Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
ÉSZAK*-MAGYARORSZAG 4 1981. március 25., szerda i 1 I I í .1 i t I ! I burópa-böngésző Tíz nemzet húsz vös Lóránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból találunk benne értékes válogatást. S a román sort lezárva említendő az ugyancsak román—magyar közös kiadásban megjelent, amerikai származású mű: Malcolm Lowry Vulkán .alatt című regénye. Amerikáról szólva, itt említjük meg az Európa Kiadó egyik, az idei ünnepi könyvhétre szánt könyvét, Kurt Vonnegut Börleszk, avagy nincs több magány című abszurd-ironikus-keser- nyés világvége-fantázia regényét. A csehszlovák irodalmat két mű képviseli válogatásunkban: Pavel Koys Válogatott versek című, napjaink szlovák líráját reprezentáló verseskötete és Frana Sra- mek A test című, a szerelmet mindenek fölébe helyező, életigenlő regénye, amelyben a legszentebb érzelmeket is háttérbe szorítja a háború. A szovjet irodaimat képviseli I. Grekova A tanszék című regénye, amelynek egy főiskolai matematikai tanszék élete szolgál keretül. Ez a mű is a kiadó könyvnapi kiadványai közé tartozik. Miért ír az ember? a címe az NDK-beli Günter Kunért tanulmánykötetének, amely huszonhárom érdekes írásban vallja, hogy az ember azért ír, hogy éljen, hogy megismerje önmagát és a világot. Három finn mű is található a húsz könyv között. A magyar és a finn kiadók az elmúlt évtől párhuzamos sorozat kiadását tervezik, s ennek keretében jelenik meg nálunk A finn irodalom könyve könyvtára című sorozat. Ennek első két kötetét adta most közre a kiadó: Frans Eemil Sillanpää Nobel-díjas író három regényét — Silja. Egy férfi útja, Emberek a nyári éjszakában — egy kötetben, valamint Toivo Pek- kanen Egy falat kenyér című regényét. A harmadik kötet Visszhang az erdő faláról címmel tizennégy mai finn költő verseiből ad válogatást. H. E. Bates angol író három ismert regénye -1- Jó széllel francia partra, Bíbor sivatag, Á jacaranda-fa — közös kötetben jut most az olvasóhoz, s a televízió Shakespeare-sorozatához kapcsolódva jelent meg a Vízkereszt, vagy amit akartok. A francia irodalmat Maupassant elbeszéléseinek negyei dik kötele és Félicien Mar- ceau Ellenségem holtan hever című, izgalmas bűnügyi jellegű regénye képviseli. A Világirodalom Remekei sorozat újabb kötetében Theodor Fontane két regénye, az Effi Briest és A Poggenphul család található. A „Röpülj páva!” népdal- verseny döntőjében az emő- di—leninvárosi Szederinda együttes szereplése előtt a műsorvezető „felhívást” intézett az illetékesekhez, hogy vállalják ennek a csoportnak a patronálásót. A Szederinda együttes vezetője — Balogh Sándor — most levélKépzőművészeti a kotótáborok nyílnak Szabadtéri alkotótáborok nyitják meg kapuikat ezen a nyáron az ország több nagyvárosában; így Nyíregyházán, Dunaújvárosban, • Győrött, Kecskeméten, Hajdú- böszörményben, Salgótarjánban, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Az alkotótáborokban csaknem száz magyar és külföldi művésznek, szobrásznak, keramikusnak, éremművésznek, festőművésznek és grafikusnak biztosítanak lehetőséget ötleteik megvalósításához. A táborok közül elsőként a nyíregyháza-sóstói nyitja meg kapuját, ahol a műtermeket május 24-ig birtokolhatják a Bulgáriából. Csehszlovákiából, Lengyelországból, NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból érkező vendégek, az itthoni éremművészekkel közösen. Dunaújvárosban egy sajátos művészeti ág, az acélszobrászat művelőit látják vendégül április 15-e és óiájus 31-e között. A villányi szobrásztelepen, amely több mint egy évtizede működik