Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

W3], március 25», szórd« ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A revíziós műhelyben Az AFIT XVI. szásnú Autójavító Vállalatának revíziós műhe­lyében folynak az uj teherautók garanciális javításai, vala­mint a Robur típusú gépjármüvek vizsgára való felkészítése, és vizsgáztatása, laczkó Emil autószerelő csoportvezető a Robur tipusú kisbuszon a motorcsere utáni rögzitöcsavarok meghúzását végzi. iram A szénbányászat jövője — Jogászképzés Miskolcon Ami a perecesieket aggasztja Csúcsforgalom az A6R0KER-nél A SZÍ)Kifli 15 program csu­pán a nemesítés! és íajtaku- tatási kísérletek 1980-as év­járatú borainak bírálatát ígérte. Hogy mégis több volt ez. a találkozó a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tar- cali kutatóállomásán, egysze­rű borbírálatnál, az a helyi kutatók ügyszeretetének kö­szönhető. Az ő érdemük ugyanis, hogy a résztvevők nemcsak érzékszervi élmé­nyekkel gazdagodva távoztak, hanem azokkal a kutatások által alátámasztott tények­kel, gondolatokkal is, ame­lyek Tokaj-Hegyalja jelené­nek,' még inkább jövőjének barométerét kedvezően, ne­talán kedvezőtlenül befolyá­solják. Nem lehet célunk az el­hangzottak teljes körű közre­adása, néhány tény, gondolat közzétételével azonban sze­retnénk bepillantást kapni a történelmi borvidék problé­Megkezdödött a tavaszi csúcsforgalom az Agroker Vállalatok telepein és rak­táraiban. A termelőszövetke­zetek sorra vásárolják a mezőgazdasági munkák el­végzéséhez szükséges gépe­ket, berendezéseket. Az el­múlt évek tapasztalataival el­lentétben az idén megélénkült az érdeklődés a berendezések iránt, sőt a drágább gépek is vevőre találtak. Az elmúlt. hetekben Agroker Vállalatok kereske­delmi és műszaki szakembe­rei valamennyi mezőgazda- sági üzemben, helyszínen adtak tájékoztatást a beszer­zési lehetőségekről. A tava­lyihoz viszonyítva lényege­sen nagyobb számú doku­mentációt adtak ki a ter­melők tájékoztatására az idén, és a kereskedelem so­ron kívül vállalkozott a szállí­tásra. A mezőgazdasági nagy­üzemek eddig kétezer trak­tort vásároltak meg, amely­nek nagyobb része a szovjet gyártmányú MTZ 80;—82-es típusú gépekből került ki, de szép számmal vásároltak a magyar gyártmányú Ká­ba—Steiger traktorokból is. Egyedül a lánctalpas, nagy teljesítményű vontatókból lenne szükség még többre. Igény szerinti a raktárkész­let viszont a tavasza mun­kákhoz szükséges ekékből, tárcsákból és magágy-előké­szítő berendezésekből. — Megkezdödik-c a jo­gászképzés ősszel a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen? — kérdezték többen is. rr fi r ni rr ■ makörébe. Brezovcsik László, a kutatóállomás igazgatója számos diagram és sokéves kutatási eredmény birtoká­ban mondotta: Tokaj-Hegy- alja gondja hosszú távon a hagyományos fajtákkal — beleértve az úgynevezett klónszelekciót is — nem oldható meg ... HOGY MELYEK ezek a gondok? A hagyományos fajták, a furmint, a hársle­velű késői érésűek, az idő­járás kénye-kedvének — a többi szőlőfajtához viszonyít­va — jobban ki tettek. Ma­gyarul a minőség korántsem biztos. Márpedig a tokaji bor értéke mindig is a minőségé­ben rejlett. A szűk fajtake­resztmetszetből adódóan gaz­daságossági kérdések is fel­merülnek. A munkaszervezés terén pedig a