Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
ÉSZAK - WAGTAKORSZAG 4 1981. február 6., pérrtek Vasutasok a művelődési házban Bolgár kosarak í f Az igazgató szerint többet ér egy mozgalmas szürke hétköznap, mint egy balul sikerült vasárnap. A forgalom persze csak nagyobb valamivel a hét végeken, hiszen többnyire ekkor sűrűsödnek meg a programok is a művelődési házakban. A vasutas dolgozók miskolci Vörösmarty Művelődési Házában is így van ez; ennek ellenére ezen a szerdai délei öttön nem panaszkodhattak a népművelők, nagy volt a vendégjárás az igazgató, Varga István szobájában is. A íöjdszinti klubterem,, meg az egyik emeleti terem pedig „iskolásoknak” adott helyet. Ebben a félévben 28 vasutas dolgozó tanult a 7—8., további 16 pedig az 1—6. osztályban. A motiváció? Munkahelyükön érdekeltek abban, hogy elvégezzék a hiányzó osztályokat. — Nálunk ideálisnak mondható a munkamegosztás, az igazgatóság személyzeti ' és oktatási osztálya igen hathatós segítséget nyújt nekünk, a művelődési házra, a népművelőkre csak a sajátos szervezői munka hárul — mondja Varga István. Az oktatási szünetben a tanárok is „beszállnak” a beszélgetésbe, s a mondottakból kiviláglik: — Nagyon ritkán tapasztalhatjuk azt, amit a MÁV-osok esetében. ' hogy tudniillik a jelentkezések után elbeszélgetnek a tanulni akarókkal, felhívják a figyelmüket az iskolai 1 „illemszabályok” betartására, s ezt követően is folyamatosan figyelemmel kísérik a immkahelyek, szolgálati főnökségek oktatási felelősei a dolgozók előmenetelét, több esetben személyesen i6 felkeresnek bennünket, érdeklődnek a tanulmányi munkáról. A művelődési ház munká- '.jébam igen jelentős szerepet kapott eddig, s a jövőben rhég csak erősödni fog a vasutas dolgozók általános és szakmai műveltségének kérdése. A fel- nőtboktatás szervezett keretem túl munkásakadémiai sorozattal, a gazdasági élet időszerű témáinak feldolgozásával — ezt szocialista brigádvezetők részére szervezik — biztosít lehetőséget az intéz-- meny a különböző munkahelyeken. — Jellemző is a mi munkánkra, hogy a művelődési ház falain kívül is gyakorta ott vagyunk programokkal, rendezvényekkel — jegyzi meg Szabóné Nagy Júlia elő' adó. — Ennek egyik oka, hogy szűkösen vagyunk itt, Kevés az igazán jól használható helyiségünk. A másik, kimozdulásra kényszerítő dolog a munka jellegéből adódó szétszórtság. Jelen vagydnk munkásszállásokon,' szakmunkásképző intézetekben, szak- középiskolákban is, s a Bod- rogolasziban levő nevelőott- . honban a különböző művelődési programok biztosítása meliett művészeti csoportunk is van Jellegéből adódóan a Vörösmarty Művelődési Ház,sok szállal és erősen kötődik a vasutas dolgozókhoz, de funkciójából adódik, hogy g város első kerületében élők művelődési igényeit is kiszolgálja, kielégítse. Erre nem csupán a szokásos rendezvényekkel, műsoros estekkel ad lehetőséget, szakköreik, tanfolyamaik, művészeti csoportjaik minden érdeklődő előtt nyitottak. A magányosok klubjának megteremtésével pedig nagyon hasmos és Miskolcon úttörő vállalkozásnak számító kezdeményezést tudhatnak magukénak, ß klub ma is ió álkajmat ad az egyedül levőknek társas kapcsolatok megteremtésére. — Ügy érezzük, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek révén érezhetően jelen vagyunk Miskolc közművelődési vérkeringésében. Erre a jövőben is törekedni fogunk, természetesen nem tévesztve szem elől „gazdánk”, a vasutas dolgozók érdekeit. • A MÁV Miskolci Igazgatóságának illetékeseiben nagyon jó partnert tudhatunk magunk mögött, és sok támogatást, gyakorlati segítséget nyújtanak a művelődési ház társadalmi vezetőségének a tagjai, élükön Czirnma Jánossal, aki nyugdíjas létére Í6 igen nagy lelkesedéssel vesz részt e tevékenységben — mondja az igazgató. Az idei munkatervet megtekintve, úgy gondolom, szükségük is lesz a népművelőknek arra az aktív támogatásra, amit a munkahelyek vezetőitől, s az önkéntes kultúr- munkásoktól kapnak ... ft. n. JJ Len in városba, áprilisban Amatőr színjátszókat várnak ■ A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete kulturális, agitá- eiós és propagandaosztálya, a TVK szakszervezeti bizottsága és a leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ április 24—26. között rendezi meg a vegyipari dolgozók amatőr színjátszó együtteseinek országos találkozóját. A rendezők — műfaji és formai megkötések nélkül — olyan színpadi feldolgozásokat várnak, melyekben tükröződik: hogyan élnek Lenin | eszméi a mai fiatalokban, a hétköznapokba, a mindennapi munkában. A találkozó természetesen alkalmat ad az ország vegyipari üzemeinek és intézményeinek fenntartásában működő amatőr színjátszó együtteseknek és irodalmi színpadoknak az ismerkedésre, a szakmai ismeretek bővítésére és a tapasztalatcselére. A jelentkezéseket a Derkovits Gyula Művelődési Központba kell eljuttatni, február 28-ig. Könyvtár a vasútállomásén r 'A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár évekkel ezelőtt i fiókkönyvtárat nyitott meg a i helyi vasútállomáson. Négy- i ezer kötet között lehet válogatni. Háromszázötven rendszeres látogatója van. Kiállításokat, író—olvasó találkozókat rendeznek. Évente 20 vagon nemesített füzvessrőt dolgoz fel fotellé, asztallá, bolgárkosária a Tokaji Háziipari Szövetkezet tiszaladányi részlege. A termékek 90 százalékát nyugati országokba exportálják. Képünkön: készülnek a nők által kedvelt bolgárkosarak. Fotó: Laczó iózsef Egyetemi díáklábor Ez év nyarától újabb ifjúsági tábor segíti megyénk mezőgazdaságában a kézi - munka-igényes kultúrák, el- sósbrban az ültetvények művelését, termésének betakarítását. A szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet, a Bükk déli lejtőin levő ül télvén yemek központjában fogott hozzá a nyári diáktábor berendezéséhez. A közös gazdaságnak 173 hektár termő és 100 hektár új telepítésű szőlője, valamint ószi- barackosa, meggyeskertje és szilvása van Cserépváralja és Tárd határában. Ez év nyarától, a szünidőben, négy kéthetes turnusban 40—40 egyetemista segíti majd itt a szőlők zöldmunkáit, s a gyümölcsszedést, osztályozást. A diáktábor nagyon szép környezetben létesül. A tsz mun- Káját segítő fiatalok szabad idejükben kirándulásokat tehetnek a Bükkbe, a környék hőfürdőibe, s megismerkedhetnek a bükkaljai községek népi hagyományaival, történelmi emlékeivel, valamint Mezőkövesd, Szentistván és Tárd népművészetével. Van abban valami csodálatos. ha egy hetvennégy éves művész esztendőről esztendőre közönség ,elé lép. Kétségtelenül egyfajta számadás is égy-egy tárlat a megtett útról, az elvégzett munkáról, a’ megfogalmazott hitről, de korántsem csak visszapillantás. Legalábbis semmi ilyesmit nem érezhet a tárlatlátogalo Metykó Gyula festőművész miskolci, kepcsarnokbeli kiállításán, ahol a múlt éppen csak annyira van jelen, hogy megérezzük festőbeSsége legfontosabb állomásait, a művészi látás mélyülésének es tökéletesedő önkifejezésének ívét. Metykó Gyula — már életkorából adódóan is — egy i hagyományosabb, realisztikusabb festészet elkötelezettje. A kiállítás megnyitóján mondotta Szíj Rezső művészettörténész — talán a posl-nagy- bányai iskolához tartoznék, ha már mindenképpen isko7 Iákhoz, izmusokhoz akarjuk kötni a művészetet. Egy bölcs: érett, önmaga művészi törvényeit végigjáró festőművészt ismerhetünk meg a Szőnyi- teremben bemutatott 54 festményem keresztülj aki térben és időben egyaránt otthonosan mozog. Jósvafőtől Vésztőig. a cirkusz porondjától az erdő rejtett kis örvényéig kalandozik ecsetjével, csendéletet és tájképet örökít meg, s emberi arcot (két nagyon szép portrét láthatunk a kiállításon) mintegy megvillantva mesterségbeli tudásai. A hagyományos művészetre támaszkodik, „két lábbal áll rajta” — mondhatnánk, ami persze korántsem jeleni csak hagyományos feslöiséget. Realista, de.nem naturalisztikus, néha meglepően messzire megy — ilyen pl. sárga virágos csendélete — kompozícióban és kifejezésmódban egyaránt. A finom, szinte észrevehetetlen ecsetke/.elést (legszebb képe talán a Vihar előtt című festmény, melynek finom, egymásba olvadó színei szinte lüllusztanak!) felváltotta a széles! erőteljes mozdulatú festészeti eljárás. Hangulatokat ragad meg, emberi érzelmeket közvetít — mindenkor. Alighanem ezzel magyarázható az is. hogy szinte valamennyi kiállított képén olvasható már a kis cédula: megvásárolták. Olyan képek ezek, amelyekkel együtt lehet élni. A kiállítást február t9-ig kereshetik fel Jrz érdeklődők. (cs. a.) Gazdagodás - önerőből A tokaji Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolába betérő idegennek azonnal „szemet szúr” az intézmény gondozott, szépen parkosított udvara, környezete, szóval a rend, amit lépten-nyomon ta^ pasztái. Kétségtelen, hogy az itt tanító tanárok, oktatok és maguk a diáitok is sokat tesznek környezetük szebbé, csi- nosabbá, otthonosabbá tételében. önzetlen munkájuk eredménye. hogy az iskola évről évre gazdagodik, gyarapodik, szépül, jobb feltételeket teremtve ezzel az itt folyó oktatásnak, nevelésnek. Az elmúlt évben például társadalmi munkában bitumenes kosárlabda-, kézilabda- és röplabdapályákat épített a kis kollektíva, hasonló módon készült el a szilárd bekötő útjuk is. A nagyközségi tanácstól megkapják az egykori vágóhíd eléggé elhanyagolt épületét, amit ugyancsak tavaly, nagyon sok társadalmi munkával, úgynevezett szabadidő- szobának alakítottak ki. A többek között egy 14X10 méteres nagy teremből álló épület. ma már nemcsak az iskolai ünnepségeknek, a heti filmvetítéseknek, hanem a sportolásnak is ideális feltételeket biztosít. » A ,Borsodi Levéltári Évkönyv harmadik kötete A Borsodi Levéltári Évkönyv harmadik kötete tizenkét tanulmányt ad közre, amelyeknek mindegyike igen fontos adalékokat tartalmaz szőkébb pátriánk történelmének jobb megismeréséhez. Tematikailag és terjedelemben egyaránt eltérőek ezek, de a maga kategóriájában mindegyik rendkívül értékes mű. A kötet élén Takács Béla Sárospataki kalendáriumok a XVII—XIX. században cimű tanulmánya az 1650-ben alapított sárospataki’ nyomda két. a XVII. században megjelent kalendáriumáról, valamint a későbbiekben, a XIX. században Patakon kinyomtatott kalendáriumokról ír, mintegy adalékokkal szolgálva egy majdan megjelenő teljes magyar naptártörténet anyagához. Bársony István, a Szabolcs megyéből a jelenlegi Borsod-A baúj-Zemplén megyébe a XVIII. század első évtizedeiben irányult 'jobbágyemigráció