Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-09 / 34. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 2 / 1 T98t. február TO., kedd I---------------------------------------------------------------­Tíz nap 2500 dollár • WerBell egészen katonásan fest, bár inkább { üzletember Szokványos középosztálybeli amerikai J kúria: tágas épület, hatalmas fák közölt i csillagos sávos amerikai lobogó, Georgia J államban. Gazdája egy pirospozsgás, hat- i vanas ember, Mitchell Livingston WerBell ; ni. • „önadományozással” ezredesi rangot. J szerzett, s georgiai birtokán tíz éve zsol- L____________________________________________ _ d osképző iskolát nyitott: felkészít dzsun­gelharcra, gerillaháborúra, stb. Furcsa egy foglalkozás, ám a cég a hatóságok jóváhagyásával működik, és WerBell nem fizet rá. Különböző tanfolyamokat indít: politikusok, filmsztárok testőreit képezik ki, valamint zsoldosokat, akik a „szabad­ságot védelmezik” Afrikában, a Karib- térségben és Dél-Amerikában. A tanfo­lyam /tíz napig tart, 2500 dollárba kerül. A „tanszerek” közt található helikopter; könnyű- és nehézfegyver, ágyú, mester­séges dzsungel-akadály ... — Azt tanítjuk az embereknek, hogyan kell gyilkolni, késsel, vagy pisztollyal, há­tulról, vagy szemtől szemben. Tanítványa­ink nem fognak szégyent vallani — mond­ja WerBell. Amikor a tanítványok megérkeznek, te­repszínű uniformist és kézifegyvereket kapnak. Az első napon az üldözés és a menekülés a tantárgy. Az oktató megta­nítja, hogyan kell nagy sebességgel' for­dulni, kocsiból menet közben kiugrani, előzni. A második kurzus a lövészet, majd a kézítusa gyakorlása, felderítés, tájéko­zódás következik. Az oktatók professzio­nális gyilkosok, többen vietnami veterá­nok, maga WerBell pedig 1977 óta áll a CIA-vel kapcsolatban. Mellesleg soha nem volt az amerikai hadsereg tényleges tiszt­je. . Zsoldosiskola-igazgatóként ennek el­lenére. ragyogóan bevált. . Saját tervezésű díszes egyenruháján mulathatunk ugyan, de a tanfolyam léte annál szomorúbb: kemény pénzért gyilkolni tanítják itt a kalandor lelkületű jelentkezőket. Sch. F. A professzorok: profi gyilkosok Csípőből csak a cowboyok lőnek, aki találni akar, annak céloznia kell Hz d nem Ételiek értekezlete (Folytatás az 1. oldalrói) Irán és Pakisztán azt sür­gette, hogy a konferen i Afganisztán ürügyén ítélje ei a szovjet magatartást, és egy­ben Irán az afganisztáni kül­döttség kirekesztése mellett is szót emelt. Indira Gandhi hétfői be­szédében felszólította az el nem kötelezett országok Üj- Delhiben ülésező képviselőit arra, hogy a mozgalom régi elvei és célkitűzései alapján fokozzák erőfeszítéseiket egységük megszilárdítására. Gandhi asszony sürgette a résztvevőket, hogy egyönte­tűen fellépve, harcoljanak a gyarmatosítás és fajüldözés megmaradt bástyái ellen. Na­míbia, Dél-Afrika és Palesz­tina szabadságáért küzdő né­pei védelmében, egyben pe­dig saját érdekeikért. Beszédének alaphangját mégis a mozgalom egységé­nek fennmaradásáért érzett aggodalom adta meg. „Meg­osztva sebezhetők vagyunk, egységesen fennmaradhatunk és fenn is tudunk maradni” — hirdette. Ezután azokhoz a tagállamokhoz, közöttük Szingapúrhoz és Pakisztán­hoz fordult, amelyek a több­ség akaratával ellentétes ha­tározati javaslatokat erőltet­nek: „Nem azért vagyunk itt, hogy a szavakkal zsong­lőrködjünk, hanem azért, hogy módot találjunk az el nem kötelezett mozgalom te­kintélyének és hatékonysá­gának megszilárdítására.” Célzott arra, hogy a nyugati propaganda a vitás kérdése­ket lovagolja fneg és való­sággal sugallja ezeket a del­hi tanácskozás küszöbén. A nyilvános megnyitón a diplomaták és újságírók ré­szére' fenntartott karzaton helyet foglalt a törvényes kambodzsai kormány Üj- Delhiben néhány napja mű­ködő nagykövete, Dith Munty. Meghívása ellen Szingapúr és Malaysia hiába tiltakozott. Kambodzsa — mint ezt a résztvevők több­ségének határozata alapján a havannai csúcskonferencia elhatározta — egyelőre nem foglalja el az el nem kötele­zettek mozgalmában neki já­ró helyet. Ajánlat szerződéses A Borsodi Vendéglátóipari Vállalat 1981. április 1-től 1985. március 31-ig terjedő időre átadja a következő üzleteket: 1. 140. sz. III. o. VELENCE étterem és presszó (kerthelyiséggel) ' Özd, Tanácsköztársaság út 2. Vagyonbiztosíték értéke: 120 000 Ft 2. 142. sz. III. o. VÁM étterem és presszó (kerthelyiséggel) Putnok, Szabadság tér 8. Vagyonbiztosíték értéke: 120 000 Ft 3. 193. sz. IV. o. ITALBOLT Ózd, Áchim út 1. (TÜZÉP-telep mellett) Vagyonbiztosíték értéke: 50 000 Ft 4. 203. sz. III. o. HABLEÁNY bisztró, mely szezonálisan működik május 1-től október 30-ig. Arló (a nevezetes tó mellett) Vagyonbiztosíték értéke: 60 000 Ft 5. 33. sz. III. o. ZÖLDAKÁC bisztró Kurityán, Lenin út 2. Vagyonbiztosíték: 50 000 Ft üzemeltetésre 7. 103. sz. IV. o. ITALBOLT Kazincbarcika (Berente) József A. u. T. Vagyonbiztosíték értéke: 50 000 Ft 8. 107. sz. IV. o. ITALBOLT Kazincbarcika, Széchenyi út 108. Vagyonbiztosíték értéke: 30 000 Ft 9. 60. sz. I. o. GYÖNGYVIRÁG kávéház Sátoraljaújhely, Táncsics Mihály út 3. Vagyonbiztosíték értéke: 100 000 Ft 10. 69. sz. III. o. STRAND bisztró Sárospatak, Árpád út 35. Vagyonbiztosíték értéke: 60 000 Ft 11. 91. sz. III. o. BISZTRÓ Szerencs, Lenin út 91. Vagyonbiztosíték értéke: 50 000 Ft 12. 17. sz. IV. o. BISZTRÓ Lehinváros, Lakótelep Vagyonbiztosíték értéke: 50 000 Ft 13 45. sz. II. o. VEGYÉSZ vendéglő (kerthelyiséggel) Sajóbábony, Lakótelep Vagyonbiztosíték értéke: 100 000 Ft 6. 41. sz. III. o. BISZTRÓ Edelény, Borsodi út 42. Vagyonbiztosíték értéke: 90 000 Ft 14. 47. sz. IV. o. ITALBOLT Bükkszentlászló, Fő út 116. Vagyonbiztosíték értéke: 40 000 Ft Versenytárgyalás: 1—4. sorszám alatti üzletek­re 1981. március 16-án 9 óra­kor Özdon, a BÜKK étte­remben (Árpád vezér út 27.), 5—8. sorszám alatti üzletek­re 1981. március 18-án 8 óra­kor Kazincbarcikán, a BÉKE étteremben (Építők útja 35.). 9—11. sorszám alatti üzle­tekre 1981. március 19-én 10 órakor Sátoraljaújhelyen, a ZEMPLÉN Hotel éttermé­ben (Széchenyi út 5—7.), 12—14. sorszám alatti üzle­tekre 1981. március 18-án 14 órakor Miskolcon, a válla­lati központ tanácstermében (Szabadság tér 2.). A versenytárgyaláson azok vehetnek részt, akik pályá­zatukat a tárgyalás napját megelőzően legalább 8 nap­pal írásban vállalatunk cí­mére benyújtják. Vagyonbiztosítékot (óvadé­kot) nem kell adni annak a pályázónak: — aki már legalább 5 éve vállalatunk dolgozója, ez idő alatt nem volt 5000 Ft-ot meghaladó téríten­dő áruhiánya, vagy — aki az átadásra kerülő forgóeszközök 20 százalé­kát megvásárolja. Érdeklődők részére a szer­ződéses üzemeltetéssel kap­csolatos jogszabályok és egyéb tudnivalók ismerteté­se céljából a vállalat már­cius első hetében tanfolya­mot szervez. Bővebb felvilágosítást és to­vábbi tájékoztatást vállala­tunk központjában Bodnár József osztályvezető ad. A pályázók figyelmébe ajánljuk a 38/1980. (IX. 30. Mt és a 14/1980. (IX. 30.; BKM sz. rendeletekben fog­laltakat. BORSODI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Miskolc, Szabadság tér 2. Pf: 173 Magyar—bolgár kapcsolatok 9 hiálság termékeiig évei A történelemtudománynak különálló ágazata a kapcso­latok históriájának kutatása. Több tudományos mű foglal­kozik a magyarok és bolgá­rok találkozásainak évszáza­daival. A történelmi múltú barátság az elmúlt három és f(él évtizedben új alapokra helyeződött; a közös célok, az azonos szövetségi rend­szerhez tartozás új tartalmat adott a két nép kapcsolatá­nak. NÉPI DIPLOMÁCIA Barátságunk fontos állo­másai a magas szintű talál­kozók , a két párt, a két ál­lam vezetői között. Legutóbb 1979 júniusában járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriában. Kádár János vezetésével. Sor került az el­múlt években miniszterelnö­ki, külügyminiszteri megbe­szélésekre, szoros kapcsolat van az MSZMP és Bolgár KP, az ifjúsági és társadal­mi szervezetek között. A testvérmegyék és testvérvá­rosok viszonya valódi népi , diplomácia, a baráti kapcso­latok, a két testvérnép kö­zött egyre mélyülnek. Az elmúlt • években dina­mikusan fejlődött a magyar —bolgár gazdasági együtt­működés. Az V. ötéves terv­ben az árucsere értéke 945 millió rubel volt, évente 15 —20 százalékkal nőtt a köl­csönös szállítások értéke. A következő ötéves tervidő­szakban további 45 százalé­kos emelkedésre lehet szá­mítani. A gazdasági szakem­berek különösen örvendetes­nek tartják azt a tényt, hogy a kölcsönös áruszállítás kb. harminc százalékát — fő­ként gépiDari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. Bulgária gyártja a KGST- országok számára a villa­mos targoncák nagy részét, jelentős eredményeket ért el a bolgár ipar a híradástech­nikai és számítástechnikai iparban. A balkáni szocialis­ta ország mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és köny- nyűiparának számos termé­két ismerik a magyar vásár­lók a hazai boltokból. Ma­gyarország főleg gépeket, fo­A LEMP KB (Folytatás az 1. oldalról) A beszámolók elhangzása után megkezdődött a vita, amelyben a kora esti órákig több. mint tizenöten szólal­tak fel. A szakszervezetekről szóló referátum bevezetőben emlé­keztet arra, hogy a nyár vé­gi megállapodások nyomán minőségileg új helyzet állt elő a szakszervezeti mozga­lomban. Üj szakszervezetek jöttek létre, de az ország helyzete, sajnos, nem javult: néhány hónapja tart már a társadalmi, politikai és gaz­dasági válság, ami hatalmas veszteségeket okoz, nemcsak anyagi értelemben. Megsza­porodtak a sztrájkok, növek­szik a társadalmi . feszültség, az ország érdekeit fenyegető anarchisztikus jelenségek je­lentkeztek. Aktivizálódtak a szocialistkellenes erők, ame­lyek módszeresen fellépnek a szocializmus ellen. Ezeknek az erőknek a magva a „Tár­sadalmi önvédelmi bizottság — KOR” elnevezésű csoport, amely nem titkolja azt a szándékát, hogy szocialista- yellenes orientációjú politikai pártok esetleges létrehozásá­ra, kettős hatalom megte­remtésére törekszik. A referátum ezután kitér • sztrájkok által okozott igen gyasztási cikkeket szállít Bulgáriába. Az együttműkö­dés, fejlettségét jelzik a két ország közös vállalatai. Az Intranszmas az üzemek bel­ső szállításának gépesítésével foglalkozik, az Agromas me­zőgazdasági gépeket gyárt. ÜJABB LEHETŐSÉGEK A gazdasági együttműkö­désben még vannak lehető­ségek a további előrelépésre — mondják a magyar és a bolgár szakemberek. Hasz­nos lenne például, ha vál­lalataink együtt lépnének fel harmadik piacokon, min­denekelőtt a fejlődő' orszá­gokban. A magyar—bolgár kapcso­latok immár hosszú évek óta ki terjednek 's tudományos együttműködésié. Tudósaink között tapasztalatcsere és kooperáció alakult ki, több fontos tudományágban — így a mezőgazdasági kuta­tásban. Ami a kulturális kapcso­latokat illeti, a két nép leg­jobb irodalmárai vállalkoz­tak a műfordítás nem min­dig hálás feladatára. Nagy Lászlót, aki a bolgár nép- költészet legszebb kincseit ültette át magyarra, magas kitüntetésben részesítette a bolgár Államtanács. Az el­hunyt magyar költő tisztele­tére emlékmúzeumot nyit­nak Szmoljánban, Rodope „fővárosában”. A kapcsolatoknak terrri’é- szetesen van „nem hivata­los” formája is — a turis­ták tízezrei látogatják éven­te egymás országát, ismer­kednek a tájjal, a kultúrá­val, s mindenekelőtt az em­berrel. A Magyarországra utazó bolgárok közül sokan keresik fel a Dél-Dunántúl tájait, ahol 1945 tavaszán a 2. bolgár hadsereg harcolt a fasiszták ellen. Sokan szeret­teik sírját látogatják, mások — az egykori katonák — a küzdelmek színterét akarják még egyszer látni. Á harká­nyi katonasírok virágai a harminchat év előtti harcok­ra emlékeztetnék, amikor új fejezet kezdődött a két nép barátságában. M. G. teljes ülése jelentős veszteségekre, ame­lyek már nemcsak Lengyel- ország gazdasági , helyzetét veszélyeztetik, hanem prob­lémákat okoznak „gazdasági partnereinek, főként a KGST-tagországoknak a gat- dasági életében is”. ' A nyár végi megállapodá­sok nyomán szervezetileg széttagolódott a- lengyel szak- szervezeti mozgalom, de a fő cél nem változhat: a dol­gozók valódi érdekeinek képviselete és védelme. Ami a párttagok és a szák­szervezetek kapcsolatát ille­ti, ez nagy jelentőségű té­nyező, mivel „ma a legsür­getőbb feladat a szakszerve­zeti mozgalom politikai egy­ségéről való gondoskodás”, s ebben nagy szerep hárul a különféle szakszervezetekhez tartozó párttagokra. A dol­gozók érdekeinek képviselete a párttagok fontos feladata, az azonban erősen kétséges, hogy Iniként lehet össze­egyeztetni a párthoz való tartozással azt. ha a „Szo­lidaritásban” levő párttagok is részt vesznek a munka bojkottálásában, sőt politikai jellegű sztrájkokban. A mos­tani plénvmon meg kell ál­lapítani. hol sf. a határ, amelyet a párttagok — mint szakszervezeti tagok — sem­miképpen sem léphetnek édti

Next

/
Oldalképek
Tartalom