Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

1981. március 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Harminchat éves. Tele élet­kedvvel. Gépésztechnikus. Egy vállalat középvezetője volt, amikor kisiparosi ipar- engedélyt kért, mert úgy gon­dolta, így több ideje marad arra a tevékenységre, ame­lyet ma is csak hobbinak nevez. Ennek a „hobbinak” egyik termékét az Országos Találmányi Hivatal 1979. május 30-án közzétette és 1970. november 9-i, a beje­lentés napjára visszaható ha­tállyal szabadalmi oltalom­ban részesitette. A találmány lényege: egy új, igen haté­kony szigetelési eljárás. — Honnan jött az ötlet? — Csöves szakmában dol­goztam akkoriban, amikor Kazincbarcika térségében bő­vitették a hőszolgáltató táv­vezetéket. Jártamban-keltem- ben megfigyeltem, milyen nehéz fizikai munka az ilyen, és hogy milyen lassan ha­ladnak az emberek. Hallot­tam, hogy nem nagyon kap­nak munkaerőt sem, mert sokat szenvednek az emberek az üvegszáltól, a bazaltgya­pottól. Mindenki tudja, mi­lyen kellemetlen volt még a karácsonyfát is feldíszíteni egykoron az „angyalhajjal”. Elmondták akkor a munká­sok, hogy nem is tökéletes ez a szigetelés, a belső cső mozgása miatt 10—15 év múl­va leesik a gyapot a cső al­jára, így körben nem szige­tel, kárba vész az energia. Elgondolkodtatott a dolog, valami újításon törtem a fe­jem. Sok újításom volt már akkoriban, tizennégyszeres újító vagyok. Lehetséges, hogy azért ^gondoltam vala­milyen műanyagra rögtön, mert Kazincbarcikán élek ? Lehetséges — emlékezik a hét évvel ezelőtt történtekre Demeter László. — Többféle módszerrel kí­sérletezgettem, míg végül is a társammal — Keresztes János gépészmérnök egye­temi docenssel — rájöttünk a megoldásra. — Az újításnak induló öt­letből végül is találmány lett. — Igen nagy volt az örö­münk, amikor az eljárás ki­állt minden próbát. Ameri­kai, német, svájci szabadal­makkal hasonlították össze ... — Melyek az önök szige­telési eljárásának előnyei? — Nem akarok most mű­szaki paraméterekbe bonyo­lódni, minden vállalat meg­kapja a Szabadalmi Köz­lönyt, a mi műszaki ismer­tetőnk is sok helyen megta­lálható már. A lényeg, hogy habosított műgyantával tölt­jük ki a két cső közti üreget; a szigetelés és a burkolat egyetlen munkamenetben ké­szül, ezáltal a burkolat a szigetelés szerves részévé válik. Ennek az anyagnak háromszor nagyobb a hőszi­getelése. Az ily módon szige­telt csövek, tartályok előál­lítási költsége mintegy fele a réginek. Sokkal tartósabb és gyártása jóval kevesebb munkát igényel, igen gyorsan előállítható. A burkolat anyagigénye minimális, fó­liákból, tetszőleges anyagok­ból kialakítható. Belső terek­ben húzódó csövekre, hogy tetszetős legyen, akár egy alumínium fóliára kasírozott szép, színes papír is megfe­lel ... Egyszóval olcsó,- tartós, ha­tékony és még esztétikus is az új szigetelési eljárással készült cső, tartály. Nos. itt következnék a happy end, a megtakarított forintok mil­lióinak ismertetése, A happy end azonban most (is) elma­rad ! Demeter Lászlónak és társának a találmánya annyi más találmánnyal együtt pa­pírstádiumban leledzik. Vajon ez a találmány is a magyar betegség áldozatává válik? — Önök ketten mit teltek annak érdekében, hogy felfi­gyeljenek rá azok a válla­latok, amelyek számára ez főnyeremény lehetne? — Készítettünk egy műsza­ki ismertetőt, ezt igen sok helyre '.elküldtük. Jelentkez­tünk a Televízió „Felkíná­lom” pályázatára. Válaszra sem méltatnak bennünket egy esztendeje. Felkerestünk 111 országos szakirányú vál­lalatot. Tizenöt nem vála­szolt, három mintadarabokat kért. Kettővel jelenleg is tárgyalunk. — I-Iögyan tudják előállí­tani a mintadarabokat? — Nehézkesen. Ezért vál­tottam iparjogosítványt. A műgyanta kapható a keres­kedelemben, alumínium is akad ... Csakhogy én ötféle anyagból keverem a