már, május 15-e és október 15-ó között dolgozhatnak felváltva az alkotók. ben tájékoztatott bennünket a következőkről:,,... örömmel közlöm, hogy a Szederinda gazdára talált. Az elkövetkező időben az együttes hivatalos fenntartói: a leninvárosi Vándor Sándor Zeneiskola és az emődi művelődési ház.” (b) Van gazda... Bartók egyetemessége r , A világ irodalmát a hazai oivasóknak közvetítő Európa Könyvkiadó legújabb kiadványait böngészve, tiz nemzet húsz könyvére hívjuk lel az alábbiakban a figyelmet. Az átböngészett könyvek közül a legtöbb Romániából származik, szám szerint hét, nagyobb részben a magyar —román közös könyvkiadási együttműködés keretében, kisebb részben önálló hazai kiadásban. Tudor Arghezi születésének századik évfordulója alkalmából jelent meg a költő Ének az emberről című verseskotete, valamint az Illő igék című nagyszabású verses gyűjteménye. Mihail Sadoveanu munkásságát a magyar olvasónak már aligha kell bemutatni, most Perzsa díván címmel adták közre egyik kedvenc könyvét: a keleti történet a szerző idősödő korából való, leszűrt életbölcsességet tükröző könyvét kapja most kézbe az olvasó. A tragikus életű Panait lstrati négy kisregénye kapott helyet a Kyra Kyralina• című gyűjteményes kötetben Réz Pál tanulmányértékű utószavával. Alexandra lvasiuc az 1977-es bukaresti földrengéskor vesztette életét. Most közreadott, A hatalom árnyékában című regénye egtf dél-ameri-^ kai országban játszódik, hőse egyetlen nap alatt éli újra át múltját és ennek tük- rébep vázólódik fel az olvasó előtt egy államcsíny izgalmas története. Magyar szerző műve a következő kötet, amely ugyancsak a magyar—román közös program keretében, a népszerű Téka sorozatban jelent meg: EölS zületésének századik évfordulójára emlékezve Bartók Béla művészétének, tudós munkásságának, emberi példájának egyetemes jelentőségét eléggé i- nem hangsúlyozhatjuk. Ez a teljes mű, ahogyan ma; oly sok elemző szó elhangoztá- I val előttünk áll, a 20. század emberének, alkotójának és tudósának megannyi felkavaró kérdésére ád sokoldalú,' ám változatosságában is' egyazon központi kérdésre érvényes, szuggesztív választ.. Akárcsak Ady Endre forradalmian merész Űj versek- kötete, a Tháliások, a Nyolcak csoportja, vagy éppen a Nyugat-folyóirat, tört be Bartók Béla művészete is „új időknek új daléival” egy millenniumi mámorban élő Magyarország és egy vajúdó Európa művészeti életébe. Ez az életmű, amelyben hivatott méltatója, Szabolcsi Byn ce méltán ismerte fel a szocializmus hírhozóját, úgy hivatkozott a népre, s a népben rejlő forradalmi erőkre, mipt egyetlen életmű sem, szabadunk zeneművészetében. A látszatra józanul tudományos, a tényeket mindennél jobban tisztelő Bartók a magyar népzene kutatása, rendszerezése és művészi kiaknázása mellett — s azzal egyenrangú intenzitással — tárta fel a szlovák, román, délszláv, arab, török népdal azideig ismeretlen titkait. S tette ezt oly korban, amikor a Duna menti népek egy- másratalálása élesen szembeütközött a politikai uralkodó szelekkel, amikor a fejlődő országok, a harmadik világ léte és nyomora is alig tűnt fel még a gazdag Európának. 1 Bartók gyenge fizikumba zárt erős lélekkel vállalta a népdalgyűjtés megpróbáltatásait éppúgy, mint azt a tömérdek támadást, amely a népek békés együttmunkál- kodását kifejező egész munkássága következtében végigkísérte életét. Művészeiének egyetemessége több síkon vált valóra. Egyfelől különböző népek zenéjének nemes ötvözése révén, másfelől azáltal, hogy összefoglalta és páratlan magaslatra emelte az európai zenetörténet nagy személyiségeinek művészetét, végül annak következtében, hogy elsajátította és saját jellegzetes stílusába foglalta kor- társainak valamennyi vívmányát anélkül, hogy pillanatra is másolóvá, vagy éppen epigonná vált volna. Mind e- hatások felismerhetők, önmagukért beszélnek zenéjében, de valamennyi befolyásnál erősebb, egyértelműbb a szintézis létrehozására tett megannyi erőfeszítése. Éppen ezért nem is skatulyázható egyetlen tevékenysége sem megbízhatónak vélt esztétikai, vagy tudományos kategóriákba. A népzenekutató Bartók teljesen új ösvényt tört a zenefolklór irdatlan rengetegébe; a zongorista Bartók sziká- ran rugalmas játéka egyetlen előadóművész-kortársá- val sem mérhető; a zeneszerző, végül, éppoly kevéssé minősíthető csak' folkloristának, csak szecessziósnak, mint csak expresszionistának, mint csak klasszi- cizálónak. A különösen fogékony zenehallgató-kortár- sak kicsiny körén kívül éppen e művészet egyetemessége, merev kategóriákat nem tűrő volta, forradalmár ereje és összefoglaló jellege tette majd fék évszázadon át, gúny, meg nem értés céltáblájává Bartók zenéjét. Korunk nagy sorskérdéseiről szól ez a zene, miként az életpálya is, mindmegannyi magán- és közügyével egyetemben. Megjárja az elma- gányosodó ember tragédiáinak' mélységeit, hogy e József Attila-i pokoljárásokból emelkedhessen fel a tiszta közösségi öröm magaslataira. S e két szélsőség között Bartók zenéje emberi magatartásformák, élmények végtelen gazdagságát vonultatja el. S ez egyúttal határtalan, s századunk zeneművészetében szinte példátlan műfaji gazdagsággal párosul. Mert korunkban — az egy Kodály Zoltánon kívül —< nincs Bartóknak társa abban, hogy „Kezdők zongoramuzsikáját” éppúgy ír, mint nagyobb közösségnek szánt színpadi művet, vagy éppen a legszigorúbb hangzó szerkezetnek számító vonósnégyest is. Miközben pedig forma, hangzás, akár terjedelem oly változékony és oly sokféle alakot ölt, a művek lényege változatlan marad, mert Bartók zenéjének anyaga a nép — pontosabban: a népek — folklórjából származik, még e „tiszta forrás”-tól legtávo- labbinak tűnő kompozícióiI ban- is. Épért is válhatott egyetemes érvényűvé zeneszerzői világa, akár egyes műveiben, akár egész életművének vetületénen keres-, sük igazmondását. „Mi a termeszei után alkotunk” — hirdette, jelezvén ezzel, hogy nem mesterséges hangzó szerkezetek, hanem' népzenei struktúrák képezik művészetének valód) alapját. De a nép egyúttal - társadalmi alapja is a bartóki modellnek. Ezért törekedett; bár konkrét zenepo litikai tevékenysége látszatra csekély és időben is korlátozott, egy demokratikus zenekultúra megteremtésére a társadalom széies — s a maga korában elnyomott — rétegeinek zenei felemelésére, pallérozására. Az egyetemességnek ebbe a képébe beleillik a Tanácsköztársaság hónapjaiban funkciót vállaló Bartók csakúgy, mint a muzsikus, aki Magyarországról elsőnek látogatott a Szovjetunióba, de hívó szó ellenére sem a hitleri Németországba. Beleillik a művész, aki minden közösséget megtagadott Horthy köreivel, de kiállt a Márciusi Frortt írói, a munkáslakta külterületek éneklő gyermekei mellett. Kodály Zoltán mondotta róla: „Munkássága egy és oszthatatlan” és zenekultúránk így is tekinti Bartók művét immár több, mint negyedszázada. De ugyanitt — 1950-ben figyelmeztet Kodály: „Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország.” r E s ismerve-elismerve Bartók egyetemességét, századik születésnapján művészetének erősödő kisugárzása se tegyen vakká a még csak ezután elvégzendőkkel szemben. B. J. Patak készül a diákköri konferenciára Az elkövetkező hetekben hazánk