Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 41. szám

1981. február T8., szerda É SZAK-MAG YARORSZÁG 3 Az idei év sem lesz könnyebb ' Az elmúlt esztendőben Bor­sod ipari üzemei, vállalatai és szövetkezetei több mint 13 milliárd forint értékű árut termeltek exportra. Ezen be­lül a nem rubelelszámolású kivitel összege csaknem elér­te a ,13 és fél milliárdot. Dol­lárbevételünk ugyan négy százalékkal meghaladta az 1979. évi eredményt, az emel­kedés mégsem az- exportált áruk mennyiségének növeke­déséből származott, hanem abból, hogy az egyes termé­kek ára az év bizonyos idő­szakában a vártnál kedve­zőbbén alakult számunkra. Recesszió, alacsony árak ' A külkereskedelmi tevé­kenységet az elmúlt eszten­dőben is számos külső és bel­ső tényező határozta meg. A külső tényezők közé sorol­hatjuk a Nyugat-Európában, különösen az év második fe­lében kialakult recessziós helyzetet, melynek hatására csökkent a piaci kereslet, erősödött a "konkurreneia, s mérséklődött számos termék ára. Nagymértékben befolyá­solta kialakulóban levő és jövedelmezőnek ígérkező ex­portlehetőségeinket, hogy olyan fontos piacokon, mint Irak és Irán,4 értékesítési problémák keletkeztek. Ez a körülmény különösen me­gyénk két nagyvállalatánál, az LKM-ben és az OKU-ben okozóit értékesítési, készlete­zési és termelési nehézsége-,- két. A külkereskedelmi tevé- • kenység alakulását befolyá­soló belső tényezők között említhetjük, hogy azokban a gazdálkodó egységekben, ahol , idejekorán megkezdték a ter- ' mékszerkezet korszerűsítésé­re irányuló munkát és rugal­masan tudják követni a piac változó igényeit (ebbe a kör­be tartoznak mindenekelőtt a vegyipari üzemek, részben a gépipari vállalatok stb.), ott a nehezedő feltételek ellené­re is eredményes exportmun­ka folyt. Az elmondottak fő­ként azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek meg­felelő konvertálható kapaci­tással rendelkeznek, s már korábban megkezdték feldol­gozóiparuk, másodlagos ter­mékeik körének bővítését, s új áruval jelentkeztek a pia­con. Módosult , az export szerkezete ! V A múlt év főbb tapaszta­latainak egyike,, hogy jelen­tősen módosult exporttermé­keink szerkezete. A kohá­szati kivitel — a kedvezőtlen értékesítési »helyzet miatt — országosan és megyei szin­ten egyaránt csökkent. A ko­hászat exportrészaránya az előző év 43,5 százalékáról — , a megye összes kivitelét te­kintve — 36, 6 százalékra csökkent. Ugyanakkor a vegy­ipar részesedése a korábbi 30,7 szándékról 34,2 száza­lékra emelkedett. Ez utóbbi egyben arra is utal, hogy a vegyipar — a Tiszai Vegyi­kombinát és a Borsodi Ve­gyikombinál — exportja ta­valy ugyancsak meghaladta a tervezettet, ami nagyobbrészt a számítottnál magasabb áraknak köszönhető. A gépipar exportja 1980- ban alig haladta meg az elő­ző évit. Az ágazatot repre­zentáló Diósgyőri Gépgyár elmúlt évi exportárbevétele is mindössze 0,7 százalékkal emelkedett. A mérsékelt üte­mű növekedés megmutatko­zik abban is, hogy a megye exportjában a gépipari ága­zat részesedése alig változott. •Annál örvendelesebb, hogy a nem rubelelszámolású kivi­tel évről évre növekszik: 1990-ban a dollárbevétel 16 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ugyancsak említést érdemel Borsod élel­miszer-gazdaságának 1990. évi külkereskedelmi tevé­kenysége. Az ágazat kivitele az elmúlt évben 21,5 száza­lékkal növekedett, míg a be­hozatal csupán 3 százalékkal emelkedett. A megye élelmi­szer -gazdasága tavaly töljb mint 34 százalékkal fokozta nem rubelelszaVnolású ex­portját, ezzel szemben a tő­kés import alig több mint tíz százalékkal bővült. Az export bővülésében döntő szerepet játszott, hogy emelkedett a húsipari termékek, az élő- sertés, az édesipari termékek, gyorsfagyasztott zöldségek és egyéb élelmiszerek kiszállí­tása. Érdemes szót ejteni róla, hogy Borsod üzemei az ötö­dik ötéves tervben csaknem megduplázták exportjukat. A dollárelszámolású kivitel több mint a kétszeresére emelkedett, ezen belül a vegyipar exportja — a TVK és a BVK jóvoltából — öt eV alatt több mint négyszeresére bővült. Növekedjék a kivitel Az idei év sem lesz köny- nyü. hiszen a külkereskedel­mi áruforgalmat úgy kell bő­vítenünk, hogy a kivitel nö­vekedése lényegesen mégha-* ladja a behozatalét. Különö­sen . nagy jelentőséget kell tulajdonítani a szocialista áruforgalom tervszerűségé­nek, figyelembe véve azokat a célokat, amelyeket a nem rubelelszámolású export fo­kozása érdekében magunk elé tűztünk. Ráadásul, szá­molnunk kell a kedvezőtlen tőkés konjunkturális helyzet­tel is. Ahhoz,/hogy ez évi ki­viteli előirányzatot teljesít­sük, javítani kell az export- termékek műszaki jellemzőit, minőségéi, növelni kell a korszerű termékeit arányát és a kivitel gazdaságosságát. L. L. Gépi feles a forrói sáiszaliM r A juhlarlás gazdaságossá­gát javító intézkedéseket lép­tettek életbe az encsi Zóju Termelőszövetkezetben. A 2300 anyajuhot eddig inten­ziven, kétévenként három­szor elletlek, de a gazdasá­gossági számítások. egyértel­műen azt mutatták, hogy a bárányszaporulat foltozása helyett jobban megéri az ál­latokat fejni, így az egyévi egyszeri elletésre visszatérni. A volt forrói baromfitele­pen, amelynek egy részét juhhodályokká alakították át. ezért térnek át á jövőben 600 anyajuh fejősére. Mivel a juhtej kéréséit termék, li­tere közel 20 tori htot ér, ér­demes nagyüzemi keretek között is „visszaállni” a tej­termelésre. Ennek érdeké­ben egy svéd gyártmányú Alfa Laval lejőberendezést vásárolnak. Sorezalfion gyártják A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat villamos üzemében készülnek a különböző vállalatok és intézmények részére a villa­mos kapcsolószekrények. Jelenleg a Tapolcán épülő motelhoz gyártják le a villamos főelosztó berendezést, melyen Kovács Berta­lan villanyszerelő, kétszeres kiváló dolgozó, az Allende nevét vi­selő, 8 tagú, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett szocia­lista brigád tagja a biztosítékok bekötésén dolgozik. Fojván László felvétele BíísoreSe mek Ariéról. Testvérmegyénk életéből A Vologda területen levő cserepoveci fémkombinát több mint 30 országba expor­tálja termékeit. Fennállásá­nak 25. évfordulóját a 10 milliomodik tonna acél ol­vasztásával ünnepelte. A/ üzem kollektívája az országban először állított elő lemezacélt a távoli északin használt gázvezetékek szá­mára. Jelenleg is a vállalat szállítja a Togliatti. Moszk­vai és Gorkiji Autógyárnak a lemezacélokat. A cserepoveci fémkombinát negyedszázados jubileumát az ország legnagyobb acélkon- verteres üzemének munkába állításával ünnepelte. Ezt a típusú konvertert már sza­badalmaztatták Belgiumban,’ Indiában, Finnországban, Franciaországban és Japán­ban. Most épül egy évi 4,5 millió tonna teljesítményű nagyolvasztó. A cserepoveci üzemnek nagy szerepe volt abban, hogy 1975-ben a Szovjetunió a nyersvas- és acéltermelés­ben világelső lett. Míg 1973- ben az országban naponta 400 ezer tonna acélt termel­tek, a tizedik 5 éves terv befejező évében a napi ter­melés meghaladta a 450 ezer tonnát. 1980-ban a szovjet kohá­szat 169.5 millió tonna acélt adott, vagyis a világterme­lés egyötödét. ülkotá A borkombinátban évek óta eredményesen működik az Alkotó ifjúság mozgalom. A múlt évi pályamunkák ér­tékelésé során négy első, négy második és öt harma­ifjúság ' í dik dijat osztottak ki a ná- lyázók között. Az országos szintű elbíráláson egy bor- kombináti pályamunka har­madik helyezést ért el. Kétszázezer óra társadalmi munka Nemcsak részesei, alkotó résztvevői is. Csak 400 000 forintba kerül, s így két év alatt visszatérül az a gépvásárlás, amely az arlói Nádasdvölgye Termelő- szövetkezetben teljesen átala­kítja a faüzem gyártmány- szerkezetét. Mint a legtöbb megyei gazdaságban, itt is az okozta a legnagyobb gondot, hogy az erdők faállománya a feldolgozás szempontjából gyenge, vagyis sok a tűzifa, s kevés az ipari fa minőség. A szövetkezet 1800 hektár erdőt birtokol, így érthető, hogy a jelenlegi 3,2 millió forintos árbevétel, s alig több mint százezer forintos nyereség he­lyett az erdészeti ágazatban több jövedelmet akarnak el­érni. A számítások szerint, ha a kel műszakban dolgozó üzemet az új berendezések üzembe állításával, s csekély létszámnöveléssel fejleszte­nék, akkor az éves árbevétel meghaladná az ötmillió to­rin tol. Természetesen ehhez szerkezetváltás szükséges, vagyis a gyártás olyan termé­kekre terjedne ki, amelynek megmunkálása hozzáértést, magasabb szakmai szintet igényel. Mivel munkaerőben nincs hiány, az új gyalu, s csiszológépek megvásárlásá­val biztosítható a bútorele­mek gyártása, amelyekre a különböző bútoripari gyárak, s szövetkezetek igényt tarta­nak. t Az ötödik ötéves tervidő­szakban több mint 25 millió tonna szén kitermelése sze­repelt a Borsodi Szénbányák Vállalat feladatai között. Ezt a feladatot idő előtt, 1980. szeptember 30-ra sikerült teljesíteniük. Sőt, az év vé­géig további másfél millió tonna többletet is jelenthet­tek. Az eredményhez termé­szetesen az eddiginél maga­sabb színvonalú termelésre, szervezettségre, hatékony, fe­gyelmezett munkavégzésre volt szükségé Az évente több mint ötmillió tonna szén ki­termelése bizony nem kevés szabadnap feláldozásával járt, amelyben a bányászfiatalok mindenkor tevékenyen részt vettek." A szocialista versenymoz­galmakon keresztül rendsze­resen aktivizálták a fiatalo­kat. Jó eredményeket értek el a különböző, iparágon ke­resztül meghirdetett szakmai versenymozgalmakban. Az 1978-as cselekvési program­ban meghirdették, hogy „Mi-; nél több fiatalt az elővájá-; sokra!”. Ennek során rövid idő alatt 170 fiatal, harminc éven alulit szerveztek be elővájási munkára. Jelenleg tizennégy ifjúsági elővájó brigád dolgozik a vállalatnál. Szaporodott a nem csupáif elővájáson dolgozó ifjúsági brigádok száma is. 1976-ban 683 taggal, 42 ifjúsági brigád dolgozott, 1980-ban pedig 70 ifjúsági brigád 998 taggal. Aktívságukról tettek tanúbi­zonyságot a fiatalok a kom­Iparági tervek 1981-re Világszerte növekszik a kereslet a -nemfémes ásvá­nyi nyersanyagok iránt. Az Országos Ere- es Ásványbá­nyák Vállalat Hegyaljai Mű­ve az utóbbi években átlago­san mintegy 15 százalékkal fokozta a termelését, de így is .elmaradt az igényektől. A bányászkodás fejlődéséi dön­tően befolyásolta, lassította a szénhidrogének árának rob­banásszerű emelkedése, ami­nek következtében jelentősen növekedtek a termelési költ­ségek. Az ásványi nyersanya­gok szárításához tetemes mennyiségű kőolajat felhasz­náló iparági műveknél ma már a kiadások egynegyedét teszik ki az energiahordozók, szemben az öt évvel ezelőtti 10 százalékkal. A termékek eladási ára ugyanakkor jó­formán alig változott. — Idei termelési tervünk kerekítve 377 millió forint — mondja Hajdú Gyula igaz­gató. — Vagyis az 1980. évi csökkentett