kicsúcsosodó szüreti időszak okoz évről év­re gondokat. De említhet­nénk, hogy a most már szin­te egyöntetűvé vált magas művelési módnál a hársle­velű, a furmint nem tudja hozni azt a minőséget, amit a korábbi bakművelésnél. Sőt. a kísér letek mást is bi­zonyítanak. Például azt, hogy a furmint tökepusztulása a fagyérzékenyebb helyeiken, az úgynevezett „szoknyá­kon” tíz év alatt, eléri a 40 százalékot. És ez bizony nem kevés. Ugyancsak a kí­sérleteket hívhatjuk segítsé­gül a fajták tulajdonságai­nak vizsgálatánál. A hársle­velű _ hárortiéves állagban 0,64 kilogrammot termett négyzetméterenként, 13,2 cu­korfokkal. Ugyanakkor a felváltására javasolt Tárcái 3 termésátlaga 1,62 kilo­gramm, cukorfoka pedig 19.1. A muscat lunelnél — 7 éves kísérlet' — a négyzetméte­renkénti termés 1,17 kilo­gramm. 15,6 cukorfokkal. A helyettesítésére javasolt Tár­cái 1 1,28 kilogrammot terem, viszont a cukor­fok lényegesen magasabb, 18,2. S ha már az új kiónok, fajták szóba jöttek, külön kell szólnunk az eddig csak badacsonyi fajtaként ismert szürkebarátról. A tavalyi kedvezőtlen évben is itt, Tar- calon 2,2 kilogramm termést adott négyzetméterenként, mégpedig 21 cukorfokkal. A 7 éves átlaga sem sokkal gyengébb, hiszen 1,6 kilo­gramm termésátlaghoz 21,2 cukorfok párosul. TULAJDONKÉPPEN ezek a számadatok, összehasonlító kísérletek bizonyítják, tá­masztják alá Brezovcsik László összegező szavait: — Hegyalja jövője a fajtabőví- tésben is rejlik. Ez nem mond ellent annak a véleményünk­nek. hogy Hegyalja fő fajtá­ja továbbra is a furmint és a hárslevelű, illetve ezek kiónjai maradjanak. E}e csak az expozíciós helyeken, ahol mindig biztonsággal, minő­séget terem! Egyéb 'helyeken, főleg a „szoknyákon” új faj­tákra van szükség. Ezek is minőségi fajták, viszont ko­rábbi érésüknél fogva, mi­nőséget korábban produkáló fajták. Külön, név szerint kiemelném, s mi, a kutatóál­lomás dolgozói tiszta szívvel javasoljuk a szürkebarátot. Ezzel és a hozzá hasonló ki­váló fajtákkal biztosítani le­hetne a szüreti időszak szét­húzását, a magas terméshoza­mot. és a szőlőtermesztés gazdaságosságát... VÉGEZETÜL mindezekhez mit tehetnénk hozzá? Leg­feljebb azt. hogy felsoroliuk az említett borbírálat során a résztvevők által legkitűnőbb­nek talált borok, illetve az alapanyagul szolgáló szőlő­fajták neveit: szürkebarát, kövérszőlő, hárslevelű x bou- vier 16. Tárcái 1, bouvier x hárslevelű 1007 4, Badacsony 3. zenit Ügy véljük, ezek is az el­mondottakat erősítik Kizony- fjatiák (hajdú) i A Magyar Rádió borsodi Sajtókonferencia ja immár több mint két hete, hogy el­hangzott a Kossuth adón. Az érdeklődés hullámai azonban még mindig gyű­rűznek, hiszen a kétszázra tehető, többségében közér­deklődésre számoltartó kér­désre a szűk műsoridőben nem lehetett válaszolni. A házigazdák azonban vállal­koztak rá, hogy a további­akban visszatérnek a hallga­tók érdeklődésére. A legtöbb kérdést Grósz Károly, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára kapta. Ezek je­lentős részére már az adás­ban is válaszolt. A fel ma­radt kérdéseket csoportosít­va, ezúttal három témakör­ben, a bányászkodás, a jo­gászképzés és egy tanácsta­gi gond kapcsán kértünk vá­laszt a megyei pártbizottság első titkárától. — Hogyan értékelhető a megye bányászaidnak jelen­legi helyzete, és perspektí­vája, milyen szerepe van és lesz a borsodi szénbányák­nak a lakossági szükségletek kielégítésében? — A Borsodi Szénbányák Vállalat az elmúlt öt évben szép termelési eredménye­ket ért el. Ezek alapján há­romszor „Kiváló Vállalat” címet, egyszer pedig a ne­hézipari miniszter dicsérő oklevelét kapta meg. A bá­nyászok helytállására jel­lemző, hogy a túlműszak- szám az 1976-os 11,8-ről ta­valy már 19,3-re emelkedett, és nem kevés azoknak a száma, akik egy évben 60 pihenőnapjukon vállaltak munkát. Hosszú távon ez nem tartható fenn! Keres­sük azokat az eszközöket, amelyek a termelés csökke­nése nélkül jobb feltételeket teremtenek a bányászatban dolgozók számára. A lakos­ság szénellátásában a borso­di bányáknak nagy a fele­lőssége, mivel a hazai ter­melésű lakossági szénfel­használás csaknem 68 száza­lékát ez a vállalat adja. A megye viszonylatában 95 százalék ez az arány. Az év első két hónapjában a szén­bányák a tervezettnél csak­nem 11 000 tonnával több szenet adlak a lakosságnak. Mindezek ellenére a szénel­látás folyamatossága nem mindig zavartalan. A szállí­tási költségek és az árak körül sincs minden rendben. Tudunk ezekről a gondokról és keressük a mindenki szá­mára elfogadható megoldást. Az elkövetkező években a lakossági szénigények lassú növekedése várható. A régi és az új fogyasztóknak a vállalattal szemben támasz­tott igénye is növekedni fog. Ezek figyelembevételével a nyersszéntermelés 1992-ig várhatóan a jelenlegi szin­ten marad. A dubicsányi új bánya belépésével 1996-ig 6 millió tonnára, 2000-ig pe­dig 6,4 millió tonnára nő az évi széntermelés. Vagyis a szénbányászat kiemelt jelen­tősége továbbra is megma­rad. karrá. A képzés nappali (120 fő) és levelező (60 fő) tago­zaton 1981. szeptember 1-ével indul meg. A tavalyi fel- vételi vizsgák után, amelyeket u három meglevő jogi karon bonyolítottak le, előfelvételi­vel már fel is .vettek 77 hallgatót a nappali és 10 hallgatót a levelező tagozat­ra. Folyamatban van az ok­tatói állomány szervezése, az első éves tárgyak oktatóinak áthelyezése, kikérése. 1980- ban a jogászképzéshez szük­séges könyvtár megalapozá­sául 500 ezer forint értékű könyvet vásárolt a miskolci egyetem. — Winkler József né ta­nácstag arról érdeklődött, mi lesz a sorsa a Perecesen alábányászotl cs emiatt élet­veszélyessé vált lakásoknak, hogyan biztosítják itt a víz­ellátást, és utalt arra is, hogy a most leművelésre ke­rülő szénvagyonról már ko­rábban is tudtak az illeté­kesek, mégsem tettek meg­felelő intézkedéseket. — Ezzel a , témával az adásban is foglalkoztunk rö­viden, most azonban részle­tesen is válaszolni szeretnék a kérdezőnek. Az ügyben a Miskolc városi Tanács és a Borsodi Szénbányák Válla­lat vezérigazgatója is meg­tette a szükséges intézkedé­seket. Elmondhatom, hogy Perecesen 1979. december és 1980. január között indítot­ták el, megfelelően előkészí­tett alábányászási terv alap­ján — amelyet a kerületi Bányaműszaki Felügyelőség jóváhagyott — az alábányá- szást. Ez a munka a Kodály Zoltán utca, és a Csernalj út nyomvonalát érinti. A Borsodi Szénbányák Vállalat az üggyel összefüggésben minden költséget magára vállalt. Előzetes vizsgálat szerint összesen 23 épület­nél keletkezhetnek gondok, ebből eddig hatot életveszé­lyessé nyilvánítottak, és há­rom épületből a kiköltözés megtörtént tanácsi bérlaká­sokba. Ennek megvásárlásá­ról a bánya gondoskodott. További 26 épületnél is vár­ható olyan rongálódás, amely balesetveszéllyel jár. Ezért 20 épület lakóit vasbeton­alapzalú faházakba telepí­tették ki, ami azt jelenti, hogy összesen 23 lakásból a kiköltöztetés megtörtént. De további 9 lakás kiürítésével számolhatunk. A bányamű­velés befejeztével az itt la­kók gondjait a Borsodi Szénbányák Vállalat, mesz- szemenően figyelembe véve az érvényben levő jogsza­bályokat, végérvényesen meg­oldja. A kérdés második részében szó esett a vízellátásról. Ez­zel összefüggésben a Borso­di Szénbányák Vállalatnak március 11-ig nem volt tu­domása arról, hogy a terü­leten az ásott kutakból a víz eltűnt. Erre a figyelmü­ket a városi tanács illetékes osztálya felhívta. Viszont elmondhatom, hogy minden kiköltöztetett lakó vízellátá­sát a szénbánya vállalat megoldja. Tudomásom sze­rint ez eddig is így történt, ' hiszen a faházakat vezetékes vízzel látták el. Az ásott kutak alapvetően nem lakos­sági ivóvízellátást szolgál­tak, hiszen Perecesen városi vízellátási rendszer van, ha­nem öntözési és egyéb igé­nyeket elégítettek ki. A szénbánya vállalat ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést is a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi a lakók nyugalma érdekében. A tanácstag kér­désével kapcsolatban az alá­bányászási tervet illetően a szénbányászat vezetői el­mondták, hogy valóban 20— 25 éve ismert e ‘terület alatt húzódó szén vagyon, döntés is volt annak leművelésére, erről annak idején hivatalo­san is értesítették az illeté­kes tanácsi szerveket Kö­vetkezésképpen azokat a ká­rokat, amelyek felmerültek, jogszerűen és emberségesen megtérítik. Végül Winkler József né kérdései között 88 000 forintos kártalanítás is szerepel. Feltehető, hogy ez arra a hat családra vo­natkozik, akiknek lakásprob­lémáját a bánya megoldotta és a meglevő ingatlanért a jelzett összegeket kártalaní­tás cím éh kifizette. Ügy tű­nik, hogy az adott térségben ezek a telekárak elfogadha­tóak. De ha az érdekeltek a tett intézkedéseket sérelmes­nek tartják, lehetőségük van jogorvoslásért a bírósághoz fordulni, összegezve tehát; a Borsodi Szénbányák eddig is és nyilván a jövőben is hu­mánusan jár el az ügyben, és készséget mutat vala­mennyi jogos pangsz rende­zésére. — Nem változott a Tudo­mánypolitikai Bizottság dön­tése, amely 1979. novembe­rében jóváhagyta a jogász- képzés bővítésére vonatkozó előterjesztést és tudomásul vette, hogy az oktatási mi­niszter előkészítő intézkedé­seket tesz a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen történő jo­gászképzés 1981. évi megin­dítására. A jogászképzés Miskolcra való telepítését az Igazságügyi tárca vezetése is támogatja. Első lépésként az egyszerűbben létrehozható intézeti forma mellett foglallak állást az illetéke­sek. amely majd később — a tanszéki szervezet, kialakí­tása után — alakul át jogi A MEZŐGÉP Vállolat miskolci üzemében számos mezőgazdasági gépalkatrészt gyártanak. Sorozat­ban készülnek az IH-8B tipusú autáemelök. Szerelés után minden egyes autóemelöt próbapadon ellenőriznek. Képünkön: Piskóti Pál az emelők nyomáspróbáját végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom