Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
tMU* mőfCMís- 4». seerda É5ZAK-MAG¥A*M5ZA{5 4 L j i { I I Szakmunkásképzés új eszközökkel Költözik az iskola Keveseknek adatik meg, hogy berendezzenek, felszereljenek egy új iskolái1; hogy megtervezzék egy új iskolának a működési mechanizmusát, s mondjuk, hagyományt teremtsenek. Érthető a miskolci '101 -es, Szemere Bertalan Ipari Szakmunkás- képző Intézet vezetőinek lelkesedése: a több mint százéves falak közül rövidesen az ország legkorszerűbb szak-' munkásképzőjébe költözhetnek. Egy kicsi helyiségben nézegetjük az új intézmény makettjét: az iskoláét, a kollégiumét, a tornacsarnokét, a tanműhelyekét. Az iskolaépület második emeletén például a 8 tantermet 8 szertár szolgálja ' ki. Ez a helyiség, ahol most a makettet nézzük — a legnagyobb, a központi szertár. Nem lehet több 25 négyzetméternél... — Több helyen tanítottunk, tanulóink különböző diákotthonokban, sót munkásszállókon laktak, a testnevelési órákat a városi sport- csarnokban tartottuk, térben és időben is igen nehéz volt megszervezni az intézet életét. Az új létesítmény nemcsak a régi gondjainkat oldja meg, merőben új alapokra, tudjuk helyezni a képzést — mondja Bujdos János igazgató. Jelenleg 1622 fiatal tanul a 101-esben, Mezőkövesden és Encsen kihelyezett tagozat működik. Harminc-harminchat szakmát tanítanak. Tömegszakmákat, kisszakmákat, divatos szakmákat... S mivel a szakmastruktúra a mi korunkban rendkívül változékony, az intézetnek is gyakran, gyorsan kell váltania. A legfrissebb példa erre: műanyag-feldolgozó tanműhelyt is terveztek az új intézménybe, ám közben kiderült, hogy erre a szakmára már nincs szükség. A vegyi- anyag-gyártók kerültek előtérbe, őket azonban másutt kepezik. A struktúraváltozásoktól függetlenül nagy szerepet vállal évek óta a 101- es szakmunkásképző. Nyomdaipari szedőkből, magasnyomású gépmesterekből, kozmetikusokból, könyvkötőkből, mechanikai műszerészekből, fogművesekből nem tudnak minden évben felvenni egy osztályra valót, olyan sok Szakemberre nincs szüksége u megyének. De ezek az úgynevezett kisszakmák éppúgy megkövetelik a színvonalat, mint az autószerelőké, a karosszérialakatosoké, a villanyszerelőké, a rádió- és televízióműszerészeké. Az új intézmény módot ad, pontosabban helyet biztosít a kisszakmák szemléltetőeszközeinek tárolására is. S bár van Miskolcon jó néhány ruhaipari vállalat, szövetkezet, sőt megyénk ipari közegében is nagy jelentőséggel bír a ruhaipar, mindeddig nem volt ruhaipari tanműhely. Az új intézetben két ilyet ren- déznek be. Kőrössy .Sándor igazgató- helyettes: — Huszonöt normál méretű tanterem, négy előadóterem, három csoportterem van az új iskolában. Mindegyik tágas, korszerű. Lesz továbbá 16 tanműhelyünk, sőt a megyei tanács . és a Munkaügyi Minisztérium együttes támogatásával lehetőségünk nyílt egy elektromos mérőterem létrehozására is. Huszonöt tanteremhez 18 szertár tartozik, ma látjuk csak igazán, hogy milyen nehéz volt eddig ... — Nem kell mozgatnunk a szemléltetőeszközöket, mindennek megvan a stabil helye, így egyszerű lesz a bemutatás. A tanműhelyeket a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel szereljük fel/ Most járjuk az ország kereskedelmi vállalatait, mert igen nagyok az árintervallumok. Egy magyar tolómérce például 20ü—220 forint, egy hasonló használati értékű import „subler” pedig 380—400 forintba kerül. Ahogy lehet, takarékoskodunk.' Felújítjuk, megjavítjuk a régi készleteinket, mindent viszünk, amit érdemes — magyarázza Vá- radi László gyakorlati oktatásvezető. — Négyszáznyolc tanulót tudunk elhelyezni az új diákotthonunkban. Más iskolák diákjait is fogadni tudjuk, mint ahogy eddig a mi diákjainkat fogadták másutt. Kellemes, négyágyas szobák lesznek, igyekeztünk többféle színű bútorokat beszerezni. Ezeregyszáz méter csipkefüggönyt vásároltunk az ablakokra. Minden szinten lesznek tanulószobák, szép lesz a 10 ezer kötetes könyvtárunk, lesz szülői fogadó az iskolában, nem kell többé a tantermekben tartani a kabátokat, központi ruhatár gondoskodik erről. A tanári „klubjelleget” ölt, lehetőséget ad az eszmecserékre. A tanárok munkájukat a tágas szertárakban, elkülönülten végzik, nyugodtan, kedvező körülmények között. Lesz iskolai büfé és két szép belső údvar, amelyek az óraközi szüneteket teszik kellemesebbé. Az új konyha 1200 adagos lesz, egyszerre kétszázan tudunk helyet foglalni az asztaloknál — mondja Bujdos János igazgató, s őrömmel újságolja, hogy as intézet környékén máris megkezdték a parkosítást, az utolsó tereprendezést. — A kollégiumi épületet a múlt év november elejétől, az iskoláét december 23-tól február 7-ig vettük át műszakilag. Elégedettek vagyunk a tervező, a beruházó és a kivitelező munkájával, tehát az ÉSZAKTERV-ével, a Borsod megyei Beruházási Vállalatéval és a BÁÉV-ével. Kétszázhatvanmillió forintba került az új intézmény. Nagy összeg ez. Az új bútorok folyamatosan érkeznek, egyelőre a diákotthon épületében helyeznek el mindent. A végleges berendezkedést késlelteti néhány dolog, például az, hogy a TANÉRT nem tud szállítani rajzasztalokat. A Mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezetnél rendelték meg ezeket — utólag. A szaktanárok, a tanulók és a tanárok eddig 11 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában az -új intéz-í mény környékén, az Avasi- lakótelep Ifjúság útján. Terepet rendeztek, bútorbkat szállítottak. — Igen nagy örömmel —mondja az igazgató. — Számunkra olyan ez a költözködés, olyan nagy örömmel jár, mint minden családnak az új lakás. Csakhogy mi sokan vagyunk, többen örülünk. Velük együtt örül az a hetven vállalat is, amelynek érdekeltsége van a 101-esnél. Sőt lehetséges, hogy mi, fogyasztók közvetlenül is örülhetünk az új iskolának, amelynek tanműhelyeiben fogyasztási cikkek készülnek. Árusítja majd ezeket a VAS- VILL, s talán a Centrum Áruház is. Közvetetten persze még nagyobb hasznot húzunk az új iskolából: hiszen egy ország látja hasznát a korszerű szakmunkásképzésnek. Lévay György! Időben éppen egy nyolcórás műszakkal ér fel, ha valaki Zemplénagárdról a megyeszékhelyre szeretne bejutni és onnan vissza, haza. Messze van ez a bodrogközi település. Ez a messzeség az idős emberek számára erős kötődést, helyhez ragaszkodást jelent. A fiatalok számára »m$g elhívó, megismerni-meg járni való távolságot; az útra kelés indítékát ... Nincs persze szó valami elvándorlási „lázról”, kihalásról. Igaz, hogy míg 1970- ben 1674-en éltek itt, az elmúlt esztendőben 1366-ra csökkent a lakosok száma. A .tanácselnök érdekes adattal hozakodott elő: a Zemp- lénagárdon élők közel 50 .százaléka fiatal, 30 éven aluli ... csakhogy ez •— tette rögtön hozzá — csalóka, mert a fiatalok jelentős része csak amolyan „hazajáró vendég”; az általános iskola végzősei elmennek innen tanulni, tovább, szülőhelyük csak papíron állandó lakóhely. Akkor hát mégis az idősek faluja lenne ez a messzi Zemplénagárd ? Ismét a tanácselnököt idézem: — Nézze, a község vezető beosztású emberei kozott magasan én magyok a legidősebb . . . — * ebhez jó tudnunk." hogy Fodor Sándor 49 éves... A termelőszövetkezet elnöke még 40 sincs. Farkas Lajos azon kevesek közül való, aki tanulmányai befejeztével visszatért szülőfalujába, ö mondja: — Idegein ide nemigen kívánkozik, s ez gondot jelent a szakember-ellátottságban. Csak azokra számíthatunk, akik erősen kötődnek ide. Általában ez jellemző más területen is. Nem véletlen tehát a helyieknek az a buzgalma, hogy a máshonnan jöttékét megpróbálják magukhoz „kötni”; hogy segítsék a letelepedést. Ezért fordítanak nagy gondot a lakásépítésre, a fiatal szakembereik otthonhoz juttatására. A termelőszövetfcewú is ezért határózott úgy, hogy három lakást építenek ... A hétköznapok munkával teli nyugalmát hétvégeken — mint az itteniek mondták — nagy forgalmasság váltja fel, jönnek a gyerekek, az idősebb évjáratúak is, meglátogatják az üreg szüléket. , Szabad szombatokon, vasár- ' napokon megfényesülnek az otthonok a család melegé- vel-fényével. Kapuk nyílnak az öregekre. S kapuk csukódnak aztán a fiatalok után ... De nem panaszolják ezt itt, az élet természetes rendjeként fogadják el mindezt. A gyerekek és az öregek fokozott figyelmet kapnak ebben a községben;- a legfiatalabbak közül nyolc- vanheten töltik napjaikat az óvodában, 40 iskolásnak jut napközi hely... S még — úgy tervezik — ebben az évben az idősek is kapnak közösségi helyet, nappali együttlétet biztosító otthont; az első „nekifutásra.” 60-an jelentették be szándékukat, hogy szeretnének efféle otthonban is „megmelegedni”. A IV. osztályos Deák Péter így vélekedik: „Én ugyan nem itt születtem, de nagyon megszerettem ezt a falut, metft pajtásaimmal bejártuk minden zegét-zu- gát.” Pajtása, Barna Beáta meg ezt tartja: „Ha nagy leszek, akkor is fogok visz- szavágyni. Mert mindenütt jó, de legjobb otthon.” (fónagy—laezó) Közel százezer embert Kulturális munka a borsodi bányászok között bányán 21 -en, Ormosbányán 9-en vizsgáztak ebben a keretben. A Borsodi Szénbányák VáL lakit területén tizenkét közművelődési intézmény működik saját fenntartásban, de támogatják továbbra is a tanácsi kezelésbe átadott művelődési házakat, sőt nem jelentéktelen összegekkel olyan intézményeket is, amelyek nem álltak soha sem a bányászszakszervezet kezelésében. Mert mondani sem kell, hogy az említett tizenkét művelődési intézmény a bányászszakszervezet fenntartásával és irányításával működik. A vállalat dolgozói létszáma mintegy tizenhétezer; ha ezekhez hozzászámítjuk a mintegy hétezer nyugdíjast, a tényleges dolgozók hozzátartozóit, családtagjait, valamint a rendszeresen felkeresett és különböző művelődési programokkal ellátott községek lakóit, közel százezerre tehetjük azoknak a számát, akik a borsodi bányász kulturális élet vonzáskörébe tartoznak, annak hatásában részesülnek. * Nem kis gond ekkora népesség kulturális ellátása, különösen ha úgy kívánják azt megoldani, hogy mind nagyobb teret kapjon a termelési kultúra, ugyanakkor a közművelődés szélesebb értelmezése se szoruljon háttérbe, és ápolják * hagyományos formákat is. Ezekről a gondokról és feladatokról volt szó a minap a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete borsodi kulturális aktívaértekezletén, ahol Buku Imrének, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága titkárának referátuma alapján mérték fel, hol is tartanak a munkában ma, mik a további teendője. Érdemes a munka jellemzésére néhány adatot feljegyeznünk. * A Borsodi Szénbányák Vállalat az elmúlt évi munkája után megpályázza a Kiváló vállalat címet, de egyéb kitüntetésekre, elismerésekre is pályázik az elmúlt öt- és tízéves termelési eredményei alapján. Ezekben a termelési eredményekben viszont jócskán benne vannak a köz- művelődési munka eredményei is. Csak a könyvtármunkát említjük: az elmúlt évben-7321 dolgozó volt beiratkozott könyvtári tag, akik “összesen 162 216 kötetet kölcsönöztek ki és olvastak el. Közülük 4522-en fizikai dolgozók — a vállalat fizikai létszámának 28 százaléka. Ök/ személyenként átlagosan, egy év alatt 22 kötetet olvastak el. Azaz összesen 99 484-et. A könyvtármunkát nem szolgáltatásiak tartják, hanem világnézet-építésnek, a műveltségnövelés eszközének és már hosszú évek óta élnek azzal a gyakorlattal, hogy az aknáknál folyik a kölcsönzés, közelebb viszik a könyvet a dolgozókhoz, többek között így is realizálják azt a több mint egy évtizede meghirdetett elvet, hogy közelebb az aknákhoz, közelebb a bányászhoz. * A könyvtármunkán túl 'érdemes a művelődés egyéb területeit is megtekinteni. Az elmúlt évben 1332 ismeretterjesztő rendezvényen 115 089-en vettek részt, a tizenegy különböző akadémiának 1500, a négy művészeti tanfolyamnak 115, a harminchat egyéb tanfolyamnak 1021 résztvevője volt. Társadalmi ünnepségeket 65 alkalommal tartottak. Az önfenntartási költségek előteremtése, illetve kiegészítése végett 367 műsoros estet rendeztek. 48 211 résztvevővel, egyéb rendezvény volt , 1377, s azon 122 804-en vette* részt. A művelődési intézményekben tíz szakkör 339 taggal, tizennyolc zenekar 301 taggal, hat kórus 225 taggal, huszonnyolc egyéb kör 476 taggal és tizenhat klub 1096 taggal működik. Ki kell emelni a fúvószenekarok munkáját: hal nagy múltú zenekarban 200- ari működnek, ezeket igen gyakran foglalkoztatják, a miskolcialíat, sajószentpéte- rieket és alberltelepieket már sikerült új egyenruhával el- láthi, most készül a farkas- lyukiak ruhája. A kulturális munkához, tartozik még, hogy a Mindenki iskoláját továbbra is folytatják, most Lyukó*' A korábbi nagyszabású bányász kulturális és sporthetek cáak látszólag hiányoznak. Nincsenek nagy központi rendezvények, hiányzik az elegáns műsorfüzet, de tartalmilag nincs csökkenés. Egyébként is az a törekvés, hogy az egész év programja egyenletes legyen, ne néhány hétre csúcsosodjon ki minden teljesítmény. Már az elmúlt évben is jelentős mértékben előtérbe került a termeléssel kapcsolatos közművelődési munka, s ez nemcsak a termelés sajátos segítésében, hanem az eredmények népszerűsítésében ' is jelentkezett. Ezt tanúsítják - az üzemi híradók, plakátok, fotók, egyebek. A szocialista brigádokkal való törődés, ajánlások készítése, a fiatal értelmiségiekkel való foglalkozás a brigádokon belül külön hangsúlyt kapott. A jövőben mindezeket fokozni kívánják, több támogatást kérnek az üzemi középvezetőktől és alapvetően arra törekszenek, hogy nyitottak legyenek a művelődési intézmények, rangsorolják mea felelően a feladatokat és legyenek az általános közművelődési munka mellett az üzemi célok megvalósításának állandó segítői is. (benedek) OEM ENTVASAR! 30% engedménnyel vásárolhatják meg az építkezők a cementet telepeinken, amíg a készlet tart!