Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

1981. március 1., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

kérdezték

r — Mint már hírül adtuk, hétlön a Magyar Rádió Miskolc körzeti és nemzetiségi Stúdiójában Nyugdíjasoknak — nyugdíjasokról címmel, Fórum-műsor hangzott el. Az adásban jó néhány egyéni körülményeket helyzeteket érintő kérdés méllett, sok olyan is elhangzott, amely többeket is érdekéi.

Ilyen volt például „Nemcsak az én panaszom” jeligével beérkezett kérdés, amely a következőképpen hangzott és amelyre dr. Szabó István megyei főorvos válaszolt:

— Miért tekintik az egészségügyi szervek a nyugdíjasokat másodrendű állampolgároknak, mert legalábbis ez tapasztalható a gyógyfürdői beutalásoknál? Az idős emberek csak télen és ritkán kapnak beutalót, nem beszélve arról, hogy ilyenkor könnyebben megfáznak és újabb betegséget szerezhetnek.

— Téves az a felfogás,

miszerint a nyugdíjasok hátrányban vannak. Az egészségügynek az a feladata, hogy azokat a rokkantakat vagy betegeket, akik a munkahelyükön kapták a betegséget és munkába állításukat igénylik, előnyben kell' részesíteni a szanatóriumi beutalások biztosításánál. Jelenleg még a jogos igényeket sem tudjuk kielégíteni. Bár örvendeles, hogy az utóbbi időben a szakszervezetek igyekeztek az egészségügy segítségére lenni. Télen a SZOT-üdülők egy részét átadják szanatóriumi kezelésbe. Az úgynevezett té- liesités sok helyen-megtörtént, amely kizárja a megfázásos megbetegedést.

Egyébként a szanatóriumi ellátás és férőhely-biztosítás lényegesen javult, hiszen két

éve. alakították át a sopronihoz hasonlóvá a füzétrad- ványi várkastélyból kialakított szanatóriumot. Mezőkövesden pedig várhatóan a hatodik ötéves tervben elkészül egy százágyas szanatórium. A szívbetegek • utókezelése pedig már hosszú ideje a megyei tüdőgyógyintézetben történik.

A következő kérdés a nyugdíjasok házának létesítésére vonatkozott:

— Mikorra várható nyugdíjasház megépítése, ahol az idős emberek önállóan, , de mégis közösségben élhetnének és állandó orvosi ügyeletet biztosítanának számukra? — kérdezte özvegy Torma Ferencné, diósgyőri lakos.

— A hatodik ötéves tervben Miskolcon. Ózdon és Kazincbarcikán tervezik megépíteni a nyugdíjasok házát, amelyről ózonban részleteket még nem tudunk. Egyébként az állandó' orvosi 'felügyeletet nem ígérhetjük az ott lakóknak.

— Miért nem kaphatnak gyógyszert térítésmentesen a nyugdíjasok is. a rokkantakhoz hasonlóan?. — érkezett be a kérdés telefonon.

— Az állam évente milli- árdokat költ gyógyszerekre, és a térítés korántsem tükrözi a gyógyszerek Valós árát. Egyébként nemcsak a nyugdíjasoknál, hanem más. kis jövedelmű családoknál is gondot okoz, ha hosszabb gyógyszeres kezelésre van szükségük. Ezek részére a tanácsokon rendkívüli szociális segélyt adhatnak nagyobb mennyiségű gyógyszerek beszerzésére. Egyébként az illetékes tanácsokon évente négy alkalommal, ötszáz forintig biztosíthatnak segélyt gyógyszervásárláshoz.

(monos)

A perlit térhódítása

! Világszerte keresett termék a perlit. Az a kedvező tulajdonsága teszi értékessé, hogy jó hang- és hőszigetelő. Ezek a lényeges szempontok indokolják térhódításai, az építőiparban való fel- használásának szorgalmazását. A nyugati országokban manapság már csakis olyan épületeket emelnek, amelyek falát perlithabarecsal borítják. A vonatkozó építőipari előírás januártól érvényes hazánkban, ebből következően szükséges az ásványi nyersanyag bányászásának

fejlesztése. A pálházi külszíni fejtésekből az idén várhatóan 100 ezer fonna perül kitermelésére kerül sor, néhány év múlva azonban ez a mennyiség 150 ezer tonnára növekszik. Az elmúlt évben kezdődött és a jövő esztendőben befejeződő beruházás 65 millió forintba kerül, s a pénzből megépítik a?, őrlőmű második sorát. A fejlesztés eredményeként tovább fokozhatja idei 114 millió forintos exportját az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müve.

