Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
1981. március 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Harminchat éves. Tele életkedvvel. Gépésztechnikus. Egy vállalat középvezetője volt, amikor kisiparosi ipar- engedélyt kért, mert úgy gondolta, így több ideje marad arra a tevékenységre, amelyet ma is csak hobbinak nevez. Ennek a „hobbinak” egyik termékét az Országos Találmányi Hivatal 1979. május 30-án közzétette és 1970. november 9-i, a bejelentés napjára visszaható hatállyal szabadalmi oltalomban részesitette. A találmány lényege: egy új, igen hatékony szigetelési eljárás. — Honnan jött az ötlet? — Csöves szakmában dolgoztam akkoriban, amikor Kazincbarcika térségében bővitették a hőszolgáltató távvezetéket. Jártamban-keltem- ben megfigyeltem, milyen nehéz fizikai munka az ilyen, és hogy milyen lassan haladnak az emberek. Hallottam, hogy nem nagyon kapnak munkaerőt sem, mert sokat szenvednek az emberek az üvegszáltól, a bazaltgyapottól. Mindenki tudja, milyen kellemetlen volt még a karácsonyfát is feldíszíteni egykoron az „angyalhajjal”. Elmondták akkor a munkások, hogy nem is tökéletes ez a szigetelés, a belső cső mozgása miatt 10—15 év múlva leesik a gyapot a cső aljára, így körben nem szigetel, kárba vész az energia. Elgondolkodtatott a dolog, valami újításon törtem a fejem. Sok újításom volt már akkoriban, tizennégyszeres újító vagyok. Lehetséges, hogy azért ^gondoltam valamilyen műanyagra rögtön, mert Kazincbarcikán élek ? Lehetséges — emlékezik a hét évvel ezelőtt történtekre Demeter László. — Többféle módszerrel kísérletezgettem, míg végül is a társammal — Keresztes János gépészmérnök egyetemi docenssel — rájöttünk a megoldásra. — Az újításnak induló ötletből végül is találmány lett. — Igen nagy volt az örömünk, amikor az eljárás kiállt minden próbát. Amerikai, német, svájci szabadalmakkal hasonlították össze ... — Melyek az önök szigetelési eljárásának előnyei? — Nem akarok most műszaki paraméterekbe bonyolódni, minden vállalat megkapja a Szabadalmi Közlönyt, a mi műszaki ismertetőnk is sok helyen megtalálható már. A lényeg, hogy habosított műgyantával töltjük ki a két cső közti üreget; a szigetelés és a burkolat egyetlen munkamenetben készül, ezáltal a burkolat a szigetelés szerves részévé válik. Ennek az anyagnak háromszor nagyobb a hőszigetelése. Az ily módon szigetelt csövek, tartályok előállítási költsége mintegy fele a réginek. Sokkal tartósabb és gyártása jóval kevesebb munkát igényel, igen gyorsan előállítható. A burkolat anyagigénye minimális, fóliákból, tetszőleges anyagokból kialakítható. Belső terekben húzódó csövekre, hogy tetszetős legyen, akár egy alumínium fóliára kasírozott szép, színes papír is megfelel ... Egyszóval olcsó,- tartós, hatékony és még esztétikus is az új szigetelési eljárással készült cső, tartály. Nos. itt következnék a happy end, a megtakarított forintok millióinak ismertetése, A happy end azonban most (is) elmarad ! Demeter Lászlónak és társának a találmánya annyi más találmánnyal együtt papírstádiumban leledzik. Vajon ez a találmány is a magyar betegség áldozatává válik? — Önök ketten mit teltek annak érdekében, hogy felfigyeljenek rá azok a vállalatok, amelyek számára ez főnyeremény lehetne? — Készítettünk egy műszaki ismertetőt, ezt igen sok helyre '.elküldtük. Jelentkeztünk a Televízió „Felkínálom” pályázatára. Válaszra sem méltatnak bennünket egy esztendeje. Felkerestünk 111 országos szakirányú vállalatot. Tizenöt nem válaszolt, három mintadarabokat kért. Kettővel jelenleg is tárgyalunk. — I-Iögyan tudják előállítani a mintadarabokat? — Nehézkesen. Ezért váltottam iparjogosítványt. A műgyanta kapható a kereskedelemben, alumínium is akad ... Csakhogy én ötféle anyagból keverem a szigetelőanyagot és nincs hozzá gépem. Hogy megfelelő menynyiségű és minőségű mintadarabot tudjak készíteni, ahhoz egy speciális gépre volna szükségem. A Magyar Nemzeti Bankhoz fordultam innovációs alapért, mivel ilyen gépet .csak külföldről lehet beszerezni. Az innovációs alap a magyar szellemi termékek kifejlesztésének finanszírozását hivatott elősegíteni. Januárban kedvezőtlen válasz 'érkezett. De nem ez a lényeg, én továbbra is a saját technikámmal keverem az anyagot... — Az milyen? — Beleteszem egy nylonzacskóba és rázom, rázom, míg jó nem lesz. — A kérdés persze az, hogy meddig kell rázogatni a mintadarabokhoz szükséges anyagot. — Nem tudom, hogy egy műszakinak miért kell mintapéldányt mellékelni a műszaki leírás mellé. Mi rajzokkal egészítettük ki az anyagot. Ha egy külföldi szakember kezébe kerül a füzet, azonnal ért belőle. Ezzel persze nem azt1 mondom, hogy a mieink gyengébbek. Dehogy! Lehet, hogy egy-egy mérnöknek máris tetszik valahol, valamelyik vállalatnál az ötlet. De hát mi ilyen nehézkesek vagyunk .;. Félünk és ki tudja meddig félünk még az újtól. — Mennyibe került magának eddig a találmány? — Ügy 25—30 ezer forintba. — És mepnyit hozna a konyhára, ha bevezetnék? — Nehéz volna bárkivel is elhitetnem, hogy nem a pénz inspirál. A sikerélmény az, ami elmaradt ez után a munka után. Milyen jó lenne látni valahol a mi csöveinket! Ha az újságok gazdasági rovatait olvasom, ha a népgazdaság nehézségeiről hallok a rádióban, televízióban, elfog egy kicsit a keserűség, aztán meg jön a jóérzés, a reménykedés': hátha sikerül egy kicsit is javítani a közös dolgainkon. — Akar kétszeres feltaláló lenni? — Nehogy azt higgye valaki is) elment a kedvem — derül Demeter László. — Ha jön egy új ötlet, lesz ami lesz, újra nekivágok. Persze, az ambíciót csak fokozná a sikerélmény. Ami egyelőre várat magára. Lcvay Györgyi Csomagoláshoz készítik A Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyárában. 35 éve dolgozik Siska János gépvezetö. A felvétel a tekercsvágó gépnél készült, ahol a szappanok részére legyártott nagy tekercsekben levő boritó papírokból a gép segítségével kisebb tekercs készül. A papit gyártásánál keletkezett hulladékok ismét hasznosíthatok, feldolgozhatok. . Fojtán László felvétele fi A kertszövetkezetek akadémiája legközelebbi előadására március 22-én, vasárnap, 10 órai kezdettel kerül sor Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban. Az érdeklődőknek Mechler István, az AGROBER kertészmérnöke tart előadást: Oltás, szemzés, dugványozás címmel. Napirenden a V!. ötéves terv A Kazincbarcikai városi Tanács március 23-tól április 15-ig rendezi meg a tanácstagi beszámoló-gyűléseket. Ezeken a megbeszéléseken a lakosság jelentős létszámmal szokott megjelenni. Most a napirend olyan témát ölel fel, amely a várospolitika VI. ötéves tervét foglalja magába. Bizonyára sok emberit érdekel, mi történik a jövőben városában és közvetlen lakóhelyén. Ezekben a napokban, he-' lekben kiríják ipari szövetkezeteinkben a múlt évi munkát értékelő közgyűléseket. A Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet tagsága is a közelmúltban hagyta jóvá az 19Í10. évi gazdálkodásról készüli mérlege,!, egyúttal értékelte uz V. Ötéves tervben folytatott gazdálkodást. Mit mutatnak a számok? — Az ötéves népgazdasági terv egyebek között a tőkés export jelentős fokozását írta elő az ipari szövetkezetek számára — mondta Jacsó András, a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet elnöke. — A többi gazdálkodó egységhez hasonlóan mi is arra törekedtünk, hogy — alkalmazkodva a nehezebbé vált gazdasági viszonyokhoz és a módosított szabályozókhoz — eleget tegyünk a ránk háruló nagyobb feladatoknak. A gondokkal teli 197(1—77-es éveket követően megindult egy lassú fejlődést, folyamat, amely 1979-től biztonságot adott dolgozóinknak. A tervidőszak utolsó két évében a szövetkezet nyeresége megduplázódott, exportunk, ezen belül a nem rubelelszámolású kivitelünk ugrásszerűen megnőtt. Lehetőségeinkkel összhangban továbbfejlesztettük üzemház,unkát, mintegy 7 és fél millió értékben vásároltunk gépeket, berendezéseket, amelyek hozzásegítettek bennünket növekvő exportfeladataink teljesítéséhez, a minden piacon értékeJó alapról indulnak silhető termékek gyártásának fokozásához. Jelentősnek tartom, hogy a dolgozók jövedelmi viszonyai is számottevően javultak. Az utóbbi öt évben az egy dolgozóra jutó bérszínvonal több mint hétezer forinttal emelkedett, így tavaly már meghaladta a 32 ezer forintot. Az előrelépés magával hozta, hogy a szövetkezet létszáma a hetvenes évek felé stabillá vált, sőt azt is elértük, hogy végzős szakmunkástanulóin« zöme itt maradt üzemünkben, nem kívánkozott el tőlünk. — Miben lehetne összefoglalni az elmúlt év gazdálkodásának lényegét? — kérdeztük az elnöktől. — A fő eélt a tőkés export és a termelés hatékonyságának erőteljesebb növelésében jelöltük meg. Szövetkezetünk tagsága felmérve a feladatok nagyságát, nagy kedvvel látott az 1980. évi terv valóra- váltásához. Az ehhez szükséges feltételeket, így mindenekelőtt a kapacitással arányban álló megrendelést és az anyagellátást, már az év elején biztosítottuk. — Tőkés exportunk, amely 1980-ban csaknem teljes egészében bérmunkából állt, 13 és fél millió forintnak felelt meg. Alapjában véve lényeges gazdasági mutatónk a várakozásnak megfelelően alakult. A 6,4 millió forintot meghaladó nyereségünk 83 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Pénzügyi helyzetünk stabil, fizetési kötelezettségeinket mindig időben és hiánytalanul teljesítettük. — Az idei év minden bizonnyal nagyobb feladatok elé állítja a szövetkezet tagságát. Milyenek az ez évi kilátások? — A verseny fokozódására számíthatunk mind a termelés, mind az értékesítés területén. Ez pedig arra kötelezi bennünket, hogy növeljük munkánk színvonalát. Kivívott pozíciónkat csak oly módon tarthatjuk meg, illetve akkor tuűunk további fejlődést felmutatni, ha minőségben, választékban egyaránt többet nyújtunk, ha rugalmasan alkalmazkodúnk a változó piac igényeihez, ha elfogadható átjön kínáljuk termékeinket mind belföldön, mind pedig az országhatáron túl. Korántsem azt akarom ezzel mondani, hogy eddig rosszul dolgoztunk, hiszen a nálunk készült ruházati termékeket szívesen vásároltak a nyugati, köztük amerikai, holland, osztrák cégek. Látni kell azonban, hogy a minőség és a versenyképesség ma olyan alapvető kérdés, amely döntően meghatározza a gazdálkodás eredményességét. S mindkét területen vannak még kiaknázatlan lehetőségeink. — Szövetkezetünk piaci helyzetének javítása érdekében a kevésbé költségigényes megoldásokat helyezzük előtérbe. már 1981-ben is, de a VI. ötéves terv egész ideje alatt. Így, mindenekelőtt a minőséget lényegesen befolyásoló gyártási folyamatok fejlesztését tervezzük a rendelkezésünkre álló erőforrások legcélszerűbb felhasználásával. Nem kisebb feladatunk, a technológiai fegyelem erősítése, a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetőségek kiaknázása, a termelés szervezettségének javítása. — Fő feladatunk továbbra is a nem rubelelszámolású export növelése. A tervidőszak végére szeretnénk elérni az évi 24 millió forint nagyságrendet a tőkés kivitelben, amelyből a saját anyagos export mintegy 6 millió forintot érne. L. L. Hüvényvédögep-szerviz Patakon A jellegzetesen aprófalvas megyék közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, s ebből következően termelő- szövetkezeteinek többsége . sem tartozik a „jómódú” gazdaságok közé. Kedvezőtlen adottságaik miatt keveset tudnak költeni új gépek beszerzésére. a régiek felújítására. Ezért vált szükségessé a Borsodi Gyüniölestermesz- tési Rendszer gesztorságával — egy évvel ezelőtt — egy no vény védőgép-javító társulás létrehozása. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya — éppen a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának hatékonyabbá tétele végett — hathatósan támogatja a társulás működését, amely a Bodrogközi, a Hejőmenti, a Nagymiskolci, a Szikszói Állami Gazdaság és 17 termelőszövetkezet. összefogásává I jött létre. Alapítóként főképp a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságok léptek be a társulásba. Ezért elsőnek egy növényvédőgép-javító bázis építését kezdték meg Sárospatakon. A mintegy 12 millió forint beruházással épülő szerviz munkálatai már előrehaladott állapotban vannak, s minden remény megvan rá, hogy ezen a nyáron a műhelyekkel, megfelelő gépekkel, raktárhelyiségekkel ellátott szerviz megkezdheti működését ‘ A társulás ugyanis legsürgősebb feladatának tekinti — amint Spisák Barna, a gyümölestermesztési rendszer vezetője tájékoztatott bennünket —, hogy műhelyeiben minél hamarább megkezdhesse a rendszer és a társulás laggazdaságai speciális gépeinek szervizét, javítását. Raktáraiban tárolja a szükséges alkatrészeket, amelyeket a tagok igényeinek megfelelően . a bázistól bármikor megkaphatnak majd. Nem kell tehát a tagoknak saját készletet tartaniuk s a-bba pénzt' befektetniük. A szolgáltatásokért, alkatrészekért, különféle anyagokért csak akkor kell fizetniük, amikor azokat a bázistól átvették, s a szerviz szakemberei a gépeket kijavították, az igényelt alkatrészeket beépítettek, az új gépeket pontosan beállították vagy a kiadagolandó műtrágyákat, vegyszereket bemérték. Spisák Barna, a rendszer vezetője elmondotta, hogy terveik szerint később nemcsak növényvédő gépek alkatrészellátását és szervizét biztosítják, hanem ha szabad kapacitásuk mutatkozik, akkor a társulásba nem tartozó gazdaságoknak is végeznek különféle szolgáltatásokat. Az új társulástól — különösen a vasútállomás mellett épülő szerviz működésének közeli megkezdése után — a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek segíté- . sén kívül a gyümölcstelepítési kedv erősödése is várható megyénkben. (h. ,i.) Legeltetés villamos karámmal Évtizedekre, évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak a Bodrogközben az állattartásnak. Napjainkban is azok a mezőgazdasági nagyüzemek érnek el itt megnyugtató termelési eredi ményt, amelyek hosszabb idő óta foglalkoznak korszerű állattenyésztéssel. És a Bodrogköz lápos. gyakran belvizes. mély talaja ma is bőséges lehetőséget kínál az állattartásra. Ehhez természetesen fokozni kell a tömegtakarmány-termesztést és a gyep- gazdálkodást. Sajnos, ez utóbbira nem fordítanak elég gondol a bodrogközi termelőszövetkezetek. A rendelkezésükre álló nagy kiterjedésű gyepterületeket nem hasznosítják kellőképpen, a mütrá- gyázott terület aránya pedig különösen szerény. Szül'^ó- ges azért a nagyüzemi niűvelésre alkalmas gyepterületek fokozottabb műtrágyázása, s ahol öntözési lehetőség van, ennek kihasználása. Ugyancsak kifizetődő a kaszálandó gyepterületek arányának növelése. Jó példával szolgálnak erre a kenézlői. sárospataki, tiszakarádi termelőszövetkezetek. amelyek évek óta foglalkoznak intenzív gyep- gazdálkodással. Igen ‘ magas a Bodrogközben a régimódi szabad legeltetés aránya, ami a tiprás következtében nagy veszteséggel, hozamkieséssel jár. Ennek — az illetékesek szerint — villamos- ka rá m-berendezések felszerelésével lehetne elejéi venni, - a szakaszváltó legeltetési eljárás növelésével csökkenne a szabadlegelletés aránya, értékesebbé válna a bodrogközi gyepgazdálkodás.
