Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 41. szám
ÉSZAK-MAGYAftOfi&ZAG 4 1961. február 18„ szerda „Remekmű nincs” — fődíj se A XIII. magyar játékfilmszemle után • Remekmű nincs a látottak között — ezzel kezdte vitaindító-értékelő beszámolóját dr. Xőkei Ferenc akadémikus, a XIII. magyar játékfilmszemle zsűrijének elnöke a február 13-án délelőtt tartott j nyilvános zsürivitán. Hozzátette, hogy mégis remény lehet a fődíj kiadására,, mert több film versenyben áll ér- | te, de mindegyiknek vannak komoly hibái, fogyatékosságai. Végül is mint az aznap esti tévéhíradó élő adásából is kitűnt, a födijat a zsűri nem adta ki, meít nem talált olyan, filmet, amely akkora mértékben előzte volna meg a többieket, hogy e honorálásra érdemes legyen. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen igazolódott a magyar filmkriti- ' kusok januári állásfoglalása , — emlékezetes, hogy ott sem | adták ki a kritikusok díját j —, jóllehet, a mostani mér- í legelésnél már tizenegy olyan i film is megméretett, amely a t kritikusok döntésekor még 1 vem volt, s ez mindenképpen tjnás irányba is fordíthatta E hatolna az ítélkezést. A magyar filmalkotók alig- i^ia babonásak, de a XIII. I -szemlének 13-án kihirdetett j -eredménye a magyar filmgyártás egészére jócskán negatív előjelű megállapításo- | kát is tartalmaz. Annak elle- !' -nére, hogy egy sor film eré- j, íiyei is szóba kerültek és a I zsűri elnöke szerint öt mű is I esélyes volt a fődíjért való versengésben, mind az öt — az erények meHett — komoly j hibákkal terhes. Az öt közül végül is három — Psyché, 'Köszönöm, megvagyunk; A |. mérkőzés — végül is kisebb I díjat kapott, a Ripacsokope- I rátöri 'díjban részesült 'és a ; F ábián Bálint találkozása is- j lennel férfi főszereplője, j Koncz Gábor színészi díjat I kapott. A Köszönöm, megva- j gyünk női főszereplője — j Nyakó Júlia — is díjat nyert, j Az említetteken kívül Mar- gittay Ági kapott még színészi díjat az elmúlt évben nyújtott több alakításáért, a KISZ Központi Bizottságának az elsőíilmes rendezők számára felajánlott díját pedig Almási Tamás munkája, a . Ballagás nyerte el. | Nem érdektelen a zsűri néhány megállapítása és közülük is kiemelkedik az, hogy eluralkodnak a magyar filmeken a divatdolgok, sok a hosszú, unalmas részlet, felfelbukkan a gyermekdedség, egyes' filmeknél a szájbarágó didaktika, pedig nincs rossz . útón a magyar fihn, ha kilábal betegségéből: az infanti- lizmusból. Több felszólaló ezt a megállapítást sértőnek találta, mondván, hogy a gyermekdedség vádja bántja az alkotókat, s volt felszólaló, aki kérte: vonja vissza a ’ zsűri e megállapítást. A zsűri elnöke közölte, hogy nem vonják vissza, mivel a gyermekdedség fokozható, s ■ a szó ugyan visszavonható, de a mögöttes fogalom továbbra is fennáll. A zsűri nyilvános vitájának részletesebb ismertetése helyett nézzük inkább, melyek voltak az új filmek, amelyek körül elsősorban folytak a viták. A mérlegre tett huszonhárom film közül tizet újévi értékelésünkben taglaltunk, kettőnek — Vámmentes házasság, Boldog születésnapot, Marylin! — kritikája januárban jelent meg, a tizenegy új film közül a Köszönöm, megvagyunk kritikáját pedig éppen a szemle alatt, február 12-én közöltük. Röviden tíz további filmet kell tehát megemlíteni. Időben legközelebb Sőt Mária munkája, a Boldogtalan kalap kerül majd a közönség elé; három magányos asszony párhuzamos életpályájának bemutatása. Értékelésére majd bemutatása után térünk ..vissza. Régi hiányt igyekszik pótolni A Pogány