Olcsóbb, mint a robbantás

Nem tudom, hány szakembernek jutott már eszébe, hogy a burgonyaprizmázó gépet másra is használja, de abban biztos vagyok, hogy a borsodsziváki Bartók Béla' Termelőszövetkezetben egy új, nagy teljesítményű trá- gydszórót ebből a prizmámból nyertek. Napjaink egyik legégetőbb talajerő-utánpótlási kérdése, hogy az állat- tenyésztő telepeken felhalmozott istállótrágyát milyen gyorsan tudják a talajba forgatni. A kis teljesítményű szórógépek kevésnek bizonyullak. s akkor ötlötték ki a robbantást, amellyel a munkafolyamatot meggyorsíthatták. Hiszen igy nemcsak speciális szórókocsikat, hanem tehergépkocsikat is «.bevethettek” a terítés'meggyorsítására. Viszont mát az első kísérleteknél bebizonyosodott. hogy a robbantás kényszermódszer — mivel a szövetkezeteknek más választása nincs — s nem a legjobb módszeri A terítési kép rossz, a szerves anyag

nem egyenletesen hasznosul. Sajnos, a nagy területet igénylő robbantást csak lassabban köttethette az eke, így mire az istállótfágya a mélybe került, 20 százalékot veszített értékéből. Viszont a 14 ezer forintért — olcsón —I kapható prizmázó gép úgy tűnik, megoldhatja a gondokat. Az elképzelés „formabontó”, de' a gyakorlat igazolta, nemcsak termény raktározásban tölthet be fontos szerepet ez a gép, hiszen jobb. egyenletesebb szórást biztosít, mint a robbantás. Ráadásul a hagyományossal szemben nyolcvan százalékkal, kisebb költséggel lehel megvalósítani a szer- vesanyag-utánpótlást. A terítés előtt a lebillentett trágyát toiólappal simítják el. s ezt hajítja, szórja el a gép 18 méter távolságra. A munkaszervezést megkönnyíti a gép használata, mert pontosan annyit terít az eke előtt, amennyit a szántótraktor aznap meg tud forgatni,

KACS

Tavaszra várva

Valamikori— úgy 15 éve — térdig járkáltunk a kácsi forrás vizében, színes kavicsokat, érdekes, puha. faragható köveket keresve. (Úttörő- csapatunk kétszer is tábort vert a környéken.) Most már viszont magas kerítés őrzi a mélyből feltörő karsztvizet. Csak úgy, ki-bejárkálni már nem lehet, s ha nem volna engedélyünk. Juhász Sándorné, az ÉRV dolgozója aligha nyitná ki előttünk a kaput: Szigorú parancsot kapunk igy is: mielőtt a „hideg” forrás felé emelt épületbe lépünk, fertőtlenítőszerrel kezelt rongyba kell törölnünk cipőnket. A medencényi kútbó) a legszárazabb időben is napi 3000 köbméternyi víz fakad — innen látnak el hét környékbeli köz- ’ séget és Kövesd egy részét is kitűnő ivóvízzel. Ezért tehát, a nagy szigorúság. a sok rendszabály. Iszunk egy hosszú kortyot, s mondjuk: ki a kácsi forrás vizét issza... (Es ugyancsak vágyik vissza az is. aki kipróbálta már a „meleg” források 24—26 fokos vizét. A fürdőt általában a kohászat gyermeküdülőjének kis lakói használják nyáron, de a községbeliek és az idegenek is szívesen látogatják — látogatnák. Ezért is sajnálják nagyon a kócsiak. hogy a környékit és a falut még nem nyilvánították üdülőterületnek.)

Persze nem „kutya” a kácsi bor sem, bár most kicsit savanyúbb a megszokottnál. Nem volt rá jó idő az elmúlt esztendőben, s most a helybéliek abban reménykednek, hogy hosszú, meleg nyarat ad majd a ..természetfelelős”. Vendégszerető emberek laknak Kacson is. (és Szabó Sándor ugyancsak megsértődne, ha nem mennénk be vele a hegy oldalába vájt pincéjébe.

Tőle tudjuk meg — ő a gondnok ,—. hogv néhány évvel ezelőtt úgynevezett kódoló részlegei létesített a községben a budapesti Számítás- technikai és Díjbeszedő Vállalat. Akkor kétkedve fogadták, ma 35 kácsi. daróci, keresztesi lánynak, asszonynak ad munkát az „üzem”, s nagy rangnak számít, ha valaki itt dolgozhat.

Nem kell messzire mennünk — a „részleg” éppen itt tálalható az út túlsó oldalán. Serény mumm folyik, megfeszített figyelemmel. Becsületbeli ügynek számít az, hogy ne legyen reklamáció. Bojtos Zsuzsanna

— akivel beszélgetünk — sem akar hibát véteni, pedig . mostanában ugyancsak • megsürűsödtek körülötte az események. Nemrégiben húzták fel ujjara a karikagyűrűt, s az idén akar érettségizni is.,

— Nagy lakodalom lesz?

— Ahogy szokás — válaszol. A vőlegényem keresztesi, ott építünk majd házat, de ezt a helyet nem hagyom itt. A vállalat segítségével tanulhatok tovább, ez nekem mindennél fontosabb. A kereset sem rossz, és védett, meleg helyen dolgozhatunk.

Azt egyébként, hogy mi dukál egy lagziban. a kácsi Lengyel Ferenctől aligha tudja valaki jobban. Több mint másfél száz esküvőn vöféiyes- k ed élt. összesen úgy 120 rigmust ismer. s természetesen mindet lejből. Tudományát édesapjától örökölte — már nagyon régen. Bár „kétszer hét”, azaz hetvenhét éves, de még mindig kapásból elmondja a hívo- gatókat. a búcsúztatókat, s a sokféle köszöntőt, amelyet egy igazi vőfélynek illendő volt ismerni.

— Ma már nem nagyon hívnak

— mondja —. egyszerűbbek lettek, gyorsabban mennek végbe már az esküvőit.

— Annak idején nagy hírű legény volt ő az egész környéken — sorolja a felesége, a 73 éves Verőn néni.

— Mindenki ismerte, és ő v(s ismert mindenkit. Volt olyan hét. hogy 3 lakodalomba is hívták. S bizony akkoriban. ahol füstölt a kémény, neki oda be kellett kopogtatni.

— Nem féltette?

— En ugyan ... — neveti el magát

— sohasem voltam olyan féltékeny természet. Meg itt voltak nekem a gyerekek. Hat lány, egy fiú Volt kivel gondolkoznom, törődnöm.

Feri bácsi hetvenhét éves. de nem marad el mögötte a szomszéd Varga Pista bácsi sem — ő is ugyanennyi. Meglepően jó) bírja magát. Legényesen lépked a Kossuth utcában, kezében a nagyfejsze, hátán kosár. Favágásból jött. az ei< Ülőről.

— Sok fát kirágtam már én életemben. de remélem lesz még jó néhány métermázsa, amit a házhoz közelitek. Szeretnék újra fiatal lenni. A gyerekek pár lépésnyire lakEhher c munkához nagy tüielemre és figyelemre van szükség. Bojtos Zsutscmno o budopesti vállaló) kácsi részlegében dolgozik

Zsírsütés - a szabadban

nak tőlünk, mi is segítünk nekik amit tudunk s ők sem hagynak magunkra bennünket. Amíg akad a pincében jó bor. meg szalonna, kolbász. addig csak eldolgozgatok.

Egyszerű, hétköznapi szavak, amelyekben az első. a legfontosabb helyen mindig a munka, a ..dolog” szerepel. S ha idéznénk a töt?bi. kácsi lakos szavait, akikkel beszélgettünk — Hegedűs, Sándornéval. aki •a meleg vizű »alakban ruhái öblített. Fidrus Dezsővel aki az állatorvost várta. Stanpe) József néval. aki zsírt sütött az udvaron eey üst- . ben. Király Miklösnéval. aki most építkezett — ismét csak erről avő- ződbetnénk meg. No meg arról, hogy, a kacsiak jól érzik magukat a köz- j cégben s még a fiatalabbak a nyughatatlanabbak se vágyódnak el innen. legfeljebb dolgozni iárnak el. Sokan fejezték be így mondandójukat:

— Itt születtem itt nőttem fel. lettem emberré s ami még hátra van azt itt szeretném leelni.

Mindezt csak meeerősítette Budák Miklósné. a tanácsi kirendeltség vezetője:

— Ügy ezer körül mozog a község lélekszóma és ez már hosszabb ideje nem változik. Az idősebbek nem is akarnak elmenni s a Hálálok is szívesen meeteleo'-zenek családot alapítanak házat építenek

Ennyi emléket és tanulságot hoztunk masunkkal Kacsról amikor hétfőn délután hazafelé indultunk De mée mielőtt elhagytuk volna - községet, a panorymakéoért fplka- paszkodínnk a várhegy oldalába Ott fenni mér mindig hűvösen nyársalt ? =zé! de a czfkrnző napsütés már a tavasz közeledtét jelente, A napsugarak megvillantak a vizek tükrén benéztek a házak mes-megnyíló ablakain, maid. megpihentek az emberek arcán akik itt is nagyon váriak már a tavaszt.

— He“szú veit g tél — mondták —. korán tölt, s aZu'án igencsak megszorongatott bennünk“4 Tdeté már, hogy elmenjen.

Udvardy József

A „kétszer hét" éves Lengyel Ferenc több mint másfél sráz lakodalomban vett részt gyermeket neveltek fel. Varga István fát „közelit” az erdőből.

életében. Feleségével, Verőn nénivel hét Fotó: Laczó József

i