kérdéseiről szól. nemcsak elemezve az. < agrárproletárok idevándorlá- sának okait, hanem név szerint is bemutatva, kik, honnan, mikor, hová költöztek. Rokon ezzel a témával a sorban következő, Süli-Zakar István tanulmánya, amely Tokaj-Hegyaija és környékének 1787. és 1970. közötti nép- mozgalmál mutatja be. rendkívül sok érdekes, rajzos illusztrációval, térképvázlattal és a kétszáz év népmozgalmi adatait érzékeltető összehasonlító táblázatokkal. Kállay Lslván Kossuth Lajos 1824. és 1832. közötti ügyvédi tevékenységét ismerteti, bemutatva negyvenöt periratot is. Három igen érdekes ipar- történeti ' jellegű tanulmány következik a kötetben. Seres Petemé a feorsod—Miskolci Gőzmalom 1864. és 1947. közötti történetét mutatja be attól az időtől kezdve, amikor a Borsod—Miskolci Gőzmalom 1864-ben tőkeerősségénél fogva nyolcadik, volt az ország malmainak a sorában, s végigkíséri a debreceni malommal való egyesülését/ a vállalkozáshoz tartozó malmok történetét, részletesen bemutatva e fontos iparvállalat termelési munkáját és gazdasági életét. Hatalmas-tanulmány a Lénárt Béláé, aki a Hejőcsabai Cement- és Mészmű történetét vázolja fel ,az 1890-es kőfej tőtelep-nyi- tástól napjainkig, rendkívül részletesen követve nyomon Weiskopf Adolf 1890. augusztusi bányanyitásától az üzem minden lényeges változását, mozzanatát mindaddig, amíg a mai hatalmas művé fejlődött. Vass Tibor a vas- és fémmunkások szakszervezetének 1913. és 1918. közötti ózdi létrejöttét mutatja be. - Két történeti téma következik : Bogár Károly a Tanácsköztársaság alatti miskolci csatát és jelentőségét elemzi Deák Gábor pedig az 1930. szeptember, 1-i miskolci megmozdulásokról ír. A következőkben két kulturáli.-, témáról olvashatunk: Gaspái Gyula a Nehézipari Műszaki Egyetem történetéhez szolgál adalékokkal. megemlítve hogy már 1905-ben kérte a várqg a, Selmecbányái akadémiának idehelyezését. de erre csak a felszabadulás után kerülhetett. sor; a másik tanul- idárjyban pedig Varga Gábor- né a miskolci zenei életnek a felszabadulás utáni kibontakozását írja le. Őszintén sajnáljuk, hogy e két kulturáli" témájú tanulmány szerzője már nincs az élők sorában, értékes Írásaikat az Évkönyv már posztumusz műként adhatta csak közre. Végezetül, de nem utolsósorban fel kell hívni a figyelmet Kun László A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-A baúj-Zemplén megyében című nagyszabású tanulmányára. amely tulajdonképpen folytatása a szerző részben ' az NME közleményei egyik kötetében, részben a Borsodi Levéltári» Évkönyv I. és II. kötetében publikált, az 1950-os ellenforradalomra vonatkozó tanulmányainak. Kun László a most publikált részben az 1956. november 4-ét követő időszak miskolci eseményeit elemzi, bemutatva az ellenforradalom fegyveres erőinek felszámolását, a harmadik megyei munkástanács letartóztatását, a IVJunkás- Páraázt Forradalmi: Bizóttsvg megalakulását és tevékenységét, küzdelmét a helyi bizottságokkal, az új ellenforradalmi pentrum kialakulását, valamint a megyei munkástanács újjászervezését. Gyakorlatilag november második feléig jut el. amikor is Borsodban az' ellenforradalom meg nem telte le véglegesen a fegyvert így feltehetően Kun László kutatási eredménvei publikálásának folytatásával még találkozunk hrnedek) VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, FIGYELEM! Ili típusú HUS 44-D nieciiite Kp-hilali és -vásár a leninvárosi Sajó Áruházban (Leninváros, Nógrádi S. u. 17. Telefon: 580) i