Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-09 / 34. szám

1981. február 10., kedd ÉSZAK ■ MAGYARORSZÄG 3 Az SZKP XXVI. kongresszusa (V.) ' Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy — nagy fontosságú nemzet­közi esemény is. itt jelölik ki a párt, az ország külpoli­tikai irányvonalát. Az elmúlt két kongresszus e téren kü­lönösen jelentős volt: a XXIV. kongresszuson szüle­tett meg az a békeprogram, amely oly nagy hatást gya­korolt a világ fejlődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi politikáját. A XXV. kongresszus pedig nemcsak megerősítette, ha­nem ki is bővítette ezt a programot. Megvalósult célok Az elmúlt évtizedet, min­den konfliktus, viszály elle­nére az enyhülés évtizedé­nek nevezik, s ebben sze­repe volt a békeprogram megvalósulásának. Indokí­nában megszűnt a nyílt, fegyveres imperialista be­avatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság programját — az­óta megszületett a helsinki záróokmány, s nagyot lép­tünk előre az együttműkö­dés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesztése terén. Tíz éve még csak általános célkitű­zés volt a fegyverkezési ver­seny korlátozása. Azóta vi­szont aláírták az első SALT- szerződést, s ha a hadászati tám adófegyverek kori átozá- sára vonatkozó ’ második szovjet—amerikai szerződés mindmáig nem is lépett ér­vénybe, azért előírásait Wa­shington kénytelen figyelem­be venni. A gondok növekedtek r Az enyhülés gondolatának előretörésén az agresszív im­perialista erők koncentrált támadása sem tud változtat­ni. Ez történelmi folyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszá- ^.rnolása, a világ újabb orszá­gai léptek a szocialista fej­lődés útjára. A többi között Kép 1975-ből: Leonyid Brersnyev aláírja a helsinki értekedét záró­okmányát. lek. A háborús gócok nem mindenütt szűntek meg. sőt újabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszültség. e eélökat szabta meg tíz év­vel ezelőtt' a XXV. kong­resszus békeprogramja. Meg­valósulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szoeia- , lista országok közös erőfe­szítéseinek. Ä Szovjetunió következe­tesen folytatja a békeprog- rutnban megjelölt. 11tat.. Az elmúlt néhány évben száz­nál több olyan fontos ja­vaslatot terjesztett elő, amely a nemzetközi enyhülésre, a fegyverkezési verseny kor­látozására és megszüntetésé­re, a leszerelésre irányult. Az új kongresszusnak azon­ban most tekintetbe kell vennie azt, hogy a nemzet­közi helyzet az elmúlt évek­ben romlott — mindenek­előtt az Egyesült Államok vezetésének hibájából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egyszerűen felújíta­ni, a gondok megnöveked­A konfliktusok rendezéséért A Szovjetunió, amely min­dig, minden eszközzel követ­kezetesen - kiállt a konflik­tusok békés rendezéséért, nyíltan kijelentette, hogy nem engedi meg az erő- egyensúly erőszakos megvál­toztatását. De kinyilvánítot­ta azt is, hogy senimi olyat nem akar tenni, amely más országok érdekeit, biztonsá­gát .veszélyeztetné. Az SZKP — s ennek a kongresszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a békeprogram eltemetését. Folytatni kívánja az évtize­des eredményes politikái. A pártkongresszus minden bi­zonnyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért fo­lyó világméretű harcnak. Kis Csaba (Folymtjuk) Egész éves vetélkedő Hilf fill cakrank A liftszereíő A liftnek mennie kell! A térhálók lakói tudják csak igazán, mennyi bosszúságot okoz számukra, ha o berendezés fel­mondja a szolgálatot. Az üzemzavarok elhóriiói és meg­előzői a liftszerelök. A Ganz-MAVAG Felvonógyár Ésrak- magyarországi üzemegységének egyik szakembere a mog- hajtómotor ellenőrzése közben. Fotó: Lnczó József A Szerencsi Cukorgyár körzetében tizenkét és fél ezer hektáron kellene idén cukorrépát termelni, s eddig még csak 10 400 hektárra kö­töttek a termelők szerződést. És ennek a területnek egy része a belvizes Bodrogköz­be esik. vagyis a tavaszi ve­tés a táblák negyven száza­lékán bizonytalan. Követke­zésképpen, ha a helyzet nem változik, a kieső területek termését hozamnöveléssel a megmaradt földek már nem tudják pótolni. Legjobban talán ez utóbbi tény adja aktualitását un­nak az egész éves termelési versenynek, amelynek záró- rendezvényére, a szakmai- politikai vetélkedőre a Sze­rencsi Cukorgyárban került sor. Az a 04 termelőszövet­kezet, amely csapatot kül­dött erre a versenyre, a ter­mőterület közel hetven szá­zalékát „képviselte”. Vagyis elmondható: a négy éve tar­tó verseny kétségkívül si­kert hozott. A verseny évente a vetés értékelésével kezdődik, de pontokkal jutalmazzák a ta­lajelőkészítést, a betakarí­tást. s a „minősítésbe” a tiszta cukorhozam is bele­számít. A szellemi vetélke­dő csak „koronája” ennek a vetélkedősorozatnak. Az el­sőség lényegében kint a föl­deken már eldőlt. S a szó­beli vetélkedőn elhangzó kérdésekre a feleletek lénye­gében azt bizonyították, hogy aki a gyakorlatban jó eredményeket képes felmu­tatni,. az elméleti Tudásban sem szégyenkezhet. Ennek a versenynek kétségkívül,az a legnagyobb előnye: a cukor­répát jól termelő gazdasá­gok átadhatják azokat a technológiai tapasztalatokat, amelyekre a magas hozamo­kat alapozzák. De miután csak az a 34 csa­pat vett részt a vetélkedőn, amely a legjobb hozamokat képes felmutatni, a verseny nem érheti el azt a célt, hogy azokat az üzemeket is be­vonják, amelyek a cukorré­pa-termesztés megszünteté­sét tervezik. Pár esztendővel ezelőtt még 48 üzemünkben vetettek répát, idén ez a szám lényegesen kisebb. Amíg a szomszédos Hajdú­ban és Szabolcsban nem csökken a cukorrépa-terület, addig nálunk gazdaságtalan- ságra hivatkozva Szeretnék kihagyni a vetéstervből. Olyan indokkal, hogy: amíg ezelőtt négy évvel' 250 má­zsás hektáronkénti termés jelentette a jövedelmezőség kezdetét, addig napjainkban az optimális termés — a technológiától függően — 300—350 mázsa. És ezt az eredményt a betakarítás nagy kockázata, a magas gé­pi veszteség miatt elérhetet­lennek tartják. Pedig ez a szint még megyénk adottsá­gait figyelembe véve sem el-^ érhetetlen. A jobb adotlsá-' gú Hajdúságban a betakarí­tás idejére mindenkit moz­gósítanak. Irodai dolgozók, különböző brigádok mennek ki a határba, hiszen köztu­dott: a kézi betakarítással el­kerülhető a gépi kiszedésnél valószínű 20—40 százalék kö­zötti veszteség. így náluk egv mázsa répa költsége öt- ven-hatvan forint között mo­zog. vagyis akár tizenkétez"er forintos tiszta nyereség sem el képzelhetetten hektáron­ként! De említhetnénk kö­zelebbi jó példát is. A her- nádnémeti • Hernádvölgve Termelőszövetkezet a mel­léküzemág 150 asszonyát, leányát mozgósítva, közel öt­száz mázsás hektáronkénti termést takarított be, s az önköltség alig haladja meg a mázsánként! ötven forintot. „Fiatalok a több cu­korért.” Ezzel a jelmondat­tal indították meg az éves vetélkedősorozatot, mintegy hangsúlyozva azt, hogy a cu­korrépa egyike azon növé­nyeknek, amelyek megküve­A borsodi Szénmedence legtöbb aknájában kedve­zőtlenek a geológiai körül­mények: víz, sár, nagy lcő- zetnyomás, úgynevezett ve­tő hátráltatja a dolgozók termelőmunkáját. Ormosbá­nyán az' átlagosnál is mos­tohábbak a bányászkodás le­hetőségei. hiszen — az emlí­tetteken kívül — öngyulla­dásra hajlamos a széntelep. Ebből következően korábban már előfordulták tüzesetek, amelyek . hosszabb időre meggátolták a fejtési. Négy éve nem történt hasonló rendkívüli esemény, ugyanis megfelelő tűzvédelmi intéz­kedések mellett végzik ászén felszínre küldését. Mint azt Jesse Tibor, a VII 2-es körlet vezetője el­mondta, az idei terv -427 ezer tonna szén kibányászását ír­ja elő a munkáskollektívá- nak. Emellett. 2470 méter vá­gat kihajtása szerepel a programban. Két front, egy gépesített és égy hagyomá­nyos technológiájú üzemel a föld mélyében, ezek kapaci­tása elégséges. De növeli a költségeket, jelentős ■ létszá­mot köt le a tűzvédelem, a régi üregek injektálása, el­falazása, egyszóval: levegőtől való elzárása. Több tekintetben is úttörő szerepre vállalkozott a ma­gyar vegyipar fejlesztésében a Borsodi Vegyikombinát. A kazincbarcikai gyárban ala­kították meg például — a hazai vegyipari gyárak kö­zött elsőként — az agroké­miai kísérleti telepet azzal a szándékkal, hogy erősítse a gyár és a mezőgazdaság kap­csolatát, vegyen részt szocia­lista mezőgazdaságunk fej­lesztésében, a terméshoza­mok növelésében. A BVK agrokémiai kísér­leti telepe nemzetközileg is ismert tudományos kutató­bázissá fejlődött. A munka rangját sok minden jelzi. Az példáéi, hogy dr. Kiss A. Sándor, az agrokémiai osz­tály vezetője a . napokban meghívást kapott az 1981 augusztusában Baden-Ba- denbatn sorra kerülő III. nemzetközi magnézium- szimpozionra, amelyen a vi­lág legismertebb növényélet­tani kutatói vesznek részt; s legyen telik a magas fokú szakmai képzettséget, a nagy odafi­gyelést, a törődést. És lénye­gében a megfogalmazott célt el is érték. A versenyben részt vevő szövetkezetek, ál­lami gazdaságok a fiatal szakemberek tudására tá­maszkodva, jelentős fejlő­dést mutathatnak fel. Nőt­tek a hozamok, javult a cu­korfok. A szakmai-politikai vetél­kedőt, a Szerencsi Állami Gazdaság csapata nyerte meg. Második helyen a vá- sárosnaméhyi Vörös Csillag, a harmadik helyen a har­csai Dózsa Termelőszövetke­zet végzett. A kétszáz hektár cukorré­pa-terület alatti kategóriában szintén megyei szövetkezet végzett az első helyen: a hemádnémeli Hernádvölgve Tsz csapata. Mögöttük a vá- sárosnaményi Vörös Csillag lett a második, s a tiszaka- rádi Ü.i Élet Tsz végzett a harmadik helyen. A kétszáz hektár feletti kategóriában hajdúböszörményi siker szü­letett: az ottani Béke Terme­lőszövetkezet érte el a leg­több pontot, a Bocskai, s a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet előtt. — kármán — ahol a telep vezetője plená­ris előadáson számolhat be a kutatómunka eredményei­ről. Ez a meghívás nemcsak a, személyes, hanem a ma­gyar növényélettani kutatás nemzetközi elismerése is. Ér­téke csak akkor becsülhető igazán, ha figyelembe vész- szűk, hogy 14 évvel ezelőtt szinte a nulláról indultak. A karbamidmütrágya üzem szomszédságában, ahol a ku­tatóbázis területét kijelölték, akkoriban szemetet és tör­meléket tároltak. Most, ezt a gyárból leválasztott, körül­kerített területet a kombi­nátban oázisként emlegetik, ahol virágzó kertészet mű­ködik és a fóliasátrak alatt soha nem szűnik meg az élet, mindig történik valami. Persze sok minden történt., amíg eddig eljutottak. Pél­dául: a telepvezető és egyet­len beosztottja, egy Ifi esz­tendős segédmunkás fiú, a kezdet kezdetén teherautóra rakott több tíz mázsa szeme­tet, törmeléket, vagyis tere­pet. rendezett. És az is a krónikához tartozik, hogy a kombinát vezetői később nem voltak szűkmarkúak, minden tekintetben segítet­ték, hogy a telep a szó igaz értelmében kutatóbázissá fejlődjék, megteremtették a munka anyagi és személyi feltételeit. S mert a kutatások célja végül is az, bogy annak eredményei . a. gyakorlatban megvalósuljanak, indokolt a kérdés: a segítség viszonzá­sául mivel ..fizettek” a te­lep dolgozói? Dr. Kiss A. Sándor: Kez­detben csak a műtrágya- féleségek és a pvc-termékek mezőgazdaságban való fel- használásának bemutatása volt a cél. Az évek múlásá­val gyarapodtak eredmé­nyeink. A magnézium élet­tani hatásait összegző kuta­tómunkánkról csak annyit: a Gödöllői Agrártudománvi Egyetem vezetői egy levelet írtak a BVK-hoz. amelyben megfogalmazták egvebek kö­zött. hogy a kombinátot a hazai magnéziumos bioké­miai kutatás megteremtőié­ként tartják számon a szak­emberek. Az elmúlt években a hazai és külföldi szakfo­lyóiratokban 140 dolgozatot publikáltunk, ami pedig a gyakorlatban való hasznosí­tást illeti, arról elmondha­tom. hogy több intézettel,-. i ermelőszövetkezettel. álla­mi gazdasággal vagyunk köz­vetlen munkakapcsolatban, hogy a kutatásban eléri ered­ményeinket a gyakorlatban mielőbb bevezessék. És bőséggel volt hasznosíthat tó szellemi termék, Ilyent plj az energiatakarékos, pvc-fó- íiás takarmánytárolás, » pvc-drén csövezés, a folyé.- kony nitrogénműtrágya zásj, vágj’ a bonamid hörgonyzó-; csiga bevezetése a szőlésze­tekben, és folytathatnának to-’ vább a sort. A légi paraszti gazdálko­dásnál még apáról fiúra szállt a. földművelés tudó? mánya. Ma a különböző szak? iskolák és egyetemek' mel­lett, a szakirodalom hivatott’ arra, hogy a legújabb isme­reteket elterjessze. E téren! is úttörő szerepre vállalkoz-j lak a telep dolgozói. A Ma-? gyár Mezőgazdaság melléklet leként immár hatodik évei minden negyedév végén meg-? jelenik a Borsodi Vegyikom-4 binát agrokémiai tájékozta-? . tója. Ez a melléklet a kísér? let! telepen folyó kutató? munka eredményeit ismerte? ti, s olvasottságára jellemző,' hogy főbb kutatóintézet be­jelentette igényét a tájékoz­tató különlenyomatára. EZ az önállónak nevezhető rend­szeres vállalati kiadvány, egyedülálló az országban es .külföldön is. Nem túlzás az1: állítani, hogy e kiadvány ré­vén ismerték meg leginkább a Borsodi Vegyikombinátot; illetve az ott folyó agroké­miai kutatómunka eredmé­nyeit s számos különnyoma- loi kérő levél érkezik Kana­dától Brazíliáig, Belgiumtól Indiáig, mintegy húsz or­szág szakemberei érdeklőd­ne. például a magnéziumos kutatási eredmények iránt. Az érdeklődés még elmé­lyültebb munkára serként! a telep dolgozóit. Persze nem­csak tekintélyes kutatók le­veled őrzi dr. Kiss A. Sán­dor. aki becses emlékként tartja számon a következő­levelet is. amit Özse Janó* íil Karcagról: „Tisztelt VálJ lplat1 A Karcagi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola ta­nulója vagyok, a növény vé­delmi szakon. A fő tantárgy a növényvédelem és a nö­vénytermesztés. Kérem a Tiszteli Vállalatot, hogy az eaves gyártmányaikról, nö­vényvédő szerekről képet,' vagy prospektust kiildiön. A szakmai dolgozatoknál iól fel tudnám használni. Ha lehet, kórképet is kérnék, mert a szemléltetőeszközeink! elég hiányosak.” — Küldtek? — Igen. Semmit nem ha? gyünk ‘megválaszolatlanul. Szarvas Rezső j /

Next

/
Oldalképek
Tartalom