Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 41. szám
1981. február T8., szerda É SZAK-MAG YARORSZÁG 3 Az idei év sem lesz könnyebb ' Az elmúlt esztendőben Borsod ipari üzemei, vállalatai és szövetkezetei több mint 13 milliárd forint értékű árut termeltek exportra. Ezen belül a nem rubelelszámolású kivitel összege csaknem elérte a ,13 és fél milliárdot. Dollárbevételünk ugyan négy százalékkal meghaladta az 1979. évi eredményt, az emelkedés mégsem az- exportált áruk mennyiségének növekedéséből származott, hanem abból, hogy az egyes termékek ára az év bizonyos időszakában a vártnál kedvezőbbén alakult számunkra. Recesszió, alacsony árak ' A külkereskedelmi tevékenységet az elmúlt esztendőben is számos külső és belső tényező határozta meg. A külső tényezők közé sorolhatjuk a Nyugat-Európában, különösen az év második felében kialakult recessziós helyzetet, melynek hatására csökkent a piaci kereslet, erősödött a "konkurreneia, s mérséklődött számos termék ára. Nagymértékben befolyásolta kialakulóban levő és jövedelmezőnek ígérkező exportlehetőségeinket, hogy olyan fontos piacokon, mint Irak és Irán,4 értékesítési problémák keletkeztek. Ez a körülmény különösen megyénk két nagyvállalatánál, az LKM-ben és az OKU-ben okozóit értékesítési, készletezési és termelési nehézsége-,- két. A külkereskedelmi tevé- • kenység alakulását befolyásoló belső tényezők között említhetjük, hogy azokban a gazdálkodó egységekben, ahol , idejekorán megkezdték a ter- ' mékszerkezet korszerűsítésére irányuló munkát és rugalmasan tudják követni a piac változó igényeit (ebbe a körbe tartoznak mindenekelőtt a vegyipari üzemek, részben a gépipari vállalatok stb.), ott a nehezedő feltételek ellenére is eredményes exportmunka folyt. Az elmondottak főként azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek megfelelő konvertálható kapacitással rendelkeznek, s már korábban megkezdték feldolgozóiparuk, másodlagos termékeik körének bővítését, s új áruval jelentkeztek a piacon. Módosult , az export szerkezete ! V A múlt év főbb tapasztalatainak egyike,, hogy jelentősen módosult exporttermékeink szerkezete. A kohászati kivitel — a kedvezőtlen értékesítési »helyzet miatt — országosan és megyei szinten egyaránt csökkent. A kohászat exportrészaránya az előző év 43,5 százalékáról — , a megye összes kivitelét tekintve — 36, 6 százalékra csökkent. Ugyanakkor a vegyipar részesedése a korábbi 30,7 szándékról 34,2 százalékra emelkedett. Ez utóbbi egyben arra is utal, hogy a vegyipar — a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinál — exportja tavaly ugyancsak meghaladta a tervezettet, ami nagyobbrészt a számítottnál magasabb áraknak köszönhető. A gépipar exportja 1980- ban alig haladta meg az előző évit. Az ágazatot reprezentáló Diósgyőri Gépgyár elmúlt évi exportárbevétele is mindössze 0,7 százalékkal emelkedett. A mérsékelt ütemű növekedés megmutatkozik abban is, hogy a megye exportjában a gépipari ágazat részesedése alig változott. •Annál örvendelesebb, hogy a nem rubelelszámolású kivitel évről évre növekszik: 1990-ban a dollárbevétel 16 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ugyancsak említést érdemel Borsod élelmiszer-gazdaságának 1990. évi külkereskedelmi tevékenysége. Az ágazat kivitele az elmúlt évben 21,5 százalékkal növekedett, míg a behozatal csupán 3 százalékkal emelkedett. A megye élelmiszer -gazdasága tavaly töljb mint 34 százalékkal fokozta nem rubelelszaVnolású exportját, ezzel szemben a tőkés import alig több mint tíz százalékkal bővült. Az export bővülésében döntő szerepet játszott, hogy emelkedett a húsipari termékek, az élő- sertés, az édesipari termékek, gyorsfagyasztott zöldségek és egyéb élelmiszerek kiszállítása. Érdemes szót ejteni róla, hogy Borsod üzemei az ötödik ötéves tervben csaknem megduplázták exportjukat. A dollárelszámolású kivitel több mint a kétszeresére emelkedett, ezen belül a vegyipar exportja — a TVK és a BVK jóvoltából — öt eV alatt több mint négyszeresére bővült. Növekedjék a kivitel Az idei év sem lesz köny- nyü. hiszen a külkereskedelmi áruforgalmat úgy kell bővítenünk, hogy a kivitel növekedése lényegesen mégha-* ladja a behozatalét. Különösen . nagy jelentőséget kell tulajdonítani a szocialista áruforgalom tervszerűségének, figyelembe véve azokat a célokat, amelyeket a nem rubelelszámolású export fokozása érdekében magunk elé tűztünk. Ráadásul, számolnunk kell a kedvezőtlen tőkés konjunkturális helyzettel is. Ahhoz,/hogy ez évi kiviteli előirányzatot teljesítsük, javítani kell az export- termékek műszaki jellemzőit, minőségéi, növelni kell a korszerű termékeit arányát és a kivitel gazdaságosságát. L. L. Gépi feles a forrói sáiszaliM r A juhlarlás gazdaságosságát javító intézkedéseket léptettek életbe az encsi Zóju Termelőszövetkezetben. A 2300 anyajuhot eddig intenziven, kétévenként háromszor elletlek, de a gazdaságossági számítások. egyértelműen azt mutatták, hogy a bárányszaporulat foltozása helyett jobban megéri az állatokat fejni, így az egyévi egyszeri elletésre visszatérni. A volt forrói baromfitelepen, amelynek egy részét juhhodályokká alakították át. ezért térnek át á jövőben 600 anyajuh fejősére. Mivel a juhtej kéréséit termék, litere közel 20 tori htot ér, érdemes nagyüzemi keretek között is „visszaállni” a tejtermelésre. Ennek érdekében egy svéd gyártmányú Alfa Laval lejőberendezést vásárolnak. Sorezalfion gyártják A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat villamos üzemében készülnek a különböző vállalatok és intézmények részére a villamos kapcsolószekrények. Jelenleg a Tapolcán épülő motelhoz gyártják le a villamos főelosztó berendezést, melyen Kovács Bertalan villanyszerelő, kétszeres kiváló dolgozó, az Allende nevét viselő, 8 tagú, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett szocialista brigád tagja a biztosítékok bekötésén dolgozik. Fojván László felvétele BíísoreSe mek Ariéról. Testvérmegyénk életéből A Vologda területen levő cserepoveci fémkombinát több mint 30 országba exportálja termékeit. Fennállásának 25. évfordulóját a 10 milliomodik tonna acél olvasztásával ünnepelte. A/ üzem kollektívája az országban először állított elő lemezacélt a távoli északin használt gázvezetékek számára. Jelenleg is a vállalat szállítja a Togliatti. Moszkvai és Gorkiji Autógyárnak a lemezacélokat. A cserepoveci fémkombinát negyedszázados jubileumát az ország legnagyobb acélkon- verteres üzemének munkába állításával ünnepelte. Ezt a típusú konvertert már szabadalmaztatták Belgiumban,’ Indiában, Finnországban, Franciaországban és Japánban. Most épül egy évi 4,5 millió tonna teljesítményű nagyolvasztó. A cserepoveci üzemnek nagy szerepe volt abban, hogy 1975-ben a Szovjetunió a nyersvas- és acéltermelésben világelső lett. Míg 1973- ben az országban naponta 400 ezer tonna acélt termeltek, a tizedik 5 éves terv befejező évében a napi termelés meghaladta a 450 ezer tonnát. 1980-ban a szovjet kohászat 169.5 millió tonna acélt adott, vagyis a világtermelés egyötödét. ülkotá A borkombinátban évek óta eredményesen működik az Alkotó ifjúság mozgalom. A múlt évi pályamunkák értékelésé során négy első, négy második és öt harmaifjúság ' í dik dijat osztottak ki a ná- lyázók között. Az országos szintű elbíráláson egy bor- kombináti pályamunka harmadik helyezést ért el. Kétszázezer óra társadalmi munka Nemcsak részesei, alkotó résztvevői is. Csak 400 000 forintba kerül, s így két év alatt visszatérül az a gépvásárlás, amely az arlói Nádasdvölgye Termelő- szövetkezetben teljesen átalakítja a faüzem gyártmány- szerkezetét. Mint a legtöbb megyei gazdaságban, itt is az okozta a legnagyobb gondot, hogy az erdők faállománya a feldolgozás szempontjából gyenge, vagyis sok a tűzifa, s kevés az ipari fa minőség. A szövetkezet 1800 hektár erdőt birtokol, így érthető, hogy a jelenlegi 3,2 millió forintos árbevétel, s alig több mint százezer forintos nyereség helyett az erdészeti ágazatban több jövedelmet akarnak elérni. A számítások szerint, ha a kel műszakban dolgozó üzemet az új berendezések üzembe állításával, s csekély létszámnöveléssel fejlesztenék, akkor az éves árbevétel meghaladná az ötmillió torin tol. Természetesen ehhez szerkezetváltás szükséges, vagyis a gyártás olyan termékekre terjedne ki, amelynek megmunkálása hozzáértést, magasabb szakmai szintet igényel. Mivel munkaerőben nincs hiány, az új gyalu, s csiszológépek megvásárlásával biztosítható a bútorelemek gyártása, amelyekre a különböző bútoripari gyárak, s szövetkezetek igényt tartanak. t Az ötödik ötéves tervidőszakban több mint 25 millió tonna szén kitermelése szerepelt a Borsodi Szénbányák Vállalat feladatai között. Ezt a feladatot idő előtt, 1980. szeptember 30-ra sikerült teljesíteniük. Sőt, az év végéig további másfél millió tonna többletet is jelenthettek. Az eredményhez természetesen az eddiginél magasabb színvonalú termelésre, szervezettségre, hatékony, fegyelmezett munkavégzésre volt szükségé Az évente több mint ötmillió tonna szén kitermelése bizony nem kevés szabadnap feláldozásával járt, amelyben a bányászfiatalok mindenkor tevékenyen részt vettek." A szocialista versenymozgalmakon keresztül rendszeresen aktivizálták a fiatalokat. Jó eredményeket értek el a különböző, iparágon keresztül meghirdetett szakmai versenymozgalmakban. Az 1978-as cselekvési programban meghirdették, hogy „Mi-; nél több fiatalt az elővájá-; sokra!”. Ennek során rövid idő alatt 170 fiatal, harminc éven alulit szerveztek be elővájási munkára. Jelenleg tizennégy ifjúsági elővájó brigád dolgozik a vállalatnál. Szaporodott a nem csupáif elővájáson dolgozó ifjúsági brigádok száma is. 1976-ban 683 taggal, 42 ifjúsági brigád dolgozott, 1980-ban pedig 70 ifjúsági brigád 998 taggal. Aktívságukról tettek tanúbizonyságot a fiatalok a komIparági tervek 1981-re Világszerte növekszik a kereslet a -nemfémes ásványi nyersanyagok iránt. Az Országos Ere- es Ásványbányák Vállalat Hegyaljai Műve az utóbbi években átlagosan mintegy 15 százalékkal fokozta a termelését, de így is .elmaradt az igényektől. A bányászkodás fejlődéséi döntően befolyásolta, lassította a szénhidrogének árának robbanásszerű emelkedése, aminek következtében jelentősen növekedtek a termelési költségek. Az ásványi nyersanyagok szárításához tetemes mennyiségű kőolajat felhasználó iparági műveknél ma már a kiadások egynegyedét teszik ki az energiahordozók, szemben az öt évvel ezelőtti 10 százalékkal. A termékek eladási ára ugyanakkor jóformán alig változott. — Idei termelési tervünk kerekítve 377 millió forint — mondja Hajdú Gyula igazgató. — Vagyis az 1980. évi csökkentett programhoz képest is 28 millió forinttal nagyobb értéket kell előállítani. Sok ez, hiszen a korábbi célkitűzésnek sem tudtunk megfelelni, de nem elérhetetlen. Azt hiszem, kedvező lesz számunkra az 1981-es esztendő. — Vegyük sorra a lehetőségeiket. Miből, mennyit termelnek majd? — Legjelentősebb ásványunkból, a perlitböl szeretnénk százezer tonnát kibányászni. Ehhez a piaci oldal biztosított, sőt többet is- eladhatnánk belőle. A pálházi külszíni bányában a fejtéshez 300 ezer köbméter földet kell letakarítanunk, amit túlnyomórészt saját erőből végzünk el, ezáltal hatmillió forintot mégtakaríthatunk. A munkához négy új nagy teljesítményű tehergépkocsi áll rendelkezésünkre. Bento- nitból cgaknem 57 ezer, a kaolinféleségekből 30 ezer, kvarcitból 25 ezer, kovaföldből 10 ezer tonnát szándékozunk kitermelni. — Mi a helyzet az erdö- bényei . gyöngykovutöldet égető üzemben? Ugyanitt beszélhetünk a zeolitról, mini új termékről. — Az erdőbényei üzemmel kapcsolatban a korábbinál kedvezőbb hírekről tudok beszámolni, bár a kapacitásnak még csak a? egynegyedét hasznosítjuk. Az elképzelésünk szerint idehaza négyezer, külföldön ezer tonnát értékesítünk az ásványból. A 93 ezer dolláros görögországi üzlet már biztos, hasonlóra van kilátás egy svájci céggel, s egy osztrák partnerral is érlelődik a megállapodás. A zeolit iránt egyre élénkebb az érdeklődés. s ez évben már tízezer tonnát szándékozunk belőle eladni. A meglevő szerződés értelmében 500 tonnát szállítunk tőkés piacra, de reméljük, ez még nem végleges adat. — Mit tud elmondani a fejlesztésekről, vannak-e kilátások további új termékek piaci bevezetésére? Milyen a létszámgazdálkodás? — A számunkra legfontosabb beruházás, a pálházi perlitbánya fejlesztése időarányosan halad, s a jövő évben befejeződik. Az őrlőmű második sorának a megépítésével 150 ezer tonnára növekszik az éves termelés. Ü j termékünk a borderítö anyagként használt bentonit és ítlit keverék, a neoder; ebből az első negyedévben 220 tonnát értékesítünk. Vannak további' újdonságaink is, de ezekről még korai lenne nyilatkozni.' Létszámgondjaink nincsenek. Dolgozóink régi jogos igényét is orvosoljuk, megkapják a szénjárandóságot. Három év alatt fokozatosan felzárkózunk az ércbányászokhoz, azaz kétezer forintot fizetünk majd dolgozóinknak évente ilyen címen. a bér terhére — mondja befejezésül Hajdú Gyula igazgató. (kalaj) munista műszakok során is. Öt év alatt kétszázezer óra társadalmi munkát végeztek. A gazdasági mutatók és eredmények folyamatos javításában valóban nem kevés szerepet játszanak a bányászfiatalok, hiszen a vállalat több mint tizenhétezer dolgozójának jelentős része fiatal. A harminc éven aluliak száma megközelíti ’ a négyezret. Döntő többségük KISZ-tag. akiknek munkáját az alapszervezetek, üzemi bizottságok vezetői irányítják.' Lelkiismeretes, fegyelmezett munkájukat időről időre ellenőrzik, úgynevezett területfelelősi rendszerben. Konkrét megvalósulása ennek, az üzemi KISZ-vezetőségek és -bizottságok mellett működő munkabizottságok beszámoltatása. Az ellenőrzésbe szóró- sáp beletartozik a káderne- velöi munka is. amelyre különösen nagy figyelmet fordítanak a szénbányáknál. A területfelelősi rendszer kialakítása bevált. Előnyei közé tartozik, hogy a beszámoltatások során a helyszínen ismerkednek meg a fiatalok munkájával, problémáival és egyúttal javaslatokat is adnak a helyes megoldásokra. Egy-egv fontosabb döntés előtt pedig igyekeznek hasznosítani az itt szerzett tar pasztalatokat. ji