Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-16 / 40. szám

T981. február 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Veszteséges alaptevékenység Abaújvári aranykoronák t Gyanítom — akárcsak a ma idetévedt idegeneket — a hajdani elődeiket, az Aba nemzetség tagjait is a táj szépsége ragadta meg leg­inkább. S talán ez motivál­ta őket abban az elhatározá­sukban is, hogy itt telepü­lést, .mi több, ispánsági szék­helyet alapítsanak. Ha már akkor — közel ezer éve — szóba kerüit volna a termő­helyi adottság, mint a nagy­üzemi mezőgazdaság egyik döntő, már-már determináló ! tényezője, akkor alig hiszem, hogy Abaűjvár község ott l lenne, ahol most található. | A mai utódok gondját csak I letézi: a vidék e századbeli i földbirtokosainak üzleti érde- ! kében állt, hogy a táj föld- ; jének minőségét magas 1 aranykorona értékben álla­píttassák meg. S mivel ma és néhány évig még a hajdan megállapított a ranykorona érték határozza meg a föld minőségét, a termelőszövet - j kezetek termőhelyi adottság szerinti besorolását, bizony az Aranykalász Tsz mai gazdái ráfizetnek az egykori csalás- ■ ra. V. A kimutatás szerint az e vidéki földek minősége át­lagosan l-T',4 aranykorona ér­tékű. Sajnos ez a valóságban nem igaz, így kétszeresen is károsodnak. A valójában jó­val gyengébb földjeiken a gazdálkodás eredményessége is gyengébb, ugyanakkor a magasan megállapított érték miatt elestek a kedvezőtlen adottságú besorolástól, illet­ve az ebből eredő állami tá­mogatástól. Pedig ... Földjeik 50 szá­zaléka erdővel határolt. A vadkár minden évben óriá­si. Pedig... Területeik 60— 05 százaléka erősen lejtős, erodált. Konkrét példa ta­valyról: a sáros, átázott talaj" miatt a kukoricát kézzel kellett letörniük, mivel a kombájnom — áld ugyan e vidéki — nem mert gépével lemenni a lejtőn. Van ugyan kétszázegyné- hány hektár síkvidéki terü­letük a I-Iernád mellett, de ez kétszeresen is öntéstalaj. A Her nád évente kétszer- háromszor önti el, és így ter­melési biztonságról beszélni ezen főidők esetében sem le­hel.. S a természeti adottsá­gokhoz számítsuk hozzá: la­kosságban egyre inkább fo­gyatkozó, központoktól mesz- sze levő, perifériális vidé­ken gazdálkodnak. Mindent összevetve: gazdál­kodásra nem éppen vonzó vidék. Nyilván a szakembe­rek is így gondolkodna^ mert Abaújvári munkahelyül elég kevesen választják. Ma is szükségük volna például növényvédősre, üzemgazdász­ra, számviteli szakemberre, energetikusra. A l'őagronó- musi poszt betöltése talán végre megoldódik. Az elnök, Németh Bertalan — egy éve van itt — mondja: A szak­emberek, amikor állásaján­lattal felkeressük őket, azt kérdezik: hol van az az Aba- újvár? Mikor megmondjuk, hogy hol, legtöbben „hagy­jatok békén” kijelentéssel tárgytalannak tekintik a té­mát. Szóval ilyen tényezők jel­lemzik az abaújvári Arany­kalász Tsz-t, s amikor meg­ítéljük gazdálkodását, ered­ményességét, netalán ered­ménytelenségét, ezeket a té­nyezőket. nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. — Nálunk az alaptevékeny­ség állami támogatás nélkül veszteséges,' következésképp képtelen önmaga továbbfej­lesztésére. A növénytermesz­tés még