igen nagy érdeklődé mellett lefolytatott eszmecse­re során ki is tűnt, hogy búr milyen szeretettel és értek1 akarással is közeledtek a bot dogkőváraljaiak a filmhez, '> személyes kíváncsiságot nek tudták legyűrni önmagukbák és a forgatás idejéből vall emlékeiket, nem' tudták alá1 rendelni annak a tudatnak hogy a költött filmtörténej nem Boldogköváralja életű kívánja tükrözni, hanem 1 szép fekvésű falu csali kere­tet, vagy inkább hátteret biz­tosított a fiktív történetnek Egyébként a vita rendkívül gazdag, sokszínű volt, és a na1 gyón késő esti órákban szint* erővel kellelt berekeszteni. A jelen volt rendezők és egyé® alkotók, mint régi ismerősök jöttek ide, és talán ez tette hogy a beszélgetést sem fe­szélyezte semmi ünnepélyes­ség, helyenként a nyerseségíj őszinte voll. De így volt jó és hasznos. © Hasonló őszinte légkörű volt Bogácson 'Varr Béla új filmjének, a Szabadgyalog- nak ősbemutatója után tartott vita. Ez a film is dokumenta- rista módszerekkel készült, s a késő esti órákig kitartó né­zők — maga a film is két és í lel órányi tartamú! — igen élénken vitatták mind a film mondandóját, mind kifejezési eszközeit. Nem fukarkodtak » kritikával, ugyanakkor több hozzászólásból kitűnt, hogy technikai és egyéb nehézsé­gek ellenére a mű mondan­dójának sok részlete eljutott a nézőhöz, „áthallatszott” aZ alkotói szándék a képsorok felszínén. Többen összevetet­ték a filmet a rendező) koráb­bi, nagy sikerű Családi tűz­fészek című munkájával is. Nem volt egyöntetű a fogad­tatása a Szabadgyalognak, de talán éppen a sohszólamúsup- a. sokféle nézet találkozása és ütközése adta meg az értékét a bogácsi vitának és tette a zi­em (ékezetessé nézőnek és ren­dezőnek egyaránt. m Természetesen a falusi film- napok nem minden települé­sen váltott ki olyan érdeklő­dést, mbit ahol rendezvények is voltak,'vagy éppen az emlí­tett két ősbemutató helyen. De bizonyára mindenütt be­váltott valamit a fentebb vá­zolt célkitűzésből: közelebb hozta egymáshoz a nézői és a filmet, ú,j híveket nyert meg a filmművészetnek, teljesítet­te közművelődési feladatát És tanulságokkal is szolgált mind a művelődés helyi irá- 'nyitói, mitid a filmesek szá­mára. A Filmnapok falun — Bor­sodban megyei záróünnepsége holnap, március 9-én este ti órakor lesz Abaújszcuuón, Köszöntőt Kardos József ta­nácselnök mond, az ünnepsé­get Borsod Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője zárja be, de ezt követően még bemutatják a Circus Maximus című fil­met, s utána arról vitát ren­deznek. Erre a film alkotóit is várják. S ha most azt ír­nánk ide, hogy ezzel végleg lezárult a falusi filmriapok sorozata, akkor elvetnénk azt a hitet, hogy egy ilyen akció soha nem zárulhat le. a falusi lakosság és ! a filmművészet kapcsolata nem szorul Imi. kampányok időhatárai, közéi Benedek Miklós SS 352F5H8SRS

Next

/
Oldalképek
Tartalom