programhoz ké­pest is 28 millió forinttal na­gyobb értéket kell előállíta­ni. Sok ez, hiszen a korábbi célkitűzésnek sem tudtunk megfelelni, de nem elérhetet­len. Azt hiszem, kedvező lesz számunkra az 1981-es esz­tendő. — Vegyük sorra a lehető­ségeiket. Miből, mennyit ter­melnek majd? — Legjelentősebb ásvá­nyunkból, a perlitböl szeret­nénk százezer tonnát kibá­nyászni. Ehhez a piaci oldal biztosított, sőt többet is- el­adhatnánk belőle. A pálházi külszíni bányában a fejtés­hez 300 ezer köbméter föl­det kell letakarítanunk, amit túlnyomórészt saját erőből végzünk el, ezáltal hatmillió forintot mégtakaríthatunk. A munkához négy új nagy tel­jesítményű tehergépkocsi áll rendelkezésünkre. Bento- nitból cgaknem 57 ezer, a kaolinféleségekből 30 ezer, kvarcitból 25 ezer, kovaföld­ből 10 ezer tonnát szándé­kozunk kitermelni. — Mi a helyzet az erdö- bényei . gyöngykovutöldet égető üzemben? Ugyanitt be­szélhetünk a zeolitról, mini új termékről. — Az erdőbényei üzemmel kapcsolatban a korábbinál kedvezőbb hírekről tudok beszámolni, bár a kapacitás­nak még csak a? egynegye­dét hasznosítjuk. Az elkép­zelésünk szerint idehaza négyezer, külföldön ezer ton­nát értékesítünk az ásvány­ból. A 93 ezer dolláros gö­rögországi üzlet már biztos, hasonlóra van kilátás egy svájci céggel, s egy osztrák partnerral is érlelődik a megállapodás. A zeolit iránt egyre élénkebb az érdeklő­dés. s ez évben már tízezer tonnát szándékozunk belőle eladni. A meglevő szerződés értelmében 500 tonnát szál­lítunk tőkés piacra, de re­méljük, ez még nem végle­ges adat. — Mit tud elmondani a fej­lesztésekről, vannak-e kilátá­sok további új termékek pia­ci bevezetésére? Milyen a létszámgazdálkodás? — A számunkra legfonto­sabb beruházás, a pálházi perlitbánya fejlesztése idő­arányosan halad, s a jövő évben befejeződik. Az őrlő­mű második sorának a meg­építésével 150 ezer tonnára növekszik az éves termelés. Ü j termékünk a borderítö anyagként használt bentonit és ítlit keverék, a neoder; ebből az első negyedévben 220 tonnát értékesítünk. Van­nak további' újdonságaink is, de ezekről még korai lenne nyilatkozni.' Létszámgondja­ink nincsenek. Dolgozóink régi jogos igényét is orvo­soljuk, megkapják a szénjá­randóságot. Három év alatt fokozatosan felzárkózunk az ércbányászokhoz, azaz kétezer forintot fizetünk majd dol­gozóinknak évente ilyen cí­men. a bér terhére — mond­ja befejezésül Hajdú Gyula igazgató. (kalaj) munista műszakok során is. Öt év alatt kétszázezer óra társadalmi munkát végeztek. A gazdasági mutatók és eredmények folyamatos javí­tásában valóban nem kevés szerepet játszanak a bá­nyászfiatalok, hiszen a válla­lat több mint tizenhétezer dolgozójának jelentős része fiatal. A harminc éven alu­liak száma megközelíti ’ a négyezret. Döntő többségük KISZ-tag. akiknek munkáját az alapszervezetek, üzemi bi­zottságok vezetői irányítják.' Lelkiismeretes, fegyelmezett munkájukat időről időre el­lenőrzik, úgynevezett terület­felelősi rendszerben. Konk­rét megvalósulása ennek, az üzemi KISZ-vezetőségek és -bizottságok mellett működő munkabizottságok beszámol­tatása. Az ellenőrzésbe szóró- sáp beletartozik a káderne- velöi munka is. amelyre kü­lönösen nagy figyelmet fordí­tanak a szénbányáknál. A te­rületfelelősi rendszer kiala­kítása bevált. Előnyei közé tartozik, hogy a beszámolta­tások során a helyszínen is­merkednek meg a fiatalok munkájával, problémáival és egyúttal javaslatokat is ad­nak a helyes megoldásokra. Egy-egv fontosabb döntés előtt pedig igyekeznek hasz­nosítani az itt szerzett tar pasztalatokat. ji

Next

/
Oldalképek
Tartalom