Madonna' című bűnügyi komédia, amely előreláthatólag nagy közönségsiker lesz, írója és főszereplője Bujtor István, rendezője Mészáros Gyula. Válsághelyzetbe jutott értelmiségiről szól Gaál István filmje, a Cserepek. A szemle egyik legkiemelkedőbb eseménye volt Sándor Pál tragikomédiája, a Ripacsok, két öreg bohóc „se vele, se nélküle” alapon való kettősének története. A legtöbb izgalmat és vitát Kása Ferenc A mérkőzés című filmje jelentette, s alighanem hasonló hatást fog majd a mozikban is kiváltani. Vígjátékba oltott krimivel jelentkezett újra Bacsó Péter; filmjének címe: A svéd, akinek nyoma veszett. Figyelmet érdemel két pályakezdő rendező alkotása: Almási Tamás Ballagás című műve egy érettségiző osztály tükrében vizsgálja mai fiatalságunk életét, Szurdi András A transzport (1916.) című műve pedig az első világháború végének egy sajátos -mozzanatát próbálja megjeleníteni. Két filmet kell még említeni, mindkettő az elmúlt években oly sok sikert elért dokumentarista • játékfilmalkotás útjait követi, sajnos kisebb sikerrel, mint elődei. Ezek Tarr Béla Szabadgyalog és Szalai Györgyi Dédelgetett kedvenceink című filmjei. (Ez utóbbit Boldpg- köváralján forgatták, itt lesz az ősbemutatója is március 2-án. A másiké pedig március 5-én, Bogácson.) A szemle tizenegy új filmje között viszonylag nagyobb számban voltak a minden bizonnyal nagyobb közönséget vonzó művek, a tizenegy között talán kettő-három volt .az „ehetetlen” és „emészthetetlen”. De akadnak köztük igen nagy közönséget von- zpk, s műfajilag, tematikailag is jobb a megoszlás. Egészében azonban e szemle a huszonhárom film egymásutánjával a magyar filmgyártás igen sok hibáját feltárta. Túl a már a zsűri által is megfogalmazott gyermekded- ségen, didaktikusságon, ide sorolandó, hogy például a dokumentarista filmeknél ütött megállnak a leiró jellegnél. Sokszor figyelmen kívül hagyják a közönség unalom- tűrésének határát; divat a pesszimizmus, a nyűgösködés oktalanul sok a trágárság. A filmek egymásutánja azt is megmutatta, mennyire ván dorolnak egyes . motívumok filmről filmre. Bizonyára az azonos dramaturgok közreműködése miatt. Megmutatta, milyen szűk színészi körből válogatnak a rendezők. Ennek „ellenpéldája” viszont a dokumentarista filmeknél a beszélni nem tudó, rosszul motyogó amatőrök sorozatos alkalmazásai Természetesen nemcsak ne gatívumokat tárt fel a filmek sora, hanem azt a pozitívumot is, hogy a magyar filmek legtöbbje arra keresi a választ, érdemes-e ebben az országban élni és miért. És erre általában jól is vá iaszolnak. A magyar filmek, mint a magyar művészet egészében nem segít eléggé az embereket arra tanítani, hogy jobban és értelmesebben éljenek. Holott, mint elhangzott a zsürivitán, nem az az optimizmus, ha valaki zimankós időben azt mondja: most szép idő van, hanem aki azt állítja, hogy ebben az idő ben is lehet és érdemes élni és dolgozni. Az új filmek áiamarosan a közönség elé kerülnek. A zsűri ítélete százezrek véle ményéve) hitelesítödik, vagy konfrontál. Benedek Miklós Az úrasztali borosedény Nagyváradon készült (a képen balra), sikere van a kerámia korsóknak (a képen jobbra). Erdélyi kerámiák A debreceni Déri Mú- zeumban kiállítás nyílt, Dérv György — 200 darabból álló — erdélyi ke- rámiagyűjteményéből. A XVIII—XIX. században készült .alkotások a Székelyföldről, Nagyváradról, Tordáról, Zilahról, Nagybányáról, Besztercéről származnak többnyire, 'de homoród- darócí is akad közöttük. A kiállított cserépedények között legtöbb a bokály és a tál féle. Filmnapok falun — Borsodban Ünnepi megnyitó Tarcalon f Hétfőn este ünnepi díszt öltött a tarcali művelődési ház, illetve filmszínház: zászlók, transzparensek, színes tablók hirdették a Filmnapok falun — Borsodban elnevezésű rendezvénysorozat kezdetét, illetve annak hivatalos megnyitóját, amelynek ez alkalommal Tárcái adott otthont. A megjelenteket Oláh György, Tárcái község Tanácsának elnöke köszöntötte, majd Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára szólt a falusi filmnapok jelentőségéről; emlékeztetett a tavalyi sorozat sikerére, benne a tarcali ankétra, s arra, hogy akik a népszerűvé lett falusi és munkásfilmnapok rendezvényein részt vettek, közelebb kerültek a filmhez, — ________ 1 m ás szemmel nézik az alkotásokat. Újabb és újabb nézőtömegek szeme nyílott rá a filmre, a film ábrázolta valóságra, újabb ezrek kaptak rá a film élvezetének jó ízeire — mondotta többek között, majd a filmnek a tömegművelődés, az egyetemes kulturálódás területén betöltendő feladatairól és szerepéről beszélt, s azzal a gondolattal nyitotta meg az idei s'orozatot, hogy az is hasznos szellemi beruházás és egyben tanulságos, jó szórakozás, értékes élmény lesz minden részvevőnek. A rendező szervek nevében Gyulai Lajos, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgató- helyettese köszönte meg a helyieknek a nyitóünnepség megrendezését és ajánlotta a sorozatot a közönség figyelmébe. A nyitóünnepséget követően bemutatták Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című filmjét. Ezzel egyidejűleg a megye mintegy húsz helyén kezdődtek meg a Falusi filmnapok — Borsodban sorozat bemutatói. A legközelebbi kiemelt rendezvény február 19-én, Bükkszentkeresztcn lesz, ahol a Talán jövőre című új csehszlovák film vetítése után a Magyar Rádió miskolci körzeti és nemzetiségi stúdiójának munkatársaival fórumát rendeznek. Február 26-án Putnokon a Körhinta. Baktakéken pedig a Békeidő című filmről rendeznek ankétot. Lányok is jelentkezhetnek húsipari szakmunkásnak Házi reform a szakmunkásképiésben Az általános iskolák ezekben a napokban továbbítják a tanulók továbbtanulási jelentkezési lapjait. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál talán soha nem várták ilyen izgalommal a jelentkezéseket. — Igen nagy gondot fordítottunk az előkészítésre — mondja Kőhalmi Riehárdné, a vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője. — Nagy segítséget kaptunk a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettől, prospektusokat juttattunk el az iskolákba, nem tagadjuk, valóban az a célunk, hogy egészséges jó‘képességü fiatalok jelentkezzenek hozzánk. Egykoron, amikor a gépesítettség ala csonyabb színvonalú volt, az erős fizikumú fiúkat várták a vállalathoz, ma már ez nem feltétel, hiszen a nehéz, fi zikai munkát gépek végzik. De a gépesítés, a korszerű technológiák jól képzett, értelmes szakmunkásokat igényelnek. Hatvan fiatalt várnak a 81—82-es tanévre, sok év óta először lányokat is. Számos olyan területe van a szakmának, ahol szakértelmet igénylő női munkásokra van szükség. — Űj alapokra helyezzük a szakmunkásképzést — folytatja az osztályvezető. — Ezzel párhuzamosan javulnak a tanintézeti körülmények is. Szeptember 1-től Miskolcon a Szabó Lajos utcában kezdi meg működését a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet. Ez annyit- jelent, hogy minden vidéki tanulónkat el tudjuk helyezni a diákotthonban. A színvonalas intézeti - oktatás akkor éri el igazán a célját, ha jó gyakorlati képzéssel párosul. A mi tanulóink a mai napig a felnőtt szakmunkások mellett tanulnak a hét egyik felében. Ebből sok vita származik, a szakmunkások teljesítményét fékezik a még csak „csetlő-botló” fiatalok, s ezt senki sem veszi jó néven. A tanulónak pedig határozottan rosszul esik, hát látja, nem szívesen veszik jelenlétét. Szeretnénk most egy korszerűen felszerelt tanműhelyt létesíteni a miskolci húsüzemben. fcLám, most bukkant elő a miskolci húsüzemnek ez a „rejtett” hibája. Annak idején elfeledkeztek róla, hogy egy ilyen nagy üzemben tanműhelyt is kellene építeni. A fiatal szakemberek megtartására is új elveket alkalmaz a húsipari vállalat. Igyekeznek már a képzés idején megszerettetni a vállalatot, a kollektívát. Érdekeltté teszik a tanulókat a vállalát eredményességében, ennek lejében nyereséget fizetnek nekik. Tanulmányi kirándulást szerveznek, hogy a tanulók megismerjék az ország híresebb húsipari vállalatait. A hétköznapokat is igyekeznek vonzóbbá tenni, erről a vállalati KISZ-bizottság gondoskodik. Arpolyan kis házi reformot hajt végre tehát az állatforgalmi és, húsipari vállalat a szakmunkásképzés területén. Ennek a reformnak a sikerén is múlik, hogy milyen áruval találkozunk a jövő években a hentespultokon. 1- STA fiataloké lesz? Nem csupán az eseménynek helyet adó intézmény népművelői, a színházbarátok is izgalommal várták; milyen érdeklődés fogadja majd Miskolcon a több éves szünet után újra életrekeltett Felöl vasószinház első bemutatóját? Az újrakezdés híre önmagában is megosztotta a véleményeket; volt. aki annak idejéről jó emlékeket őrzött, volt, aki fanyalgással vette a kezdeményezést, mondván, minek ez a ielolvasúsdi... Nos, hétfőn este a Rónai Sándor Művelődési Központban néhány - dolog már körvonalazódott. Még a kezdés előtt kiderült, hogy az eredetileg a színházterembe szánt eseménynek túlzottan nagy lenne a hét és fél száz nézőt befogadó terem; tigy hát a klubtermet rendezték be a bemutatóhoz, másfél száz ülőhellyel ... Kezdésre tizenöt-húsz hely maradt üresen ... A Rónai és a színház közös vállalkozásának első bemutatójaként a nézők Slawomir Mrozek Tangó című drámájával ismerkedhettek meg, Szűcs János rendező „előolvasásában”. A nézőtéren ülőket megszámitva — döntő többségben középiskolások voltak —, nem tévedünk nagyot, azt állítva: a mű és írója, no meg a Mrozek írói világa' ismeretlen volt a jelenlevők előtt. A Színészek munkájából kitetszett — ez a kiválasztás javára van —, hogy ők közel állnak ehhez, értik ezt a nyelvet; ezt éreztük Málhé Évát, Molnár Zsuzsái, Sándor Erzsit, Mihályi Győzőt, Sallós Gábort, M, Szilágyi Lajost és Újlaki Dénesi hallgatva és látva. — A Felolvasószinház egyik célja éppen az — mondotta a bemutató előtt. Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója —, ' hogy kellő kíváncsiságot támasszon egy-egy író iránt. Mi azzal a hittel veszünk részt e munkában, hogy értelmes és hasznos célt szolgál a Felolvasószínház. Tervek szerint egy-egy évadban négy bemutatóra kerül majd sói-. Az újrakezdésről Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója ezeket mondta: — Nagyon örültink. hogy a színház vezetői támogatják és vállalják a „feltámasztást”; a hetvenes évek elején már kialakult itt egy törzs- közönség. főleg középiskolásokból. reménykedünk abban, hogy ez a felújított kísérlet időtállónak bizonyul . . . Ehhez csak azt tehetjük hozzá: várjuk a folytatást. \ (t. n. j.) A RAFAFÉM Szövetkezet vállalja a kívánt (hő- és olajálló, saválló stb.) minőségben £ Cim. Rakamaz, Vörös Hadsereg u. 6. Telelőn: 19.
