Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A 1981. március 28., szombat Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese mondott avatóbeszédet. Szoboravatás a centenáriumon Bartókra emlékeztek Borsocfszirákon I (Folytatás az 1. oldalról) sa, az ősök sírjának gondo­zása.” A koszorúzást köve­tően az edelényi gimnázium énekkara szerepelt, majd az ősök sírjától a község mű­velődési házához vezetett a tisztelgők útja. Itt, a műve­lődési házzal szemben ki­alakított téren. Porkoláb Al­bert, a megyei tanács el­nökhelyettese avatta fel Var­ga Éva szobrászművész Bar- tók-domborművét. Az alkotás létrehozásában a művész egyenrangú partnerre talált Bodonyi Csaba építész sze­mélyében, Ezért is kezdte avatóbeszédét Porkoláb Al­bert ezekkel a gondolatok­kal: — Most, amikor a Bartók- ősök falujában a XX. szá­zad legnagyobb magyar ze­neköltőjének alakját két fia­tal művész gondolat- és ér­zésvilágából, a maradandó- ság igényével született alko­tás előtt állva kívánjuk megidézni — úgy érzem, a szó elerőtlenedik, a beszéd lehetőségei eltörpülnek amel­lett,. amit a zene. a képző- és építőművészet találkozása és egymásra találása, a mű­vészetek együttes ereje ké­pes kifejezni, s valameny- nyiünknek elmondani... A bevezető gondolatok után a megyei tanács elnökhelyet­tese a száz esztendeje szüle­tett Bartókra emlékezett és emlékeztetett: — Egyszerre megtisztelő és nehéz feladat formába önte­ni mindazon gondolatokat, melyek egy kivételesen nagy és igaz emberre, egy kivéte­lesen hatalmas alkotóra em­lékezve, egymást kergetve eszünkbe jutnak. Hiszen Bar­tók Béla nem csupán a ma­gyar és az egyetemes zene­művészet meghatározó alak­ja, de „egyike volt azoknak a messzehangzó szavúaknak, akiknek személyisége, alko­tásmódja a magyar kultúra igazi nagy korszakává tette” a századforduló, a századelő időszakát. A művészetében megjelenő törekvésekkel szo­rosan illeszkedve abba a for­radalmi folyamatba, mely a magyar szellemi és művészeti életben nyolcvan évvel ez­előtt kibontakozott, amelyet a művészetek minden ágá­ban, s a tudományokban Is ■számos, ma már tudjuk, hogy elismerten nagy alkotók ne­ve fémjelez ... Bartók élet­műve révén mindaz, „ami bennünk szép, nagy és egye- dülvaló”, a zenében nyerte el iegmélyebb kifejeződését, s vált az egész emberiség közkincsévé ... Mindaz, amit ránkhagyott, zenei öröksége, emberi példaadása — kötelez. Kötelez bennünket arra, hogy amit tett s alkotott, azt ért­sük és megértsük; zenéjének elsajátításával közelebb ke­rüljünk hozzá; s ezáltal, sa­ját nemzeti értékeink befo­gadásával legyünk hasonlóak hozzá! Remélem, mindenki, aki látja ezt az emlékművet, melyet a Borsodszirákon élő közösség, az értés és megér­tés szándéka emelt: felidéző- dik majd Bartók Béla élete és művészete ... Az avatóbeszédet követően leleplezték a bronz aómbor- művet. A kompozíció meg­születésében igen jelentős szerep jutott a Bartók Béla nevét viselő mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezet­nek; nem csupán az anya­got biztosították ehhez az al­kotáshoz, de a lakatosüzem szocialista brigádjai maguk készítették el, s szerelték össze az acéllemez-szerkeze­tet. A tegnapi borsodsziráki eseménysorozat zárásaként a művelődési házban ünnepi műsort rendeztek, a Miskol­ci Nemzeti Színház művé­szeinek és az Üj Miskolci Vonósnégyes közreműködésé­vel. A borsodsziráki Bartók- ünnepségsorozat ma, szomba­ton kórusok találkozójával és bemutatójával ér véget. Életveszély!?. (fónagy) Egészségügyi aktívát tar­tottak a közelmúltban az ell­esi járásban. Többek között a körzeti orvosok tették szó­vá, hogy a körzeti, éjszakai ügyeleti rendszer bár jó, mentesíti a körzeti orvost az állandó készenléttől, de az ügyelőknek nagy gondot okoz a jelentős számú indokolat­lan hívás. A betegek azt panaszolják, hogy később megy az orvos, az orvos azt mondja, bosszantó, hogy egy recept megírásáért kell. leg­többször mennie, használni az ügyeleti autót, fogyaszta­ni a benzint, időt, fáradsá­got és nemcsak a magáét.. . Sok az indokolatlan hívás. Ennék a nyomában jártunk dr. Molnár György főigaz­gató főorvossal egy ügyelet ellenőrzésén. A tapasztalatok: — Nem panaszkodni aka­runk — mutatta az ügyele­tes orvos a krasznokvajdai rendelőben az esetnaplót es­te nyolc óra körül —, de az átlag öt hívásból esténként néha van azért tizenkettő is, három teljesen indokolatlan. Erről persze csak a helyszí­nen győződhetünk meg. Nem könnyű a körzet sem, ha he­lyettesítés van, a betegek nem nagyon figyelik a ki­írást, milyen módon keres­hetik meg az éppen dolgozó kollégát... jöjjön inkább az ügyelet felírni azt a gyógy­szert! Volt eset, hogy egyet­len este, ugyanabba a lakás­ba három testvér gyerekhez hívtak ki két-három órás időközönként, mert nyűgös, és nem tudják miért, nézze meg az orvos ... Van olyan páciensünk, aki két év alatt 186 (!) esetben hívott ki, és hogy indokolatlan volt, mon­danom sem kell. Viszont mindig menni kell, mert a baj komoly is lehet. Előfor­dul, ha az egyik faluban ép­pen írjuk a receptet — leg­több esetben enyhe nyugta­tót, fájdalomcsillapítót —, a másik faluban talán életve­szélyben van a bejelentő! Telefonon pedig csak itt, az ügyeletén érhetnek el. Talán egy rádiós kocsi segítene eb­ben ... Este kilenc óra, encsi ügye­let. Az orvos éppen híváshoz indul. — A legel keserí több az indokolatlan hívás, és ha emiatt késünk az igazán rá­szorulótól. A mostani hívás­kor ilyen indokot mondott, „szívidege” van. Ismerem a beteget, nappal elláttuk a rendelésen, visszarendelésre nem jött el délután, most hív ... Volt olyan eset, hogy kórházi kezelés után a be­teg nem szedte a számára előírt gyógyszert egy hétig, és most telefonált, mert hogy „rosszul van” ... Néha szél­malomharcnak érezzük ezt a feladatot éppen ezek miatt az emberek miatt, akik ki­rendelik az orvost gyógyszert •írni, lázat mérni, mert ugye „azért van”. Ma este eddig öt hívás volt, ebből három indokolatlan ... Gönc, késő este tizenegy­kor. A doktornő is éppen az ügyeletes gépkocsihoz indul, amikor megérkezünk. Csen­des volt az estéjük — addig —, öt hívás érkezett, az arány már itt is ismerős, három teljesen indokolatlan. Az ápolónő régebbi esetnaplókal vesz elő. Néhány bejegyzés az indokolatlan hívások mel­lett. „ ... tápszert kellett fel­írni a kéthetes gyermeknek... torokgyulladás és hőemelke­dés ... délelőtt orvosnál járt, de a beteg szerint nem jó gyógyszert írt, kihívta az ügyeletet... családi perpat­vara:)1 ittas az egyik fél, hátha a doktor lecsillapítja ... telefonon negyvenkét fo­kos lázat mondott, a vizsgá­latnál már normális volt a hőmérséklete.. Az orvosi rendelő ajtaján tábla: „Az orvosi ügyelet életveszélyes eseteket lát el! Egyéb esetben a körzeti or­vosi rendeléshez fordulja­nak!” (Ki tudja eldönteni a tele­fon végén, melyik eset élet- veszélyes? Az orvos megy, mert hátha igazán életve­szély ...) Hajnali fél egykor a szik-, szói ügyelet csendes. Pár hí­vás volt csak, balesetek. In­dokolatlan most nem volt, tájékoztat az ügyeletes. De még hátra van néhány óra... — Végül is ha a körzeti orvos „jó gazdája” a körze­tének, kevesebb az indoko­latlan hívás — mondja a fő­orvos hazafelé. — Nehéz a helyzet az aprófalvas telepü­lések körzeteiben, sok az idős ember, a nehezebb szo­ciális körülmények között élő lakosság. Jobb technikai felszereléssel könnyebb len­ne az ügyeletek helyzete, korszerűbb, telefonok, jobb gépkocsik, esetleg rádiós kap­csolat ... (Köpi) űzi) Portréfilm Kalász Lászlóról Forgatás Szalonnán Televíziós portréfilmet ké­szítenek a megyénkben élő pedagógus-költőről, Kalász Lászlóról. Neve minden bi­zonnyal ismert olvasóink előtt, versei gyakran olvas­hatók lapunk hasábjain is. A film egyes felvételeit szer­dán és csütörtökön készítet­ték Szalonnán, a költő lakó­helyén. A műsor rendezője, Nagy Tibor érdeklődésünkre a következőket mondta: —- A filmet várhatóan jú­niusban mutatja be a tele­vízió, de nem kizárólagosan a pedagógusnap alkalmából forgatjuk. Tulajdonképpen egy kettős portréról van szó, mert az egri Dargay Lajos szobrász és Kalász László idillt ás a Herman Ottó Múzeumban Űj kiállítótérrel gazdago­dott a Herman Ottó Múze­um. A Papszeren álló régi épület frissen átalakított ter­meiben elsőként egy gazdag — hazai gyűjteményekből válogatott — ikon- és ötvös- művészeti kiállítás látható. A múzeum arra vállalko­zott, hogy gazdag gyűjtemé­nyek eddig javarészi feltá­ratlan és nem publikált kin­cseit tárja a látogató elé. A terem falain a történeti Ma­gyarország nemzetiségeinek: szerbeknek, románoknak, ru­szinoknak ikonjai mellett az egykor virágzó görög keres­kedőkompániák templomai­ból származó görög, make- doromán és orosz ikonok sokszínű együttese sorako­zik. Magyarország földrajzi helyzeténél fogva .közvetítő szerepet játszott Oroszország és a Balkán ortodox népei között. A török elnyomás évszázadaiban a szerb ko­lostorok szerzetesei hazán­kon keresztül jutottak el északi pártfogóikhoz: a régi Ukrajna és Oroszország ko­lostoraiba, cári és bojári ud­varaiba, ahol nemcsak pénz­beli adományokat, de gyak­ran ikonokat és más egyhá­zi tárgyakat is szereztek. Az orosz festőfalvak termékeit a kereskedők szintén Magyar- országon keresztül szállítot­ták társzekereikkel délre. A kereskedőkompániák világa igen tarka képet mutatott. A görög népnév mögött szer- bek, albánok, makedoromá- nok éltek. Ezek a kalmárok magukkal hozták családi ikonjaikat is, melyeknek többsége kihalásukkal örök­ségként az általuk alapított templomokra szállt. Egyes műtárgyak származása kö­vetkeztetni enged kereske­delmi útvonalaikra is — mint például Gyöngyös esetében, ahol sok dalmáciai és észak­itáliai görög ikon található. Ezeket a jó hírű műhelyeket kereskedőink feltehetően üz­leti útjaikon ismerték meg. Kétségtelenül a kiállítás legkvalitásosabb darabjai az úgynevezett italo-görög iko­nok, melyeken keresztül a diaszpórában élő mesterek még a 17—18. században is képesek voltak megcsillog­tatni a letűnt Bizánc régi fényét. A hazai műhelyek­ben készült makedoromán ikonok a 18. század végének elnépiesedő, igen dekoratív festői irányzatát képviselik. A klasszikus ikonográfiái szabályok felbomlása, a fes­tői hangvétel és a burjánzó dekoratívitás jellemzi a rác­kevei műhelyből kikerült táblákat. A szerb festők munkáin az ortodox tradí­ció és a barokk művészet szerencsés egymásra találása figyelhető meg. A bemutatott orosz ikonok közül kiemelkedik egy nagy méretű, sokalakos — a Ki­lenc Angyali Rendet bemu­tató — tábla, amely felirata szerint az 1944-ben porig bombázott Fruska Gora-.i Be- senovo kolostorból származik, s amely Magyarországra ke­rülve talán egyedül élte túl az egykor oly gazdag kolos­tor teljés pusztulását. Megyénk néhány települé­sét a népies ukrán ikonfes­tészet szép darabjai képvi­selik. Különösen figyelemre­méltóak a bakiakéin régi ikonosztázion képei, ame­lyek csonkaságukban is ké­pesek felidézni egy kétszáz évvel ezelőtti abaúji ruszin fatemplom színpompás be­rendezését. ( A műfaj igazán, népi vonulatát az erdélyi Mi- koléról származó naiv ro­mán üvegikonok, képviselik. A fára festett ikonok mel­lett a kiállítás tárlóiban pompás ötvösművek, csont- és puszpángíaragványok, zo­máncozott bronzöntvényeit láthatók. A 18—19. század legjobb moszkvai és péter- vári ezüstműveseinek keze munkáját dicsérik az olykor igazgyönggyel, domborított és vésett mustrával díszített ékes ikonborítók. Nyolc hazai gyűjtemény — múzeumok, egyházi és ma­gángyűjtemények — váloga­tott anyagát októberig te­kintheti meg a régi korok művészete iránt érdeklődő múzeumlátogató. Kárpáti László (A kiállítás tegnap délután nyílt meg a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiál­lítóé pülctében.) közösen szerepelnek benne.' Ideiglenes címe: Párhuzamos életrajzok. A vidéken élő művészek gondolatait szeret­nénk közvetíteni a nézőknek jelenünkről, a mai valóság- ról. Izgalmas feladatnak tar-j tóm ezt, annál is inkább,1 mert két, merőben ellenté­tes világú, atmoszíérájú em­bert, művészt kell bemutat-j nunk szóban és képben, Dargay Lajos nonfiguratív szobrász, úgynevezett mobil alkotásokat készít, míg Ka­lász László éppen az ember­közeli líra művelője. — Kik szerepelnek majd a műsorban? — Kozák András, Lukács Sándor mond el majd néhá­nyat a versek közül, a Ka­láka együttes pedig a meg­zenésített költeményeket ad­ja elő. Természetesen ezek még csak a tervek, hiszen a műsor az >• utolsó pillanatig változik, alakul. U. J. Három magyar film Áprilisban három új ma­gyar játékfilm bemutatását ígérik a premiermozik. Már 2-án a mozikba kerül Gaál István új filmje, a Cserepek, egy tervező iparművész vál­ságának története, 16-tól lát­ható Sándor Pál Ripacsok című tragikomédiája Garas Dezső és Kern András fő­szereplésével, 30-IÓ1 pedig Kosa Ferenc A mérkőzés cí­mű munkája. JAVÍTÁSÁT, KARBANTARTÁSÁT, HITELESÍTÉSÉT, TARTÁLYOK TISZTÍTÁSÁT Vállaljuk továbbá üzemanyag- és fűtőolajkutak telepítését MUDEK SZERVIZ 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 21; Tel.: 13-809

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom