Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
mi. március 4., szerda ESZAK-MAGYARQRSZAG S Telepesek Mályiban T Ázsal is jellemezhetnénk » község új házait, hogy takarosak: Ám nem is annyira külső megjelenésükért figyelemre méltók, mint inkább azért, mert tulajdonosaik nem idevalók, jórészük Miskolcról költözött Mályiba. — A tanácsok mindinkább szorgalmazzák a magánla- kás-epilest — mondja Szepesi Sándor, Mályi község tanácselnöke. — Ehhez azonban elsősorban, közművesített terület szükséges. Három • évvel ezelőtt száz telket bocsátottunk a Miskolc városi Tanács rendelkezésére. , Természetesen nem ingyen, hatmillió forintot kaptunk a telkek kisajátítására, a közművesítésre. . A 200 négyszögöles telkek értékesítése 1977-ben kezdődött meg az OTP-n keresztül. Az üzemekben közzétett felhívásra is sokan jelentkeztek. A házak nagy részét azóta már lakják a telepesek. — Két évvél ezelőtt már úgy álltunk az építkezéssel, hogy beköltözhettünk — mutat büszkéin a modern, emeletes házra Lakatos Gábor. — A szüleimmel lakjuk. A feleségem, a két gyerek, meg én. Ismerjük már valamennyi szomszédunkat, úgy érzem, jól megleszünk egymással mi itt, az út két oldalán. Mi a helyi tanácstól kaptuk a telket. Kevés kivételtől eltekintve, kétgyermekes családok költöztek ide. A gyerekekkel foglalatoskodó anyáik révem még szorosabb az ismeretség. — A házimunkát hamar elvégzi az ember — szólal meg felesége — azután több idő van foglalkozni a gyerekekkel. Ilyen korban nagyon igénylik a törődést Néha sétálunk, összejövünk a többi kismamával. Éppúgy, mint a városban a játszóterekéin. Azzal a különbséggel, hogy itt nemhogy játszótér, de még.'rendes út sincs. Valóban, csizmamarasztaló sarat dagasztunk. Az építkezések befejezéséig viszont még nehéz dózerok, anyagot szállító teherautók járják naponta többször is az utat Addig nem sok értelme lenMa mar vállalatainknál az éves gazdasági tervek részeként dolgozzák ki a szociálpolitikai programot. A Diósgyőri Gépgyárban az idén 70 —75 millió forintot fordítanak erre a célra. Ez az ösz- szeg végeredményben az elért szociálpolitikai színvonal szintentartását és megszilárdítását biztosítja. Munkavédelemre és a munkakörülmények javítására előreláthatóan 26—28 millió forinne a végleges burkolat elkészítésének. — Persze nemcsak az út a mi gondunk — folytatja Szabados Bálintné. — Mikor építenek ide egy üzletet, ahol megvásárolhatnánk a legszükségesebb élelmiszereket, mosószereket?... Mondják az itteniek. gyakran megtörténik, hogy délután . már nincs kenyér meg tej. Mi lesz ezután? Velünk tovább szaporodott a község lakóinak száma. Igaz, sokan bejárunk Miskolcra dolgozni. Jp a közlekedés a városba, mégsem jut mindig idő a- bevásárlásra. A község két és lei ezer lakójának elelmiszer-ellátása nem kielégítő. Három parányi boltjuk van. Az új lelek tulajdonosok megjelenésével 500—600-zal szaporodott a lélekszám. Bizony a közművesítés mellett fontos a kereskedelmi ellátás, is... És kisgyermekes szülőket leginkább foglalkoztató problémát- is érdemes megemlíteni. Nincs óvoda és bölcsőde. A helybéliek általában az idős nagyszülők segítségét veszik igénybe, az újak között viszont sokan úgy vannak, mint Szabadosék: — Mi Szendrőből jöttünk. A férjem a Volánnál dolgozik, én a fonodában. Kisebbik gyermekünk óvodás korú, de nem vették fel a munkahelyi óvodába. Ha egybe, esik a műszakunk, a férjem késő este, vagy kora hajnalban indul vele Szendrőbe a szüléinkhez, illet ven kilométer nagy távolság. A gyerek is törődik az úton. E panaszokat hallgatván az a benyomása az embernek, hogy egy nagyváros épülő új lakótelepén beszélget. Nehéz különbséget tenni a két életforma között. Talán csak abban különbözik, hogy Mályiban mintha összetartóbb közösségben élnének. Csendes rész ez, ahol este ha becsukódik az ajtó, nyugalomban van együtt a család. De ezek az ajtók a jelek szerint szívesen nyílnak meg a szomszédok, ismerősök előtt... Monos Márta tot költenek ebben az evben. A balesetek számának csökkentése. a foglalkozási megbetegedések elleni harc hatékonyságának fokozása érdekében a megelőzésre, az oktatásra és a vizsgáztatásra fordítják a fő hangsúlyt. A munkahelyi és közművelődésre, a tömegsportra, a külső művelődési és sportintézmények támogaiására 11—12 millió' forintot szánnak az idén a DIGÉP-ben. { Aszódon gyártják Fél év múlva senki ne lepődjön meg, ha ismerőse, barátja lakásába csöngetve arra lesz figyelmes, hogy az ajtózáron a teljes ábécét olvashatja. miközben a bentiekre vár. Azt se gondolja bárki, hogy valamelyik fantasztikus film jelenetébe lépett, mert a hír igaz: az aszódi Perro- mechanika Ipari Szövetkezetben hozzáláttak az úgynevezett betűkombinációs ajtózárak gyártásához — Hogy pontosak legyünk, most még csak a gyártás-előkészítésnél tartunk — mondta Kelemen Vilmos, a szövetkezet műszaki vezetője. — Jelenleg a szerszámkészítés folyik, az első darabok elkészítése a második fél évben történik meg, de már az idén tízezer zárat adunk át a megrendelőnek, a Skála Coopnak. — Mi a lényege, pontosabban szólva, hogyan használhatjuk majd ezt az új zárat? — Ez a nagyba ötletes szerkezet magyar találmány, mechanikus működésű, szemben a külföldön edterjedt, általában elektromos árammal működtetettel, amelyhez — az esetleges áramszünet. miatt — külön áramforrás is kell. Az általunk gyártott zárj úgy készül, hogy a hagyományosak helyére különösebb gond nélkül felszerelhető. Működtetéséhez a családtagoknak tudniuk kell. egy jeligét, jelszót. Azt a szót, amelyet a zár belső részén előre bekódoltak A külső lapon az ábécé valamennyi betűjéhez van egy nyomógomb — mutatja a betűkombinációs ajtózár eredeti darabját Kelemen Vilmos. — Legyen a jelszó, mondjuk „Géza”! De bármilyen hosszabb, rövidebb szó is lehet. Példánk szerint a négy betű gombjának benyomása után a zár old. Ha illetéktelen más betűket, esetleg többet, vagy kevesebbet üt be, mint amiket a jelige tartalmaz, természetesen az ajtót nem lehet benyitni. Egy újabb találmány született tehát idehaza, amelynek már gyártója is van. Afelől is érdeklődtünk: vajon mennyiért lesz kapható ez a sok apró alkatrés sből készülő szerkezet. Egyelőre természetesen csak az irány-, árat tudták a gyártók, miszerint mintegy hétszázötven forintba kerül majd. F. I. Á zeolit nyomában... Sokan feltételezik, hogy a zeolit, amelyet Mádon, az Országos Érc- és Ásványbányák helyi üzemében számos összetételben csomagolnak, bizonyos nyomelemek jelenléte niialt esetleg veszélyes lehet az állati és emberi szervezetre egyaránt. Bár korábban is folytak kísérletek a százalékos összetételre vonatkozóan, s ezek is viszonylag kellő biztonsággal kimutatták a különböző elemeket, mégsem nyugtatták meg teljességgel a kedélyeket. A régi. úgynevezett. lángfotometriás készülék mérte a káliumöl és a nátriumot. A nyomelemeket pedig, például az arzént, a higanyt más módszerrel határozták meg. A mádi üzem a Német Demokratikus Köztársaságból 500 000 forintért vásárolt egy alomabszorbciós készüléket, amellyel összetétel-meghalá- i sózást és -elemzést lehet elvégezni. Az új lámpák beállításával minden fémes elem kimutatható minimum két tizedes pontossággal, ugyanakkor kellő biztonsággal meghatározható a nyomelemek százalékos jelenléte is. Jelenleg folyik a beüzemelés. Képünkön Markovics Mária minőségi ellenőr próbaméréshez készíti elő a nagy fontosságú, s a zeolit veszélyességének hírét végleg eloszlató készülékei. A képen: forgalmi ápolás, amely alól egyetlen gép sem kivétel Miért szeretik a munkájukat? Á repülésért A gép egyre közeledik. Már alig kétszáz méterre van a földtől, már csak százötvenre, százra,.'.. A Ferihegyi repülőtér teraszán fel élénkülnék a várakozók. Még néhány méter és most. igen, ebben a pillanatban már a leszállópályán gurul a TU—154-es: „A MALÉV menetrend szerinti járata Athen felöl megérkezett” — közli a hangos beszóló. Az utasokra váró barátok, rokonok a kijáraitó ajtóik feié tódulnak, pár perc múlva integetés, virágok, hangos ölelkezések jelzik a kellemes utazás végét. Mindennapos képsor es Ferihegyen. Ami azonban az utasok számára valaminek a befejezése, ugyanaz a repüléssel foglalkozóknak a munka kezdete. Mert miután egy gép földet ért, egészen addig, míg újra startol, bizony sok minden történik. Ügy is mondhatnánk: minden, ami a repülés biztonságát szolgálja, ekkor kezdődik. — Én inkább úgy mondanám : ami a repülés teljes biztonságát szolgálja. Mert a mi munkánk során ezen van a hangsúly. Itt nincs helye tévedésnek vagy fele- dékenységnek. Minden gépet minden felszálláskor százszázalékos műszaki állapotban kell útra indítanunk. Koczur Ottóval, a MALÉV főmérnökével beszélgetünk a repülőtéri karbantartásról és a javítómunkákról. Arról a tevékenységről, amely a polgári légiközlekedés mechanizmusában cseppet sem látványos, ám annál fontosabb. — A legtöbb gép — a külső szemlélőnek úgy tűnik — megérkezik a repülőtérre, az utasok kiszállnak, majd alig fél óra múlva beszállás, és már indul is tovább. — Indul, de amíg a betonon áll. szerelőink teljesen átvizsgálják.. Ez az úgynevezett forgalmi ápolás, amely alól egy gép sem kivétel, s amelynek megtörténte nélkül egyetlen parancsnok sem repülhet tovább. — Látok néhány gépet a hangárban, amelyet egész allvanyerdő vesz körül... — Ezeken karbantartási munkákat végzünk. Első ízben 300 repülési óra után, majd 600, 900 és minden újabb 300 óra után kerülnék a gépek ilyen vizit alá. — Az egyik gép, innen latszik, szinte teljesen szét van szerelve... — A nagyobb javítómunkának különböző fázisai varrnak. Az első már a levegőben elkezdődik, amikor a javítással foglalkozó műszála szakemberek menet közben figyelik meg a gép működését, meghallgatva egyúttal a fedélzeti személyzet észrevételeit is. E tapasztalatok összegzése után kezdődik a javítás a földön. — Benn a hangárban ... — Igen, ott. - A gépet, ahogy látta, beállványozták, létrák tucatjaival veszik körül, és megkezdik a különböző műszaki paraméterek viasgálatá! — Hány ember dolgozik egy-egy gépen? — Típusa válogatja. A TU—134-esen például 30— 40 fő végzi a karbantartást, hozzájuk számolhatjuk még a laboratóriumban dolgozókat, Vannak ugyanis a gépnek olyan részei, amelyeket kiemelnek, és laboratóriumi ellenőrzésre visznek; s ha ott úgy találják, hogy nem megfelelőek, kicserélik azokat. A többiek eközben a teljes géptestet átnézik: min dán csatlakozást, minden apró csavart rhegvizs- gálnak. — Ezek után mar következhet is az összeszerelés? — Igen, de ha ezzel el is készülnek, a gép még ni esz- sze nincs üzembiztos állapotban. Először kipróbálják a részrendszereket, majd a kimenő melegpróba következik, ami azt jelenti, hogy teljes üzemmel járatják a gépet — a földön. Ezt követheti, ha a kormányrészt is érintette a- javítás, az úgynevezett műszaki berepülés, és ha ezen is minden tökéletes, csak akkor kerülhet a gép ismét vissza a forgalomba. — Még elmondva is halálosan komoly munka ez. Milyen képzettséggel rendelkeznek azok, akik ezt végzik ? — Van közöttük mérnök, sárkányhajtóműves, rádiós és müszerautomatikus végzettségű. A technikusok és a szerelők is ezekben a szakágakban képzettek, első. másod- és harmadosztályú minősítéssel. — Milyen különbséget takarnak ezek a minősítések? — Azt jelentik, hogy ki milyen fontosságú munka végzésére jogosul! Mert például, aki letette a repülőgépszerelői szakmunkásvizsgát, az még — ha színjelesen végzett is — önálló munkát nem végezhet. Először beosztják egy első osztályú szerelő mellé, akinek az oldalán megismerkedik a típussal. Hat hónap elteltével beiskolázható az úgynevezett típustanfolyamra. Ha azt elvégezte, megkapja a nemzetközi (ICAO) szak- szolgálati engedélyt. Ezzel végezhet III. osztályú munkát. — Újabb előrelépés miként lehetséges? — Két és fél év gyakorlat és újabb tanfolyam árán. igy vezet a lépcső egészen a különjogosításokig, amelyek birtokában már például hajtómű-próbázási joga is lehet egy szerelőnek, ami nagyon komoly dolog. — Nem lehet könnyű eljutni odáig... De megéri vajon? Hogyan keresnek ezek az emberek? — Csalt annyit mondok: nagyon jól. De — hangsúlyozom — ainek ára, hogy soha nem lehet tévedni. Es mégis szeretik a munkájukat. Talán éppen azért a hihetetlenül nagy felelősségért. KRESZ-verseny az EPFU-nál (Tudósítónktól) A járműpark növekedése, a gépkocsik specializálódása egyre jobb felkészültségei igényel a gépkocsik vezetőitől. A közlekedésbiztonság növelése, a szakmai ismeretek foltozása érdekében szerveztek KRESZ-versenyt a 3-as számú EPFU-nál. A versenyt kért fordulóban bonyolították le. Az elődöntőkben több nun* 800 gépkocsivezető vett részi. A legjobb eredményt elért 30 gépkocsivezető bejutott a döntőbe, amelyre 27—28-án került sor az egység miskolci központjában. A verseny első részében KRESZ- és tesztlapot töltöttek ki a versenyzők, majd a menetlevél helyes vezetéséről kellett számot adni. Az elméleti részt, követően gépkocsival kijelölt pályán gyakorlati vezetést vér .oztek, végül üzemanyag-la-, karékossági verseny követke-i zett, ahol a versenyzőknek! a járművet a legminimálisabb üzemanyag-felhasználással kellett közlekedtetni. A vetélkedőn részt vevők a verseny során jó felkészültségről adtak számot. A legjobb eredményt Hoffman János, Dévényi László, Zilahi László és Cső rósz István érte el. A négy versenyző a március közepén megtartandó vállalati versenven képviseli majd az üzemegységet. amelyre Győrben kerül sor. Molnár Lajos .!
