Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

Hasznos szerződések T98C, «Seeenrbef 3®., kswM ­CSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sikeres öt esztendő lalienyésztö gazdaság a KisMií Negyvenraiiliés beruházás Tízezer négyzetméter alapterületű üvegházat épített a kaposméiöi Latinka Sándor Termelőszövetkezet mintegy negyvenmillió forintért. Az új üvegházban már szépen fejesednek az első saláták és jól növekszenek a paprikapalánták is. Az ünnepekre már huszonöt­ezer fej salátát szállítanak az üzletekbe. Új földértékelés úcsú az aranykoronáié) ' A Bükk alján, kisebbrészt a rnezőségi savanyú, erdei talajokon, zömmel azonban a Kishortobágy szikesein, egy­kori folyómedrek nyomait őrző zsombékosain, e szép. de mostoha dél-borsödi tá;i több. mint tízezer hektárján gazdálkodik megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme, a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság. Csep­pet sem irigyelnivaló ter­mészeti adottságok. A gazda­ság igazgatója, Kósik Lajos mégis szeretettel beszél e tájról, ahol a természeti fel­tételek ésszerű kihasználásá­val, egy kis természetátala- kítással, hozzáértéssel, szor­galommal nagyszerű .sikere­ket értek el a gazdálkodás­ban. Nemcsak élnek, nem­csak vegetálnak, hanem nye­reségesen gazdálkodnak, fej­lesztenek, beruháznak. — Az ötödik ötéves terv időszakában a gazdaság ter­melési értéke megkétszerező­dött, évi 205 millióról a ter­vezett 409 millió helyett 424 millió forintra növekedett. És ezt is hozzáteszi az igazgató: összárbevételünk több, mint 74 százalékátad­ja már az állattenyésztés, ez az, ami adottságaink között stabilizálja a nyereséget. 23 millió liter tej A szarvasmarha, a juh és a sertés egyaránt nagy szám­ban található a gazdaságban. A tervciklus során mindhá­rom ágazat mennyiségében is, de főleg minőségében, árutermelésének jövedelme­zőségében sokat fejlődött. A legnagyobb lépést a tejter­melésben tették. Elég magas szintről indultak, hiszen a 917 tejelő tehén átlagos tej­termelése már 1975-ben évi 3800 liter volt. Az idén az lOUi hungarofríz tehén egye­denkénti átlagos tejter­melése meghaladja az 5200 litert. Összességében, az öt év alatt a tervezett 18.(1 mil­lió liter helyett, több mint 23 millió liter tejet termel­tek! — Mondja meg őszintén, miért vállalta? Csilik Sándor kényszere­detten elmosolyodik. Három hónapja telepvezető. Előtte helyettes volt. Jóelötle pedig műszerész, 1909-ben, egyet­len férfidolgozó a Habselyem 1 kurityáni telepén. — Legyek őszinte? Azért vállaltam, hogy ne hozzanak ránk egy új embert. Mond­ták persze sokan. hogy: „megfogtam az isten lábát", már ami a fizetésemet illeti, merthogy biztosan tízezre­ket keresek már. — Kétségtelenül gyors karriert • csinált, ha ezt az utal lehet egyáltalán karri­ernek nevezni. Mennyi a fi­zetése ? — 4000 forint. — Nem egész.en jól értet­tem. Hu volna szives meg­ismételni ... — Igen. 4000 forint. Erre jön évente 8 ezer forintnyi prémium. Még nem tudóin pontosan, mindig a teljesí­téstől függ. Mármint a telep tervtel,iesitésélc>i... — Ézek szerint Öntől, gon­dolom, itt egy jó műszerész lényegesen többet keres. Ter­mészetesen bizonyos pótle­kokkal. — Ez így van. csak keve­sen tudják. Egyébként most cserélem le a kocsimat, de azt már jóval kinevezésein előtt befizettem. Biztosan És ugyanakkor, a Kishor- •tobagy legelőin; a. szikesek helyén telepített 1040 hek­tárnyi gyepen, az átlagon alul termelő teheneknek kü­lönböző húsbikákkal történt keresztezésével kialakítottak egy nyereséges húsmarha- áílományt is. A ,,hústehe­nek” létszáma öt év alatt 150-ről 700-ra növekedett. . A barzsói„csoda” Néhány esztendeje még örültek, ha a Kishortobágy rétjei 8—10 mázsányi széna­terméssel tizeitek. Most, a telepített gyepek egy-egv ka­szálása 50—00 mázsa széna- termést. s egész, éven át 2000 húsmarhának és több ezer birkának jó legelöl biztosít. Az idén a betakarított gye­pekről például 7500 tonna, kiváló minőségű fűsilót ké­szítettek. A Gelej közelében levő Barzsó-tanyán, mintegy 20 milliós beruházással, az el­múlt öt év során, a juhá­szok szerint, valóságos „cso­da" .született. Ez, a „csoda” nem más, mint a megye egyik legkorszerűbb. 0000 fé­rőhelyes juhtelepe. Azelólt szétszórtan, 22 épületben volt az 5300 anyajuh. Most vál­táskor, busz szállítja a ju­hászokat a barzsói- telepre, ahol a szaporulat az elmúlt évben 134 százalékos volt, s az idén néhány százalékkal még ennél is jobb. Az. anya­juhok száma öt év alatt 5300-ról „csak” 6000-re nö­vekedett, viszont az évi át­lagos juh létszám mintegy 3000 darabbal nőtt. Ennek eredménye, hogy a. juhászat is jövedelmező. A tervcik­lusban a tervezett 9850 má­zsa helyett közel 10 700 má­zsa juhhúst sikerült értéke­síteniük. Eredményes a gyapjú termelés is. A nyírási átlag 4.6 kiló, s így a ter­vezett 380 mázsa helyett az idén 410 mázsa gyapjút ér­tékesítettek, a megyei átlag­nál mintegy 15 forinttal ma­gasabb átlagáron. A gazdaság az idén kér­te. hogy juhászaink kapja meg a törzstenyészet-jelölt- séget. A szakemberek bar­zsói „vizsgálódásának” ered­ményeként nemcsak a kért „jelöltséget" kapták meg, ha­nem juhászainkat törzstenyé­szetté minősítették. Most már jó áron tenyészkosokat és jerkéket is tudnak értékesí­teni. (A tejelőtehenészetben külöpben hasonló a kiváló tenyésztői munka eredmé­\ majd szóvá ■ teszik az em­berek, de hát... a szóbeszé­det is vállalni kell, ha ve­zető az ember. — Milyen az álma? — Amíg műszerész voltam, kitűnően tudtam aludni. Mostanában eleg gyakran fölriadok: valami mindig motoszkál bennem, sokkal nagyobb a felelősség. Hogy elfelejtettem valamit, hogy talán másként jobb lett. vol­na döMenem, és Pesttel is tovább illett, volna gyürkőz- nöm a • lelep. az itteni, em­berei-; érdekében, egyszóval millió olyan gond. probléma foglalkoztat, ami annak előtte el. se jutott hozzám. Itt fő­ként. illetve majdnem kizá­rólag csak nők dolgoznak, .asszonyok, akik hozzák ma­gukkal a családot, minden­napi érzékenységüket. Töré­kenyek. sirósabbak, ugyanak­kor a munkában olyan dol­gokra is képesek, amilyene­ket hiába várnánk el fér­fiaktól. — Mivel foglalkoznak? — Évente megközelítően 4 millió darab ruházati cikket, állítunk össze: női féhérne-. ,műkel? babaruhákat, 80 szá­zalékban belföldre dolgo­ri,ve: évente már 100—150 vemhes Viszót értékesítenek, darabonként 50 ezer fo­rintért!) ­A „húsgyár’ 20 milliója A Mezöségi Sertéstelep, megyénk legnagyobb „hűs- gyara" is a Mezőnagymihá- lyi Állami Gazdaság- gesz­torságával üzemel. A gazda­ságé a telep 62 százaléka, a többin négy környező ter­me 1 o.s zö vet kezet usztozi k. Közismert, hogy néhány esz­tendeje, az „indulás” évei­ben, a kezdeti csekély ráfi­zetés, majd a kevéske nyere­ség miatt, sok vitára adott okot ez a kombinát. A terv- ciklus elején még alig több. mint 20 ezer mázsa volt itt az évi hústermelés, de az el­múlt évben már meghalad­ta a 36 e*/.er mázsák, A nye­reség is fokozatosan nőtt, s az idén már megközelíti a 20 millió forintot! Összessé­gében — a kezdeti gondok ellenére — az öléves terv so­rán a „húsgyár,” a tervezett 175 ezer .mázsa helyett 1öbb mini 180 ezer mázsa hízó­sertést értékesített. Es a te­lepen most kisebb rekonst­rukcióra is sor kerül, ami lehetővé teszi, hogy a koéa- létszámot 1902 darabról 2300- ra növeljék. A „végered­mény” az lesz. hogy két éven belül az évi húskibo- csátás 45 ezer mázsára nö­vekszik. V A „kisebb” részleteket, a szakember számára sokat­mondó „mutatókat” még nem is említettük. Például azt, hogy egy liter tejet a kezdeti. 40 deka helyett most már alig több, mint 30 de­ka abrakból állítanak elő; a „húsgyárban” a tervezett 3 kiló 50 deka helyett 3 kiló 39 deka takarmányból sike­rült egy kiló húst előállíta­ni; egy koca évi „húski bo­csátása” közelíti a 20 má­zsát; a legelőkön a hústehe­nektől 260 kilós bikaborja­kat „választottak el” a nyá­ron, vagy azt, hogy a juhá­szaiban 1981 tavaszától az is növeli majd a nyereséget, hogy megkezdik 2000 anya­juh tejesét. (pozsonyi) 1 zunk, de minőségileg nagyon lényeges az export is. Az alapanyag nyugati import, megkapjuk hozzá a szabás­mintát, fonalat, s Mit varr­juk meg, csomagoljuk, havi ütemezés szerint szállítjuk. Egyébként ebben az eszten­dőben lényegesen javult a szállítási fegyelem az egész vállalaton , belül, így komoly nyereséget érhetünk el. — Említette, hogy azért vallatta a telep vezetését, mert nem lett volna kívána­tos, ha új embert hoznak. Ézek szerint bízott abban is, hogy munkatársaitól majd kellő segítséget kap? — Igen. Valójában ftssze­kovácsolódott a vezetés/ és alig hiszem, hogy helyettes­ként nem én csináltam vol­na a vezető munkáját is. 'Legalábbis addig, amíg beta­nul. Egyébként, mondom, na­gyon jó kapcsolatom van a munkatársaimmal. Sokáig változó körülmények között, s za ba da b b a n foga 1 mazva, rosszabb körülmények közölt dölgoztak ill az asszonyok. Sokan elmentek, s mennek el ma is. A legnagyobb gon­dunk a fluktuáció. Leszámol­tak, mert nincs óvodai férö­A közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű ren­délete a földértékelés meg­változtatásáról, azaz a már több mint évszázados „arany­korona” eltörléséről. Sok százezer is/.-nyugdíj as várta kíváncsiam, hogy vni lesz most kis föld járadék okkal? A háztáji gazdáik is felkap­ták a fejüket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, ne­tán ezzel párhuzamosa® egyéb adóeáaíásuk is? Legfőbb feiacteíoriMiaác te­kintem, hogy rögtön leszö­gezzem: az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a térem semmi változás nem terte- nik. Csapén lOWK-Wn lép érvénybe a«• sj eceefceksi rendszer, a yeeunöÉnatiyi saim, me*»- aa acfcíwáe« »*» - bálytxK®. A *>wdjao«K*Bteo* azonban awg Mt en- «otnwu, sem ét-WKSi a sfc »emdszer, mert azt továbbra is a ka­taszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyan­úgy, mint most. Az Elnök;! Tanács törvényi­ére jü rendelet« valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a „földkóstolás”, av. éctékszá- mok megállapítása, ezek szá­mítógépbe táplálása, és a változásoknak az ingatten­hely. Az összlétszámúnk 729. jelenleg 328-an vannak gye­sen. Aztán a buszközlekedést is gyakran szóvá tették, és az ütemtelenséget.: nincs anyag, nincs munka, tehát kevesebb a teljesítmény, ke­vesebb a kereset is. Nos. eb­ben az esztendőben lényege­sen javult a helyzet, s 1981. január elsejével 7.4 százalé­kos bérfejlesztést tudunk ad­ni. — Hogyan lehet biztosí­tani a telepen a társadalmi tulajdon védelmét? — Egyszerűen. Mindenki átmegy a folyosón, s ha ti­losai. jelez, az illetőt meg­motozzák. Egyébként vétség nem lordul elő. illetve nem jellemző. Akiknek (Ugyanis megtetszik valamilyen szép darab, azok itt a telep bolt­jában. minimális áron meg­vehetik. — Befejeződött-e a. tele­pen a munkássá válás fo­lyamata? — Erre igen nehéz vála­szolni, ugyanis először azt kellene tisztázni, hogy itt Kurilyánban ki minősül munkásnak. Nyilván itt más szempontok szerint is vizs­gálódni kell, mint más, kor­nyilvántartásba való átveze­tése. A ..földkóstolást ' labo­ratóriumi műszerek végzik el, a begyűjtött minták alap­ján. Ezeket a mintákat az ország 275 ezer (!) különbö­ző pontján szedik össze. A mintavételi helyeken százöt­ven centiméter hosszúság­ban, ugyanilyen mélységben es 86 centiméter szélességben nyitják meg a tőidet.. Ilyen gödröt azonban csak nagyon kevés helyen leltet, majd lát­ni, magánember legföljebb akkor ütközik beléjük, ha külterületen van a földje. A túlnyomó többséget nagyüze­mi táblában nyitják meg, és a munkát is maga a nagy­üzem végzi el. Az értékelés módszeréről asak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizs­gálják a talaj morzsalékos- ságát, humusztartalmát, a humuszréteg vastagságát, a szikességet, a kő- vagy ka- viestartáljnat. valamint a ta­lajvíz mélységét, és persze még sok egyebet. Ezeket ob­jektiv ismérvek szerint so­rolják kategóriákba, állapít­ják még a pontszámokat. Meghatározó tényező a táj­ra jellemző domborzat, és ég­hajlat. Ez.t a gyakorlott pa­rasztember is „saccolni” tud­ja, ismervén a vidéket. Kéz­zelfogható az éghajlati adott­ság is: mennyi a csapadék «werű üzemben, gyárban, na­gyobb városban. Annyi bizo­nyos. egyre érzékenyebben reagálnak az asszonyok a dolgokra, vannak akik fan­tasztikus teljesítményre ké­pesek. ugyanakkor mások lazsálnak, nem kell nekik űgv a pénz, általában fiata­lok. De volt olyan varró­nőnk is. akit innen vittek el szülni .. . egyébként érde­kesség. hogy a legtöbb férfi, aki nálunk dolgozik, a tele­piek közül választott felesé­get. — ön is? — Én nem. — Milyen tervei yannak? — Műszerészként kezdtem, aztán elvégeztem a villamos- ipari technikumot és a mar­xista egyetemet. Továbbra is á legjobb kikapcsolódás szá­momra az. elektronika, van otthon egy kis műhelyem, szeretek ebben dolgozgatni, de ha bírom erővel, igyek­szem elvégezni a műszaki főiskolát, .vágy ha úgy kí­vánják tőlem, más felsőfo­kú iskolát. Tanulni szeret­nék. eleget, tenni a' pártfel- adatoknak. 1967-től vagyok párttag, s természetesen a munkában helytállni, vezet­ni, hogy bízzanak bennem, hogy eredményes legyen a munkálkodásunk az egyén és így a közösség számára. Karosi Imre Több külkereskedelmi vál­lalat. més ii/ év utolsó nap­jaiban is s zerzödés k o t esek kel realizálta korábbi tárgyalá­sait. s ezekkel a megállapo­dásokkal együtt 1081. évi ex­po '.árualapjuk nagy részét elére lekétől lék. A MÖGÜRT Külkereske­delmi Vállalat miután a kö­zelmúltban legnagyobb szo­cialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari koope­rációkat és autóbusz-export­szerződéseket. most a görög főváros. Athén közlekedési vállalatának vezetőivel szer­ződött 2t)0 Ikarus városi au­tóbusz. .sz.il Ilit ásári!. ,V TECH NŐJ MPEX. a MKTR1MPÜX és a gépex­port vállalatok alkotta kül­kereskedelmi társaság nigé­riai cégekkel irt alá hatmil­lió. dolláros szerződést de­cember végén. évi állagú es eloszlása, haj­lamos-e á tábla ködösödéi­re, van-e fagyzug, mennyit szokott sütni egy évben a nap. milyen az átlagos hő­mérséklet. Ilyen típusú ismérvek alap­ján áll össze a termőhelyi értékszám, amely egytől százig terjedhet és térképen körül raj/pl t körzetekre álta­lánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektár­nál ckak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek kü­lönleges indoka van — erő­sen- tagolt vidék stb. —, ok­kor azon belül is elkülöní­tik a körzeteket. Egyébként pedig egy-egv szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntései minden községben nyilvá­nosságra hozzák, kifüggesztik és a megállapítások ellen fellebbezni lehet. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy egy darab föld értékét nemcsak a humusztartalom és az át­lagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fékszik és ' hogyan gazdál­kodnak rajta. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhe­lyi értékszánt között lénye­ges különbségek nem lesz­nek. Vagyis: aki most az aranykorona érték szerint kap állami támogatást a gaz­dálkodáshoz, az meg fogja kapni a termőhelyi érték- szám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi er- tékszám szerinti besorolásnál sem. Lényeges- különbségen helyenként adódhatnak; de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a határt száz évvel ez­előtt a földbirtokos áruba akarta bocsátani, akkor azért vesztegette meg a földkósto- lot, hogy minél magasabbra tornássza fel az aranykoro­nát: ezzel együtt ugyanis a löld eladási ára is emelke­dett. Ha viszont az a bizo­nyos földbirtokos már na­gyon öreg volt és halálát erezte közeledni, akkor azért vesztegette meg a földkósto­lót, hogy minél alacsonyab­ban állapítsa meg az arany­koronát. Mert ekkor az örö­kösöknek kevesebb illetéket kellett fizetniük. Mondom, elképzelhető, hogy a feuda­lizmus csontkeze kinyúl a sírból, és bizonyos helyeken ilyen manipulációk miatt lé- nveges változás lesz az ér­tékelésben. De azért a po- szahomok az posza homok marad, az istenáldotta fe­kete föld pedig csemozjom. még akkor is, ha a telek­könyvben nem aranykorona, hanem termőhelyi érték- szám szerepel. 1\ 15. fl felelősség leit m m * m

Next

/
Oldalképek
Tartalom