Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. február 1., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Körkép) Szombat délelőtt Kazincbarcikán A hengerköszörűs Szabó István, a Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpárokat gyártó gyáregységében a csehszlovák gyártmányú hengerköszörü gépen hálókocsi részére készülő tengely köszörülését végzi. A készülő tengelyeket a Dunakeszi Vagongyárban építik be a hálókocsik alá. Fotó: Fojtán László „Finomító" kisberuházások Százezreket itt! a „spórolás" érdekéta (Folytatás az 1. oldalról) Rohár Lajosné nyáron sok szép virágot hoz a piacra, ezen a. téli szombat délelőttién aranysárga házi cérnametéltet, savanyúságot árul: — Télen is meg kell élni, meg keresik is a tésztát. Tíz tojásból öt-hal levelet nyújtok. Házi tojásból! Télen ráér az ember kihozni a savanyúságot is. Fehér meg piroskáposztát gyalulok egybe. szagosborssal ízesítem, attól lesz jó. Nézelődnek, alkudoznak az 'emberek a barcikai piacon. A part mellett kis bolt, raj- ta a cégtábla: Vlajk György, Zöldség-gyümölcs.' A bolt előtt állványok, a polcokon elképesztő sok napraforgó- mag, kis zacskóban, nagy zacskóban, ilyen stanicliDan, olyan stanicliban. Mellettük kis táblák: Ne dohányozzon, makukázzon! Meccs-mag kapható! Csak fiataloknak, discó-makuka. — Ki a csuda állna itt meg nekem mínusz tizenkét fokos hidegben, ha nem hívom fel a figyelmet? — nevet az árus. — Egyébként én vagyok a városban a legkorábban kelő ember. Ma éjjel háromnegyed egykor ébredtem, három deka Kiből teát főztem, fél négykor már kint voltam. — De hisz akkor még alszik a város. Csakhogy az árut szépen el kell rendezni, tálalni, mire a vevők jönnek. Ma a A megá'lóban — Nem sokat aludhattak a fagyszolgáíalosok — állapítja meg órájára nézve Borsi Tivadar állomásvezető, a kazincbarcikai Volán-pályaudvaron. — Nyolc óra tizenöt perc és eddig valamennyi járat elindult a mínusz 10—12 fokos hideg ellenére. Éjszaka többször is „melegíteni" kellett, hogy a kocsik menetrendszerűen kezdhessék a napot. Az első járat hajnali három óra után indult Miskolc felé, a Tiszai pályaudvarra, teli utasokkal és négy óra huszonötkor állt be a pályaudvarra a legkorábbi, a szuhogyi busz. amely négy gépkocsivezetőt is hozott a pályaudvarra. Túl vagyunk a korareggeli csúcsforgalom nyüzsgésén, most csak hat kocsi áll az érkezési, nyolc az indulási oldalon. Kisebb, nagyobb csomagokkal már hazafelé mennek azok, akik korán keltek, dughagvmát válogattam, tisztitottam. Odébb bátyus néni. Gye- nes Mihályné a pincesorról: — Venni jöttem. Jó húsie- veske lesz az ebéd meg túrós galuska. — indulóban hogy mindent megkapjanak a hét végi sütés-főzéshez. Tóth Andrásáé, fiúval Zsolttal Herbolyára igyekszik. Él kell érni a legközelebbi buszt, mert mikorra a műszak végeztével a lérj á bányából hazatér, ebed kell az asztalra. Zsolt pedig dél- •utános az iskolában. — Könnyű nap lesz, de még készülni is kell, négyesre állok testnevelésből, a ké- zenállásból, azt még gyakorolni szeretném ... Boldizsár József nyugdíjas a város felöl igyekszik a megállóba görbebottal a kezében. vállán hátizsákkal. — A piacot jártam körül, eleséget viszek ki mindennap a nyulaknak; Herbolyán van egy kis nyúltenyésze-' tem . . . Aztán ilyenkor már akad munka a kertben is. metszés, gallyazás. Vissza csak akkor indulok, amikor hazaparancsol a hideg... Lehet szőni, fonni, olvasni... A hatalmas előcsarnok kövét fényesre mossák, a ruhatáros néni a pult mögött újságot olvas. Az Égressy Beni Művelődési Központ ajtaját ugyan már reggel kinyitották, de az. igazi „nyitott ház.” csak a későbbi délelőtti órákban kezdődik. A barci- kaiak már bejáratosak ide, ismerősen járnak-kelnek a klubszobákban, termekben. Van olyan nap, hogy n.volc- vanan-százan is összejönnek. Hogy mit csinálnak? Hát kérem: szőnek-fonnak (kilenc szövőszék van itt), kézimunkáznak. a rendelkezésre álló eszközökkel maguk drukkolhatják az anyagot. Az. előcsarnok egyik részét percek alatt be lehet rendezni zenehallgatásra: öt zene- szekrénv, magnóval, lemezjátszóval, fülhallgatóval, rengeteg lemez a polcokon. Akinek úgy tetszik, vetíthet magának, a diák között katalógus segít eligazodni. — Újdonságokra készülünk — mondja Hazag Mihály igazgató. — Tavasszal a bőrművességet is kipróbálhatják a betérők. Már beszereztük az anyagot, a napokban a győri Graboplaszttól kaptunk bőröket. Készülnek á speciális szerszámok is. a tematikus anyag segítségével bárki készíthet magának laskát. övét. dísztárgyat. Nemsokára lesz lehetőség a ke- rámiázásra is. Megrendeltük az égetőkemencét. Bonyhá- don találtunk rá szakembert A tavasszal indulhat a korongozás. A könyvtárban már kora délelőll is sok az olvasó. Nyugdíjasok. főiskolások. Acs Tibor szakmunkás ma szabad szombatos: — Hetenként eljövök. Böngészem a hetilapokat, a tudományos, műszaki könyvek érdekelnék, azokat kölcsönzőm. Landenberger István ne könyvtárvezető nagy munkában van: — A zeneiskola igazgatójának segítségével a Barlók- verseny anyagát állítjuk ösz- sze. Márciusban indul a több fordulós vetélkedő, a tizennégy évnél idősebb olvasóinknak hirdettük meg. A különböző fejlesztések, beruházások összege az utóbbi esztendőkben mindig jóval meghaladta a tízmillió forintos nagyságot a szent- istváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben. A termelést bővítő fejlesztéseikre jellemző, hogy a 178 hektárnyi termő szőlőt 1978- ban és 1979-ben például 100 hektárnyi, zömmel az úgynevezett „vörösbor-program” keretében telepített, új ültetvénnyel gy a r a p i t o t tá k. De sok millió forintot költöttek a legszélsőségesebb időjárási viszonyok "között is biztonságot teremtő géppark kialakítására, meliorációra, szociális létesítményekre, itt épülte fel a megye egyik legnagyobb napraforgómagtára, s gépesítették a vetőmagtisztitást, hogy szaporítóanyag-termesztő és egyben megyeszerte „terítő” bázisgazdasággá válhassanak. ☆ Az elmúlt esztendő eredményes gazdálkodósának köszönhető, hogy nyereségtervüket a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült túlteljesíteni. így az idei fejlesztési alapok, a beruházásokhoz szükséges saját erő is biztosított. A Soron következő fejlesztések tervezésekor most mégsem „nagy dolgok” megvalósítására' törekszenek, hanem elsősorban a takarékosságot szolgáló — amint azt a tsz vezetői mondják —, „finomító” kisberuházá- sokra gondolnak. Hajdú Benjámin, a tsz főköny velője szinte szerény- kedve jegyezte meg, hogy idei fejlesztéseik sok esetben egészen 1 „apró" beruházások. Antal Simon tsz-el- nök valahogy úgy fogalmazott. hogy egy-egy esetben néhány százezer forintot költenek annak érdekében, hogy „spórolhassanak”. ☆ Amikor azonban elmond ták ezeknek az „apró” fejlesztéseknek a lényegét cél ját. kiderült, hogy bizony igen szükségesek és hasznosak a ..finomító” kisberuházások. Bizonyítékai annak, hogy az energia-, az üzemanyag-takarékosság mennyire nemcsak jelszó éhben a gazdaságban, hanem számolnak, alaposan körülnéznek, s gondolkodnak annak érdekében, hogy takarékoskodhassanak, minden eddig elguruló forintot megfoghassanak. Talán egv-két példa többet mond a VII. Pártkongresszus Tsz idei „finomításairól”. Mintegy 170 ezer forintért létesítenek egy 80 tonnás hídmérleget. Van egy 20 és két darab 10 tonnás hídmérlegük. Ezek talán még ki tudnák elégíteni a — nevezzük Így — mérlegelési igényeket. Igén óm, de elkezdtek számolni, felmérték, hogy a három településre kiterjedő, nagy belső szállítási távolságokkal „megáldott” tsz-ben. a mázsálá- sok miatt milyen sokat utazgatnak a szállítójárművek. Kiderült, csak a 17 IFA-tehergépkocsi és néhány pótkocsit vontató traktor, az új. 80 tonnás hídmérleg révén egyetlen év alatt, mintegy 800 ezer forint értékű üzemanyagot takaríthat meg. ☆ Égy másik idei „finomító” kisberuházásuk: a Bá- bolna-szárítót mintegy 280 ezer forintos költséggel hőszigeteléssel és hőérzékélő berendezéssel látják el. Ez a 250 ezer forint egyetlen, közepes szárítási munkákat igénylő idényben megtérül. És ha az idén is sokat kell szántani, akkor nemcsak behozza a költségeket, hanem már az első évben több tízezer forint további üzemanyag-megtakarítást is eredményezhet. Vajon valóban csak apróságok ezek?! Érdemes lenne mindenütt utánanézni, utánaszámolni. hogy mennyi megtakarítást hozhatnának ezek a kis finomítások, amelyekhez nem is kell olyan túlságosan sok forint (p. s.) A város kenyere — és ahol készül Az ellátást «illetőért .igazán nem panaszkodhatn'hk » bar- cikaiak. Szombaton például 44-Téle-fajla friss, ropogós pékáru került a boltokba, egyebek között 100 mázsa kenyér, amiből ! egyébként bőséges választékot kínál a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat. De mennyit is fogyaszt a város és környéke? A barcikai kenyérgyár szombaton 100 mázsa kenyeret, 80 ezer péksüteményt, zsemlét, kiflit, kész- és félkész cukrásziparé terméket küldött a város boltjaiba. Kedvellek a rétesfélék,' s ezekből igazán irigylésre méltó a választék a F4nom pékáruk boltjában, ahol egyébként soha nem fogy el semmi, mert a polcokat azonnal újra feltöltik. Jobbágy József boltvezető: — Ma délelőtt pékáruból 80- félét kínálunk, sokan keresik az úgynevezett alföldi kenyeret, ami a kenyérgyár egyik kiváló terméke, szintúgy, mint a másik specialitás, a barcikai sajtos kenyér. Ez utóbbiból meglehetősén szerény még a forgalom, a vásárlók nem ismerik, csak ízlelgetik, hiszen csak decembertől áruljuk. Milyen is a sajtos kenyér? Szendvicskenyérnek például kitűnő. Magas az állatifehér. je-fartalma, húsz százalék ■Hóvirág sajtot'' kevernek a tésztába, s ebből következően jellegzetes az ize, az illata. az aromája. Egyszóval finom, csak egy kicsit magas az ára: a 70 dekás kenyéré 12 forint 80 fillér. De aki egyszer megkóstolta, az máskor is megpróbálja... A kenyérgyárban szombaton nagyüzem van. Ilyenkor a szokásos mennyiség duplája kell mindenből. A dagasztok reggel 4-kor, akik tésztával dolgoznak 5-kor, a kemencések pedig 6 órakor kezdtek. Ez a műszak 2500 kétkilós és 1000 alföldi kenyeret süt. de ezerszámra készül a zsemle, a kifli, túrósbukta, búzacipó, a kakaós. a perec és délután 2-ig a ropiüzefnböl 5 ezer csomag Ropi kerül a boltokba. Knston József sütőmunkás reggel 6-kor állt a kemence elé és 'fél 10-ig 1800 kétkilós kenyeret vett ki a kemencéből : és hol van még a műszak vége ... — Tíz éve sütőmunkás vagyok. vagyis pék. És ezt az utóbbi titulust jobban szerelem, szintúgy, mint a friss kenyér illalát. amit soha nem lehet megunni, mert nincs annál fenségesebb. Az öregek azt mondják: a kenyér az szent dolog. Úgy vé-, lem, igazuk van ... Mérik a tésztát Eddig Bicskéről hozták A mostoha természeti körülmények között gazdálkodó bogácsi Hórvölgye Termelőszövetkezet igyekszik jól hasznosítani a .természet adta" melléküzemágait, kis kő- és homokbányáit. Bogácsi kőbányájuk például évi mintegy 2 millió forint értékű. vízépítő munkákhoz és útalapozáshoz, részben kislakások alapozásához is alkalmas nyerskövet értékesít. Még nagyobb termelési értéket várnak a szomolyai. Diós nevű határrészben, és a bogácsi Pazsaaon levő kis homokbányáktól A diósi bánya homokjáról például kiderült. hogr kiválóan megfelel öntödei céloki a. Olva- dásfoka 1600 fok körüli s sziliciumtartalma is kedvező az öntödei felhasználók szá mára. A Lenin Kohászati Művek, amelv azelőtt a távoli Bicskéről hozatta az öntödei homokot, most a közeli Bükkal,iáról tudja beszerezni ezt a fontos nyersanyagot. A pazsagi bánya homokja. amelynek kedvezőbb az anvaglartalma. az építőiparban használható fel kiválóan. A termelőszövetkezet a Volánnal kötött szerződéssel biztosítja, hogy a mezőkövesdi ' járásban folyó kislakás-építkezésekhez gyorsan eljusson ez a jó minőségű homok. Geológiai vizsgálatokkal megállapították hogy mindkét bánva igen nagy köny- nyen kitermelhető homok- készlettel rendelkezik. Az ’dén a kél barnából 60—70 ezer tonna homok kitermelését tervezik s 3 melléküzemág árbevétele megközelítheti az 5 millió forintot.' Amennyiben az ieénvek növekednének. a bányák bővíthetők.
