Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-16 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. februór 17., kedd ( A képernyő előtt Vasárnap délelőtt altkor kapcsoltam be a készülékét, amikoi a Zsakbama.cska adás orosz nyelvi vetélkedőjén a népszerű Szergej Kuperov a csinos zsákokba rejtett dijakat adta át a győztes gyerekcsapatoknak, aztán a vidám ^gyerekek eltűntek es Mesejáték nagyobb gyerekeknek” alcímmel megjelent a Maskarák — írta Horgas Béla, rendezte Sándor Pál —, hogy ismert mesék birodalmába kalauzoljon el egy olyan keret- játékkal, amelyben a Táncosnő, meg a Bohóc szelíd erőszakkal magával viszi a mogorva, csupa pókhálóvilágban élő Ki-, ralyt, hogy hárman valamit változtassanak a mesehősök életén, annak fordulatain. (A felvételek idején Sándor Pál a megyénkben, az aggteleki parlangban akarta a filmet forgatni, de végül is — tudomásunk szerint — a film nem itt készült el.) Hófehérke, az Öz bádogembere és madárijesztője, meg más ismerős figurák sorjáznak a mesében, eljutunk a pokolba is, hiszen a meseben semmi sem lehetetlen, s a három tiszta szándékú utas, a Táncosnő, a Bohóc es a Iáirály, ha végérvényesen nem is változtathatja meg a már-már örökéletúnek tartható meséket, az egyes hősök sorsán valami kis „igazítás” mégis törterat, s közben a nagyobb gyerekek — meg "bizonyára a felnőttek közül is nem kevesell — remekül szórakoztak. A délutáni adás is olyan műsorral indult, amelyet gyermek-, vagy ifjúsági műsornak vélhetnénk, bár ezt nem jelezlek: Tamási Áron ördögölő Józsiás című művére épült Boró János játéka, a Sík Ferenc rendezte Lámsza király szivarvány.trszá- ga. A 43 perces műsorból az első húszban igen gyenge folklór- bem utalókat láttunk Tyll Attila és Szerencsi Éva jövés-mene- ,sevel, majd a továbbiakban igen felszínesen kezelt rendezésben bomlott ki a népi ihletésű történet. Akár fiataloknak, akar felnőtteknek szánták, több gondosságot, fegyelmet kívánt volna, hogy méltó legyen a rendezőhöz és ne tűnjék „nagyvonalúságával” a nézőt lebecsülő produkciónak. A Vasárnap délutánná változott — korábban Vasárnap délelőtt — kétórás magazinból most hiányzott a vetélkedő, hiányzott a magvasabb műsorszám, mint például régebben a lakáscsere-börze megteremtése volt. Megmaradt a több helyszínes keret, a sokfele szórakoztatásra, szinességre törekvés. így kerülhetett egymás mellé a rnesterszakácsok, a kaszkadőrök, végzős művészeti főiskolások — Palántapódium —, a 25 éves Nádas Gábor zenei együttes, egy itt tanuló japán egyetemista, a Gellért mixemöje bemutatása, meg Heltai Anaras esevegese amerikai témákról és hét ikerpár vetélkedő játéka —, igencsak hullámzó színvonallal. Nehéz lenne azt állítani, hogy ez a műsor fejlődik, pedig hajdan, Vitray vezetésével délelőtt is a képernyő elé bilincselt. De hol van most benne olyan téma, mint például az Esztramos hegy tájvédelme és kőbányászata körüli vita volt!? Leket, egy kérdéssel több? — kérdezi rendületlenül Egri János. A műsor — jellegéből adódóan — egyenetlen, a játékosok véletlenszerű kiválasztásától nagyrészt függ a színvonal, de olykor, több műsor számbavétele után nem lenne oktalan a játék mechanizmusán valami kicsit változtatni. A Vasárnapi muzsika szórakoztató műsor. Talán nem ártott volna jellegének, ha utólag elmondják: a karmester, Gyulai Gaál Ferenc a felvétel és az adás között elhunyt. Nem mindenki tudhatta. A Hét változatlanul újszerű minden vasárnap. Az a tény, hogy maga a főszerkesztő vezeti mindig a műsort, több biztonságérzetet ad a nézőnek is. Most is jók voltak az arányok a küi- és belpolitikai témák között, s különösen jó volt, hogy a magyar filmgyártás anyagi vonatkozásainak megvilágításával kimondatlanul is reflektált egy sor, napjainkban felszínen levő kérdésre és mendemondára. A tenger meggyilkolása című francia tévéfilm a környezetet fenyegető veszedelmet és a maffiával összefonódott tőkés embertelenséget mutatta be művészi vádiratban, izgalmasan, érdekesen. Méltó, emlékezetes és szép lezárása volt a napnak Bárányt Terene költő« estje. A szülőfaluban, Pilisen tartott író—olvasó találkozó minden erőszakoltságtól mentes keretet biztosított mz oídottságra, otthonosságra, hogy a képernyőről más műsorokból is jól ismert kitűnő költő legalább nagy vonásokban Beátérulkozaék, és ars poeticájából e formában is megválthasson. ' Pól Gyula festménye néni Folytatja a nagy filmművészek életművét bemutató sorozatát a televízió: Korda Sánckor alkotásaival március 1 -tői' vasárnap délutánonként ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A' Túrkevén született művész ’fiatalon, haladó szellemű új.vágíróként szerzett nevet magának; filmkritikusként kezdte pályafutását. Filmrendezőként a tízes években tűnt fel. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. Emiatt később el kellett hagyma Magyarországot. A húszas évektől Németországban, Hollywoodban, Párizsban, majd Londonban dolgozott és számos filmvállalat- alapítása, felvirágoztatása fűződik nevéhez. Sok irodalmi művet vitt filmvászonra, többek között Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője, Jókai Mór Az aranyember című regényét. Az angol filmipar markáns alakjaként számon tartott Korda Sándor — mint producer — nagy gondot fordított filmjei pompázatos kiállítására, s elsősorban a kosztümös műfajt kedvelte. E filmjei közül elsőként az 1933-ban forgatott VIII. Henrik magánélete címűt tűzi műsorára a televízió. Az ötrészes sorozat további adásaiban képernyőre kerül az 1936-ban készült Rembrandt, az 1941-es „születésű” Lady Hamilton és Az eszményi férj, amely utolsó önálló rendezésében, Oscar Wiide színművéből 1947-ben készült. Bemutatja a televízió A bagdadi tolvaj című, Michael Powell rendezte/ filmet is, amelynek a producere volt Korda Sándor. Csend«» frtrrsári estén beszélgetünk az i parv áros egyik üzemi ifjúsági klubjában. A helyiség hangulatos, a részvevők száma elég kevés, de — mint utóbb kiderül — azok sem ismerik mind egymást. Nemrégen ért véget egy korábbi, éppen ötesztendős magyar film vetítése, a kis,-tizenhat milliméteres vetítőt már leszerelték a bárpultról. E filmről és ennek kapcsán néhány, a mai magyar filmművészetet érintő kérdésről beszélünk. A fiatalok ugyanis részt vesznek a KISZ szervezte országos művészeti akcióban, s a beszélgetés ennek szerves tartozéka. Öte választották a filmet és a vendéget. A rövid, mintegy húszpercnyi bevezető után igen élénk a gondolatcsere. A vélemények szélsőségesen megosz- lók. Ami a konkrét film megítélését illeti, ez nem baj. S as sem baj, ha egy-egy Esti klubvita után Ilyen alkalommal a vita vezető már-már teljesem magára marad korábban kifejtett véleményével. Jó, ha egy ifjúsági klub vitáján nem tiszteletköröket írnak te a gondosan fésült felszólalások, jó, ha őszinték a beszélgető- partnerek. Az sem baj, ha valami kis kötekedésíéle is felbukkan. Nem baj mindaddig, amíg a vitatkozó felek közös nyelvet beszélnek, amíg egy azonos alapról fejtik ki gondolataikat, s nem ürügyül használják fel a gondolatcsere lehetőségét a tárgytól idegen témák felvetésére és a közös alapállást már itt-ott bizony nélkülöző állásfoglalások kifejtésére. Nem jó, iha mind erősebben hangot kapnak és kifejezésre jutnak — még. a vita kezdetén másképpen vélekedők újabb megnyilatkozásaiban is, mintegy egymásra licitálva — olyan álláspontok, amelyek a szocialista társadalomban a pozitív hős lé- tezhetését tagadják, amelyek szerint a mindenek előtt a munkájára figyelő fiatal sofőr nem létező, kitalált figura, az egész didaktikus lan történet, agitáció stb. Egy eny- nyire hétköznapi munkásfiatal ügye nem téma, — hangzott -el többek között, s egyébként is ez a vígjáték nem vígjáték. Több helyeslés mellett elhangzott: „engem egy vígjáték ne akarjon meggyőzni, tanítani, ne legyen eszmeisége, mondanivalója, hanem röhögni tudjak rajta”, csinálnának inkább filmet ezzel és azzal, s felsorol néhány kabarészínészt.. A filmről hát leszedték a szenteltvizet, s vele együtt a hazai újabb, szocialista töltetű filmtörekvésekről is. Ez volt a hosszúra nyúlt beszélgetés egyik legjellemzőbb motívuma. Késő este zárult gondolat- cserénk. Nem fejeztük be, nem összegeztük, egyszerűen belefáradtunk, abbahagytuk. Ismét feljegyzendő: a filmet, az öt éve játszott és a jelenvoltak többsége által nem először látott filmet ők választották vitatémának. Az úton hazafelé menet gondolkodva és azóta sem tudtam rájönni: ha ennyire egyértelműen elítélik ezt a művet, vajon a KISZ akciója keretében ajánlott százhat film közül miéit pont ezt választották? (bm> Szakmunkásképzés Mezőkövesden 0 feltéttk kinÉik, de az akarat, az egy Nefe volt nagy dolog „lelépni” a mezőkövesdi asztalosok tanműhelyét. Mindösz- sze hatszor nyolc méter, s ha valaki egy- picit magasabbra nőtt, ujjhegyével már eléri a plafont. Varga Mátyás tizenöt gyei eke — ö a tanműhely vezetője — dobozokat készít, ezekkel cserélik majd ki az üzemben a régi egészségügyi ládákat. Űj anyagot vesznek — mondja —, nem szeretné, ha rosszul gyakorolnák be, így azután nem tail velünk. A tanműhelyben viszont nehéz beszélgetni, minden talpalatnyi hely foglalt. Már nem sokáig, mondja Persze László, a szövetkezet műszaki vezetője... Alapozzák már az új tanműhelyt. Hat éve egyfolytában pályázták a szakmunkásképzési alapot. utoljára már közösen az építőipari szövetkezetiekkel és a városgazdálkodási vállalattal, most végre megkapták. Igaz, végül is csak asztalos szakmára. Az alapozáson már túl vannak, az új telephelyen építik fel, ahová majd kiköltöznek. Milyen lesz? Huszonháromszor tizenöt méter . . . Szabadkézi és gépműhellyel, öltözővel, mosdóval. A szociális létesítmények a majdan kiköltöző sajat üzemnek is szolgálnak. Szolgálhatnak .. . Mert úgy tartják, már ez a mostani kis helyiség is több, mint a szétszórtság, de a korszerű tanulóképzéshez többre van szükség ... Lépnek hát a feltételekben. és nemcsak magukra gondolnak. OH, az új helyen a környékbeli szövetkezetek, üzemek hasonló gondján is enyhíteni tudnak majd. Mert a szakma utánpótlása gondokkal küzd. Az öreg, mindent tudó asztalosok lassan leteszik a szerszámot. Nekik pedig fiatalokban is mindent tudókra van szükségük.. Hát ezért gyűjtik a régi szerszámokat is ... Szakmunkásképzés ügyében jártunk Mezőkövesden. Az iskola maga — a miskolci 101 - es kihelyezett iskolája — kicsi. Viszont a városban és a környéken ma már elsősorban a szakmunkás-utánpótlásra' van szükség. Mezőkövesd Isik osságának 60' százaléka az iparból, ipari jellegű termelésből él. Kilencféle szakmát oktatnak. (Nagy sérelmük — jogosan —, hogy a pályaválasztási tájékoztató füzet mindössze ötöt sorol fel, s ez akkor is megbolygatja a sorokat, ha egyébként gondosan ápolt iskolai kapcsolataik vannak, s helyileg korrigálták a hibát.) S a környéken tíz olyan üzem. vállalat van, amellyel kapcsolatban állnak. A tízből kilencben egyébként van már tanműhely. S ez náluk nagyon fontos. A gyakorlati képzésnek csak itt van színtere. Molnár József iskolavezetővel nem véletlenül beszélgettünk • éppen a tanműhelyekről. Egyikbe-niásikba — nyakunkba véve a várost — be is kukkantottunk. Mert az igaz, hogy nem mindegyik tanműhely olyan, mint a Kismotor- és 'Gépgyáré, ahol — idézem Dorogi István személyzeti vezetőt —' „még a Csonka János-féle gyárból megvannak a képzés hagyományai.” Színién a szak1- munkásképzési alap segítségével hozták létre évekkel ezelőtt a tanműhelyt, az ejsö üzemi épületben. Most hatvanegy tanulójuk van. Igaz, memen tóként őriznek egy légi, Csonka-féle piarógépet, de a tanulók mégsem ilyeneken tanulnak. Amikor kezdték — mondta a személyzeti vezető, és megerősítette ezt Kovács Gáspár tanműhelyvezelö is —, a huszonhárom gépből majd mindegyik „0”-ra leírt . volt. A mostani géppark „átlag- életkora” viszont 3—4 esztendő. Néhány hete szereltek be öt vadonatúj esztergagépet... — Nézze — mondták mindannyian — szakmunkásokat képezni csak kifogástalan, jó gépeken lehet. A jó szakmunkás azután már köny- nvebben tud dolgozni roez- szabb gépen is. Mert. a gép paramétereit már ellensúlyozhatja a szakmai képesség, a tudás ... Különben nemcsak ők. A* iskola vezetőjével beszélgetve a többiek is sorra kerültek. Ahol már régóta jók a feltételek, s ahol rövidesen azzá válnak. A mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezetben rövidesen elkészül az űj szerelőcsarnok — megoldódik az autószerelők alapképzése. Az építőipari szövetkezetben is keresik a megoldást. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban pedig 82-re készülnek el a tanulóműhellyeJ- Az EMÁSZ-nál a tanműhely berendezését újítják fel. Ez már egy régi műhely. Jó ha- nyományokkal ... Szóval — mondta Molnár József, az iskola vezetője r—, a partnerüzemek lehetőségei ugyan eltérőek, de a segíteni akarás; az egy. Jól értelmezett saját és helyi érdek is ezt diktálja. S ami nem mellékes! aZ anyaiskolától megkapják azt a segítséget, hogy egyre inkább önállóbban dönthetnek. Csulorás Annamária Irodalmi esték A Mezőkövesdi'városi és járási Könyvtár évek óta visz- szatérően megrendezi a téli irodalmi estéket. E sorozat keretében találkoztak tegnap, hétfőn este a szentistváni könyvbarátok a Matyóföid szerkesztőivel, a helyi művelődési otthonban. Ma. kedden este a bogácsi olvasókör tagjai Bajor Nagy Ernő újságírót látják vendégül. A találkozókhoz kapcsolódva a könyvtár bemutatja az írók, szerkesztők munkásságát — kiállítás keretében —, s a mai bogácsi irodalmi esten tombola is lesz az „író- szemmel” című riportkötet példányaiból. A. legközelebbi Irodalmi es- tet. Ivíezőnagymihályban rendezik meg február 23-án. A RAFAFÉM Szövetkezet vállalja Ée műszaki aumíalkatré f |f / t a kívánt (hő- és olajálló, saválló stb.) minőségben ' Cím: Rakamaz, Vörös Hadsereg u. 6. Telefon: 19.