úgy-ahogy, kijön nullára, viszont az állatte­nyésztés egyértelműen csak visz... A tavalyi esztendőt 2.8 millió veszteséggel zárták. Az okok? Részben már megfo­galmazást nyertek. De továb­bi példaként említhetném, hogy mivel területeik nagyon perjések, a vegyszeres gyom­irtás miatt kénytelenek ku­koricát is termelni, márpe­dig ez köztudottan nem itt produkál nyereséget. Kevés a tárolóterük. Szárítójuk kicsi és elavult. Szállítási távolsá­guk — 13—15 kilométerre van a legközelebbi • vasútál­lomás — tovább növeli az addig sem alacsony ‘költsé­geket. Az állattenyésztésen belül a száz tej- és a száz húshasznú szarvasmarha nem megoldás. Vagy lenne több és egyhasznú, vagy ne len­ne egy sem! Az.állattenyész­tési felügyelőség az előbbit szorgalmazza, ők viszont az utóbbit szeretnék. A szarvas- marha helyett a juhágaza­tot fejlesztenék fel, mond­ván, e tájhoz az adottságon és a költségek oldaláról szá­molva „jobban illik” a bir­ka. Ez egyben már példa a ki­út helybeli keresésére. Mint ahogy az a fatársulás is, amit Gönccel és Telkibányá- val közösen hoztak létre. Ésszerű elképzelés, hiszen csupán nekik 600 hektár er­dejük van. És a kiút másik, egyben talán legfontosabb tényezője itt is a melléküzemág. Fej­lesztésre, beruházásra saját tőkét, elsősorban csak innen remélhetnek. Működik már a Budapesti , Harisnyagyárral közösen egy zoknicsomagoló- juk és javítójuk. Ez 38 asz- szonynak ad munkát. A lét­számot szeretnék hetven— nyolcvan főre felfejleszteni, persze ez nem is olyan egy­szerű. Ahogy hiányzott évek­kel ezelőtt az ipari üzem e tájról, lassan úgy hiányzanak a munkaképes dolgozók. Ta­valy újra hozzákezdtek a kútgyűrük, csőátereszek gyár­tásához is. A jövőben ezt a kis üzemeoskét, az igények­nek megfelelően ugyancsak szeretnék tovább bővíteni, tovább fejleszteni. S elkép­zelhető, hogy belefognak még másba is. Mindezekből per­sze az tűnik ki, a mellék­üzemág itt, Abaújváron ma még inkább .csak lehetőség. Lehetőség arra, hogy kom­penzálni tudják az alaptevé­kenységben mindmáig je­lentkező veszteségeket, s ta­lán lehetőség arra is, hogy hozzájáruljon az alaptevé­kenység — igaz nem látvá­nyos — fejlesztéséhez. Át­vitt értelemben azt is mond­hatnám, hozzájárulhat az aranykorona értékének ténv- leges növeléséhez. Mert itt arra1 nagy szükség volna. Hajdú Imre Brigádvezetők tanácskozása a MEZÖGÉP-nél w\ eredmények T A seoeiálista brigádok ve­zetői tanácskoztak á Miskolci MEZÖGEP Vállalatnál, ahol értékelték a szocialista mun­kaverseny múlt évi eredmé­nyeit, s a tanácskozás elé ter­jesztették jóváhagyásra a fel­sőbb kitüntetésekre vonatko­zó javaslatot. A jelenlevők egyetértettek az előterjesztés­sel, majd megszavazták: a rokkantak megsegítésére már­cius 21-én kommunista mű­szakot szerveznek a gyáruk­ban. Végezetül a, brigádveze­tők megvitatták és elfogad­ták az ez évre szóló munka- verseny-vállalásokat. Nehéz, de a lehetőségekhez képest sikeres év volt 1 í)<10 a vállalat számára — mondotta beszámolójában Prákai Zol­tán gazdasági igazgatóhelyet­tes. Az I. fél évben rendelés- hiány miatt nem használhat­ták ki a teljes kapacitást, oly­kor az anyagellátásban is mu­tatkoztak zavarok. Ezek elle­nére az éves árbevétel csali- nem elérte a 921 millió fo­rintot, s az anyagmentes ter­melés 17 százalékkal volt kedvezőbb a tervezettnél. A termékszerkezet tovább kor­szerűsödött. s a hatékonyabb gazdálkodást segítette az *®ya,g- és energiatakarékos­ság,. az újitómoagalom fejlő­dése, továbbá a korszerű, nagy termelékenységű gépek üzembe helyezése. A vállalat végeredményben a vártnál jóval nagyobb, 60 millió fo­rint nyereséggel zárta az l!)ö()-a,s esztendőt. Ennek és az előző évnek a gazdálkodá­sa alapján a MEZŐGÉP meg­pályázta a Kongresszusi Ok­levelet. Az idei feladatok még na­gyobbak — folytatta a gaz­dasági igazgatóhelyettes —, a feltételek azonban lényegé­ben adottak. Mint azt a mun- kaverseny-vállalások is mu­tálják, a vállalat több mint 7 százalékkal akarja növelni ez évi termelését az előző esz­tendőhöz képest, illetve az anyagmentes termelési érték csaknem !) százalékos fokozá­sát tűzték célul. A dollárel­számolásé exportban több mint 16, a rubelelszámolású kivitelben közel 60 százalékos növekedésre számítanak. A magasra állított mérce azon­ban csak .akkor teljesíthető, 'ha javul a minőség, erősödik a technológiai fegyelem. Ü.i keresett termékek gyártásá­nak megkezdésére is .szükség van, ami feltételezi a gyárt­mányfejlesztést. A tennivalók végrehajtásában fctőcskérdés az üzem- és munkaszervezés, ezen a téren még mindig na­gyok a lehetőségek. A szocialista munkaverseny helyzetét Ördögh József, a vállalat személyzeti és szo­ciálpolitikai osztályának ve­zetője értékelte. Mint mon­dotta, az elmúlt évben 103 szocialista brigád kötött szer­ződést, s 100 kollektíva ért el valamilyen kitüntetést, illet­ve kapta meg az ezzel járó csaknem 571 ezer forint jutal­mat. A Legjobb Gyáregység címet a felsözsolcai érdemel­te ki, megelőzve a mezőkö­vesdi és a mezőcsáti gyáregy­séget. Bejelentette: a vállalat megpályázta a Kiváló Válla­lat címet, s több brigádot ma­gasabb kitüntetésre is felter­jesztettek. Az ez évi munkaverseny- vállalásokat Szolga József szakszervezeti titkár ismer­tette. A kollektívák vezetői egyetértettek a tervszámúk­kal. A közeljövőben ezek fi­gyelem bevételével ' készülnek majd el a felajánlások, ki-ki a maga területén igyekszik munkájával hozzájárulni a feladatok végrehajtásához. K,. U n A lyukói síénbónyósrok, akik ar idén legalább 1 160 000 tonna sienet akarnak termel­ni, jelentős tervtúlteljesitéssel tárták januárt. A munkasiker­ben nagy része van a P-7-es frontnak, ahol Tóth Barnabás maróhenger-gépkezelö is dol­gozik. Fotó: Temesi László Négy szűk esztendő után 5 telirals ásó éií liilmszIúM (Folytatás az 1. oldalról) az ellető, borjúnevelő hiá­nya, a takarmányelökészités nem megfelelő volta. Erő­feszítéseiknek azonban itt sem maradt el az ered­ménye. Sikerült 21 száza­lékkal több tejet értékesí­teni, s a termelési értéküket 1979-hez viszonyítva meg­duplázniuk. Bár még min­dig veszteséges az ágazat, ez a veszteség azonban tavaly már minimálisra csökkent. Az elkövetkezendő időszak egyik kiemelt feladata lesz ebben' az ágazatban az ott dolgozók megtartása. A nagy­mérvű fluktuáció, mely eddig jellemző volt, ugyanis gátol­ja a további előrelépést. Az elnöki beszámoló reá­lisan tárta fel a gépüzemel­tetés helyzetét is. 1980 ele­jén egy teljesen leromlott gépparkkal rendelkeztek, gé­peiknek 80 százaléka bizo­nyult üzemképtelennek^ Az új vezetőség ennél az jága- zatnál is következetes és,szi­gorú volt Fegyelmi eljárások miatt ugyan csökkent az ott dolgozók létszáma, vtaaoot üzemanyag- és energiakölt­ségekben félmi lliő, alkatrész­éé segédanyagköltségekben hétszázezer forintot sikerült megtakarítaniuk, mégpedig úgy, hogy gépeik üzem- biztonsága és állaga az előző évit messze meghalad­ta. A melléküzemágaik , kö­zűi a kavicsbányászat — a beruházások csökkenése mi­att — gondokkal küzdött, vi­szont a nők részére sikerült beindítani csavarkiszerelő részleget, összességében a melléküzemágak a 2,4 millió forint nyereségük leél jelen­tősen hozzájárultak a szö­vetkezet eredmény«; gazdál­kodásához, a 2,7 millió fo­rintos szövetkezeti eredmény­hez. Ez a nyereseg — figye­lembe véve a korábbi évek eredménytelenségét és a ta­valyi nem éppen kedvező esztendőt — itt, Hejőkereszt- úrban szép munkasikernek számit, Az idei év terveinek ugyan­csak részletes ismertetése során az elnök elsősorban a minőségi munkavégzést, a költségkímélő gazdálkodást hangsúlyozta leginkább. Va­lóban, további előrelépésük­nek ez a járható útja: a minden területen jobban vég­zett munka, a kezdeménye­zőkészség, az egészséges koc­kázatvállalás. Az elnöki beszámolót hoz­zászólások követték. Ennek soráli szót kért Grósz Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára is, aki először a megyei párt- és állami ve­zetés jókívánságait tolmá­csolta e kis közösségnek a tavalyi esztendő eredményes munkájáért. Mint hangsú­lyozta: a megyei vezetés nagy figyelmet fordít arra, hogy itt, Hejőkeresztúron is megszilárduljon a gazdálko­dás rendje, fegyelme, hiszen nem mindegy, miként, mi­lyen körülmények között, él. dolgozik az e termelőszövet­kezetbe tömörült községek lakossága. Az elmúlt évek során mély hullámvölgy jel­lemezte az itt. folyó gazdál­kodást, ezért a tavalyi ered mények különösen örvende­tesek, hiszen lezárva egy nem kívánt szakaszt, remélhetőleg egy új, felfelé ívelő időszak kezdetét jelentik. Hogy mi­nek tudható be ez a válto­zás? A megyei vezetés első­sorban a nagyobb rendben, a megszilárdított munkafegye­lemben, a jobb üzemi szer­vezésben, a bátrabb kezde­ményezőkészségben, valamint a vezetés színvonalában be­következett változásokban látja a kedvező fordulat "mozgató rugóit. Végre nem­csak mennyiségben gondol­kodnak, hanem figyelembe veszik a világ- és ' népgazda­ság. változó követelményeit, s rugalmasan ehhez próbálták, próbálják alakítani termelé­si szerkezetüket. Az ered­mények már egy esztendő után is jelentkeztek. Termé­szetesen túlzott örömre, el- bizakodásra nincs ok, nyil­Wagyobb arányú termék­szerkezet-váltásra került sor ebben az évben a Cse­pel Müvek sárospataki gyár­egységében. Az előző évek­ben a termelés túlnyomó ré­szét a kerékpárszerelés ad­ta, kisebbik hányadát a kon­fekcióipari gépek és külön­böző alkatrészek gyártása. Ebből az elmúlt évben 375 millió forint értéket állítot­tak elő. A kerékpá r prog ram ettől az évtől kezdve megszűnt Sárospatakon. A kerékpár­export ugyanis újabban nem gazdaságos a Csepel Müvek számára. Az olaj árának ro­hamos emelkedése miatt a tőkésországokban ismét di­vatba jött ugyan a kerék­pár, de ez magával hozta a nyugati kerékpárgyártás min­den eddiginél nagyobb nö­vekedését is, amivel mi a tőkéspiacokon nem vagyunk versenyképesek. Ezért 1981 - töl kezdve nálunk csak annyi kerékpárt gyártanak, ameny- nyi a hazai igények kielé­gítéséhez szükséges. Ezzel pe­dig maga az anyaüzem fog­lalkozik, s így Sárospatakon meg kellett szüntetni a ke- í'ékpárszerelést. Az elmúlt években az álta­lános fogyasztási szövetkeze­tek maximálisan igyekeztek segíteni a- kistermelőket. Ta­valy 350 millió forint érté­kű vetőmagot, 400 millió fo­rint. értékű műtrágyát, több mint 200 millió forintért pé­tiig szerárut adtak el a kis termelőknek. A kapcsolat túlnő az adásvételen. Nagy gondot fordítanak a mező- gazdasági szakcsoportok ki­építésére. Az adatok szerint 2600 szakcsoport; működik az ván ezt tudják az itt dolgert zók valamennyien. Adósság, teendő, feladat akad, s lesz bőven a jövőben is. A múlt­ból mindenesetre le kell von­ni a tanulságokat a jövő szá­mára. A megfiatalított szak­vezetés akárcsak tavaly, ee évben is járjon elöl a kez­deményezések, az újat, a job­bat akarás terén, a tagság pedig támogassa őket szóval és tettekkel. — A tavaly megtett út immár lehetőségeket biztosit, de ugyanakkor kötelezettsé­geket is jelent — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, aid beszéde végén eredményes gazdálkodást, sok: sikert kívánt az idei eszten­dőre a Hejőmenti Termelő-; szövetkezet kollektíváiának. (hajdú) Ehelyett az eddiginél na­gyobb mértékben foglalkoz­nak konfekcióipari gépek, el­sősorban nagy teljesítményű ipari vasalógépek előállítá­sával. A VI. ötéves tervidő­szakban ez lesz a gyáregység fő terméke, ami kétségkívül nagy feladatot jelent az üzem számára, annál is in­kább, mert termékeikre el­sősorban a szovjet textil­gyáraktól kaptak és kapnak a jövőben is megrendelést. A szovjet igények szinte teljes mértékben lekötik az üzem kapacitását. Minőségi mun­kára, határidőre történő pon­tos és folyamatos szállításra kell a gyáregységnek beren­dezkednie. Ezért dolgozóik­kal szemben az eddiginél is nagyobb szakmai igényessé­get kell támasztania a veze­tőségnek. hogy az üzem a nagyarányú szovjet export­nak eleget tudjon tenni. A késztermékeken kívül a konfekcióipari gépekhez és az anyaüzemben előállított kerékpárokhoz nagy meny- nyiségű alkatrész, pótallcat- rész gyártásával is foglal­koznak a Csepel Müvek sá- raspai a ki gy á regységében. H . J, országban. NyútLenyésztéssel több mint 300 szakcsoport foglalkozik, kerthasznosítás­sal 450 és ugyanennyi jegyez­te el magát a méhés »kedés­sel. Legtöbben a sertéste­nyésztéssel foglalkoznak,’ mintegy 62 ezren. Az elmúlt 5 évben a közös vagyon megkétszereződött a csopoo lókban és eléri a 230 mil­lió forintot. Az árutermelés is megkétszereződött, külö­nösen növekedett zöldségből és gyümölcsből. Ipari vasalégépek Sárospatakról - exportra 2600 szakcsoport Segítik a kistermelőkéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom