Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

ÉSZAK-lvSAGYMGRSZAG 4 1981. március 7„ szómba* jty— • égjen a villanyi ?5­— A tanácsháza? Csak menjenek még ezen az úton, majd jobbra látnak egy nagy épületet, amiről le van verve a vakolat... az lesz az — mondja a megszólított idős ember. 3 hogy ez a magánjellegű közlés idekívánkozik, a ké­sőbbiekben igazolódik. Az útrakelés-látogatás indítéka ugyanis röviden ez: január végén \ Bodrogkeresztúrban jártak a Népművelési Intézet és az Országos Közművelő­dési Tanács munkatársai, hogy eleget tegyenek a fel­kérésnek, amely az ő támo­gatásukat kérte a helyi mű­velődési ház felújításához, korszerűsítéséhez. A községi közös tanács el­nöke — Marada Gyula — arra Invitál, üljünk le a mű­velődési ház igazgatójánál, nem kerül sok lépésbe, egy tető alatt megjárhatjuk a témát. Amíg az igazgató me­legre állítja az olajkályhát szűkre szabott irodájában, az elnök a téma közepébe vág: — Ez az épületegyüttes i annak idején uradalmi épü­let volt, ez a művelődési-há­zi rész pedi£ istálló. Az ál­lami tulajdonba vétel után, a hatvanas évek elején a gaz­dasági vezetők szorgalmaz­ták, hogy építsenek ebből a részből egy igazi kultúrházat. A terv társadalmi munkában elkészült, az építkezéshez is- összejött volna anyag meg munka ... Summa summá- rum: nem lett semmi az egészből, kisebb íoldást-épí- tést leszámítva. Jelenleg van itt egy nagyterem, egy könyv­tárhelyiség, büfé, előtér és ez a kis iroda. Saját erőből kép­telenek lennénk a felújítás­ra és korszerűsítésre, ezért fordultunk segítségért... —* És mit hozott az emlí­tett szakemberek látogatása? — Egy kicsit valamennyien ekszomorodtunk. Ehhez tud­Bodrogkeresztúri ,mozgolódás55 ni kell, hogy az elmúlt évek­ben az épületkomplexum el­ső részén — ahol a tanács is van — már kicseréltük a nyílászárókat, kisebb felújí­tást végeztettünk, s kétség­telen, hogy — elsősorban az ablakok és ajtók kicserélésé­vel — megváltozott az épület eredeti külső képe. És mindez legalább félmillió forintunk­ba került... Látogatóink nem zárkóztak el a művelő­dési ház és környezete kor­szerűsítésének támogatásától, de kifejtették: szeretnék, ha az egész épületegyüttes visz- szakapná eredeti képét... ' Egyelőre még nincs végle­ges döntés, nincs tehát pon­tos terv arra sem, hogyan formálódik majd itt, Bod­rogkeresztúrban a művelő­dési intézmény falakkal kö­rülvett lehetőségtere. — Pedig mindenképpen 1 szeretnénk tovább „mozogni”, kellenének újabb helyiségek, a jelenlegi adottságok ugyan­is nem teszik lehetővé ki­sebb közösségek, csoportok rendszeres munkáját. És szükséges a megmozdulás a tartalmi munkában is, az igazság ugyanis az — szé­gyen ide, szégyen oda —, hogy itt közel tízéves holt­pontról kell elmozdulnia a közművelődési tevékenység­nek — Marada Gyula ta­nácselnök nem szépíti a dol­gokat. A művelődési ház vezetője Májer .József. A tavalyi volt itt az első éve. Egyelőre még nincs szakképzettsége, de azok közül a népművelők közül való, akik nem hiva­talnoki munkának tekintik . azt, amit csinálnak vagy amit éppen csinálniuk kel­lene. — Alapvetőnek tartom, hogy égjen a villany estén­ként a művelődési házban ... hogy tudják az emberek: nyitva van a ház, be lehet jönni. És jönnek is, a fia­talok természetesen, s tettre- készségük eddig is többször megnyilvánult már, van már itt egy tizenöt-húsz fős tár­saság, amelyre mindig tá­maszkodhatok. Ez évben sze­retnénk újra élettel telíteni az ifjúsági klub munkáját, létrehoztunk egy bábszakkört, dolgozik a díszítőművészeti szakkör ... Olyan közössége­ket, csoportokat szeretnénk itt tudni, amelyek az egyé­nek, a Bodrogkeresztúrban élők érdeklődésére épülnek. Bodrogkeresztúrban 1860- an élnek jelenleg, a munka­képes lakosság többségben a helyi üzemekben, vállalatok­nál, szövetkezetekben dolgo­zik. A művelődési ház veze­tője szerint a munkahelyek vezetőivel jó a kapcsolat. A tanács elnöke elégedett a művelődési intézmény elmúlt évi tevékenységével, nem hagyva szó nélkül: törekedni kell a közművelődési prog­ramok gazdagítására, hogy mind több emberben moz­duljon meg a szunnyadó szándék az aktív közreműkö­désre. | A tanács szűkös költségve­téséből nem jut túlságosan nagy támogatás a közműve­lődésre. Májer József szerint ezért is volt szükség tavaly — viszonylag — sok, „pénzt- hozó” rendezvényre; ezek el­sősorban a rock-zenét kedve­lő fiatalok igényeit elégítet­ték ki. No, és valami bevé­telt is jelentettek, annyit leg­alább, amennyiből a legszük­ségesebb technikai eszközö­ket be lehetett szerezni... A bodrogkéresztúriak to­vábbra is számítanak' „kül­ső” segítségre, de mint JMa- rada Gyula elnök mondta: saját erejükre maradva sem mondanak le a „közműve­lődési mozgolódásról” ... tténagy) A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Miskolci városi Tanács mű­velődésügyi osztálya, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa agitációs, propagan­da- és kulturális bizottsága, a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága, a Rónai Sándor Művelődési Központ és a Herman Ottó Múzeum nép­hagyományaink értékeinek összegyűjtésére ezúttal hu­szadik alkalommal hirdeti meg az Istvánffy Gyula em­lékére kiírt néprajzi és hely- történeti gyűjtőpályázatot. Az 1981. évi Borsod megyei XX. Istvánffy Gyula népraj­zi és helytörténeti gyűjtőpá­lyázaton helyszíni gyűjtésen, a munkás- vagy parasztélet saját tapasztalatain (esetleg levéltári kutatásokon) nyug­vó, eredeti ismeretanyagot feltáró olyan pályamunka beküldésével lehet részt ven­ni, amely nyomtatásban még nem jelent meg.- A pályáza­ton automatikusan részt vesz­nek az országos diáknapok rendezvényeire benyújtott pályamunkák. Kiemelt témának számít az internacionalisták és parti­zánok tevékenységének doku­mentumokkal alátámasztott feldolgozása; kiemelkedő munkásmozgalmi személyek tevékenységére és munkás­közösségek életmódjára vo­natkozó dokumentumok gyűj­tése és feldolgozása; mun­kás- és paraszt önéletrajz; egy termelőszövetkezet törté­nete megalakulástól napjain­kig; egy település halárának és belsőségének földrajzi ne­vei a szájhagyomány és kéz­iratos térképek alapján; egy település vagy táj népművé­szeti hagyományainak feltá­rása (hímzés, szövés, faragás, fazekasság, bútorok, viselet); egy-egy település hagyomá­nyos árucseréjének, kistáji kapcsolatrendszerének bemu­tatása; a megyénk múltját és jelenét, a munkás- és paraszti életmód változását dokumen­táló fotósorozatj' egy-egy ipari kis- vagy középüzem története. A kiemelt témákról készí­tett pályamunkákat a bíráló bizottság az értékelés során előnyben részesíti. Ezek mel­lett természetesen pályázni lehet a néprajz és a helytör­ténet körébe tartozó bármi­lyen téma feldolgozásával. Ajánlhatók még a következő témák: a paraszti gazdálko­dás munkafolyamatainak szókincse; egy volt kispa­raszti család teljés eszköz­készletének leltára, a föld­művelő gazdálkodás eszköz­anyagának összegyűjtése; egy tősgyökeres parasztcsalád története; kihaló kézműves mesterségek szókincsének, is­meretanyagának összegyűjté­se. Továbbá: egy településen élő népszokások, mondák, gyerekszokások, egy jó me­semondó meséi, ipari és me­zőgazdasági üzemek történe­te; a kétlaki munkásság élet­módja: a szervezett munkás­ság kialakulása stb. A pályázat nyílt, azon bár­ki részt vehet, s több pálya­munkát is benyújthat. Több pályázó vagy szakkór közö­sen is pályázhat. Nem küld­hetők be doktori értekezések, továbbá hivatalos munkaterv előírása • nyomán . született kéziratok. A pályamunkák két azonos tartalmú és kiál­lítású 'példányban küldendők be a Herman Ottó Múzeum címére (3501 Miskolc, Pf.: 4.) 1981. július 31-4g. Mind fel­nőtt, mind ifjúsági kategóriá­ban három díjat adnak ki, s ez évtől — a jubileum al­kalmából — Istvánffy Gyula- díjat is kiadnak és külön- ,díjat ajánl fel a Kossuth La­jos Tudományegyetem nép­rajzi tanszéke a gömöri fal­vak népi kultúrájával foglal­kozó pályázók számára. Rész­letes felvilágosítást a Herman Oltó Múzeum szakmuzeoló­gusai adnak az érdeklődők­nek. ,.•.***, sffl- v\* . to - -r­Lukovszky László rajzó A Lear után „Próbaülés” az új zsöllyében . A Miskolci Nemzeti Szín­ház gazdasági igazgatójánál*:, Kerékgyártó Lászlónak a szo­bájában ülünk Gyarmati Bé­la színházigazgatóval és Sir Lászlóval, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya helyettes vezetőjével, a színház köz­vetlen tanácsi felettesével és tekintetünkkel körbefogjuk az irodában szokatlan bútorda­rabot, az egyetlen nézőtéri zsöllyét, azaz a megújuló né­zőtéri széksorok egy új, min­tadarabnak is tekinthető szé­két, amely nyolcszáz-egyné- hány társa képviseletében álldogál itt a gazdasági igaz­gató szobájában, hogy jelez­ze: az idén is mesterembe­rek veszik birtokukba nyárrá a színházat, folytatódik a ta­valy elkezdett felújítás, töb­bek között új széksorok ke­rülnek a nézőtérre. A győri FATEX egyébként már le is szállította a teljes ülésgar­nitúrát, amely most raktár­ban várja, hogy beépítsék. Mivel búcsúzik majd a színház az évadtól? — Az Egy szerelem három 'éjszakája című musical sze­repel az utolsó est műsorán, meghirdetett bér létünknek megfelelően. ; A bérleti sorozattal kap­csolatban a városban adód­nak mendemondák. Hogy is alakul hát a további bemuta­tók rendje, hogyan elégítik ki a bérletes nézőket? — A már említeti és jú­nius 22-én elkezdődő építke­zés, nemkülönben a tavaly’ építkezés okozta kései évad­kezdés miatt tagadhatatlanul vannak műsorbeosztási ne­hézségeink. azonban vállalt kötelezettségünket teljesítjük, hét darabot mutatunk be bér­letes nézőinknek. A most bemutatott Lear királyt kővetően tehát még további hármat. — Igen. Már folynak a próbái Szűcs János rendezői irányításával a Birkanyírás című bolgár szatírának (ezt a darabot nemrégiben mulat­ta be Budapesten a Thália Velúrzakó címmel), s ennek bemutatója április 10-én lesz. Május közepén mutatjuk be az Olasz szalmakalap című zenés vígjátékot, amelyet Horváth Z. Gergely rende­zett, s amelyet először az egri közönség láthatott, vé­gül május végére tervezzük Hegyi Árpád Jutocsa rende­zésében az Egy szerelem há­rom éjszakája bemutatását. Ugyancsak folynak a próbái a Kaviár és lencse című. olasz komédiának, amelyet először Egerben láthat a kö­zönség. Felszabadulásunk év­fordulóján vendégegyüttes lép fel színházunkban: ápri­lis 3-án este a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese mutafja be itt ünnepi műso­rát. És a jövő évad? —. A művészeti jellegű elő­készületek igen jó ütemben folynak, ám figyelmünket a nyári építkezés felé is kell fordítanunk. Nézzük az elegáns zsöllyét. Sorra beleülünk, kipróbáljuk. Közben arra gondolunk, mi­ket fogunk majd ebben, vagy valamelyik társában üldögél­ve látni. S mikor? Egyelőre egymást nézzük és az 1980/81- es évad még előttünk álló teendőit és várható esemé­nyeit latolgatjuk. (benedeit) Az egérfogó Irta: Hristo Pelitev Az egerek összegyűltek, hogy megtanácskozzák, mit tegyenek, hogy többet ne ke­rüljenek az egérfogóba. A legidősebb egér beszélt, aki a legokosabb volt. — Az egérfogót nem tud­juk kikerülni — mondta —; • mert az ember hol kenyeret, hol sajtot rak bele. ^máskor pedig szalonnát... És mivel mi nem tudunk ellenállni ezeknek a csemegéknek, min­dig besétálunk az egérfogó­ba... igazam van ? — Igazad van! Bölcs vagy’ — dicsérte őt a több: egér. — Ezért —r folytatta a leg­idősebb egér — azt javas-/, lom, írjunk levelet és abban követeljük, hogy egyszer és mindenkorra szüntessék meg az egérfogót, mert nem be­csületes dolog kihasználni gyengeségünket és egérfogó­val vadászni ránk. Mostaná­ban nagyon sokat adnak az ilyen panaszlevelekre. — Bravó! — cincogtak örömmel az egerek, i — Ez ám az okos. beszéd! Így is cselekedtek, A mag­tár tulajdonosa, amikor meg­kapta az egerek panaszleve­lét, nagyon elszégyellte ma­gát. Megfogta az egérfogót és azonnal kidobta. Az ege­rek ekkor egész nap és egész éjjel táncoltak és vigadtak, örültek annak, hogy pana­szos levelüknek ilyen sikere volt. Másnap reggel, ott, ahol addig az egérfogó volt, meg­látták a macskát... Kitöltették Kaján Tibort A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kaján Tibornak, az Uj Tükör karikaturistájának több évtizedes munkássága elisnierése-- ként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést március 3-án a Par­lamentben Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke adta át. A képen: Bajnok Zsolt átadja a kitüntetést Kaján Tibornak. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Miskolc megyei városi Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatala f. év március hó 6-án Miskolc, Dózsa György u. 30. sz. alól tlHfNIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIlllimilllllllllllllllllMlllllllllllllltlIlllllimiUl Március 9-én ismét ügyfeleink rendelkezésére állunk. (IfltlIttlIlllllllllllllllllllllllllllllllimillllllllllIIIIIIEflIlllllllllllllMrr isic, In Károly o. 9G. sz. alá iliz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom