Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 36. szám

ÉJSZAK-MAGYARORSZAG 2 február t2, cdUStUHt Nyugat-Berlin Á „szigetváros"gondjai Nyugat-Berlin elhelyez­kedése egyedülálló. Az egy­kori német fővárosnak ez a fele az NDK földrajzi közepén fekszik. A három nyugati — az amerikai, az angol és a francia, gya­korlatilag még mindig meg­szálló — hatalom, vala­mint a városi vezetőség és az NSZK hibájából mégis elszigetelten él közvetlen környezetétől. S szinte min­den szál az NSZK-hoz kap­csolja. Egy évtizeddel ez­előtt a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Anglia megállapodást kö­tött. Elfogadták, hogy Nyu­gat-Berlin több — gazda­sági, jogi és más — vonat­kozásban összekapcsolód­hat az NSZK-val, de nem része annak. Ennek elle­nére Bonn jószerivel az NSZK tizenegyedik tarto­mányaként kezeli a várost. Ez a szoros kapcsolat adja Nyugat-Berlin mostani problémáinak hátterét. Nyugat-Berlint a helyi parlament által választott szenátus kormányozza, élén a főpolgármesterrel. A pártösszetétel erősen ha­sonlít a bonnihoz. A par­lamentben három irányzat képviselteti magát, a Ke­reszténydemokrata Unió, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szabaddemokra­ta Párt. A legutóbbi vá­lasztáson a kereszténypár­tiak kapták a legtöbb sza­vazatot, de a másik kettő együtt erősebbnek bizo­nyult, s folytatta a közös kormányzást. Nemrég azon-: ban a főpolgármesternek és néhány szenátornak le kel - lett mondania. Bukásuknak •több oka volt. Sok bajt okoztak és okoznak a más nagyvárosokban sem isme­retlen gondok: a lakás­Nyugat-Berlin új főpolgármestere, Hans Jochen Vogel spekuláció, valamint a Nyugaton egyre több fe­szültséget teremtő vendég­munkás-probléma. Vannak azonban nyugat-berlini sa­játosságok is. A város gaz­dasági életét az NSZK hat­hatósan támogatja, adó- kedvezményekkel és más előnyökkel csábítva a vál­lalatokat. A politikusokba vetett 'bizalmat azonban megingatták a szenátoro­kat is érintő gyakori pénz­ügyi botrányok. Most is ilyesfajta bonyodalom kö­vetkeztében kellett távoz­nia a főpolgármesternek — bár személy szerint nem1 keveredett bele az ügybe. Nyugat-Berlinben tehát „kormányválság” tört ki, s ez Bonnban is nehézséget jelentett. A közbizalom megingása miatt ugyanis a szociáldemokraták és a ve­lük szövetkezett kis libe­rálisok helyzete meginog­hat, elveszíthetik a hatal­mat, s esetleg át kell ad- niok helyüket a jobboldal­nak. Tekintve- viszont, hogy Bonnban is a szociálde­mokrata—szabaddemokra­ta koalíció kormányoz, a nyugat-berlini pártkettös esetleges felbomlása hatás­sal lehet a bonni együtt­működésre. Ezért küldték azonnal rendcsinálóként ■ a városba Willy Brandlot, majd a bukott főpolgár­mester helyére az NSZK eddigi igazságügy-miniszte­rét, Hans Jochen Vögelt. Az előrehozott választást május 10-re tűzték ki. A kampány voltaképpen már meg is kezdődött. A vá­lasztásig a szociáldemokra­ták igyekeznek rendezni so­raikat, hogy el he veszít­sék a háború befejezése óta szilárdan tartott fellegvá­rukat. T. I. Napirenden Á népfront idei feladatai Ülést tartott a HNF megyei elnöksége Tegnap tartott a Miskolcon ülést Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zeijiplén me­gyei Bizottságának elnöksé­ge. Az ülésen megtárgyalták a mozgalom idei feladatait, melyek nagyrészt már meg­fogalmazást nyertek a HNF elmúlt évben megtartott me­gyei küldöttértekezletén is. Az elnökség munkamódsze­réről Deme László, a HNF megyei elnöke, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára tartott előadást. Elő­adásában kitért arra, hogy az elnökség tevékenysége jó­részt abban mérhető le, mi­ként tudja segíteni a HNF megyei bizottságát munkájá­nak elvégzésében. Emlékez­tette az elnökséget: az MSZMP XII. kongresszusa a népfront feladataként jelölte meg, hogy' vállaljon részt a város- és községpolitikai ter­vek, a települések életét érintő kérdések megvitatásá­ban, a feladatok végrehajtá­sában. Javasolta a HNF me­gyei elnöke, hogy az 1981- es évre szóló munkatervet és üléstervet úgy állítsák ösz- sze, hogy abban a legfonto­sabb társadalompolitikai kér­dések, aktuális tennivalók mind helyet kapjanak. Amriskó Gusztáv, a nép­front megyei titkára ezután beszámolt arról, hogy meg­tartották alakuló ülésüket és egyúttal megkezdték munka- , A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel alkalmaz: vasszerkezeti lakatos, szerszámlakatos, hegesztő, festő szakmunkásokat és betanított munkásokat a központba és harsányi telephelyére. Női munkaerőt betanított munkára a Márta-bányai telephelyre. JELENTKEZNI LEHET Miskolc, Partizán e. 7. sx. alatt a munkaügyi csoportnál. jukat a megyei elnökség mellett mü. ő társadalmi munkabizottságié. Az ülésen előterjesztették a megyei bizottság és az el­nökség üléstervét, gmelyik több olyan témakör napi­rendre tűzését tartalmazza, melyek a megye lakosságá­nak életkörülményeivel, a szolgáltatások, a település­fejlesztés legfontosabb kér­déseivel foglalkoznak. Az elhökség az ülésterve­ket módosításokkal elfogad­ta, majd ezt követően „A népfront feladatai a gazda­ságpolitikai célkitűzések meg­valósításában” címmel Mol­nár Józsefnek, a gazdaság- politikai munkabizottság el­nökének előterjesztését vi­tatták meg. Ezután a béke és barátsági munkabizottság ajánlása került az elnökség elé. Magyar felszólalás Madridban A madridi találkozó szerda délután tartott teljes ülésén befejeződött a még a kará­csonyi szünet előtt beterjesz­tett több, mint nyolcvan ja­vaslat vitája. Az ülésen fel­szólalt dr. Petrán János nagy­követ. a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett a nemzetközi helyzetnek az utóbbi időkben bekövetkezett romlására, hozzáfűzve: az enyhülés megőrizhető, ha a különböző társadalmi rend­szerű államok elmélyítik és kiterjesztik politikai párbe­szédüket. kapcsolataikat. A Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel együtt úgy kí­ván tevékenykedni a madridi találkozón, hogy. az haladást hozzon a helsinki záróokmány valamennyi elvének és aján­lásának megvalósításában. A magyar küldöttség veze­tője kiemelte, hogy hazánk támogatja az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia megtartására előter­jesztett lengyel javaslatot, és azt alapnak tekinti a további tárgyalásokhoz. A megállapo­dás érdekében lehetségesnek tartjuk a jugoszláv és svéd javaslatok egyes realista ele­meinek hasznosítását. Bizo­nyos érintkezési pontok van­nak a francia tervezettel is. A szónok kitért az emberi jogok területén való nemzet­közi együttműködés kérdései­re, hangsúlyozva^ hogy ennek az együttműködésnek nincs semmi köze egyes személyek szocialistaellenes tevékeny­ségének ösztönzéséhez. Rá­mutatott: a szuverén államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek aláássák a nemzet­közi megértést és együttmű­ködést. ellentmondanak az ENSZ alapokmányának és a helsinki záróokmánynak. Pártbizottsági ütés a BVK-kaa Kazincbarcikán tegnap délután ülést tartott a Bor­sodi Vegyikombinát pártbi­zottsága. Az ülésen — ame- .lyen részt vett és felszólalt Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára — sze­mélyi kérdésekben döntöt­tek. Básti János helyett, akit a közelmúltban megválasz­tottak az Ózdi városi-járási Pártbizottság első titkárá­nak, a testület Mérten Já­nost választotta meg a BVK pártbizottsága titkárává. Mérten János eddig a KISZ Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese volt, ezt megelőzően a BVK-ban dol­gozott mint a , PVC—III. KlSZ-védnökségi szervezője, később mint a vállalati párt- bizottság munkatársa. Kikkel kereskedünk Hazánk külkereskedelmé­ben döntő jelentőséggel bír a magyar—szovjet árucsere­forgalom. Évről évre legerő­teljesebben a Szovjetunió­val, legnagyobb partnerünk­kel növekszik kereskedelmi forgalmunk. ' Az elmúlt esz­tendőben 9,3 százalékkal nö­veltük kivitelünket a bará­ti országba, míg a Szovjet­unióból hazánkba érkezett áru értéke 14,6 százalékkal volt több az előző évinél. Különben exporttermékeink 57,8 százalékát szocialista or­szágokba szállítottuk, az im­portáruknak pedig 52,7 szá­zaléka származott a KGST- országokból. A fejlett tőkés országok­ba irányuló teljes magyar export részaránya 1980-ban 32,3 százalék volt, míg az import nagysága meghaladta a 40 százalékot. A fejlett tő­kés országokba irányuló ex­portunkban növekedett Ausztria. - Franciaország, Svájc. Finnország súlya, ez­zel szemben csökkent Anglia szerepe. Importunkban na­gyobb szerepet kapott az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Ausztria. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedett behozatalunk az NSZK-ból, jóllehet a fejlett tőkés országok között az NSZK vezet, a hazánkkal folytatott árucsere-forgalom­ban. ffiíSZCTES az d n kötelezettek (Folytatás az 1. ofdalrőT) Sah Muhammed Doszt afga-i nisztáni külügyminiszterrel; majd — tőle függetlenül — Agha Sahi pakisztáni kül-, ügy m i niszterrel. Az ünnepség előtt — ame­lyen szót. kapott Joszip Vrhovec jugóseláv külügy­miniszter és a PFSZ, vala­mint a SW APÓ képviselője — folytatódott az értekezlet plenáris ülése és tanácskoz­tak a záróokmányt szövege­ző bizottságok. A plénumon megkülönböztetett figyelmet keltett Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter felszólalása. A diplomata visszautasította az indokínai országok együttműködése el­len intézett vádaskodásokat, s leszögezte, hogy vietnami katonai egységek csak ideig­lenesen tartózkodnak Kam­bodzsában. Segítségüket Kambodzsa kérte, védelmi lépésként a külső beavatko­zás, Kína mesterkedései el­len. Megjegyezte, hogy Pe­king valódi szándékairól az indokínai országok ajánlot­ta kölcsönös meg nem tá­madási szerződés elutasítása tanúskodik. . Beszédének további részé-' ben Nguyen Co Thach az el nem kötelezettség tartalmát elemezte. „Nincs semmilyen erkölcsi alapja, hogy mozgalmunk semlegességet tanúsítson a haladó, illetve a haladással szemben álló erők között. Mint el nem kötelezett or­szágoknak, függetleneknek kell lennünk a katonai töm­böktől, de ez nem jelentheti, hogy ne helyezkedjünk szem­be valamely tömbbel, ha a* fenyeget bennünket és ve­szélyezteti függetlenségün­ket. Viszont indokolatlan a szembehelyezkedes azzal > tömbbel, amely támogatja a békéért és függetlenségért vívott harcunkat. Erőnk for­rása nemcsak a mozgalom, egysége, hanem a világ töb­bi békeszerelő és haladó ere-' je is” — mondotta a vietna­mi külügyminiszter. Beszámoló KlSZ-taggyőlés a Miskolci Vízműveknél Illést lartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a KISZ MB és alsóbb szervei, valamint intézmé­nyei 1980. évi gazdálkodású- 1 ról, majd javaslatot tettek a csanyiki ■ KISZ-vezetőképző iskola 1981. évi költségveté­sére. Második napirendként megvitatták a KISZ Borsod megyei Bizottsága beszámo­lójának tervezetét a megyei küldöttgyűlésre, majd ja­vaslatot tettek a küldöttgyű­lés ügyrendjére és tisztség- viselőire. Végül előzetes ál­lásfoglalást hallgattak meg a KISZ járási és városi bizott­ságai testületéinek összetéte­léről. A közelmúltban KISZ be­számoló taggyűlést tartottak a Miskolci Vízműveknél. Ez a taggyűlés azonban fonto­sabb volt a vállalat fiataljai életében, mint az előzőek, hiszen a célja nemcsak az elmúlt év értékelése volt. Mivel a vállalat KISZ-tag- jainak száma 81-re emelke­dett, olyan döntés született, hogy három alapszervezetet és egy irányitó KlSZ-bizott- ságot hoznak létre. A beszámolót Nagy Sán­dor, az alapszervezet titkára tartotta: részletesen tájékoz­tatta a taggyűlést az elmúlt mozgalmi év munkájáról. A KISZ-tagok az elmúlt évben 1278 óra társadalmi munkát végeztek. Legjelentősebb ak­ciójuk a „Tiszta, virágos Miskolcért” mózgalom kere­tében a diósgyőri, strand ke­rítésének megjavítása és a tapolcai csónakázótó medré­nek „kitakarítása” volt. Nőtt a fiatalok igénye, ér­deklődése a sport iránt, a Szolgáltatóipari KlSZ-bizott- ság által szervezett sportna­pon a vállalat fiataljai jól szerepeltek. A tömegsport­ban azonban van még pó­tolnivalójuk. Nem hozta meg gyümöl­csét a vállalati kulturális élet fejlesztéséért " végzett munkájuk. A megoldást még nem találták meg, de kere­sik a kibontakozás útjait. Az újító mozgalom fejlődése azonban minden várakozást felülmúlt: az 1979-es moz­galmi év két újításához ké­pest. tavaly már hét fiatal újítója volt a vállalatnak. Mindez pénzbe, átszámolva annyit jelentett, hogy 80 ezer forint helyett 1 millió 400 ezer forint volt a válla­lati megtakarítás. A múlt évben két ifjúsá­gi vitakör és egy aktivista kör működött a vállalatnál. A témák érdekesek, jók vol­tak, de ennek ellenére a vi­takörökön kevesen vettek részt. Párttaggá nevelő munkájuk eredményes volt, három KISZ-tagot vettek fel a párt soraiba. A víz­művek párt- és szakszerve­zeti szerveivel. gazdasági vezetésével jó a kapcsolatuk. A Szolgáltatóipari KISZ- bizottság nevében Baráth György titkár értékelte a beszámolót, a vállalat KISZ- fiataliainak munkáját. El­mondotta, hogy a fiatalok jó munkájának is eredménye a most megalakuló KISZ-bi- zottság. A választások végén Nagy Sándor mór mint a Miskolci Vízművek KISZ- bizottságának titkára mon­dott köszöneté* ” bizalo­mért. N. A} | i

Next

/
Oldalképek
Tartalom