Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 1981. jcmöCN 9., péwtelc Az eredmények nyomában Már készülnek a tervek r Éjfélig nyálkás volt a föld. 'A kerekek meg-megcsúsztak, kipörögtek, kisodorták a barázdából a hatalmas traktort. De a fagy szép lassan megfogta a. talajt. Egy órakor ismét lágyultak a reflektorok. A Rába—Steiger hidraulikája a felszínre engedte az ekét. Emberemlékezet óla nem emlékeznek Hernádnémeti ben januári szántásra. Nyeső István, a szövetkezet elnöke meglepő szavakkal kezdte a beszélgetést: — Soha rosszabb évet. Túlságosan nem haragudhatunk az olyan időjárásra, amely csak a munkákat késleltette, de nem rontotta a hozamokat.. Decemberben fejeztük be a kukorica betakarítását. Várható volt, hogy az elhúzódott érés, s 'a kedvezőtlen időjárás miatt nagyok lesznek a veszteségek. Nem így történt. A tábláinkról közel 90 mázsás hektáronkénti termést takarítottunk be. A mélyszántástól sem nagyon félünk. Ha ez az időjárás kitart, akkor napokon belül nem lesz íorgatatlan t£(.laj a határunkban. Az öt Rába éjjel-nappal szánt. Egy biztos: üzemszervezésben a hernádnémeti szövetkezet példát mutat megyénk többi gazdaságának. Ezt egyetlen példával könnyű bizonyítani. Össze! több mint 1700 hektáron vetették el idejében az őszi búza magját, 137 hektáron a napraforgót, .180 hektár cukorrépát, s közel 2000 hektár kukoricát takarítottak be. És nem akármilyen eredménnyel. A kukorica 82 mázsás, a napraforgó 22 mázsás, a cukorrépa 467 mázsás hektáronkénti termését a legtöbb gazdaságunkban megirigyelnék. És az őszi munkacsúcs műveleteibe még nem soroltuk bele a talajelőkészítést, a műtrágyázást, vagy a szervestrágyázást, pedig csak az utóbbiból több mint félmillió mázsát terítenek szét! Az elnök: — Mondani sem kell, a kukorica betakarítása volt a legnehezebb. Nagy területen ter. mesztettük, s hiába rendelkeztünk két nagy teljesítményű szárítóval, s öt korszerű kombájnnal, néha napokig tehetetlenül álltunk, mert a talaj nem bírta el a gépeket. Így egy választásunk maradt: amikor lehetett, még este 10 órakor is kombájnoltunk. A tét nagy volt, nemcsak azért, mert a megtermett termést mindenáron be akartuk takarítani, hanem a kukoricának a' helyét a tavaszi vetésre elő is kellett készíteni. A szövetkezet külön dicséretére válik, hogy nemcsak egy-egy növénynél, hanem a növénytermesztés egészében képesek kiváló eredményre. Az őszi búza például 57 mázsás hektáronkénti termést adott. Hogy mi ennek a titka? Talán a tápanyag-utánpótlásban, a munkafegyelemben. s a gépesítésben kereshető. A nagy udagú szerves- trágyázáson. s természetesen a műtrágyázáson kívül újabban mészisz.appal javítják földjeiket. ősszel és tavasszal közel 1000 hektárra szórják szét a cukorgyár melléktermékét, s így közömbösíteni tudják talajaikban a műtrágyák savanyító hatását. A gépesítésben pedig a biztonságra törekednek. — Mert az a véleményünk, hogy ezen áll vagy bukik minden. Sokak szerint már így is sok a gépünk. Ezzel nem akarunk vitatkozni, már csak azért sem, mert a ..túl- gépesítés" hasznát mi látjuk. Azt. hogy a legkedvezőtlenebb időben is gyorsan tudjuk a műveleteket elvégezni. A hozamok szempontjából egyáltalán nem mindegy, hány nap alatt vetünk el, vagy hány nap alatt takarítjuk be a térmést, mert a veszteségek így elkerülhetők. Ezért van két szárítóberendezésünk. öt nagy teljesítményű szántótraktorunk — most vettük a hatodikat —, s ezért rendeltünk meg a meglevő három Claas Dominótól' mellé még két másikat. 1980-ban az állattenyésztés is teljesen felzárkózott a növénytermesztés- mellé. Sikerként könyvelhetik el a szarvasmarhatartásban a 4ISO literes tehenenként! tejtermelést, mert a 350 literes javulást úgy érték el, hogy a telepen közben folyt a brucellamen- tesítés, amely általában hozamcsökkenéssel jár. A hízó- marhatelepről 1330 bikát adtak el, s 98 százalékukat exportra. Az olcsó takarmány- termelésnek, s a hozzáértő munkának köszönhetően haÓnálló vállalatok A-z kperir-áwyítás fejlesztésével együtt megkezdődött * vállalati szervezet korszerűsítése is. A gépipari vállalatok közül a Lampart Zománcipari Művek mind a négy vállalata, a fővárosi és három vidéki gyár január 1-én önálló vállalatként kezdte meg munkáját. A bonyhádi gyár, új nevén Bonyhádi Zománcárugyár, az elmúlt: évek fejlesztései nyomán az idén körülbelül 50 százalékkal növeli termelését. Összesen mintegy 10 millió edényt készítenek. Több új vonta 32 kilogramm fölötti húsgyarapodást érlek el. Egy kilogramm hús költsége pedig 40 forint alatt maradt. A baromfitartás eredményei különösen kiválóak. Az elnök : — Már azon gondolkoztunk, hogy felszámoljuk ezt az ágazatot. hiszen ráfizettünk. Akkor egy jó ötlettől vezéreltetve, kihagytuk a hizlaló abrakot. a tartást csak indito- s nevelötápra alapoztuk, lie’ ’hét alatt 1.66 kilogrammos átlagsúlyt érlek el a csirkék, és a 33.50 forintos átvételi árra! szemben egy kiló hús: 27 forintért állítottunk elő Mivel 350 ezer baromfi! adtunk el. meglepően nagy nyereséget hozott az ágazat. Ebből kiindulva úgy döntöttünk, hogy fejlesztjük a baromfi- tartási. Az IKK termelési rendszer keretében hat új baromfitelep létesül az országban, amelyek majd szerződéses alapon exportra termelnek. Ezeket a létesít .menyeket a bábolnai baromlihibridekre. s tartástechnológiára alapozzák. A 30 millió forintba kerülő telepek egyike Hernád- németiben épül majd fel. A hat korszerű baromfiól építését jövő év végére be akarják fejezni. A szövetkezetben készül a zárszámadás, s már készülnek az idei év gazdálkodási tervei is. — Amelyek elég magasak — fűzte hozzá Nyeső István —. s valamennyiünktől teljes helytállást követelnek. Nőtt a napraforgó területe, az árpa rovására. Az olajos nö- véhyből 330 hektárt terveztünk, 21 mázsás átlaggal. Cukorrépából 450 mázsát, kukoricából 80 mázsát, búzából legkevesebb 45 mázsát kell biztonsággal betakarítanunk. Az idei sem lesz könnyű év.- önálló tervek cikk •sorozatgyártását kezdték meg az idén: Az ovális pecsenyesütő, a 2—3 literes zománcozott teafőző, palacsintasütők és más közszükségleti cikkek váVhatóan kelendőek lesznek itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Kádgyárban egyelőre gondokkal küszködnek: keresik a kiutat, miként csökkenthetnék, illetve szüntethetnék meg a ráfizetést. A fürdőkádakat ezentúl a változó divathoz formatervezik és színezik, s ezekhez gazdaságos eljárásokat vezetnek majd be. A miskolci fiit elmúlt esztendőben — különböző műszaki fejlesztések révén — mintegy 20—25 százalékkal bővült a termelőkapacitás a miskolci üveggyárban. Ez egyben lehetővé tette a megrendelők igényének fokozottabb kielégítését. Felvételünk a keverő mériegsoron készült, ahol Zsíros László gépkezelő a megadott „receptora" szerint adagolja az alapanyagot. Fotó: Szabados György A Hassafias Népi róni itíóo-« kordákkal foglalkozó mtznka- bizotisága és a Magyar Vöröskereszt .Pitik!. numoo«' T3-i ülésén — számos hasznos észrevétel és javaslat mellett — a GtEXuKA szocialista brigádjai részéről felhívás hangzott el, amelybe*: rövid időn belül csatlakozott a? Borsod megyei Tanácsi Tervező Váll a Lat koélekttwaja, szocialista brigádjai. A vállalat szocialista brigádjai eddig egy szabad szom- batukat feláldozva, nemcsak a vállalati feladatok teljesítéséhez járultak hozzá, hanem — és ez volt a műszak célja — a munkabér egy részét átutalhatták, a,Hazafias Népfront megyei szervezetének az OTP-nél nyitott számlájára. Ezzel az összeggel is hozzájárultak az időskorúak helyzetének javításához. — kármán — Gyarapodunk-e? sági növekedésbe azt is bei í Évi 3 százalékos gazdasá- 1 gi növekedés nem valami ! sok. A reálbér-színvonal 1 nulla százalékos „növekedé- J se’’ pedig egyenesen semmi. • A lakossági fogyasztás 7—8 százalékkal emelkedik az i elkövetkező öt év alatt. Az 1 egyén, a család szárpára ez i az érzékelési küszöb alatt 1 van. Ilyen körülmények kö- ! zölt az emberben mégiscsak 1 felvetődik a kérdés: egyál- j talán gyarapodunk-e a kö- i vetkező öt évben? Mert azt olvassa, az em- i bér a VI. ötéves tervről ; szóló nyilatkozatokban, hogy ! az elért életszínvonalát csü- 1 pán tartjuk, ám az életlíö- ! -riilménvek javulnak. A n*j- i vekedési ütem kisebb, mint | korábban, de a fejlődés na- i gyobb. Ugyanakkor a nemzeti jövedelemnek a beru- i házasokra. kés/.letnöveke- ] désre fordítható része a ko- ! rabbi 24—26 százalékról 18 • —26 százalékra csökken. Hogyan javulhatnak így i az életkörülmények? Az egész világon minde- i nütt egyoldalúan számolják [ a gazdasági növekedést, Azt i nézik, mennyivel nő az egy ! év alatt előállított új érték, i Jegyzet a nemzeti zeli termék. Azt figyelmen kívül hogy mennyivel no — vagy öl év — nemzet vagyona. Ha tőlem kérdeznék, mi jellemzi családom, magán- háztartásom „növekedési ütemét”, elmondanám, hogy kel évvel ezelőtt színes televíziót vettünk, s az idén cseréltük ki a bútorokat az egyik szobában. Még azzal is dicsekedhetnénk, hogy tavaly vettünk egy kis mélyhűtőt. s rátettük a régi hűtőszekrényre. Saját kis növekedési ütemünket jellemezve csak a végén tenném hozzá, menynyivel nőtt az elmúlt években családom jövedelme, s hogyan vitte el ezt a többletet a kiadások növekedése. A nagy család, az állam, az államháztartás pedig azzal kezdi, amivel én végzem: hogy mennyivel nő a nemzeti jövedelem. Mondhatná szebben is. de nem mondja, mert szerény, s számol a körülményekkel, öt év alatt a termelő állóeszközállomány az alacsony felhalmozási arány ellenére is egynegyedével nő. Másfél millió ember lakáskörülményei fognak javulni. Tovább épül az úthálózat, a budapesti metró, bővül az üzlethálózat, új kórházakat rendelőintézeteket avatunk fel. Sok tízezer ember felépíti a maga kis nyaraló- iát, felújítja ruhatárát, telefont kap. tévét vagy gépkocsit vesz. Ha egy gazdaság arra fordítja jövedelmének egy részét, hogy vagyonát gyarapítsa. akkor még nulla növekedés mellett is gazdagszik. Jó lenne a gazdaszámi tani. hogy öt év alatt | hány százalékkal no a nem- 1 zet vagyona, ennek állomé- j nya, milyen ütemben nőnek i a termelési és a fogyasztási [ kapacitások. Az' élétszínvo- i nal mérésénél is figyelem- [ be kellene venni a családok i vagyonának gyarapodását, 1 de nem a folyó jövedelem és a folyó fogyasztás adatai helvett, hanem azok mel- 1 i lett. Hiszen igazi életszín- i vonal-emelkedést egyénileg ! mégis akkor érzünk igazán, ha jövedelmünk gyorsab- ] ban nő, mint az árszínvo- i nal. De — lássuk be — az i sem mellékes, hogy családi | beszerzéseink, beruházásaink révén milyen mérték- J ben gyarapodunk. t jövedelem, a nem- azonban hagyják, egy év alatt a H a számba vesszük az 1981. évi népgazdasági terv főbb mulatóit, rögtön ki-, derül, hogy nem számíthatunk látványos fejlődésre. A termelés mérsékeltebb ütemű, ugyanakkor diilernciált növe ■ke dose — bár I el ül múl.ja .1/ 1“. • múl i eszi ondó . szintjét — a le níon tosabb coll : a nép 54 a Zll asa.n egyensúlyi helyzeteIH ■1». els.i »orban a it ü 1 keres ki’ ■de Imi aiuloryaloi *n enyen' : 1 y; inak javítását hivatoit Ls y. fixálni, Az ipari termelésö sz. az.alökkal v álé mivé lé; — íj t mai bel.só os külső ki li'íi lmot ívok. piaci visz» mvok ki peiu ‘ — tulajd !i inképpen JU ‘m is ! esz nyerek. iátok. 1st nere les. hogy . íz o.nyonMl l.v .iavi lásál szólni ilo gazdaságpolitika következtében a beruházási lehetősegek valamelyest csökkennek 1961-ben. A beruházásokra fordítható pénzt éppen ezért úgy kell felhasználni, hogy a lehető legjobb. leggazdaságosabb eredményt hozza. Gondolunk elsősorban a kivitel további bővítésére, amely kulcsfontosságú az ország gazdasági helyzete szempontjából. Ebből következik, hogy a központi és vállalati döntési körbe tartozó beruházások engedélyezése az eddiginél nagyobb felelősséget, szelekciót igényel az arra illetékes szervektől. A visszafogottabb beruházási lehetőségek egyúttal azt is jelentik, hogy szigorúbb feltételeket szabnak a különböző hitelek, állami támogatások jóváhagyásakor. A hitelezési célok között, a dolog természetéből adódóan továbbra is döntően az exportnövelő beruházások állnak az első helyen. Az olyan beruházások. amelyek kimutathatóan növelik a tőkés kivitelt, illetve elősegítik a behozatal csökkentését, elsőbbséget élveznek. Hasonló elbírálás alá esnek továbbá az energiamegtakarító. energiaraciona- ífirafó beruházások, fejlesztések. A jövőben tehát. * kocabői évekhez képest alacsonyabb növekedési ütem szükségszerűen magával hozza, hogy üzemeink, vállalataink nagyobb figyelmet szenteljenek a műszaki fejlesztés fokozására, arra, hogy viszonylag kevesebb társadalmi ráfordítással, kisebb költséggel nagyobb értékű, gazdaságosan eladható terméket állítsanak elő. Ezért is üdvözlendő és követésre méltó mindazoknak az ipari üzemeknek a törekvése, amelyek időben felismerték a műszaki haladást, a fejlesztést szolgáló licences know-how-vásárlás jelentőségét. Az elmondottakra igen jó példa a Tiszai Vegyikombi- nát és az egyik nagy japán konszern között alig több mint egy éve létrejött megállapodás. Ennek lényege, hogy a TVK. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslata alapján és támogatásával 10 millió dolláros szerződést írt alá a japán MITSUBISHI-céggel a celofánt kiválóan helyettesítő bi- axiálisan orientált polipropilén-fólia gyártására alkalmas üzem megvételére. Ez a li- cenc- és know-how-vásárlás ugyanis olyan — ez ideig csak súlyos devizáért beszerezhető — speciális műanyag- termek hazai gyártásának meghonosítását eredményezi, amelyet számos területen ma még nélkülözni vagyunk kénytelenek, jóllehet erre a különleges csomagolóeszközre számos iparágnak -— különösen az élelmiszeriparnak, valamiül a dohányiparnak egemen szüksége lenne. A jövő ev második felében elkes/.ülo uj üzem i termesz* ütésén nemcsak a hazai sz ük.son le ieket elégíti r najd ki. i non' ah >si tá»»moly ex portén. lekek l ü/.»kinél \. hiszen a környezd • rs á go 1» »ban ilyen csórna íio kianyagot men non i nyárt írnak. A TVK üzlet kot őse int *n jó példa a na is. h unván lehet és hogyi m kell K »vábble pni a. műszaki fejlesztő sben. a i termek szer kezet korszerüs ítésébon. huj 4,y milyen inek is képz öljük e 1 «1 lókés import et kiváltó be M'uha/nso] kát Mas példái is említhetünk unnak bizonyítására, hogy a vállalati erőforrások, a hitelek [elhasználásában egyaránt felfedezhető a szelektivitás erősödése. Elegendő, utalni az Autóvillamossági Felszerelések Gyára mezőkövesdi gyáregységében végbement nagyarányú változásokra. Ebben az üzemben nem is olyan régen még csak aulö- villamossági alkatrészeket gyártottak. Mindinkább fel-? ismerték azonban, hogy csak célirányos, hosszabb távra szójó fejlesztési koncepció átdolgozásával és megvalósításával jutnak előbbre. Ezért a vállalat pénzeszközeiből es iiitel felvételével az elmúlt öt évben nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre a gépparkban. korszerű gyártelepei létesítettek, s megkezdték a termékszerkezet korszerűd sí teset. Nemrégiben megvásárolták a Bosch-féle indítómotorok licencét, amely közismerten igen magas műszaki színvonalat reprezentál. A műszaki haladás gyott?»*áwó!: eredményezte, bogy saját erőből — a vállalat és a gyáregység szakembereinek bevonásával az utóbbi években olyan hazai indítómotor- típust fejlesztettek ki, amely üzembiztosább és kétszer olyan élettartamú, mint a korábban gyártott termékük volt. A fejlesztés sikerére jellemző, hpj»y a szóban forgó, korszerűsített ÉM—18-as típusú indítómotorból 1981-ben már 75 ezer darabot szállít a gyár a Német Demokratikus Köztársaságba. A fenti példák is kellőképpen »bizonyítjuk, hogy csakis a korszerű, jó minőségű. gazdaságosan előállítható, versenyképes termékek gyártásának van jövője. E célok érdekében kell vállalatainknak beruházni, fejleszteni. mert mint azt.a népgazdaság VI. ötéves terve is megfogalmazza: „...A gazdasági hatékonyság erőteljes növekedését az élen járó tudományos és műszaki vívmányok eredményesebb gyakorlati alkalmazásával, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével. nemzetközi versenyképességének fokozásával. a fejlődés minőségi jellemzőinek erősítésével kell elérni. . I„ I,. Sokrétű tevékenység Harminckét tagegyes iileté- ben és 19 megyei szervezetében több mint 170 ezer műszaki értelmiségit tömörít a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amely ősszel tartja tisztújító közgyűlését. Enngk előkészületeként már javában tartanak a tagegyesületek és a területi szervezetek közgyűléséi, amelyeken érlékelik az elmúlt három-négv év munkáját, és kijelölik a közeljövő feladatait. A beszámolók összességéből érzékelhetővé vált az a sokszínű munka, amelyet a műszaki értelmiségiek ezrei végeztek, valóban társadalnw munkában. Egyetlen egyesületen belül is sokrétű volt ez a tevékenység, s nemcsak azért, mert az önképzéstől kezdve egy-egy iparág vagy szakma jövőjére vonatkozó javaslatok kidolgozásáig terjedt, de azért is, mert az egyesületekben a műszakij agrár- es természettudoma-' nyi képzettségű szakemberek! meílett egyre több a fcözgaiz-. dáez és a jogász.