szigete­lőanyagot és nincs hozzá gé­pem. Hogy megfelelő meny­nyiségű és minőségű minta­darabot tudjak készíteni, ah­hoz egy speciális gépre vol­na szükségem. A Magyar Nemzeti Bankhoz fordultam innovációs alapért, mivel ilyen gépet .csak külföldről lehet beszerezni. Az innová­ciós alap a magyar szellemi termékek kifejlesztésének fi­nanszírozását hivatott előse­gíteni. Januárban kedvezőt­len válasz 'érkezett. De nem ez a lényeg, én továbbra is a saját technikámmal keve­rem az anyagot... — Az milyen? — Beleteszem egy nylon­zacskóba és rázom, rázom, míg jó nem lesz. — A kérdés persze az, hogy meddig kell rázogatni a mintadarabokhoz szükséges anyagot. — Nem tudom, hogy egy műszakinak miért kell min­tapéldányt mellékelni a mű­szaki leírás mellé. Mi raj­zokkal egészítettük ki az anyagot. Ha egy külföldi szakember kezébe kerül a füzet, azonnal ért belőle. Ez­zel persze nem azt1 mondom, hogy a mieink gyengébbek. Dehogy! Lehet, hogy egy-egy mérnöknek máris tetszik va­lahol, valamelyik vállalatnál az ötlet. De hát mi ilyen ne­hézkesek vagyunk .;. Félünk és ki tudja meddig félünk még az újtól. — Mennyibe került magá­nak eddig a találmány? — Ügy 25—30 ezer forint­ba. — És mepnyit hozna a konyhára, ha bevezetnék? — Nehéz volna bárkivel is elhitetnem, hogy nem a pénz inspirál. A sikerélmény az, ami elmaradt ez után a munka után. Milyen jó len­ne látni valahol a mi csöve­inket! Ha az újságok gazda­sági rovatait olvasom, ha a népgazdaság nehézségeiről hallok a rádióban, televízió­ban, elfog egy kicsit a kese­rűség, aztán meg jön a jó­érzés, a reménykedés': hátha sikerül egy kicsit is javítani a közös dolgainkon. — Akar kétszeres feltaláló lenni? — Nehogy azt higgye va­laki is) elment a kedvem — derül Demeter László. — Ha jön egy új ötlet, lesz ami lesz, újra nekivágok. Persze, az ambíciót csak fokozná a sikerélmény. Ami egyelőre várat ma­gára. Lcvay Györgyi Csomagoláshoz készítik A Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyárában. 35 éve dolgozik Siska János gépvezetö. A felvétel a tekercsvágó gépnél készült, ahol a szappanok részére legyártott nagy tekercsekben levő boritó papírokból a gép segítségével kisebb tekercs készül. A papit gyártásánál keletkezett hulladékok ismét hasznosíthatok, feldolgozhatok. . Fojtán László felvétele fi A kertszövetkezetek aka­démiája legközelebbi előadá­sára március 22-én, vasár­nap, 10 órai kezdettel kerül sor Miskolcon, a Vasas Mű­velődési Központban. Az ér­deklődőknek Mechler István, az AGROBER kertészmérnö­ke tart előadást: Oltás, szem­zés, dugványozás címmel. Napirenden a V!. ötéves terv A Kazincbarcikai városi Tanács március 23-tól ápri­lis 15-ig rendezi meg a ta­nácstagi beszámoló-gyűlése­ket. Ezeken a megbeszélése­ken a lakosság jelentős lét­számmal szokott megjelenni. Most a napirend olyan témát ölel fel, amely a várospoliti­ka VI. ötéves tervét foglalja magába. Bizonyára sok em­berit érdekel, mi történik a jövőben városában és közvet­len lakóhelyén. Ezekben a napokban, he-' lekben kiríják ipari szövet­kezeteinkben a múlt évi munkát értékelő közgyűlése­ket. A Mezőkövesdi Ruha­ipari Szövetkezet tagsága is a közelmúltban hagyta jóvá az 19Í10. évi gazdálkodásról készüli mérlege,!, egyúttal ér­tékelte uz V. Ötéves tervben folytatott gazdálkodást. Mit mutatnak a számok? — Az ötéves népgazdasági terv egyebek között a tőkés export jelentős fokozását ír­ta elő az ipari szövetkezetek számára — mondta Jacsó András, a Mezőkövesdi Ru­haipari Szövetkezet elnöke. — A többi gazdálkodó egy­séghez hasonlóan mi is arra törekedtünk, hogy — alkal­mazkodva a nehezebbé vált gazdasági viszonyokhoz és a módosított szabályozókhoz — eleget tegyünk a ránk háruló nagyobb feladatoknak. A gondokkal teli 197(1—77-es éveket követően megindult egy lassú fejlődést, folyamat, amely 1979-től biztonságot adott dolgozóinknak. A terv­időszak utolsó két évében a szövetkezet nyeresége meg­duplázódott, exportunk, ezen belül a nem rubelelszámolá­sú kivitelünk ugrásszerűen megnőtt. Lehetőségeinkkel összhangban továbbfejlesztet­tük üzemház,unkát, mintegy 7 és fél millió értékben vá­sároltunk gépeket, berende­zéseket, amelyek hozzásegí­tettek bennünket növekvő exportfeladataink teljesítésé­hez, a minden piacon értéke­Jó alapról indulnak silhető termékek gyártásának fokozásához. Jelentősnek tar­tom, hogy a dolgozók jöve­delmi viszonyai is számotte­vően javultak. Az utóbbi öt évben az egy dolgozóra jutó bérszínvonal több mint hét­ezer forinttal emelkedett, így tavaly már meghaladta a 32 ezer forintot. Az előrelépés magával hozta, hogy a szö­vetkezet létszáma a hetvenes évek felé stabillá vált, sőt azt is elértük, hogy végzős szakmunkástanulóin« zöme itt maradt üzemünkben, nem kívánkozott el tőlünk. — Miben lehetne összefog­lalni az elmúlt év gazdálko­dásának lényegét? — kérdez­tük az elnöktől. — A fő eélt a tőkés export és a termelés hatékonyságá­nak erőteljesebb növelésében jelöltük meg. Szövetkezetünk tagsága felmérve a feladatok nagyságát, nagy kedvvel lá­tott az 1980. évi terv valóra- váltásához. Az ehhez szüksé­ges feltételeket, így minde­nekelőtt a kapacitással arány­ban álló megrendelést és az anyagellátást, már az év ele­jén biztosítottuk. — Tőkés exportunk, amely 1980-ban csaknem teljes egé­szében bérmunkából állt, 13 és fél millió forintnak felelt meg. Alapjában véve lénye­ges gazdasági mutatónk a várakozásnak megfelelően alakult. A 6,4 millió forintot meghaladó nyereségünk 83 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Pénzügyi hely­zetünk stabil, fizetési kötele­zettségeinket mindig időben és hiánytalanul teljesítettük. — Az idei év minden bi­zonnyal nagyobb feladatok elé állítja a szövetkezet tag­ságát. Milyenek az ez évi kilátások? — A verseny fokozódására számíthatunk mind a terme­lés, mind az értékesítés terü­letén. Ez pedig arra kötelezi bennünket, hogy növeljük munkánk színvonalát. Kiví­vott pozíciónkat csak oly módon tarthatjuk meg, illet­ve akkor tuűunk további fej­lődést felmutatni, ha minő­ségben, választékban egy­aránt többet nyújtunk, ha rugalmasan alkalmazkodúnk a változó piac igényeihez, ha elfogadható átjön kínáljuk termékeinket mind belföldön, mind pedig az országhatáron túl. Korántsem azt akarom ezzel mondani, hogy eddig rosszul dolgoztunk, hiszen a nálunk készült ruházati ter­mékeket szívesen vásároltak a nyugati, köztük amerikai, holland, osztrák cégek. Lát­ni kell azonban, hogy a mi­nőség és a versenyképesség ma olyan alapvető kérdés, amely döntően meghatározza a gazdálkodás eredményessé­gét. S mindkét területen van­nak még kiaknázatlan lehe­tőségeink. — Szövetkezetünk piaci helyzetének javítása érdeké­ben a kevésbé költségigényes megoldásokat helyezzük elő­térbe. már 1981-ben is, de a VI. ötéves terv egész ideje alatt. Így, mindenekelőtt a minőséget lényegesen befo­lyásoló gyártási folyamatok fejlesztését tervezzük a ren­delkezésünkre álló erőforrá­sok legcélszerűbb felhaszná­lásával. Nem kisebb felada­tunk, a technológiai fegyelem erősítése, a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetősé­gek kiaknázása, a termelés szervezettségének javítása. — Fő feladatunk továbbra is a nem rubelelszámolású export növelése. A tervidő­szak végére szeretnénk elérni az évi 24 millió forint nagy­ságrendet a tőkés kivitelben, amelyből a saját anyagos export mintegy 6 millió fo­rintot érne. L. L. Hüvényvédögep-szerviz Patakon A jellegzetesen aprófalvas megyék közé tartozik Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye, s ebből következően termelő- szövetkezeteinek többsége . sem tartozik a „jómódú” gaz­daságok közé. Kedvezőtlen adottságaik miatt keveset tudnak költeni új gépek be­szerzésére. a régiek felújítá­sára. Ezért vált szükségessé a Borsodi Gyüniölestermesz- tési Rendszer gesztorságával — egy évvel ezelőtt — egy no vény védőgép-javító társu­lás létrehozása. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya — éppen a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek gazdálkodásának ha­tékonyabbá tétele végett — hathatósan támogatja a tár­sulás működését, amely a Bodrogközi, a Hejőmenti, a Nagymiskolci, a Szikszói Ál­lami Gazdaság és 17 terme­lőszövetkezet. összefogásává I jött létre. Alapítóként főképp a gyümölcstermesztéssel fog­lalkozó gazdaságok léptek be a társulásba. Ezért elsőnek egy növényvédőgép-javító bá­zis építését kezdték meg Sá­rospatakon. A mintegy 12 millió forint beruházással épülő szerviz munkálatai már előrehaladott állapotban van­nak, s minden remény meg­van rá, hogy ezen a nyáron a műhelyekkel, megfelelő gé­pekkel, raktárhelyiségekkel ellátott szerviz megkezdheti működését ‘ A társulás ugyanis legsür­gősebb feladatának tekinti — amint Spisák Barna, a gyü­mölestermesztési rendszer ve­zetője tájékoztatott bennün­ket —, hogy műhelyeiben minél hamarább megkezd­hesse a rendszer és a társu­lás laggazdaságai speciális gépeinek szervizét, javítását. Raktáraiban tárolja a szüksé­ges alkatrészeket, amelyeket a tagok igényeinek megfele­lően . a bázistól bármikor megkaphatnak majd. Nem kell tehát a tagoknak saját készletet tartaniuk s a-bba pénzt' befektetniük. A szol­gáltatásokért, alkatrészekért, különféle anyagokért csak akkor kell fizetniük, amikor azokat a bázistól átvették, s a szerviz szakemberei a gé­peket kijavították, az igé­nyelt alkatrészeket beépítet­tek, az új gépeket pontosan beállították vagy a kiadago­landó műtrágyákat, vegysze­reket bemérték. Spisák Barna, a rendszer vezetője elmondotta, hogy terveik szerint később nem­csak növényvédő gépek al­katrészellátását és szervizét biztosítják, hanem ha szabad kapacitásuk mutatkozik, ak­kor a társulásba nem tarto­zó gazdaságoknak is végez­nek különféle szolgáltatáso­kat. Az új társulástól — kü­lönösen a vasútállomás mel­lett épülő szerviz működésé­nek közeli megkezdése után — a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek segíté- . sén kívül a gyümölcstelepí­tési kedv erősödése is várha­tó megyénkben. (h. ,i.) Legeltetés villamos karámmal Évtizedekre, évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak a Bodrogközben az állattartásnak. Napjainkban is azok a mezőgazdasági nagyüzemek érnek el itt megnyugtató termelési eredi ményt, amelyek hosszabb idő óta foglalkoznak korszerű ál­lattenyésztéssel. És a Bod­rogköz lápos. gyakran belvi­zes. mély talaja ma is bő­séges lehetőséget kínál az ál­lattartásra. Ehhez természetesen fo­kozni kell a tömegtakar­mány-termesztést és a gyep- gazdálkodást. Sajnos, ez utóbbira nem fordítanak elég gondol a bodrogközi terme­lőszövetkezetek. A rendelke­zésükre álló nagy kiterjedésű gyepterületeket nem haszno­sítják kellőképpen, a mütrá- gyázott terület aránya pedig különösen szerény. Szül'^ó- ges azért a nagyüzemi niű­velésre alkalmas gyepterüle­tek fokozottabb műtrágyázá­sa, s ahol öntözési lehetőség van, ennek kihasználása. Ugyancsak kifizetődő a ka­szálandó gyepterületek ará­nyának növelése. Jó példával szolgálnak er­re a kenézlői. sárospataki, tiszakarádi termelőszövet­kezetek. amelyek évek óta foglalkoznak intenzív gyep- gazdálkodással. Igen ‘ ma­gas a Bodrogközben a régi­módi szabad legeltetés aránya, ami a tiprás következtében nagy veszteséggel, hozamki­eséssel jár. Ennek — az il­letékesek szerint — villamos- ka rá m-berendezések felszere­lésével lehetne elejéi venni, - a szakaszváltó legeltetési eljárás növelésével csökken­ne a szabadlegelletés aránya, értékesebbé válna a bodrog­közi gyepgazdálkodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom