Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
1281. február 7., szombat 6SZÁK-MAGYARORSZÁG 3 Az SZKP XXVI. kongresszusa fill.) r Szám szerint ugyan nem tudjuk, de a szovjet sajtó rendszeres olvasójának úgy tűnik, hogy a pártlcöngresz- szus elölt a mezőgazdaság kérdéseiről szóltak a legtöbben. A mezőgazdaság tejlesz* lése „benne van a levegőben”. Olyan kérdés ez, amely a felszólalások szerint megél ett a megoldásra. És a megoldáshoz szükséges feltételek már rendelkezésre állnak. A szovjet mezőgazdaság fejlesztése nem egyszerű kérdés. A termelés feltételei eleve kedvezőtlenebbek, mint sok más országban. A termő- terület a hatalmas országban viszonylag korlátozott. ' Az éghajlat szigorúbb, a kontinentális klíma ingadozásai nagyok. A növényeknek sok : hely üti rövid idő alatt kell , beéfniök. Márpedig a szov- ’ jet mezőgazdaságnak az eddiginél lényegesen több ter- méket kell a fogyasztók asz- i talára tennie. Nemcsak az időjárás... r Az 'elmúlt években gyor- ■an fejlődött például a mező- gazdasági gépgyártás. Megnőtt a géppark, ha még nem is mindenben felel meg a követelményeknek. Több az egy hektárra jutó rjiűtrágya * és növényvédő szer. A Központi Bizottság mégis úgy véli, hogy az eredmények elmaradnak a lehetőségek mögött. s ezért nem egyedül az utóbbi években különösen rossz időjárás a felelős. Az új terv a hangsúlyt az erők és az eszközök kihasználására, a tartalékok feltárására helyezi. Tehát napirenden van a termelés szervezése, irányítása, ösztönzése. Nemrég látott napvilágot az a rendelkezés, amely átalakítja a mezőgazdasági tervezés eddigi rendszerét. Növelik a mezőgazdasági üzemek önállóságát. Felszámolnak sok olyan adminisztratív rendelkezést, amely eddig útjában állott az ésszerű gazdálkodásnak. Növelik az ösztönzést, mégpedig nemcsak áltálában; hanem az adottságoknak megfelelően. Intézkedtek a mezőgazdasági termelési egyesülések munkájának ösztönzéséről, a megfelelő adottságú földeken az iparszerű termelési rendszer bevezetéséről. A háztáji becsülete A napokban látott napvilágot az a párt- és kormány- határozat, amely a háztáji gazdaságok fejlesztésének ad lendületet. Külön kimondja, hogy az országban „olyan társadalmi légkört kell teremteni, amelyben elismerik, hogy a háztáji gazdaságban hasznos, állami fontosságú munkát végeznek”. A mezőgazdaság előrelépését mintegy rendszerbe foglalja a. komplex élelmiszer- program. Ebben benne van, hogy ki kell fejleszteni a, korszerű gépeket, szállítóeszközöket, . meg kell oldani a tárolás és a szállítás problémáit,. korszerűsíteni kell az élelmiszeripart. A program egészen a fogyasztóig elvezet: biztosítani akarják, hogy az élelmiszerek megfelelő mennyiségben, minőségben, választékban álljanak a vásárlók rendelkezésére, hogy a vásárlás ne okozzon gondol. Bőséges ellátást Az élelmiszerprogram alapja a növénytermesztés és a takarmány termesztés. Ma nem az, élelmiszer-gabona okoz gondol, hanem a takarmány termesztés. Ez átszervezés kérdése, s ez az alapja az állattenyésztés fejlesztésének, az állati termékek bőségé elérésének. Jelenleg ugyanis csupán a baromfi- termelés fejlődik a tervnek megfelelően. A hús- és a tejtermelés valamivel elmarad a tervek mögött. A mezőgazdaság fejlesztésének programja azonban természetesen túlmegy a szorosan vett gabona- és húsprogramon, a takarmány termesztés bővítésén. A fő cél — s erről a pártkongresszuson nyilván szó esik majd —, hogy a fogyasztok asztalára az eddiginél bővebben kerüljön . minden szükséges élelmiszer és az ipar is kellő mennyiségben kapja meg a mezőgazdaságtól az alapanyagokat. A terv ehhez adja meg a teendők sorrendjét. Kis Csaba (Volytatjukfí Éjfajía szövetkezeti vállalkozás Újfajta ipari szövetkezeteK azaz kisebb létszámmal működő. a kereslethez, a piac hoz rugalmasan alKaunazko dó szövetkezetek alapításúra nyílik lehelösés 1981. második léiétől. Ezt a Székesie- hérvárott megtartott OKISZ ankéton jelentették be. Az egyszerűbb szövetkezeti formálj elsősorban a fogyasztási cikkek termelésére és a szolgáltatások területén alakulhatnak ki. ott. ahol ezt a hatékonyabb működés. az ügyi n tézés egys zérus í tése szükségessé teszi. Az egyszerűbb szövetkezeti tormák a nagyobb ipari szövetkezetek termelő, szolgáltató szakcsoportjaiként, illetőleg önelszámoló egységeként, 15—100 dolgozót, köztük töredék- munkaidősöket, nyugdíjasokat is foglalkoztató kis szövetkezetekként; jöhetnek létre. Az egyszerűbb szövetkezeti vállalkozások célja -az ellátás, a szolgáltatások mijiő- ségének javítása, a minden piacon versenyképes termékek kisebb sorozatnagyságú gyártása, az újítások alkalmazása, a nagyipari üzemek alkatrészellátása, illetve az i m por te ikkek nek. alk at rés zek - nek hazai termékekkel történő, gazdaságos helyettesítése. Érdeklődtünk a KISZÖV megyei vezetőségénél. Ismerik ezt az új formát, de előbb megvárják a jogszabályok kidolgozását. Segítséget nyújt majd az is, hogy Bács-Kis- kun, Fejér, Baranya és Pest megyében, továbbá a fővárosban az új forma bevezetésére megtörténlek az előkészületek, s így lesznek gyakorlata tapasztalatok is. A legkorszerűbb szállítókocsi A Vajdácska melletti Or oly erdőben működik a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság' legkorszerűbb, Vor- walder elnevezésű, hidromo- toros szállítókocsija. A svéd —kanadai kooperációban gyártott kocsiból, amelynek az ára ötmillió forint volt, egyelőre ezt az egyet vásárolj ta a gazdaság. Mivel egyenletes terepen tudja kifejteni a legnagyobb teljesítőképességét, ezért állították* munkába a Bodrog menti sík terület erdőiben. A brigádok összefogásával A minap a szocialista bri- gádvezetök részvételével küldöttértekezletet tartottak a 3. számú Volánnál. Or. Juhász Győrön, a vállalat igazgatója adott számot az elmúlt évben végzett munkáról. Egyebek között, elmondta: a szocialista brigádok döntően hozzájárultak a vállalat eredményeihez. A gazdálkodás eredményességének egyik fokmérője a vállalati'eredmény, s a nyereség alakulása.. A résztvevők megtudhatták: a 3. számú Volán 1980. évi nettó részesedési alapja mintegy 5,1 millió forinttal nagyobb az előző évinél. A fejlődés jól érzékelhető abból is, hogy az ■ átlagból- és a részesedési alap együttes összege a személyi jövedelem 8,1 százalékos növekedését eredményezte 1980-ban. Az energiáva-l való észszerű takarékosság évről évre nagyobb szerepet kap a gazdálkodásban. Érthetően, hiszen a Volán az autóbuszok, s a tehergépkocsik százait üzemelteti, s nem közömbös, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló hajtóanyaggal. Tavaly ilyenkor a, vállalati terv a szállítási tel j es í 1 mén y re v.o na tkozta lőtt üzemanyag-felhasználásban 2,3 millió forint megtakarítást irányzott elő. Ezt a vállalást a brigádok alaposan túlteljesítették, ugyanis több mint 5,2 millió forinttal egyenértékű üzemanyagot — benzint és gázolajat — takarítottak meg a .személy- és áruszállítás során. Feltétlenül említésre méltó a balesetek csökkentése érdekében kifejtett szervező és nevelő munka, a megelőzést szolgáló oktató tevékenység. Ennek is köszönhető, hogy az üzemi balesetek saáma az utóbbi egy évben 30 százalékkal csökkent. Ez maga után vonja, hogy a termelésből kiesett munkanapok száma is lényegesen kevesebb, mint a korábbi esztendőben. A baleseti helyzet kedvező alakulásához döntően hozzájárult, hogy tovább javultak a munkakörülmények a különböző üzemegységekben, a vidéki fönöksé- •g'eken és telephelyeken. Legalább ennyire lényeges az is. hogy javult a munkafegyelem, a dolgozók fokozottabr ban betartják a munkavédelmi előírásokat, a vezetők pedig következetesebben számon kérik a rendelkezésekben foglaltak teljesítését A vállalat dolgozóinak döntő többsége munkaköri kötelezettségét meghaladó többletfeladat vállalásával és teljesítésével járult hozzá az1 eves vállalati terv megváló«étáóéhoz ’— állapította meg az igazgató. A munkaverseny tömegbázisát az előző évekhez hasonlóan tavaly is a szocialista brigádok alkották. Ebben a nemes versengésben 328 brigád — a vállalat több mint 4200 dolgozója — vett részt. Hogy milyen eredménnyel? A Volán 3. számú Vállalat 1980-ban maradéktalanul kielégítette a működési területén és a nemzetközi fuvarozásban jelentkező személy- és áruszállítási igényeket, valamennyi szerződésben foglalt. kötelezettségét, teljesítette. A munkaerővel való észszerű és hatékony gazdálkodás eredményeképpen — a 2,4 százalékos létszámcsökkentéssel egyidőben mind az utaskilométer-teljesítményben, mind pedig az árutonna-kilométer teljesítményben felülmúlták az előző év kiváló szintet eredményező teljesítését. Ezek és még számos, a gazdálkodásban elért eredmények alapján döntött úp' a szocialista brigadveze- tők küldöttértekezlete, hogy ismételten megpályázzák a Kiváló V általai címet. Fejlői műanyagíeldoiiozás A műanyag alapanyaggá gyártással párhuzamosan dinamikusan fejlődött a müanyagfoldolgozás is a Borsodi Vegyikombinátban. Az elmúlt évben a kombinát kazincbarcikai, szekszárdi és miskolci gyáraiban, több mint egymilliárd forint értékű műanyag készterméket állítottak elő. Keresettek az építőiparban használatos nyilószárószerkezefek, műanyag ablakok, ajtók, kemény és lágy pvc-fóliák, pvc-falburkolók, tetőfedő hullámlemezek. A barcikai műanyag-feldolgozó gyárban készítik a tavalyi Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár egyik sikeres termékét, a műanyag harmonikaojtókot. Képünkön: Galgóczi András szakmunkás méretbeállitást végez az egyik gyártósoron. Kitt az újítási kedv a Sajószenipéieri Üveggyárban Sokan és sokféleképpen vitatják az újítások helyzetét. Az újítási kedv országosan tapasztalható visszaesése mögött egyesek az egyéni és a vállalati, illetve csoportérdekek összeütközését vélik felfedezni. És nem egészen alaptalanul... Persze az is igaz, hogy az újítási kedv és az újítások száma Borsodban, az elmúlt években is töretlenül fejlődött és magasabb volt az országos értékeknél. Az Üvegipari Művek Sajó- szentpéteri Gyára újítómoz- galmának statisztikai adatait elemezve megállapítható: az elmúit években a gyárban e területen is határozott és kedvező javulás tapasztalható. Jól érzékelteti ezt egyebek között az a tény, hogy az újítók száma az elmúlt években megduplázódott. Amíg 1979-ben 59 újítója volt a gyárnak, addig 1980- ban ez a szám 103-ra emelkedett. Nőtt a benyújtott, és hasznosított újítások száma is. A gyár újítómozgalmának új vonása, hogy amíg 1-977-ig — a közel 40 százalékos női dolgozó arány ellenére — egyetlen újító nő neve sem szerepelt az újítási naplóban, addig napjainkban már mintegy 40 női újítót tartanak nyilván a gyárban. Megnőtt a fiatal, a 30 éven aluli dolgozók aktivitása is, akik csupán az elmúlt évben harminc újítást nyújtottak be. A szocialista brigádok újítómozgalmának erősödésére jellemző — az újítások számának növekedésén kívül — az is, hogy az Üvegipari Művek által szervezett és a szocialista brigádok között meghirdetett újítási versenyben a sajószentpéteri gyár Kandó Kálmán szocialista brigádja harmadik helyezést ért el. — erf — Kiioíiiakozian a köiinyiszerkezetes építési módszer A kormány 1970. végén alapozta meg a korszerű könnyűszerkezetes építési módszer kibontakoztatását. Egy évtizedes erőfeszítések „azt mutatják, hogy létrehozták az országban azokat a tervezési, gyártási és építési- szerelési bázisokat, amelyek évente összesen 1,4 millió négyzetméter területen köny- nyűszerkezetes épületekkel gazdagíthatják az országot. Ötvenhárom beruházást valósítottak meg. összesen 11-féle könnyűszerkezetes építési eljárásra rendezkedtek be. A választék rendkívül széles: ipari, mezőgazdasági, raktározási, kereskedelmi, vendég- lá lópari létesítményekkel, bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal, kulturális és sportépítményekkel. Az új eljárás kezdettől fogva bizonyította, hogy gyorsabb, minden eddig ismert építési módszernél, mert a könnyűszerkezetes épületek felényi-egyharmad- nyi idő alatt valósulnak meg. Ígéretes táviatok bontakoznak ki az építési exportban is. mert a könnyűszerkezetek szállítása nagy távolságokban is gazdaságos. A gyorsaságra jellemző, hogy az egyik közel-keleti ország megrendelőinek a magyar építők öt nap alatt elkészítették az ajánlást, egy 2300 négyzet- méteres iskola építésére, j, \
