Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

1981, január 13., kedd

ESZAK-MAGtARORSZÄG 3

A takarékosság közügy

Egy pályázat első díja

köve Ukezotesen veg-reha j tot»t

tagjai újra átválogatják a minőségileg kifogásolt tételt.

ollványlermesztők

múlt évben is működött —

Gyakorta hallani napjainkban, hogy az. anyagokkal és az energiával való takarékosság nem divat, hanem létkérdés gazdaságunkban: s hogy ez mennyire igaz, arra igen mélyrehatóan világított rá Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára nemrégiben a Figyelő műn-; ka társának adott interjújában, Az anyag- és energia- gazdalkodassal kapcsolatban az államtitkár néhány igen figyelemre méltó számadatot említett: a magyar gazdaság egy százalék nettó termelési többletet 1978-ban 1,89

százalék anyag- és energiafelhasználás növekedéssel ért el. Az egész ötödik ötéves terv időszakában ez az arány 1.1 százalék volt, ami a növekedés magas energiaigényére utal; vagyis lényegében arra, hogy amilyen mértékben növekedett termelésünk. annyival több anyagot és energiát használtunk fel. A következő tervidőszakban a termékszerkezet-átalakítással szeretnénk erről az 1,1 százalékról 0,6—0.7 százalékra jutni; s ez igen nagy feladat — mondotta az államtitkár.

Az is eredmény, ha nem pazarlunk?

A törvényerőre emelt hatodik ötéves népgazda,sági terv az energiatermelésről és -ellátásról szóló szakaszában, megfogalmazódott egyebek között: az energiagazdálkodás ló feladata, hogy mérsékelje az energiahordozók iránti szükségletek növekedésének ü temét es elég rise ki azokat. Az, energiaigényesség csökkentésére - átfogó energiaga zdalkodási progra - mot kell megvalósítani a gazdasági és a társadalmi élet. széles területén; ugyanakkor a gazdaságosabb és takarékosabb energiafelhasználást kedvezményes hitellel, állami támogatással és hatósági intézkedésekkel is ösztönözni kell.

A terv, törvény, amely meghatározza gazdálkodásunk irányát, céljait, s a középtávú vállalati tea-vekben természetesen érvényre kelj jutniuk a népgazdasági tervben megfogalmazott céloknak, így egyebek között az állóeszközök fejlesztésénél a hatékonyabb gazdálkodás követelményeit figyelembe kell venni, szintúgy, mint az anj-agokkaJ és az energiával való takarékos gazdálkodás módjait, lehetőségeit. S ez utóbbi feladat gyakorlatban való megvalósítása egyáltalán nem mondható könnyűnek, de mert az energiával való takarékosság egy-egy vállalat számára mindenképpen létkérdés, minden lehetőséget még kell ragadni, amely elősegítheti a takarékosság ügyét, megszüntetheti a pazarlást, s ily módon javíthatja a vállalatok gazdálkodásának egészét. Az elmúlt évek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy az ipari üzemek többségében kimozdultak a holtpontról, bár az anyag- és energiatakarékosság eredményeit összesítő, túlságosan is szép számadatok láttán kézenfekvő a. következtetés: a pazarlás megszüntetése még nein jelent takarékosságot, bár. ha jól meggondoljuk, már az is eredmény, ha nem pazarlunk, mert egy-egy vállalatnál esetenként a pazarlás megszüntetése -is több biz-, millió forintot ér.

Figyelemre méltó számok

Megyénk több ipari üzemében kedvezőek az .anyagás energiatakarékosság terén elért eredmények. Külön is figyelemre méltóak a vegyipar számadatai. Az ówek óte

takarékossági program ered- ]

menyeként a Borsodi Vegyi- i

kombinát üzemeiben példa- 1

ul kedvezően változtak a \

fajlagos érlékek, ami éven- i

ként több tízmillió forint ]

megtakarítást tett lehetővé. i

A takarékosság ügyét szol- [

gátja az üzemelvbe beveze- ,

telt belső érdekeltségi rend- 1

szer, az éves prémiumsza- j

bályzat. ami .egyebek között '

meghatározza azokat a Lel-. [

adatokat, amelyek — mind a i

fizikai, mind pádig a nem '

fizikai dolgozók részére — (

biztosítják a dolgozók érdé- 1

kéltségét az anyag- és euer- j

giatakarékosság növelésében. i

Százötvenkilenc ; pályázat

Az elmúlt évben az liner- '

gdagazdálkodási Intézet, va- ,

lamint az MTESZ „Az ener- giatakarékosságért” címmel [

kétfordulós pályázatot irt ki, i

amelyen a BVK nitrogén- 1

műtrágya-gyárából, egy ötta- í

gú kollektíva vett részt. Az i

első fordulóra beérkezett pá- j

lyázatokat az elmúlt év kö- i

zepén értékelte a zsűri, és a BVK-s csapat ,,A rézlúgmo- i

sas maradékgáz CO-tantal- 1

mának hasznosítására’’ ki-. , dolgozott pályamunkájáért i

akkor a harmadik díjat kap- 1

ta.

A második forduló díjait 1980. december 22-én adták át Budapesten, a Technika Hazában. A beérkezett 159 pályamű elbírálását követően a zsűri az első dijat a BVK alkotó kollektívájának ítélte oda. Nem kétséges, hogy a nagy jelentőségű pályamunka méltán nyerte el a szakmai zsűri tetszését, hiszen a pályázat bevezetése egy esztendő alatt több mint 30 millió forint tjuegiakan- fást eredményezhet, csupán a Borsodi Vegyíkoinbi luftban. Az alkotók ugyanis az új pvc-gyár elektrolízis üzemében keletkező, higannyal szennyezett hidrogéngáz hasznosításának lehetőségét dolgozták ki pályamunkájukban. Jelenleg ugyanis óránként mintegy 4000—4300 köbméter hidrogéngáz megy veszendőbe, ennyit, égetnek el az elégetőfáklyáin. A nitrogénműtrágya-gyár szakemberei már évek óta keresték a megoldást: hogyan lehetne ezt a gázt ammóniagyártásra felhasználni? Az evekig tarló munka végül is sikerrel járt. s a pályázatra beküldölt tanulmányban öltött- testet. Az eljárás lényege a következő: a hulladék hidrogéngázt egy másik technológiai hidrogén anyaggal összekeverik, eg,v speciális higanymentesitövei a higany- tartalmat a megengedhető minimumra Csökkentik, majd megfelelő komprím,alás után, a gyártósorokon ammóniává dolgozzák fel. Az eljárással tetemes mennyiségű földgáz váltható ki. s a gőz- és vil.] anti oseuerg i a - f e 1 haszná 1 ás csökkenésével együtt, a .számítások szerint. évenként összesen 206 ezer giga kalória energia megtakarítást eredményez. \

Ot mérnök sikeres munkája

A pályázat gyakorlatban való megvalósítása mintegy 33 millió forintba kerül, s a kom bi ná t energia rác i ona 1 i válási hitelkérelmet, nyújtott be. amelyet a bank elfogadott, így a közeljövőben megkezdődik a beruházás, megvalósítása a Borsodi Vegyikombinátban. A kollektíva — Ádáin István, Bársony István, Makai Gyula, Ollári István. Budai Gyula, valamennyien mérnökök — kitartó munkáját, jelzi a népgazdaság! szempontból is jelentős. pályázat első dija, amelyet Fock Jenő, az MTESZ elnöke adott át a Technika Házában megtartott ünnepségen.

Swxmnm lVrmá

Ar oltványiéiinesztő szakcsoport

Tokaj-Hogyalja egyik ® leghíresebb bortermelő településén,- Tály- lyán szép és régi hagyománya van a szaporítóanyag- előállításnak, az oltványké-v szítésnek. A helyi dr. Bárt- f fai Szabó Gyula SzakszöSárospaták város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésen tűzte napirendre a munkavédelem helyzetéről , készült . jelentés megvitatását. A mtinkavéde- >• töm helyzete ’ Sárospatakon kedvezőbb a korábbi évekénél. a balesetek száma csökkent. bar még nem a kívánt mértékben.

Éppen ezért szükséges a nvu n kavédelm i 'tevékenység további javítása, eredményesebbé tétele, amit még köti 7 taggal —• oltványt termeszlő szakcsoport. A zömében tállyai, illetve golopi szakcsoporti tagok a szaporításhoz szükséges ..alapanyagot". az alany- és csapvesszőt a Tokaj-hegy aljai Állami Gazdasági Bőrkém-’

vefckezetesebb, szigorúbb ellenőrzéssel, esetenként felelősségre vonással kel,; megvalósítani Azt is' kimondta a végrehajtó bizottság, hagy a dolgozók életének, testi épségének. egészségének megóvásáról lévén szó. a mim- kavédelmi tevékenységet, annak eredmeTwetb az üzemek, szövetkezetek, im'eszmények

elén álló vezetők mmikájé- nak éirtékelésénéi bs fágye- lernbe ke® veora.

bináttól kapták, majd az oltást. a hajtatást, valamint az iskolázást a tagok maguk végezték el. A szaporításhoz szükséges mintegy 10 hektáros területet a hagyománynak megfelelően a

Fenn. megyénk északkeleti határszélén, a vad-regényes zempléni hegyek közé ékelődve fekszik az abaúji táj egyik legrégibb települése. Telki,bánya. „Regen varos volt ez helyen, nagy töltéseit:. aranybányák, es sok ércek" — jegyezte fel róla &/. egykori krónikás. De okleveles adatok is bizonyítják, hogy a letűnt századokban városi rangja volt Telkibanyának. címerében fénylő aranygombbal, annak jelzéi

C

Szécsi Lajos kertészjoér- ‘ nőktől, a szakszövetkezet » szőlészeti- ágazatvezetőjétől * megtudtuk, hogy az elmúlt i évben 1,2 millió oltványt ' oltottak le a szakcsoport t tagjai. Az eredés 25 száza- ‘ lékos voll, ami — fi gye- | lembe véve a kedvezőtlen i mull évi éghajlatot — kö- J zepes eredésnek számít, i Sajnos, az időjárás a be- ] erest, az úgynevezett kai- i luszképződést nem a leg- 1 kedvezőbben befolyásolta. t Persze abban, hogy az olt- 1 ványok felvásárlója, a bor- ] kombinát a 280 ezer dara- i bős termésből 60 ezer darabos készletnél minőségi i kifogást emelt, szerepet ját- 1 szőtt a vontatott, elhúzó- i dou átvétel is. hiszen a'/. *

ideiglenes tárolás az. oltás J egyébként sem minden > esetben körkörös lorradá- [ sáliak nem kedvezett. Tér- i méSzetesen e minőségi ki- j lógásokra az érintett 60 ez- t rés tétel átválogatása, a * problémás vesszők kisele.i- , tezése. valamint az oltvány * újrakötegelése megtörtént, s j ezzel remélhetőleg megszú- f nik az oltványtermesztők {. ott jártunkkor tapasztalt * bosszúsága is. Az eset azon- J ban minden bizonnyal min- * den érintett tél számára J szolgál, ha mással nem. a-z- i zal a tanulsággal, hogy az j oltványokat a jövőben sok- ! ital gyorsabban, főleg erre 1 megfelelő időben kell át- * adni. s löleg átvenni. Hogy i a termesztési kedv a jövő- J ben is' megmaradjon! i

(h»i ;

Fotó: Szabados &yörRV <

*

»

.szazad végéig aranyat bányásztak ezen a vidékén.

És ha az aranygombon’*, Telkibányán jó kétszáz éwe kiapadtak a kincset adó te— térek, a község kis Ipaa-íor- teneli műzeonvabmi bizonyságot szerezhetünk róla, a zempléni hegyek -nva is sotói értékes ásványkincsen népének mellükben. Ezek kóahi! a kaolint, bentoíiitot, penfc— tét, kvarcától évente tóbi«* százezer tonnányi mennyHl ségben bányásszák es azaMík-il ják hazai és külföldi feSHf használásra. A* újabb kotta-í' lások szerint igen ga/AÍagJ zeolitvagyon is található a* Zeni plén: -hegység ben, amts, Ivei' az Országos Érc- és Ás-j ványbánvák Módi Üzemének» szakemberei szerint, az ipar j ban es a mezőgazdaságba*# sokoldalúan lehetnie íelnaaz.-' nálni.

Ezenkívül a színes átweH nyok több fajtája is megta-j látható a zempléni hegyekben. például a fémes fényű márkáz it. az andezit, kísérő- jekent előforduló jáspis, ,* vöröses-zöldes, olykor ibo- lyaszinben játszó aragonáit, a, íeketés obszidián. a gyems-milt lényére, emlékeztető szfaleritl Mindezekben a telkibányai múzeum • látogatói is élgyö- nyörkódhetnak. de a kiríni- dúlok között akadnak .szeu-f vedólyes kőzet gyújtók iaj akik felkutatnak eg>'-egJ3 szép példányt ezekből a fél-j drága köv ek bői. gyű j tenvé^

ny ük szá mára.

A léidrágakövek közül a zempléni hegyekben legnagyobb mennyiségben az opál fordul elő. Meg is nőtt a ti utóbbi időkben iránta az er-j deklődés.

A Zempléni-hegység taü-} lönbözö részein, így elsösonsj ban Telkibányán és . környék ken az opálnak különféle változatai fordulnak elő. Leg») nagyobb mennyiségben sárgás viaszopál és a méss-j opál. de található vörös, kém zöld színben ragyogó opal istj Mindegyik kiválóan alkatig mas a mostanában oly div,*j los bizsuk, dísztárgyak kétwí-! lésére. Mivél azonban eze-hl a" féldrágakövek nem önmagukban. hanem főképp a perli ti-éteg alat.f íordiilnaki elő. feltárásukat is a perUlt járulékos bányászásakénlt tartják megoldhatónak 4 szakemberek.

Összefogva, közösen

— Nem kívántuk, hogy éppen az 1986-as esztendő bizonyítsa, milyen nagy szükség lenne itt, Elles térségében egy korszerű mezőgazdasági gépjavító műhelyre, ám a mostoha időjárás ismét kényszerítő erővel vetette fel a kérdést — mondja Táborit Tibor, a Zója Termelőszövetkezet elnöke. A gépeket — köztük a Rábákat is — nagyon megviselte a nehéz körülmények között végzett munka. Már korábban is láttuk, hogy a nagy teijesitmonyu •—a kukorica iparszerű termelési rendszerben foglalkoztatott — gépek karbantartása meghaladja erőnket, de még úgy-ahogy üzembén tudtuk tartani őket. Az embert, gépet, próbáló őszi betakarítás azonban pontot tett az eddig nyitva hagyott mondat végére. Lépni kell. A megoldást a térség termelőszövetkezeteinek összefogásában látjuk. Mi vállalkoznánk arra, hogy felépítjük itt a gépjavító központot, a környékbeli gazdaságokkal társulva.

A megyében ez lenne az első, társulásos alapon létrehozott, javítóbázis. így hát érthető az. a kettőzött figyelem, amellyel a Termelőszövetkezetek Borsod megyei Szövetsége kiséri a kezdeményezési. Fábián Gyula a szövetség, képviseletében tájékozódott az együttműködés kialakításának lehetőségeiről.

— Az elnökség a múlt nyáron tárgyalta a gépjavítás helyzetét. Megállapította, hogy Borsodban mindössze 10—12 közös gazdaságban — a nagyobb léeszekben .— tudjak csak megfelelőképpen megoldani a korszerű gépek javítását. Ezek karbantartása ugyanis olyan speciális szerszámokat, technológiát, felkészültséget igényel, hogy a kisebb szövetkezetek képtelenek megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. Egyébként nincs is szükség rá, hogy minden gazdaság a szomszéddal sokszor éppen párhuzamosan fejlessze a gépjavító üzemét. Ezért úgy fogalmaztak, hogy támogatják a gépjavító regionális központok kialakítását. Ilyen lenne az encsi is. ahol a kukorica iparszerű termelési rendszerbe tartozó gazdaságok fognának össze. A haszna abban mérhető, hogy alig 24 óra alatt. föda. rabcserével bármely gazdaság meghibásodott gépét üzembe helyezhetnék a műhelyben.

A társulásban szívesen részt venne az inán, esi termelőszövetkezet is. Simaházi György elnök így fogalmazna az összefogás előnyéit

— lö—15 esztendővel ezelőtt még el sem képzeltük, hogy egyszer nálunk is olyan korszerű gépek dolgoznak majd, mint például a Rábák. A gépek megvannak, de nincs hozzá elegendő pénzünk, felszereltségünk, szakemberünk. hogy ezeket tartósan üzemben tartsuk. Ha többen összefogunk, kisebb befektetéssel — bár ennek előteremtése sem könnyű egy ilyen gazdasági év után — létrehozhatjuk a gépjavító központot, amelyre önmagunk egyedül gondolni sem merünk.

A KITE-hez tartozó szövetkezetek gépeinek karbantartását a termelési .rendszer alközpontjai szervezik, lopták József alköz- jPontvezető is örömmel üdvözli az encsi kezdeményezés hírét,

— Mintegy 7 esztendeje gondoskodunk a megyében gazdálkodó es a termelési rendszerhez tartozó szövetkezetek gépeiről. Területileg egymástól elég távolesö gazdaságoktól lévén szó, időben bizony nehéz eljuttatni mindig a megfelelő alkatrészt a szükséges helyre. Ezeket a gépeket ugyanis már nem lehel barkácsolva javítani. A fődarab- cseres megoldás talán a legjobb módszer. Erre alkalmas műhelyek azonban nem építhetők akárhol. Célszerű területi vonzáskör szerinti központokat, kijelölni, egy ilyen a

' megyében az. első lenne Encs.-—■ Az igényeket felmérő és egyeztető tárgyalásokat nem akarjuk sokáig húzni, hiszen a javítóbázisra már most szükség, lenne — -veszi át a szót ismét Táborfi Tibor elnök. Amint a szükséges anyagiak meglesznek, — a tervek szerint már a következő évben — hozzá is kezdhetünk' az építkezéshez, és 82-ben már gépeket: fogadhatna az állomás. Szerelőink munkakörülményei is egyre inkább sürgetik ezt. hiszen sok helyütt a nagy gépek már be sem férnek a végi

műhelyekbe. Szabadban javítják ezeket es a szerszámokra nemegyszer rádermed szerelőink keze... Minőségi munkát követelni ilyen körülmények között, nagyon nehéz. Az új gépek száma gyorsabban nő. mint a korszerű szerelőműhelyeké, most ezen szeretnénk változtatni, többen összefogva, közösen, talán másoknak is példát adva.

A niüÉavéÉIem helyzetére!

Szí

a zempléni

sóül, hogy egeszen a XY'FFk

vetkezet keretében az elszakszövetkezet biztosította.

Hatottá

(to. ** i