Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

1981. március 1-, siómba!

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Százszázalékos biztonsággal

Ábacilu láthatatlanok

r Reggel 8 óra. Az előző este sterilizált injekciós fecskendőket és tűket elvitték már az osztályokra, s megérkezeti az a több száz fecskendő és tű, amelyet az este és éjszaka használtak. Ilyentájt veszi kezdetét a munkacsúcs, amely délután 3 óráig tart.

Tasnádi Zoltánná, a megy a. kórház központi sterilizálójának vezetője kalauzol bennünket végig a helyiségeken, de amíg mi ismerkedünk a folyamatokkal, ő mindvégig dolgozik.

— Nincs elegendő egyszei használatos tű és fecskendő a hagyományos fecskendők kopnak-tömek, újakat pedig egy ideje nem tud beszerezni a kórház. Megsokszorozódott a munkánk, nincsenek tartalékaink. Mi nem mondhatjuk: tessenek türelemmel lenni, nincs injekciós tűnk. Nekünk az a dolgunk, hogy ellássuk steril műszerekkel és egyéb eszközökkel a kórházat. Hogy miként oldjuk meg? Nos, az már a mi belső ügyünk.

Az úgynevezett „szennyes oldalon” vagyunk. Ragyog minden a tisztaságtól, de tudjuk, hogy a fecskendőkön és tűkön bacilusok hemzsegnek. Itt a' dolgozók érdekében kötelező a gumikesztyű használata. Saját érd ele ükben „találták ki” a Myóvizes neomag- nolos kézmosót is. Saját újítás.

— Két-, három- sőt négy- gyermekes anyák dolgoznak itt, nem mindegy, hogy milyen az egészség — mondja Kerékgyártó Sóndomé. — Vigyáznunk kell magunkra. Egyébként a mosogató, a szennyes oldal, vagy ahogy mi nevezzük, a „konyha” adja a legnehezebb munkát. Itt kell szétszerelni a fecskendőket, itt kell kiszűrnünk a hibás eszközöket.

1 Srágli Judit vékánvfca gumicsövekkel babrál. A koraszülött kisbabák mesterséges táplálásához való szondák ezek. Naponta 500—600 darabot sterilizálnak.

— Régebben fecskendővel juttattuk bele a vizet, úgy állapítottuk meg, hogy átjar- ható-e. Ugyanígy vizsgáltuk az injekciós tűk átjárhatóságát is. Igen lassú művelet volt. Aztán újítottak a kolléganőim.

— Kitaláltuk, hogy kell egy U-alakú cső, amely a fertőtlenítő oldattál teli tartályra szerelhető. A csőre sok kis lyukat képzeltünk el parányi csövecskékkel, akkorákkal, amelyekre ráhúzható az injekciós tű és a gumiszonda is. Újításunkat egy külső szocialista brigád kivitelezte. Elértük ilymódon, hogy egyszerre és rgen megbízhatóan 120 tűt, illetve szondát tudunk mosni és ellenőrizni — magyarázza a vezetőnő.

A bacilusok, vírusok láthatatlanok. A helyiségben dolgozók nem mondják ki, ami nyilvánvaló. Nem mondják ki, de szigorúan ellenőrzik társaikat,' egymást. Ha . egy tálca másik asztalra kerülne, beláthatatlan lenne a következmény.

— Ez itt a Miele mosogatógép, amely import mosószerrel dolgozik, és alulról, felülről. oldalról zuhanyozza az eszközöket. Ez meg itt az inf- raszárító. Innen már a „tiszta oldalra” jutnak az eszközök. Mi a kettő elé iktattunk egy áztatórészt is, Az előáz tatás az osztályok feladata, ml azért mégis megcsináljuk. A teljes biztonságért. A Kolí tói Anna szocialista brigád

vezetője, Orosz Béláné mondja ezt. ű ezen a héten a tiszta oldalon dolgozik.

— Hetente más munkahelyre kerülünk. így láttuk jónak, különben belefásulnánk, elfáradnánk. Mi itt most a tűket újra felülvizsgáljuk, nem görbültek-e el. aztán csomagoljuk. Három csomagolás védi az injekciós tűket, a harmadikat, a műanyag tasakot „magánszorgalomból” adjuk, szabályok nem köteleznek erre. Elvégre nem lehet mindig steril az ápolónő keze. amikor átveszi a csomagot... A második zacskónál már nyilván fertőtlenít.. . Nem- azért mondom, mert én vagyok a brigádvezető. valóban sok előnye van a brigádmozgalom nak. Nem bízzuk a véletlenre az önművelést. Eleinte talán muszájként fogtuk föl, ma már természetesnek vesz- szük, sőt Igényeljük a szakmai és kulturális programokat. Az új dolgozók nem vár- ják meg az egyéves ..ismerkedést”, korábban bekapcsolódnak a brigádmunkába.

Béres Józseíné tíz hónapja dolgozik a „sterilben”. Iskolai konyháról jött.

— Virággal fogadtak, amikor levizsgáztam. Sokat megtudtam a tanfolyamon, de a legfontosabbat mégiscsak itt, az első munkanapomon tanultam meg. Azt mondták, úgy végezzek mindent, olyan fegyelemmel és figyelemmel, mintha saját magamnak, vagy a számomra legkedvesebbeknek készíteném elő a műszereket. Azóta sem felejtettem el...

— Négy éve költöztünk ide, a gyermekegészségügyi központ földszintjére. Tágas a helyünk, korszerű, svéd technológiával dolgozunk Üzemeltetési költségünk alacsony, mégis vannak hibák. Apróságok, de bosszantóak — mondja Mónus Béláné szakszervezeti bizalmi. — Déli fekvésű

1 a „tiszta oldal”, besüt a nap, megfájdul a fejünk. A rolók sajnos az ablakkal együtt fordulnak, rossz a szellőztetés. A zaj is nagy, nincsenek elszeparálva a gépek.

— Ügy segítünk magunkon, ahogy tudunk — jegyzi meg Halász Józseíné. — Tizenegy órakor tornázunk, és az igein jót tesz.

A steril oldalra idegeneknek belépni tilos. Ungvári József- né és Balajti András gépkezelő amúgy is igen elfoglalt. A baleseti sebészetről várják már az eszközöket. A háron, Aseta-gép tökéletes, a negyedik „gyengélkedik”. Ha felszabadul egy kamra, gondot okoz a feltöltése: melyik konténernek a tartalma a legsürgősebb. A két gépkezelő igen nagy rutinnal pakol, nem maradhat kihasználatlan légtér.

— A gépet nem szabad felügyelet nélkül hagynunk, és bármilyen tökéletes, rászorul az emberi ellenőrzésre. Indi- kátorszalagot ragasztunk minden csomagra, ha elszínező- dik,. biztosra vehetjük az abszolút tisztaságot. Erre azonban nagyon keli ügyelnünk. . A keresetekről. Két éve rendezték a fizetéseket, a leg- tapasztaltabbak — 15—20 év utón — ma már 2900—3300 forintot kapnak.

1962-től működik a központi sterilizáló. Azelőtt az osztályokon főzték a műszereket. jóval gyengébb biztonsággal. Statisztikát erről az oldalró! még nem készítettek, de a megyei kórház minden dolgozója rácsodálkozik ma már a régi módszerre.

Lcvay Györgyi

A színi fatelepen

Izsó Andor; oki 10 éve dolgozik a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság színi erdészetének fatelepén, egy 8 órás műszak alatt körülbelül 400 db kézi reszelönyelet készít el a faesztergagép segítségével. Fojtán László felvétele

Zöldség — borsos áron

Pftiiáéiá a piacról

A szomszédban a BIK vegyesiparcikk-boltja. Tóth Jó-' zsefné vezető:

— Három éve nyitottunk- Kosarat, seprűt, fonott árut kínálunk.

— Nagy a forgalom?

— Nem éppen. A vásárcsarnokba elsősorban az ebédnek- valöért jönnek, az emberek.' Éppen elég cipelni a krump-; lit, káposztát, zöldséget.

Körülnéztünk zöldségügyben is. A kínálat a március elejinek megfelelő. Bőven lehet válogatta sárgarépából,' gyökérből, van sok káposzta, burgonya, s akad néhány standon karalábé. De ami igaz, igaz: elég magas áron. A ZÖLDÉRT elárusítóhelyein 9 forint 70 fillérért kínálják a sárgarépát, a gyökér kilóját 13,60-ért. Az áfész-standokon ettől 70 fillérrel drágább a gyökér, a kiskereskedők ártábláin pedig „zöldség-szinten” egyenesen csillagászati számokat látni. És hogy miiyen étel a fokhagymás piri- tós? Nos, meglehetősen elegáns. A fokhagyma kilója ugyanis 70—80, néhol 90 (!) foriiit.

— Hogy a fehérrépa?

— Húsz forint. — Látva a vevő arcát, a fejkendős néni bőszen dicsérni kezdi porté— A csütörtök nem piaci nap, csendesség van ilyenkor, kevés a vevő, kevés az eladó. Most én is csak egy kis őrölt paprikát, magvakat, dughagy- mát hoztam. — A nagykendős asszony a miskolci Búza téri piac kinti standján rendezgeti az apró vászon zsákokat.

Nincs nagy. forgalom a va- sarcsarnokban sem, pedig a polcokon, a pulton, a -földön halmozva a 1él végi áru. A pénteki, szombati -vevőkre vár. A két halárusító hely előtt viszont hosszú a sor. Mint mondják, elég ritka alkalomnak számít, amikor ilyen nagy a választék. A hajdúszobosz- lói Bocskai Halászati Tsz boltjában keszeg, amur, busa. harcsa, csuka. A vásárcsarnok túlsó végén, a 'Halértékesítö Vállalat elárusító bódéjában pontyot mérnek.

— Egész héten csak egyszer kaptam szállítmányt, ma érkeztek ezek az apró pontyok — mondja Mátrai István né eladó. — Két hete, hogy nem jött keszeg, kárász.

— Keresik?

— Hogyne! De ilyenkor,

márciusban akadozik az ellátás.

J

A Szerencsi járási NEB megvizsgálta:

«teíiiiíiöiivtibíi"

Milyen

A Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek milyen intézkedéseket tetteit a takarmánygazdálkodós hatékonyságának javítására, milyen eredményeket értek el az abrak takarmány ok takarékos

felhasználásában.

A vizsgálat tapasztalatai szerint az üzemekben az állatállomány takarmányszükségletének megfelelően készítik el a takarmánymérjeget. Ám a megvizsgált üzemekből egyedül a megyaszói termelőszövetkezet termelte meg a szükséges mennyiséget.

A járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai a szálas és tömegtakarmány termesztésére 4762 hektárt vettek igénybe, az összes szántó- terület 15,5 százalékát. Öntö- zökapacitással a vizsgált üzemek közül csak a Szerencsi Állami Gazdaság és a osobaji tsz rendelkezik. A mezőgazdasági melléktermékekből elsősorban a gabonafélék melléktermékét, a takarmány- szalmát és az ocsút használják fe). A kukoricaszár és a cukorrépa melléktermékeit a gépi betakarítás miatt csalt

részben, elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok hasznosítják.

A Szerencsi járási NEB többek között javasolja, hogy a silókukorica termesztésénél ugyanazt a technológiát alkalmazzák, mint a szemes kukoricánál. Ugyanis ily módon egy hektár területről több takarmányt , takaríthatnak be az állattenyésztés számára. Ugyanakkor helyes, ha az üzemek a tömegtakarmány- szükséglet biztosításánál jobban élnek a másodnövénytermesztéssel, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításával.

kaját. — De ezt a gyökeret, répát meg lehet ám nézni,' nem szivacsos, kemény a húsa! Különben is gonddal kellett tárolni, hogy meg ne fagyjon ilyen kemény télben,.'

A vevő azért odébbáll!, nem jött létre a vásár ...

Veszik pedig a szárnyasokat, talán több is elkelne, ha kínálnák ezen a csütörtökön.’ — Eladtam egy óra alatt két pár töltesni való csirkét, egy tyúkot, kakast, meg vagy negyven tojást. — A baromfi- piacon a kereskedő elégedett Az lehetett a vevő is, mert noha először 1,80-ra tartotta az asszony a tojást, sikerült olcsóbban megvenni húszat egyszerre.

(miKes)

Ordöglagzi, macskabál és más farsangi vígságak

Tel temetés, tavaszvárás, az elmúlást szimbolizáló álarcos-jelmezes játék, a még párra nem lelt lányok, csúffá tétele, parádés utcai felvonulás, karneválherceg köszöntője, farsangbiró-választás, ki- világos-kivirradtig tartó táncmulatság, — ki tudja még, hány érdekes, ősrégi és a közelmúlt honosította szokás kapcsolódik a hetekig tarló farsanghoz. Az ókori népek tavaszünnepének, a római szaturnáliáknak tovább élő hagyományai, a germán holdünnep, az ősi, pogány áldozati szertartások emjékei éppúgy keverednek bennük, mint a keresztény vallás böjtre utaló, vigasságot mérséklő regulái. vagy egy-egy falusi közösség tájjellegű szokásai.

Érdekes, hogy a legkorábbi farsangi leírásokat hazánkban egyházi szerzők vetették papírra. Temesvári Peibárt prédikációs gyűjteményében olvashatjuk: „Történt az Ür 1480-lk esztendejében ... a Kapós mellett egy asszony több menyecskével együtt férfiruhában ... maskarás játékot űzött... és a többiekkel együtt táncoltak.” A legtöbb írásos emlék az udvari farsangokról szól. „A király és más urait a tábortáncot járták” — olvashatjuk egy 1519- es leírásban. Az 1418-as egri farsangi „tudósításból” pedig megtudhatjuk, hogy pajzs helyett magukat vánkosokkal védő lovagok tréfás tornán mérték össze erejüket. A régebbi századokban ugyanis i farsang megünneplésének egyik fontos eleme volt a tré fás küzdelem; XIII—XIV. századi feljegyzésekben olvasható, hogy gyakran egész falvak vívtak egymással v:y csatákat. A XV. század második felétől kezdve a városlakók, többnyire a kézműve: legények húshagyókedden vidám színjátékokat adtak eV. amelyeknek fő eseménye it' is a tréfás veszekedés volt. a: ősi, pogány tél—tavasz küzde lem szimbolikus ábrázolásé nak kései változata.

A falvakban a három na pig tartó farsangi mulatságot előkészületei már farsang va sárnapja előtt, „zsíroscsütöi - tökön”. „kövércsütörtökön ” megkezdődtek. Az asszonyok sütöttek, főztek, kezdődött a vendégeskedés, még a szomszéd faluból is jöttek. Az ünneplés sokféleségét, tarkaságát csupán kiragadott példákkal lehet érzékeltetni, hiszen tájanként változtak a népszokások.

Szombaton választották meg a farsangbüót — székelyeknél ,a gazdát — és segítőit, akik a mulatság megrendezéséről gondoskodtak. Este a legények kiásták azt a fiaskó bort, amit előző évben aratáskor dugtak a kocsma földjébe. s ezzel kezdetét vette a farsangi mulatság. Salgótarján környékén az asszonyok mulatsága volt az „ördöglag- zi”, amelyet farsang keddién tartottak. Egy-egy háznál 10 —15 asszony is összejött, etek, ittak, táncoltak. Veszprém vidékén húshagyókedden asszonyok „ivóját”, tartottak, amikor is az asszonynép oor- oincékben gyülekezve mulatott. Manga János írja Paló.c- föld című kötetében, hogy farsang keddjén Mátraalmá- son még 1968-ban is maskarába öltözött asszonyok járták a faiut. a férfiakat jég- csappal „borotválták”, este nedia ..macskabált” tartottalt, ahová férfiaknak tilos volt a bemenet. Palóc farsangi szokás volt a „rabvágás”, vagy ..rabhordás” is. Farsang héttőjén két férfit rabnak öltöztettek, arcukat korommal kenték be, zenekísérettel járták be a falut, aztán a tánc-, házban a bíró vádbeszéde után került sor a rabok „lefejezésére”.

A fat sang végét jelző hamvazószerdához is sok szokás kapcsolódik. Ez is dologtiitó nap volt, mint a „farsang farka” napjai. Azt tartották, hogy az állatokat sem szabad befogni, mert kiszáradnak. Sok helyen megrendezték ilyenkor a tél, a farsang temetését is. A székelyeknél maskarás menet szalmabábut vitt a falu szélére, és vidám ceremónia közepette temette el. Az Alföidön rossz gebével, szamárral húzott kocsin, szánon letakart alakoskodót szállítottak végig a falun. A pártában maradt lányokat is e napon gúnyolták ki a falut járó suhancok a „szűzgulya- fordításnak”. „kolompolás- nak” nevezett játék során. A farsangkor megmaradt ételeket sokfelé aztán „zabálócsü- törtökön” fogyasztották el.1 „Inkább a has fakadjon, mint -Valami megmaradjon!” — így vélekedtek például Zalában.

S bár a farsang ma is a bá-; lók. a táncmulatságok évadja. a régi, farsangi népszokások tarkaságából napjainkra csak kevés maradt meg. Az évente megrendezett mohácsi busójárás is inkább idegenforgalmi látványosság, mint-’ sem népmulatság.

K. Gy. Ml *

i