több felsőfokú oktatási intézményében készülnek a tudományos diákköri konferenciákra. A megyei felsőfokú oktatási intézmények közül a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, illetve a Nehézipari Műszaki Egyetem kapott jogot egy-egy szekció ülésének lebonyolítására. Sárospatakon április 6—3-ig rendezik meg az oktatástechnikai és a tantárgypedagógiai szekcióban a tanácskozást. Az ország harm rcegy felsőfokú intézményéből érkeztek be tudományos diákköri dolgozatok. A különböző egyetemekről, tanár- és tanítóképző főiskolákról, valamint óvónőképző intézetekből mintegy 450 diák résztvevőt várnak a háromnapos eszmecserére. Egyébként ösz- szesen hétszáz részvevővel számolnak a konferencián, amelynek ünnepélyes megnyitására április 6-án, délelőtt fél 10-kor kerül sor. A megnyitót követően egyébként a pedagógusképzés időszerű feladatairól tart előadást dr. Herman József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. A tanácskozás 19 alszekcióban folyik majd. A legkiválóbb dolgozatok készítőinek egyébként számos üzem és nagyvállalat, valamint társadalmi szervezet ajánlott fel díjakat. Emberkereskedők © A nemzet szíve Rabszolgának eladott bangkoki gyermekek: Thong Dum 12, Boonlai és Mon 11 éves. A keserű szegénység és tudatlanság vezet a gyerekek eladásához és a válóiba meneküléshez. Gu pedig növekszenek a nyomornegyedek, alig van munka. A szegény országok, amelyek már alig tudjak kifizetni az olajszámlájukat és a gyümölcs- és kézimunka-exporton egyre kevesebbet keresnek,^ mind szegényebbé válnak. A világon 52 millió gyermeknek kell ma dolgoznia. az ENSZ becslései szerint. Boonlai, Thong Dum és Mon szülei ismét beleesnek egy „halász” hálójába? Mi történik, ha a következő évben ismét rossz lesz a rizs- termés,- ha hosszabb ideig tart a szárazság és a falvakban éheznek az emberek ? i Holnap Thong Dum, az idősebb, a meleg, intelligens tekintetű' fiú, már másnap kimegy a földekre a bivaly- lyal és az egész napot vele fogja eltölteni. Büszkén mutatja. hogyan tud ' lovagolni az óriási, kényelemszerető állaton. Az idegenek egy nap múlva visszatérnek Bangkok klimatizált világába. A hosz- szasan előkészített fogadást a munkaügyi miniszternél lemondták. mert éppen Manilában ülésezik és nagyon elfoglalt; a helyettese Thaiföld északi részén tartózkodik. Egy asszony, a helyettes helyettese azt mondja, a minisztérium 50 ellenőré rendszeresen ellenőrzi a munkafeltételeket és a gyárakban foglalkoztatottak korát. Természetesen ez túl kevés 36 000 bangkoki gyárra és üzemre,- egyébként o nem is jogosult felvilágosítást adni. Ezt a jogot a miniszter tartja lenn magának. , Amikor a miniszter utoljára nyilatkozott a sajtónak, lel volt háborodva a londoni „Rabszolgaság telszámola- sára alakított társaság” rágalmazásain. A minisztérium asszonyokkal és gyermekekkel foglalkozó részlegének egy titkos irata szerint azonban; „Thaiíöldön 900 000 tizenegy és tizennégy év közötti gyerek dolgozik üveggyárakban, cérnagyárakban, műanyaggyárakban. Thaiföldén nagyon elterjedt a gyermekmunka. Több ellenőrre van szükség, és keményebben kell fellépni a gyártulajdonosokkal szemben”. A minisztériumnak jó oka van arra. hogy letagadja a gyermek rabszolgákkal folytatott kereskedelmet. Ugyanis. készülnek már az idei „gyermekek- napjára”, amelyen a király is részt vesz. S az ünnepségre 1981. évre ezt a jelszót választották: „Thaiföld gyermekei — a nemzet szíve”. — Vége — Vállaljuk továbbá üzemanyag- és fűtőolajkutak telepítését. MUDEK SZERVIZ 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 21. Tel.: 13-809 \ .
