Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

1981. január 5„ hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tervek az NDK-ban Az NDK-ban az új ötéves terv első esztendejének tő célja a gazdasági potenciál további erősítése, a lakosság életszínvonalának ■ megőrzé­se. illetve fokozatos javítá­sa. Az idei terv szerint az NDK nemzeti jövedelme 5, ipari termelése 5.8 százalék­kal gyarapszik az elmúlt év­hez képest. Ebben nagy sze­repet játszik majd, hogy a munka termelékenysége vár­hatóan 5 százalékkal emel­kedik. A lakosság nettó pénzbevételét és a kiskeres­kedelmi áruforgalmat egy­aránt 4 százalékkal kívánják növelni 1981-ben. A terv kü­lön kiemeli a mikroelektro­nika gyorsabb fejlesztésének és alkalmazásának szüksé­gességét. * Az elmúlt évek során bő­vült a Szovjetunió és az arab országok közötti gazda­sági együttműködés és a köl­csönös érdekek az áruforga­lom további fejlődését ígérik. Az arab országok Szovjet­unióba irányuló exportjának átlagos növekedése 1973-tól 1977-ig elérte a 40 százalé­kot. Ezen belül Líbia kivite­le 147,9, Szíriáé 97,2, Marok­kóé 85,1 százalékkal növeke­dett, Az arab országok első­sorban nyersolajat és pamu­tot szállítanak a Szovjetunió­ba és onnan feldolgozóipari termékeket vásárolnak. A múlt év első felében a Szov­kereskedelem Vcniiri vásárol jetunió és az arab országok közötti kereskedelmi forga­lom 9 százalékkal volt na­gyobb és meghaladta a 2 mil­liárd dollárt, szentben az előző évi 1848,2 milliós ered­ménnyel. Kei új szakkiállítást (mű­anyag-csomagolástechnikai és háztartás vegyi pari profil­lal) rendeznek az év első le­iében Moszkvában. A Poli­mer— Upakovka elnevezésű csomagolástechnikai bemuta­tó január 19-től 28-ig tart nyitva. Miután pótlólag vet­ték lel a programba es elő­készítésére igen rövid idő áll rendelkezésre, felmerült, hogy a külföldiek körében nem talál megfelelő vissz­hangra. Ehelyett a szovjet szaksajtó nagy érdeklődésről számol be és jelentőséget tu­lajdonítanak az események­nek. Hazánk hivatalos kiállí­tás keretében 200 négyzet­méternyi területen mulatja be áruválasztékát. A háztar­tásvegyipari vásárt — a BITCIM-et 1981. március 24- töl április (>-ig tartják meg. Ide a KGST-tagállamokat hívták meg, s az általános tájékozódáson túl a vásár­nak éppen az a feladata, hogy ismertetést adjon a ba­ráti országok gyártásszako­sításában realizálódó együtt­működésének friss eredmé­nyeiről. Termel a Iratfeldolgozó üzem A mecseki Hegyháton a múlt év végén elkészült hal- feldolgozóban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén — a terv szerint — 5000 tonna élőhalból készí­tenek konyhakész terméket és az év folyamán megindul az exportszállítás is. Á kor­szerű élelmiszeripari üzemet a Bikali Állami Gazdaság építette. A szocialista brigá­dok összefogásának köszön­hetően igen rövid idő — két eh’ — alatt készült el és vi­szonylag alacsony költséggel: mintegy százötven millió fo­rintért, Hazánk legnagyobb halfeldolgozója ez,. Jelenleg 7- féle termék készül, mégpedig szálka mentes, konyhakész, gyorsfagyasztott halszeletek. Keresetlek a Medicor- gyárimányok A Medicor Művek több új termékétől is hosszú tá­vú piaci sikereket, remél. A nagy vállalat fejlesztőgár­dája más intézményekkel együttműködve komplex vizs­galatok elvégzésére alkalmas új orvosi müszercsaládok ki- fejlesztésére törekszik. Első­sorban a műszaki egyetemek különböző fakultáséival vé­geznek közös fejlesztéseket és kísérleteket, amelynek anya­gi fedezetét, teljes egészében a vállalat, biztosítja. A Me­dicor gyárt mány fej lesztési terve szerint az új ötéves tervidőszakban a legkorsze­rűbb mik roprocesszo rok ka 1 vezérelt diagnosztikai műsze­rek és eszközök egész sorá­val jelennek meg a piacon. ‘A legutóbbi évek jól be­vált. sikeres gyártmányaiból pedig még többel, készítő­nek a következő évesben, nagy részükhöz már piacot is szerezlek. Például az. egyszer 11 as zná 1 a t os i nj é k c i ős l üknek olyan nagy a sikerük, hogy az igények jelentős részét már nem tudják kielégítem. 1981-ben 200 milliói állítanak elő. s valamennyit előre el­adták NSZK-beli. francia cégeknek, a fejlődő országok­nak, ' új piacuk pedig Gö­rögország és Mexikó. Jelen­tős megrendelésekre számí­tanak az ugyancsak új­donságnak számító haemato- lógiai automatákból is. Ezt a rendkívül korszerű eszközt egy N DK-beli orvosi műszer- gyárral közösen ilakították ki, a gyártás is kooperáció­ban valósul meg. A készülék elektronikus egységét a Me­dicor, a . finommechanikai részt a partner vállalat ál­lítja elő. Ugyanakkor egyik íieenc alapján j készülő új­donságuk, a komputeres to- mográf a vártnál később „érik be”., A berendezés komplex agyvizsgáiati rend­szert alkot, elsősorban a da­ganatos betegségek felderíté­sénél alkalmazzák. A széles körű piaci munka eredmé­nyeként a tomográf iránt most megnőtt a<z érdeklődés itthon és külföldön is. Eddig Budapesten az Orvostovább­képző Intézetben állítottak fel. ilyen berendezést, s két­ezer betegnél összegzett ta­pasztalatok igen kedvezőek. Szürke nyersvasat ff — üstben O csak üzemi Az a gyanúm, nem mind­egy, hogy valaki: hol kutat, hol mérnök, hol kutatómér­nök? Egy nagy kutatóinté­zetben mintha másként lát­nák a világot, s megint más­ként mondjuk az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. Mas sok esetben a feladat is de va­lójában a .lényeges különbség az. hogy egy üzemi kutató­mérnöknek nem adatik meg annyi tévedési lehetőség . .. Ezen persze lehet vitatkozni, hiszen a vállalatoknál is szü­letnek „okoskodó”, papírhal­mok. doktori ’ disszertációk, amelyeknek különösebb ha.sz- na azután sincs. Magyarországon viszonylag nagy tekintélynek örvendenek a különböző kutatóintézetek, kétség leien iii eredményes vállalkozások lehelnének, de sajnos, s ezt az üzemi „gon­dolkodók" mondják.' nem egyszer nem lehet mii kez­deni a tényképes intézeti dolgozatokkal, mért nem a lényegi problémákat oldják meg. inkább csak általános­ságokban szólnak. Természe­tesen tudományosan. Ugyan­akkor az is tény. hogy me­gyénkben él. létezik a Ne­hézipari Műszaki Egyelem, s szellemi kapacitása, mondjuk meg őszintén, nincs kihasz­nálva. Bár az elmúlt évek soráiv lényegében javult a helyzet, jobb az együttműkö­dés a vállalatok, az egyetem, s az intézetek között, úgy tűnik a jövőben erőteljeseb­ben kívánatos fokozni a szeliemi „árucserét”. Világszerte a nagyobb vál­lalatok saját, jól felszerelt ku- ta t ói n 1 ézet tel rendel keznek, olyan stábbal, amelyik rend­szeresen képes átfogni az adott ágazat, műszaki fejlett­séget, fejlődését, vagy netán kellőképpen elősegíteni, s a gyakorlatban is érvényesíte­ni a tudományos eredménye­ket. Valójában ez a cél: már­mint a tudomány termelő­erővé válása. Nos, természe­tesen vannak olyan vállala­tok is, ahol — a termelés természetéből adódóan — nincs lehetőség mindig átfogó újszerűségek meghonosításá­ra. Említettem az Össdi Kohá­szati Üzemet, de említhet­ném az egész magyar kohá­szatot. Azok az eljárások, amelyek mostanában, a fej­lesztések revén meghonosod­Csopolós óz Ózdi Kohászati Üzemekben \ nak nálunK is, világszerte mar ismertek, hatalmas kutatási apparátust nem igényelnek. Ebből következik tehát, hogy például Ózdon felesleges vol­na egy önálló kutatóintézetet létrehozni. De a kutatómér­nökökre szükség ' van, olyan kutatómérnökökre, akik fog­lalkozásuk, vagy inkább hi­vatásuk folytán rendszeresen tanulmányozzák a nemzetközi szakirodalmat, egy-egy tudo­mányos probléma megoldásá­hoz rendelkeznek kellő el­méleti és gyakorlati isme­retekkel. Di\ Petrái Lajos a Szov­jetunióban végzett. Több nyelven beszél, olvas, s vol­taképpen az alapötletet, az egvik tudományos folyóirat­ból. a METALLURG-ból vet­te. Ebben ugyanis leírtak egy eljárást, amelynek során nem nagyolvasztóban, hanem üst­ben állítottak elő nyersvasat. Szürke nyersvasal.! A kuta­tómérnök több évtizedes munkássága minden kíván­csiságával olvasta a cikket, mint mondja, s azon tűnő­dött, hogyan lehetne ezt a fajta gyártást Ózdon is, amo­Most könnyű lenne elalud­ni. Egyrészt több ezer kilo­méter vonatozás mögöttünk, másrészt kora reggel van, in- . kább hajnal, kinn még vil­lanyok világítják az alig- mozgást, a tiszta, szép havat, itt, a szálló szobájában pe­dig kellemes meleg, zuhany és' tőként ágy, ipi nem ráz­kódik velünk, miként tette az ágy a hálókocsiban. Csakhogy. 1 Ami ellenzi, odázza az al­vást, maga a város, ahová érkeztünk: Vologda. Vologdá­ban vagyunk. (Az igazi Oroszországban, miként más­nap a Progressz Bútorgyár igazgatója fogalmazta, kö­szöntve a magyarok csoport­ját.) Tehát Vologdában. az egykori forradalmárok, szám­űzettek gyűjtőhelyén. Itt élt . — de sokáig is tartana fel­sorolni 'ki mindenki! —.szám­űzetésben például Maria 11- jinicsna Uljunova, Lenin hú­ga édesanyjával. Maria Alek- szandrovnával, ide száműz­ték a gyekabristákat. itt élt Lunacsarszkij. Vissza az idő­ben: minden - oroszok cárja, I. Péter gyakorta megfor­dult itt, hajókat is építtetett, sokak szerint itt akarta fel­építeni a fővárost, nem a mal Leningrad helyén, de mégis inkább a tenger mel­lett döntött. (1. Péternek mú­zeuma van itt. M. 1. Ulja- novának, a forradalmároknak szintén.) Itt, Vologdában irá­nyította a gyönyörű székes- egyház építését a XV. szá­zadban Rettegett Iván, míg a fáma szerint a fejére nem esett, egy tégla — 15 kilós , tégláról van szó és nagy ma­Vologdai napok ü A kelő nap ablakában gasságról —. amit. is rossz előjelnek vélvén megsértődve odabb állt. A máról szólva: itt van Iljusinnak, a világ­hírű repülőgép-tervezőnek a szobra is a városban, mert idevaló ö is. Akárcsak Bel- jajev, az űrhajós, vagy Ko- nyev marsall, meg a Szov­jetunió hőseinek sokasága. Szóval sok minden van eb­ben a Szovjetunióban kicsi­nek számító városban — je­lenleg 248 ezer ember lakja — ami nem hagyja elaludni az embert, ami arra készteti, hogy legalább az első reggel ébren tataija. Ámbár az első. hivatalos találkozás a város képviselőivel mar megtör­tént. pár órával ezelőtt, haj­nali négy órakor, a pálya­udvaron. Körülbelül éjjel keltőkor kellett felkelniük, hogy fogadjanak bennünket, a Borsod-A baú.i-Zemplénből érkező, a megyei népfront és az IBUSZ által szervezett barátságvonat mintegy 180 utasát, itt, Vologdában. test­vér megyénkben. Legalább tízen vártak bennünket, élő virágokkal, jókedvvel, fris­sen. nevetősen. 5—(j autó­busszal és biztattak is, pihen­jünk le. .van néhány óránk a reggeliig, ölelgetnek ben­nünket. beinvilálnak a busz­ba és innentől kezdve majd­nem szó szerint kell érleni: a tenyerükön hordoznak. De nézzük most innen a szoba ablakából a Vologda! reggelt. A szemközti teázó- ban mozgás látszik. Usankás, bundás emberek forgolód­nak benne, téáznak. Nincs beépítve lépten-nyomon a város, miként, mondjuk Mis­kolcon, vagy Sajószent Péte­ren vagy stb. — kocsmák­kal. Egyébként: Leimig rád­1 ban, Moszkvában sem. Lehet persze vodkázni, hogyne le­hetne! Tudni kell hol, mi­kor. Szóval: teáznak. Az úton hóeltakarító gépek jár­nak, jelzőfények villognak, még égnek a villanyok. Reg­gel léi kilenc múlt. kelet fe­löl dereng. Az ég alján hosz- szú,. széles zöld szín jelenik r Részlet a 800 évesnél idősebb városról, Vologdáról meg. Gyönyörű zöld szín, akár a nefrit. (Nefrit. A le- ningrádi Ermitázsban hatal­mas' vázákat, oszlopokat lát­tunk ebből a — mi, magya­rok így mondjuk — féldrá­gakőből. Vologdában. m'eg sok más városban ma gyű­rűket. medálokat leltet vásá­rolni a zöld kőből.) A zöld szín pedig az eg alján átvált nárancsbá, sárgába. Már majdnem kilenc óra. kel a nap és a szálló egyik alkal­mazottja. a ..gyezsurnaja” kopogtat az ajtón. Jó reggelt kíván, reggelizni invitál ben­nünket, Többször is kopog­tat. .megvárja, míg Válaszo­lunk, aztán a másik ajtóhoz lép. Hát menjünk reggelizni. Még egy pillantás az ablak­ra. Lassan elalszanak a vil­lanyok. az utcán hóekék, ki­gombolt nagvkabátú embe­rek. jókedvű, apró terme­tű kutyák vágtáznak ... és itt benn. az ablakban most tűnik ismét szembe a mus­kátli! Hát persze! Ez tűnt lel rögtön a belépéskor is. Muskátli, a kelő nap télé néző ablakban. Mintha ott­honról hoztuk volna. A hi­vatalból. Vagy szüléink öreg házából.’ A cserép is ugyan­az. Ugyanilyen, ugyanez — van annyi, de annyi falu­ban, városban, messze, rnesz- sze innen. Tényleg olyan messze in­nen? Messze vagyunk? Ismét kopogtatás. Kész a reggeli. Még egy pillantás-a mus­kátlira. Mintha kezdene tü- nedezni, fogyatkozni a tá­volság. Priska Tibor lyan ózdi változatban meg­valósítani. — Azt hiszem, legalább hat éve — mondja ár. Pet­rái La jos —, amikor már né­hány sikeres üstös kísérletet elvégeztünk. Akkor a válla­latnál, ahogy manapság mondják, nem volt rá „igény", egyszerűen azért, mert nem gyártottunk szürke nyersvasat- Négyen adtuk be újítási javaslatként, de el­utasították. Jött azután 1981), es hirtelen kaptunk 50 ezer tonnára megrendelést, így érthetően előtérbe került a mi eljárásunk. Az egésznek a lényege a következő: mint egyébként. előállítjuk a nyersvasát a nagyolvasztó­ban, következik a csapolás Eddig tehát minden ugyan­az. A változás annyi: a csa­torna egy bizonyos szakasza tő-lé, közel az üsthöz, egy lá­dában elhelyezzük a ferro-, szilíciumot, s innen adagol­juk, illetve a kohászok rá­húzzák a folyó nyersvasra.- Az üstbe pedig előzetesen meghatározott. mennyiségű szódát rakunk, s . voltakép­pen a szürke nyersvas gyár­tásának igazi folyamata az üstben zajlik, megy végbe. — Mi ennek az előnye? — Nagyon sok előnye van, bizonyíthatóan. Elég csak a kokszmeg takarítást említe­nem. a kohászok egyébként is .„fáznak” attól, ha nagy­olvasztóban szürke nyersva­sat. kell előállítaniuk. Az üstben homogénebb a nyers- vas. Összességében azt mond­hatom, hogy ezzel az eljárás­sal tonnánként 7—800 forin­tot lehet megtakarítani. Nos, a tervek szerint. 1981-ben 100 ezer tonna szürke nyersvasat lógunk gyártani, úgy gondo­lom. hogy-, ebben az esztendő­ben elég nagy összeget ta­karíthatunk meg. Szeretnénk országosan is elterjeszteni ezt az. eljárást, jó volna, ha sikerülne. Dr. Petrái. Lajosnál; kan­didátusi fokozata ,van. Ku­tatómérnökként. viszonylag szabadabb a státusza, már ami a közvetlen főnököket illeti. Öt-igazában saját maga ellenőrzi, s ahogy mondja, viszonylag elégedett. Har­colt, már elegei az igazáért,' nem keseredett bele, hogy .akkor, hat éve elutasították a javaslatukat. Tudta, hogy szükség lesz arra,' csak ki kell várni a megfelelő pilla-; nalot. Neki más a feladatai más az indíttatása is, mint egy kollégájának a nagy pesti kutatóintézetben. Ö csak üzemi. Ügy tűnik, egy­re több csak ilyen ..■üzemi’’ kutatómérnök kellene, akik izon munkálkodnak, hogyan lehet kellő előretekintéssel és természetesen következetes munkával biztosítani a tudo­mány termelőerővé válásait Ka. 1. Fotó: Laczó J. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom