Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 75. szám Ara: 1.80 Ft Vasárnap, 1081. március 29. A BORSOD! HŐERŐMŰ TERVEIBŐL (3. oldal) BÁNYÁSZOK KÖZT MŰSZAK UTÁN (5. oldal) KARD A HÜVELYBEN (10. oldal) ORSZÁGUTAK HELYETT: REPÜLŐTÉR (10. oldal) Felgyorsultak a tavaszi munkák Vasárnap is szántanak-vetnek a borsodi gazdaságok határában Az elmúlt hét kedvező időjárása lehetővé tette, hogy megyénkben is felgyorsulja­nak a kései kitavaszodás mi­att — különösen az északi részeken és a mély fekvésű, sokáig nedves talajokon — megkésve beindult mezőgaz­dasági munkák. Az utóbbi napokban a megye minden részében benépesült a hatái s a gépek nyújtott, vág;, kettős műszakokban dolgoz­tak. Mindenütt jó, rugalmas munkaszervezésre van szük­ség ahhoz, hogy az esedékes munkák -végzésében ne ke­rüljön, további lépéshátrány­ba a mezőgazdaság. A Borsod megyei Tanács mezőgazdasági osztályától a hét végén kapott tájékoztatás szerint is rendkívül indokol' a sietség, az igyekezet, meri az ősszel elmaradt 40 ezer hektárnyi mélyszántásnak csak mintegy a felét sikerült eddig pótolni. A gépjavítá­sokat — az erőgépek és szá­mos munkagép hiányos al­katrészellátása ellenére — a legtöbb mezőgazdasági nagy­üzemben sikerült idejében, ,iól elvégezni. Március köze­pén kezdődhettek meg a ta- ajmunkák, a magúgykészi- tés s az elmúlt héten már valamennyi vetőgép is dol­gozott. Néhány nap alatt a ervezett vetésterület egvhar- nadán került magágyba a avaszi árpa. A borsófélék öbb. mint felét elvetették. Más korai növények, a mák, 3 zab vetése, helyenként a mcernatelepités s néhány nagyüzemben, így a Szeren­csi Állami Gazdaság kiváló minőségben előkészített táb­láin a cukorrépa vetése is megkezdődött az elmúlt na- ookban. A burgonya' egyik agismertebb bázisgazdaságá- ban, a sajópüspöki Sajóvöl- gye Tsz-ben hétfőn megkez­dik a burgonya vetőgumó el­(Folytatás a 2. oldalon) fi kékefcités iráni feüéteiei Pontosan huszonnégy órá­val az iszlám országok bé­kéltető küldöttségének érke­zése előtt Irán ismertette azokat a feltételeket, ame­lyek alapján kész békét köl­ni Irakkal. A két ország he­tedik hónapja áll hadban egymással. A- feltételeket Teherán val­lási vezetője, Khomeini aja- t öli ah ismertette az AP ame­rikai hírügynökség bejrúti irodájának telefonon adott interjújában. A hírügynök­ségek egybehangzóan Kho­meini szóvivőiéként tüntet­ték fel öt, ami arra vall, hogy Irán vallási és politi­kai vezetője tud a nyilatko­zatban foglaltakról. Irán — mint az interjúból kitűnt — mindenekelőtt kö­veteli az iraki csapatok fel­tétel nélküli kivonását a megszállt iráni területekről, A második teheráni feltétel „az agresszor megbüntetése”, s annak nyilvános elismeré­se, hogy „Irak az agresszor”. Harmadik feltételként Irán követeli az 1975-ös algíri megállapodásban foglaltak helyreállítását, azaz annak újbóli elismerését, hogy az Irán és Irak közötti határ egy szakasza a Shatl-al- Arab folyó felezővonala. Em­lékezetes, hogy tavaly, köz­vetlenül a háború kirobba­nása előtt. Bagdad felmond­ta a megállapodást, s csapa­tai átlépték a korábbi ha­tárt. Khomeini nyilatkozatában határozottan leszögezte: min­den olyan békejavaslat, amely nem veszi figyelembe az iráni feltételeket, teljes mértékben elfogadhatatlan Teherán számára. Ilyen körülmények között — mint megfigyelők rámu­tatnak — vajmi kevés a re­mény arra. hogy az újabb békéltető misszió nagyobb sikerrel jár, mint a ko­rábbi hasonló kísérletek. Szaddam Husszein iraki el­nök egyébként, is pénteken hangoztatta: Irak mindaddig nem vonja ki csapatait, míg Irán nem ismeri el a bag­dadi területi igényeket. Teheránban közben folyik „az év pere”. A bíróság előtt Amir Abbasz Entezam, volt miniszterelnök-helyettes áll, akit több olyan vádpont alapján vonnak felelősségre, amiért az iráni forradalmi törvények szeri ni külön-kü- lön is halál jár. Entezam, aki Khomeini első kabinet­jének. a Bazargán-kormány- nak szóvivője is volt. min­dent tagad, így a kémkedés, a CIA-val való együttműkö­dés vádját is. A korábban befolyásos politikus azt hoz­ta fel mentségére, hogy az őt lerhelő, a teheráni ame­rikai nagykövetségen talált dokumentumokat hamisítot­ták. Zeijulfin az amerikai külpolitikára! Körkép Mezőkövesden Szombat űéiefott Palánták fóliában Vásár az áruház előtt Vásár az utcán A kövesdi főutcán vásár van. Van itt minden. Hús- klopfoló, kenyértarló, fényes tepsi, kanál, villa. Az asztal előtt egyszerre tizenöten is. Idecsalogatja a járókelőket, a Matyó áruház­ba igyekvőket a szokatlan kínálgatás. Még a kerékpáro­sok is megállnak, a villany- oszlophoz támasztják a két­kerekűt, nézelődnek. — Fólia is van, rég nem kaptam már ... Tudja, húst lehet benne sütni, megmarad íze-java... — Mibe kerül ez a ía ét­készlet? Kilencven? Nem is drága. Konyhában a falon dísznek is jól mutat... A két eladó sürgölődik. — A szomszédos vas-edény boltból vagyunk — mondja Kriston Pálné. — Ez az első ilyen akciója a Mezőkövesdi Afcsz-boltnak. Reggel nyolc­kor már kipakoltunk, azóta nagyon sok vevőnk volt. Több cikket leértékelt áron adunk. Ez a nyolcvanforintos sze­dőkanál most például negy­venkettőbe kerül. Olcsóbb a íedőtarló, a tepsi is. — Lesz még ilyen vásár Kövesden? — Csütörtökön újra jö­vünk. A mai próba jól si­került. Tetszett a vevőknek is, nagy volt a forgalom. Dél­előtt 10-ig négyezer forintot árultunk.., Javult a biztosítási kultúra Tizenegy órakor egyetlen ügyfél sincs a biztosító járá­si fiókjában. Az alkalmazot­tak természetesen végzik a munkájukat; bőven akad itt. papírmunka. Kertész András üzleti vezető betessékel az irodájába, hellyel kínál: — Kétségtelenül javult a járásban a biztosítási kultú­ra — mondja. — Erről „be­szélnek” az adatok. A lakos­ság jellegű díjbevétel az eL múlt évben 14,5 millió fo­rint volt, csaknem kétmillió forinttal több, mint koráb­ban. A szocialista szektorhoz tartozó üzemek magától ér­tetődően magasabban bizto­sítják a vagyonukat; ez ugyancsak tavaly 37 millió forintra rúgott. Megemlítek (Folytatás a 3. oldalon) Az új amerikai kormányzat vezetői már első gyakorlati lépéseikkel azt a célt tűzték maguk elé, hogy növeljék, nem pedig enyhítsék a nem­zetközi feszültséget — jelen­tette ki a szovjet televízió „Kilences stúdió” című mű­sorában szombaton Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nem­zetközi tájékoztatási osztá­lyának vezetője. Az Egyesült Államokat a fegyverkezési verseny új, soha nem látott méretű szakaszába rántják bele, annak ellenére, hogy a kormányzat magas állású sze­mélyiségei is elismerik: nincs semmiféle rendkívüli állapot, nem fenyegeti semmi sem az Egyesült Államok biztonságát — mondotta. Zamjatyin hangoztatta: a Szovjetunió vezetői már szá­mos alkalommal leszögezték, hogy országuk nem törekszik katonai fölény megszerzésére. A fenyegető irányzatokat nem a Szovjetunióban, hanem az új amerikai kormányzat konk­rét katonai programjaiban kell keresni. Eddig már több mint 450 ilyen programról határoztak, s a jelenlegi szu­perfegyverkezés célja az, hogy mind a hadászati, mind a ha­gyományos fegyverzet terén az Egyesült Államok fölény­be kerüljön. Ez azonban illu­zórikus cél: a Szovjetunió nem engedi meg, hogy fölény­re tegyenek szert vele szem­ben. Zamjatyin rámutatott: a jelenlegi washingtoni kor­mányzat az Egyesült Államok és Kína kapcsolatait igyekszik stratégiai célkitűzésed érdeké­ben hasznosítani. A Fehér Házban az a cso­port kerekedett felül, amely az enyhülés minden vonatko­zását félre akarja rúgni. Az­zal azonban tisztában kell lenniük, hogy sem a Reagan- féle, sem más amerikai kor­mányzat nem tudja megvál­toztatni a realitásokat — han­goztatta a szovjet televízió műsorában Leonyid Zamja­tyin. Ládahegyek. Burgonya, al­ma, hagyma, sárgarépa, gyö­kér, fejes saláta. Az áfész felvásárló, feldolgozó és tar­tósító komplextelepén járunk. Bollólc István, az egyik üzem­vezető mondja: — Évente 320—330 vagon árut forgalmazunk. Harminc­két községből vásárolunk, szakcsoportoktól és magán­termelőktől egyaránt. A zöldségfélék túlnyomó részét tovább adjuk kereskedelmi üzleteknek, de közvetve kül­földre is szállítunk. Jelenleg a fejes saláta, a zöldhagyma és a hónapos retek a kelen­dő, aki ezeket termeli, nem jár rosszul. A tizenöt deka­gramm súly fölötti salátát például 5 forint 20 fillérért vásároljuk fel, a velünk szerződésben állók viszont 20 fillérrel többet kapnak érte. Ezen a délelöttön mind­össze tizen dolgoznak az üzemben; krumplit osztályoz­nak. Hasonlóan kevesen van­nak a savanyító részlegben, valamint a palántanevelő te­lepen. Az üzemvezető Pető János: — Mi palántát adunk a termesztéshez, legyen az szakcsoport, vagy magánter­melő. December közepétől tízféle palántát nevelünk, természetesen fólia alatt. Mi a mostanában leginkább ke­resett palánta? Hát a pap­rika, a paradicsom és az utiorka. A termelők figyelmébe: a paprikapalánla ára 3,40 fo­rint, a paradicsomot 3,30 fo­rintért, az uborkát 3, forin­tért adják. Vy fi felit a nap sem itiij legaranyuz Ahogy Főj utón dombra fel, dombról le kanyarog, hullám­zik a gépkocsi, Kiss Dénes kedves gyermekverse dobot a fülemben, (gaz, Göcsejről szól, de „átigazítva” ide, e tájra is illő, e tájra is értendő: domború a dombok háta, domb a tájak tompora, szebb vidéken mint itt Litkán, nem is élnék én soha! A vers eredetijét nyilván a mai titkai gyerekek, 'rotálok is hallották, talán tudják Is, tartalmát azonban mór csak az öregek teljesítik. Litka ugyanis az öregek faluja. Egy 1970-es kiadvány szerint itt, a Cserehát elfelejtett csücs­kében 225-en éltek. Most 11 évvel később, a helybéliek azt állítják: nincsenek többen 150-nél. S úgy mondják, a lakos­ság 70 százaléka régen túl van a nyugdíjkorhatáron. (Ri­portunk az 5, oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom