Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

GSZAK-MÄGYARORSZÄG 2 1981. január 5., hétfő Az ENSZ III. tengerjogi konferenciájának egyik ülése Tengerjogi konferencia Kié legyeit az éceái? A megfigyelők — stílsze­rűen — tengeri kígyóhoz hasonlítják az ENSZ ten­geri,ogi értekezleteit., Nem véletlenül: a világszervezet III. tengerjogi konferenciá­ja mai formájában 1973 óta folyik. Üléseit felváltva tartották Géniben és New Yorkban, s kilenc ülésszak megannyi fordulója után csak most jutottak el odá­ig, hogy remélhető: a jövő évre kidolgozzák a „ten­gerek írott alkotmányát”. NÖVEKVŐ ELLENTÉT A lassúság könnyen ma­gyarázható: a tengerek, óceánok jogi helyzete nap­jaink egyik legbonyolultabb ügye, számtalan gazdasági, politikai, kereskedelmi ér­deket érint. A világóceán kincseinek kiaknázása ma már a nemzetközi érdek- ütközések elválaszthatatlan része, szorosan összefonó­dik az Észak—Dél kérdés­körrel is. Könnyen megjó­solható, hogy a gondok és az ellentétek a tengereken a . jövőben csak nőni fog­nak, hiszen mind fontosabb a Föld felületének majd háromnegyedét kitevő víz­felszín birtoklása. Mégpe­dig nem csupán köz-leketíé- si, stratégiai, vagy élelme­zési-halászati, hanem nyers­anyagszempontból is. A szárazföldek folytatásában, az úgynevezett kontinentá­lis talapzatban, illetve a tengerfenéken található nyersolaj, földgáz, ásvány­kincs tényleges szerepe még csak hozzávetőleg be­csülhető fel, de tény: a vi­lág nyersolajtermelésének körülbelül húsz, földgáz­termelésének tíz százaléka már egy-két éve a konti­nentális talapzatról szár­mazik. Az olaj- és földgáz- készletek 20—20 százaléka található a partmenti öve­zetekben. A mélytengeri fémbányászat jelentőségét — elsősorban nikkel-, réz-, kobalt-, mangán- és vas­tartalmú rögök felhozata­láról van szó — ma még csupán találgatni lehet. ÁGYÚGOLYÓ ÉS TŐKEHAL Érthető hát, hogy a ten­gerek hovatartozása, a ten­geri jog létfontosságú. Rég a múlt ködébe veszett a tengerjog atyjának, a hol­.auu Hugo Grotiusnak nor­mája: ő a XVII. században kilőtt ágyúgolyó hatótávol­ságánál, három tengeri mérföldnél húzta meg a felségvizek határát. (Egy tengeri mérföld = 1355 mé­ter.) A második világhábo­rú óta ez fokozatosan 6—9 —12 mérföldre nőtt, majd megjelent a gazdasági zóna fogalma, s végül á nemzeti szabályozás ellentmondásos helyzeteket szült. (Gondol­junk csak az emlékezetes brit—izlandi tőkehal vitára.) Az ENSZ már az ötvenes évektől igyekezett rendet teremteni — inkább keve­sebb, mint több sikerrel. 1958-ban az I. tengerjogi konferencián állapodtak meg először a nyílt és par­ti tenger fogalmában. A parti vizek hatmérföldes határát az 1960-as, II. kon­ferencia megerősítette, de a tengerek hasznosítása s a tanácskozás körének gyors bővülése a fejlődő orszá­gokkal túlhaladottá tette e határozatokat. A felszaba­dult gyarmatok a tengerjog megváltoztatásának szószó­lói lettek. Számukra ez az új gazdasági világrendért folytatott küzdelem része lett. Az ENSZ 1970-ben „az emberiség közös örökségé­nek” nyilvánította a nyílt tengereket, illetve a mély­tengeri ásványkincseket. Azóta a tanácskozás közép­pontjában két kérdés áll: 1. hol ér véget tehát a nemzeti szuverenitás a ten­gereken? 2. Kik és hogyan aknázhatják ki a nyílt ten­gerek kincseit?' TENGERFENÉK HATÓSÁG A maratoni tárgyalásso­rozaton — úgy tűnik — most ősszel sikerült a vitás kérdések javát megoldani. A nemhivatalos megállapo­dás 12 mérföldnél húzza meg a parti tenger hatá- * rát. A felségjogot e sávban csak a szabad hajózás joga korlátozza. . Ez elengedhe­tetlen, hiszen különben jó néhány tengerszoros és csatorna — Gibraltár, Hor­muz, Malacca stb. — békés nemzetközi forgalma lehe­tetlenné válna. Egyetértés született a 200 mérföldes gazdasági övezetekről. Itt a partmenti országok kétol­dalú megállapodással ad­hatnának halászati jogot más államoknak — köztük a tengerrel nem rendelke­zőknek. Vita van még e gazdasági övezet pontos jo­gi státusáról és a kontinen­tális talapzat egyértelmű meghatározásáról. A tengerfenék kiaknázá­sa körül folyó vitában szintén kialakult egy lehet­séges kompromisszum kör­vonala. Az ellentétek mag­va itt az volt, hogy a mély­tengeri bányászat bonyolult technikai eszközeivel egye­lőre csak a fejlett orszá­gok rendejkeznek. A fejlő­dők tehát meg akarták akadályozni,, hogy a kiter­melés a monopóliumok prédája lehessen. „Félő, hogy a tengerfenék a tőke­erős és fejlett technológiá­jú ipari államok önkiszol­gáló boltjává válik” — mondta például egy vitá­ban a Fidzsi-szigelek kép­viselője. Törekvésüket a szocialista országok küldöt­tei támogatják. A konfe­rencia végül egy nemzet­közi irányító testület lét­rehozásában állapodott meg. A tervek szerint e 36 ország megbízottaiból álló Tengerfenék Hatóság saját hatáskörében is folytatna termelést, illetve szerződést kötne a különböző terüle­tek kiaknázásáról, ellen­őrizné azt,, bevételeinek egy részét pedig — az új beruházások mellett — a fejlődők segélyezésére for­dítaná. A Tengerfenék Ha­tóságban a tengeri hatal­makon, a szárazföldi ter­melőkön és a[ fejlődőkön kívül a tengerrel nem ren- . delkező államok is képvi­selve lesznek. A leglénye­gesebb kérdésekben egyet­értéssel kell határozni. PRÉDA, VAGY KÖZÖS KINCS? A legutóbbi ülésszakon született kompromisszumot a fejlődők elfogadhatónak nevezték. „Áttörésről” be­szélt az Egyesült Államok delegátusa is. Számos rész­letkérdés vár még ugyan tisztázásra, de az új ten­gerjogi konvenció megkö­tése először került kézzel­fogható közelségbe. Az or­szágok többsége üdvözli ezt, hogy a tengereken ne a „szabad préda”, hanem a „közös kincs” elve érvé­nyesüljön. Sz. G. Eseményekről röviden Külpolitikai IKK A z esztendő fordulója mindig is egyszerre volt a vissza­tekintés és az előrepillantás. ideje, mind a kisebb kö­zösségek (család, vállalat), mind a nagyobbak: (nemze­tek, szövetségi rendszerek) számára. Ma már régen a múl­té „az én házam, az én váram” tévhite: modern korunk­nak megfelelő sebességgel -terjed a felismerés, hogy a ha­zában es a világban szinte semmi nem független egymás­tól, hogy á jelenségek nagyon is összefüggenek. 1981 leg­elején aligha él Magyarországon olyan ember, akit meg kellene győzni arról: köze van ahhoz is, ami tőle — vagy unokáitól — sok ezer kilométerre történik; visszahathat rá, adott esetben a húsába vághat, vagy éppen ellenkező­leg, gyógyírnak bizonyulhat honi gondjai egy részére. Nyugodtan élni csak békében lehet, es az egészség mel­lett fajra, világnézetre, nemzetre való tekintet nélkül első­sorban békességet kíván magának és embertársainak 1981- re minden becsületes, józan ember. Ez a látszólag egysze­rű, valójában azonban létfontosságú igazság ihlette Leo- nyid Brezsnyevnek a Szovjet Rádióban és Televízióban elhangzott újévi köszöntőjét. Annak az államnak az első embere szólt népéhez és a világhoz, amelynek vállára óriási mértékben nehezedik a béke megőrzésének terhe. „A Szovjetunió külpolitikája — hangzott az üzenet — vi­lágos célokat követ. Azt kívánjuk, hogy a világ valameny- nyi népe békében éljen. Elkötelezettségünk ,a szabadság, az igazságosság és a haladás eszméi iránt megingathatat­lan.' Üjevi üzenetet intézett az amerikai néphez Reagan, a megválasztott elnök is. Az AP hírügynökség szerint a ja­nuár 20-án hivatalba lépő elnök egy „öreg francia katona” történetét idézte,, aki az első világháború verduni pokla után azt mondía: ..Most már semmi nem lesz lehetetlen.” Mire gondolt pontosan Reagan? Nem tudjuk. De hisszük: a világ egész jól el tudja képzelni, hogy nem lesznek új verd unok. Szovjet tiltakozás a holland kormánynál BRZEZINSKI AGGÓDIK @ Zbigniew Brzezinski, Car­ter leköszönő amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója a Szovjetunióval szem­ben kialakított, szerinte „ki­egyensúlyozott” washingtoni politikát félti Rónáid Reagan megválasztott elnöktől és jö­vendő kormányától. Bár Brze­zinski . igen befolyásos ta­nácsadói ténykedésére éles szovjetellenesség és a szem­benállás hirdetése nyomta rá bélyegét, szombaton adott te­levíziós inler.j újában most mégis a körültekintő, sőt mérsékelt államférfi szerepé­ben tetszelgeft és a Garter- kormányzat. eddigi politiká­jáért aggódó hangokat ütött meg. PEKINGI TÁRGYALÁS © Vasárnap Teng Hsziao- ping, a . KKP KB alelnöke, fogadta Theodore Stevens szenátort, az Egyesült Álla­mok új szenátusa republi­kánus többségének helyettes vezetőjét. Az amerikai poli­tikus, aki' pénteken érkezett a kínai fővárosba, már tár­gyalt Huang Hua alelnökkel és külügyminiszterrel. KISSINGER VÉLEMÉNYE Hat országot érintő „nem hivatalos” közel-keleti kör­útja során szombaton este Egyiptomból Izraelbe érke­zett Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, akinek megfigyelők szerint valószínűleg szerepe lesz a Reagan-kormányzat közel- keleti politikájának alakítá­sában. Megérkezésekor adott nyilatkozatában Kissinger ér­tésre adta, hogy szerinte nem keLl eltemetni a Camp David-i megállapodásokat: „Nem' a jelenlegi kedvezőt­len irányzatok, hanem az alá­írás óta eltelt időszak ered­ményei alapján kell megítél­ni a béketárgyalásokat”. AZ ÖT FRONTORSZÁG # Közös közlemény kiadásá­val zárult szombaton este Luandában az öt „frontor­szág” (Angola, Botswana, Mozambik, Tanzánia és Zam­bia) tanácskozása, amelynek az volt a célja, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a január 7-én kezdődő genfi Namíbi a-értekezletre. A Szovjetunió hágai nagy- követsége vasárnap eljuttatta a holland kormánynak azt a jegyzéket, amelyben a szov­jet kormány tiltakozását fe­jezi ki a múlt év december 30-án az Aeroflot amszterda­mi képviselete ellen elköve­tett provokáció miatt. A jegyzék rámutat, hogy az Aeroflot irodája elleni táma­dás következtében tűz kelet­kezett és megsemmisült az iroda tel jes berendezése. Csak a szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem ese1;* kár. Az épület elleni táma­dás közvetlenül azután tör­tént, hogy a Szovjetunió há­gai nagykövetsége tiltako­zott a holland külügyminisz­Szekér Gyulának, az Or­szágos Műszaki Fejlesztés Bizottság elnöke meghívására vasárnap hazánkba érkezett Damdinzsavin Majdar, ' a tóriumnál a néhány nappal korábban a Szovjetunió amszterdami kereskedelmi képviselete épületénél lezaj­lott .szovjetellenes tüntetés miatt. A Szovjetunió elvárja, hogy a holland fél megtesz min­den szükséges i n tézkedést, amelyek segítségével bizto­sítja a Hollandiában levő szovjet képviseletek és szov­jet állampolgárok biztonsá­gát. és megakadályozza ha­sonló provokatív cselekmé­nyek megismétlődését. A szovjet fél követeli a bűnö­sök szigorú felelősségre vo­nását, az anyagi kór megté­rítését — hangoztatja a szov­jet kormány jegyzéke. .iongoi Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnök- ielyette.se. a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság el­nöke. Mongol veidéi lüdaoesten Pihenőben... A békés kép meglehetősen csalóka. Ezek a dominózó kubai katonák kemény harci szolgálat oi- benőjében vannak. Feladatuk a hírhedt guantanamói USA haditengerészeti támaszpont tőszóm- szédságában őrizni hazájuk, a Kubai Köztársaság földjét. Az Egyesült Államok nyolc évtizede bi­torolja a támaszpontot, Kuba kormánya ismételten követeli vissza a jogtalanul megszállt területet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom