Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 W81. január 5., hétfő Művészetek barátainak A képzőművészetek, a műemlékek, az építészet barátainak az elmúlt év végén is több igen értékes kiadvánnyal szolgált a Corvina Kiadó. Ezek közül igen sok karácsonyi ajándékként már uj gazdákhoz került, de nem oktalan felhívni rájuk a figyelmet. Harmincöt év — Harmincöt művész címmel, Aradi Nóra szerkesztésében és bevezetőjével jelent meg a fel- szabadulás utáni magyar kéozőművészetről képet adó nagyszabású válogatás. A harmincötös szám ismétlődése a kötet címében nem jelent semmiféle esztendők szerinti tagolódást, vagy válogatást, hanem úgy vázol fel harmincöt festőt, grafikust, szobrászt, hogy a két világháború között indult nemzedéktől a fiatalabb korosztályokig széles ívben rajzolódjék fel az elmúlt három és fél évtized sokféle művészi törekvése. Az egyes művészekről olvasható írások műfajilag változatosak, műhelytanulmány és esszé csakúgy található köztük, mint műelemzés és leíró összegzés, ám összességükben ezek az írások hatalmas művészeti korképpé állnak össze. Valamennyi ismertetett művész munkáiból is bemutat a kötet hét-nyolc alkotást, többségben színes fotón Az indiai művészet, évezredei című. albumszerű kötet — mint címe is jelzi — távoli országba viszi el az érdeklődőt. Horváth Vera nagyszabású tanulmánya időszámításunk előtt 2500 évre vezet vissza és az Indus völgyi kultúra kezdeteitől az időszámításunk utáni XVIII. századig, a mogul művészetig mutatja be az indiai művészet több mint négyezer esztendejét Czapáry Katalin rajzaival és Gink Károly 131, részben színes, csodás fotójával, valamennyi képen bemutatott műtárgy elemzésével. A középkori Spanyolország festészete a címe Wehli Tünde kötetének, amely az ibériai félsziget VIII. századtól a XVI. századig terjedő időszakának művészetét mutatja be. Azt az időszakot, amikor a római kultúrát elsajátított vízigótok és svévek az akkor az európainál lényegesen magasabb arab civilizációval kerültek kapcsolatba. Velencei bolyongások a címe Tokaji András fotóalbumának, amely 125, töob- ségben színes fotón mutatja be ennek a páratlan városnak szépségeit. A kötethez Szabó György írt értékes és olvasmányos bevezető ta nulmányt. Régi zsidó temetők művé szele címmel Erdélyi Lajos mutatja be régi romániai zsidó temetők művészi sírköveit. (A kötet a romániai Kriterionnal közös kiadásban jelent meg.) A tanul mánykötetet száznál több fo tó egészíti ki, hogy ráirá nyitsa a figyelmet a „régi zsidó temetők fájdalmas művészetére, a névtelen kőfaragó mesterek egykori alkotásaira: a zsidó népművészet szabadtéri múzeumaira". Kálváriák a címe Szilágyi István könyvének, amelyben a hazai kálváriák keletkézé sét', elterjedését és építésze ti hagyományait mutatja be Hoppe László rajzaival és a miskolci származású Dobos Lajos fotóművész 93 fényképével. Szűkebb pátriánkat a mezőkövesdi és a miskolci kálváriák bemutatása képviseli az értékes kötetben. Modern Magyar Képtár Pécs címmel Hars Éva és Romváry Ferenc szerkesztésében, az előbbi bevezető tanulmányával jelent meg a nagyszabású kötet, amely Pécs képzőművészeti gyűjteményeit — Modern Magyar K éptár, Csonlváry Múzeum, Martyn-gyűjtemény, Vasarely Múzeum, Vitz Múzeum —. keletkezését és legfontosabb értékeit mutatja be, megismertet a szervezet munkájával és mintegy két es félszáz műtárgy fotóját adja közre az alkotó - munkásságának rövid méltatásával. (Ismerve a pécsi gyűjteményeket és a miskolcit is. okkal jegyzendő meg: jó lenne egy hasonló' jellegű miskolci kiadvány is.) A velencei Tizianó élete a címe David Weiss regényes életrajzának, amely olvasmányosan, 24 képpel mutatja be a festő életét és a kort, a környezetet, amelyben alkotott. Valamennyi kötet minden művészetbarátnak szívesen ajánlható. A kötetek kiállítása a Révai, az Athenaeum és a Kossuth Nyomda munkáját dicséri. (trni) Kislány %pxi : % Gy . Mm . >/'4 * Wm } ' jS&Bjfó Incze Judit szobrászművész alkotása Helyreállítják Moszkvában megkezdték a híres orosz énekes, Fjodor Saljapin lakóházának helyreállítását. Az épület a XVIII. századból fennmaradt néhány fából készült ház egyike. A tervek szerint múzeumot rendeznek itt be, a közelben pedig koncerttermet építenek. Saljapin 1910-től 1922-ig élt ebben a házban, ahol gyakran találkoztak ismert komponisták, színészek, s operákat, koncertprogra- mokat próbáltak. A restaurátorok a kortársak visszaemlékezései és fényképei alapján újítják fel a szoba belső berendezését. Pályaválasztás, finisben Novemberben dömpingje volt megyénkben a pályaválasztási szülői értekezleteknek, osztályfőnöki óráknak, üzemlátogatásoknak és nyílt napoknak. Nem kérdeztem rá a statisztikai adatokra, de azért bízvást állíthatom, a több mint tízezer nyolcadikos közül aligha akadt egy is, aki legalább egy ilyen rendezvényen ne vett volna részt. A pályaválasztás előkészítése azonban nem ért véget a pályaválasztási hónap hivatalos lezárásával többek között azért sem, mert sok helyütt, épp a lehetőségek, a tájékozódás szélesítése miatt, csak decemberben tartották meg a szülői értekezleteket. S december végére érkeztek ki az iskolába a Pályavájasztási Tájékoztató füzetei is, amelyet immáron hagyományosan megjelentet a Borsod megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Finisébe érkezett a pálya- választás előkészítése: rövidesen ki kell tölteniük az iskolák végzős tanulóinak a jelentkezési lapokat. Nem árt hit mégegyszer alaposan átgondolni, a szülőkkel közösen kigondolt iskolának, szakmának melyek az előnyei, s melyek a hátrányai. Nem árt tisztában lenni azzal, hol nagy a túljelentke- , lés, s következésképpen kiesi a bejutás esélye, s, melyek azok a szakmák, ahová még gyengébb tanulmányi eredménnyel, de jó manuális képességgel sikerrel pályázhat a fiaital. Azt sem árt figyelembe venni, épp a gyermek érdekében, hogy nem tanácsos mindkét helyen ugyanolyan kurrens szakmát, vagy kurrens iskolát megjelölni. Ebben az esetben ugyanis, ha az első helyen megjelölt iskolába. szakmára nem sikerül a felvétel, majdnem bizonyosan eleve „kiesik” a másik is, lévén, hogy első fordulóban betöltik a felvételi keretszámokat. Sok „késő bánat” elkerülhető egyébként, ha a gyerekek és a szülők — hiszen, főleg az általános iskolát most elvégzők esetében számolni kell a szülői befolyással a pályaválasztásban — alaposan áttanulmányozzák a Pályaválasztási Tájékoztatót, mielőtt kitöltenék azt a bizonyos jelentkezési lapot. Nemcsak konkrét lehetőségeket sorolnak fei benne — részletesen tartalmazza a füzet a különböző iskolák, az ott induló képzésfajták adatait is — általános tájékoztatással is szolgálnak. Főleg azokra a szakokra vonatkozóan, ahol nagy túljelentkezés várható. S azért is érdemes áttanulmányozni a kiadványt, mert mint minden esztendőben, idén is lesznek változások, egyes szakokon megszűnik a képzés, s helyettük újak indulnak. A beidegződés hozhatja magával például, hogy a mostani nyolcadikosok közül két és félszázan szeretnének elektronikai műszerészek lenni, holott ilyen képzés már ebben a mostani tanévben sem indult szakközépiskolákban . .. Az esti beszélgetéseken, az iskolai szünetekben alighanem ma a „merre tovább?” a legfontosabb beszédtéma a nyolcadikosok és az érettségi előtt állók körében. Az álmokat kell egyeztetni a reális lehetőséggel, s ez sohasem volt, sohasem lesz könnyű dolog. De alighanem sok buktató elkerülhető, ha a tanulók reális képességeit, készségeit, nem pedig a szülői vágyakat veszik alapul, amikor a . jelentkezési lapok, kitöltésére kel'ül a sor. Mert hely középfokú tanintézeteinkben — a számok szigorú igazsága szerint — több van, mint amennyien elhagyják a tanév végén az általános iskolát. Nem szükségszerű, hogy több százan még májusban, júniusban is izguljanak, hogy sikerül-e a továbbtanulás! (cs. a.) Amaiorfilmesek seregszemléje Vasárnap Szegeden a szak- szervezetek Juhász Gyula Művelődési Központjában díjkiosztó ünnepséggel fejeződött be a XI. dél-alföldi aroatőrfilmszemie. A , Bács, Békés és Csongrád megyei művelődési központokban, ifjúsági házakban működő filmklubok tagjainak 32 alkotását mutatták be. A természeti jelenségek, a népművészeti tárgyak, a különböző munkafolyamatok ihlette élet- és tájábrázoiásokat két napig vetítették a zsűri előtt. A filmszemlén díjazták a békési Szabó Gerzson és Szabó Gerzsonné Háziszőttes című; a szegedi Vágyi László Mészégetők című és az ugyancsak szegedi Kiss Károly Körkép és Árvíz című kis- filmjét. Többen a társadalmi szervek, intézmények külön- díjait kapták. A következő dél-alföldi amatőrfilmszemlét egy év múlva Kecskeméten rendezik. Hóembersirató Miként a katona, ki eltűnt szerettei után tudakozódik, hogy általuk idézné vissza, lelné meg újra azt a hazát, ahonnan elindult, alíová remélte, mindig visz- szátérhet, s nem bír megnyugodni abban, hogy nincsenek. hogy végleg elsodorta' őket az idő. s már csak emlékeiben léteznek — így kutatom en is múltam jelenét. így keresem városomban a hóembereket, gyerekkorom téli méltóságait, akiket szerettem, akiket maradandó tiszta hóból gyúrtunk életre. Nincsenek. Hiába járom a yáros hólucskos ’•— mocsKOS utcáit, a betonházal: közti játszótereket, hiába kutat tekintetem kerítések résein al udvarokba. A hóemberek eltűntek. Kihaltak. Meg se születtek. Pedig idén korán lehullott a hó, tehát kellék is került volna. Akkor hát miért nincsen? Nem tudom. Mintha szomorúság nehezedne most a gyermeki lélek alkotó örömére, mintha unalom és közöny lenne ott honos. De ez nem igaz. Nem lehet igaz! — Miért nem csináltok hóembert? Cinkos mosollyal néznek egymásra, talán 10—12 évesek, fiúk és lányok egy teljesen heterogén csapatban, itt a panelházak által körülzárt játszótéren, ahol lám, volt annyi szabad tér, hogy eltakarítván róla a havai egy korcsolyapályát alakítsanak ki a szülők segítségével. Csak néhányan csúszkálnak, többen ácsingózva dis- kuráinak, már úgy tudnak ütni a szavakkal, mint a profi bokszolok: pontosan kiszámítva az ütést. A szívre. Most egy fiúcska a préda. Sántikaf. Fehér-fekete lakkos magas szárú cipője minduntalan leveti a kulcsos, csavaros korcsolyát. Legtöbbjüknek műkorcsolyája van, hokikori, csodálatos ruházat és nevetik a szerencsétlent, aki újra és újra nekilendül. Nem értik a kérdést. Illetve már fondorlattal fertőzve félreértik. Beledöbbe- . nek, hogy a cinkos mosoly a pajzánságé. Már tudják, hogyan kell „csinálni” a hóembert. Ennyi idős koromban a sejtésig én is eljutottam. Tovább nem. Nekik a jelekbői ítélve már érzékletes ismereteik vannak. Zolika kétéves. Az apa büszkén tudatja velem, hogy a kicsi kész műszaki gyerek. Persze produkállatja. És a gyerek mondja: fojjasztó- páka, tjanzisZtoj, fogaszke- jék. Már minden tárgyat megnevez környezetéből. Környezetéből, amely csupán egy skatulyányi garzonja a világnak. Mesélik, mikor a nagyapa, Papó egyszer kivitte magával a gyümölcsösbe, Zolika, aki otthon mindent leránt, tör, zúz, nem lehet vele bírni, kinn a szabadban órákon át ült a pázsiton. Egy katicabogárral játszott. Becézgette. Még verset is költött hozzá a kú műszaki zseni: „Katicabogár»,, e) ne szájj!” Péter ötéves, ha kinyitja a beépített szekrény ajtaját, rázúdulnak a játékuk. Minden szülői, rokoni és ismerősi szeretet műanyag megnyilvánulása lába eiőtt. hever. Valamit keres. Nem találja. Anya?! — kérdi riadtan. Hol van a füzetem? Anya szerint valahol ott van, Nem ér rá, vagy fáradt, vagy teljesen mindegy hol van az a füzet. Lapozgatjuk. Gyönyörű rajzok vannak benne. Látod, mondja Péter, ez itt az űrhajó, ez pedig az űrállomás. Itt van a Föld, itt látszik a Hóid. És olyan szakszerűséggel tájékoztat engem az űrkutatásról, mint egy csillagász. Az űrkutatásról beszél, s tudom nem érezte még egy madárfióka szívverését tenyerében. Nem látott gólyát, nyuszit, őzgidát, pedig énekli: gólya, gólya gilice ..., nyuszi ül a ..., őzgidácska sete-suta ... — Egyáltalán tudjátok, hogy milyen a hóember? Persze hogy tudják. A szemei szénből vannak, az orra sárgarépa, a fején fazék. Kész hülyeség! Micsoda közös munka volt! Nagy tisztesség érte azt, akinek a hógolyóját elfogadtuk, hogy abból görgetnénk a hóember törzsét. Es a hely kiválasztása, ahol áll majd. Nem volt mindegy. Nem, mert- kellő távolság méretett ki a gorgetéshez, hogy odaérkezzünk a megjelölt helyre. Akkor volt elég helyünk. Ma nem lenne. Hol vannak már azok a szabad, akadálytalan terek, amelyeknek hó- szőnyegéből három-négy hóember is kitelt? Aztán a széndarabkák? És a cirokseprő? A központi fűtés és a porszívó korában. Ho) van a füleslábas? Ma mit tennénk a fejére? Kuktafazekat, vagy műanyag vödröt? Gyanítom, hogy nem a kellékek hiányoznak. Mert a hóemberben a játék, a közös alkotás a lényeg. A gyerekek közül sokan még nem láttak ..élő” hóembert. Csak mesekönyvből, vagy a televízió képernyőjéről ismerik, miként annyi más mindent. Nincs közvetlen kapcsolatuk, nem veszik birtokba, nem ölelik magukhoz a természetet. Keresem városomban a hóembereket. Gyerekkorom téli méltóságait, akiket szerettem. akiket maradandó tiszta hóból gyúrtunk életre. Ha majd újra lehujl a hó, remélem, megtalálom őket. Karosi Imre A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola üzemmérnöki továbbképzést szervez MEZŐGAZDASÁGI ENERGIAGAZDÁLKODÁSI ÜZEMMÉRNÖKI SZAKON. A továbbképzés három féléves, önköltséges. A tanulmányok végén sikeres záróvizsga letétele után a végzett hallgatók mezőgazdasági energiagazdálkodási szakos üzemmér nöki oklevelet kapnak. A felvételi kérelmeket a TÜ. 821. sorszámú levelező oktatáshoz rendszeresített jelentkezési lapon kell megküldeni a főiskola tanulmányi csoportjához (4401 Nyíregyháza, Rákóczi út 69. szám). A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — ttz üzemmérnöki oklevelet, vagy annak hitelesített másolatát, — az erkölcsi bizonyítványt, — a munkahelyi javaslatot, amely magában foglalja a tanulmányok szükségességének igazolását. A JELENTKEZÉS MEGKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE: 1981. JANUAR 31 További részletes felvilágosítást a tanulmányi csoport ad.