Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

T^80. december >6., kedd ESÜAK-MAGYARQRSZAG 3 II szakszervezetek kongresszusánál! határozata Új profilú huzal j I l. A December 4. Drotmíivekben a csavarból dós betonfeszítő huzalok továbbfejlesztéseként i gyártják a csavarhatszög-profilú feszitöhuzalt. uj profilú huzal gazdaságosabban gyártható J és jobb műszaki paraméterekkel rendelkezik. Képünkön Kovács Imre a dróthúzógép felügye- i letét látja el. Fotó: Kozma István 1 Beszámoló taggyűlésen Perkupán Együtt cselekedni r (Folytatás az 1. oldalról) és fizetésből élők életkörül­ményeit érintő minden ren­delkezés meghozatala előtt a SZOT, az, érintett ágazati szakszervezet véleményt mondhasson. II. A gazdasági építőm unka kérdéséit érintve a határo­zat kifejti, hogy a szakszer­vezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolá­sokkal. ga zda sá g p oii ti kán k tervezett lő céljaival és irá­nyaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékony­ság és a versenyképesség nö­velése. a minőségi tényező­kön alapuló intenzív fejlő­dés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt az ál­láspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vív­mányaink megőrzése és meg­szilárdítása érdekében tar­tós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamoz­galmak szorosan kapcsolód­janak gazdaságpolitikai tö­rekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasz­nosítását, a gazdasági erőfor­rások ésszerűbb, takaréko­sabb felhasználását, az újí­tó, az alkotó munka haté­konyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétöle. A szo­cialista demokrácia fórumai kialakultak, működnék, most tartalmasabbá tételük a leg­főbb feladat. Ennek feltéte­le. hogy a szakszervezetek fel lépjenek a demokrata kos módszereket lebecsü lő néze­tek és gyakorlat ellen. Uta­sítsanak el minden formali­tást, látszatdemokráciát. Ha­tározotton követeljék meg, hogy mindenütt vegyék fi­gyelembe azoknak a vélemé­nyét, akikéi; a döntések érin­tenek. s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szafasaerveMefci főbizalmiak, bttsafanéafc és a munkahelyi gazdaságii vezetők, illetve a bizalmi testületek és a vál­lalatok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. En­nek keletében vállalniuk kel'l az érdekek ütköztetésé­ből fakadó esetleges konflik­tusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kol­lektív. a társadalmi érdeke­ket. a napi. a távlati célok helyes sorrendjét. III. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett köve­telményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szo­ciális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony »jövedelműek, a sokgyermekes családok, á nyugdíjasok helyzetének ja­vítására, a lakásépítés fej­lesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez keli al­kalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosab­ban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indo­kait. a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása ér­dekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzá­lás lehetőségeit. A szakszer­vezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, .sem poli­tikailag nem tartják célsze­rűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami in­tézményektől, hogy az ár­képzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és efinek megsértői, valamint a tisz­tességtelen baszom» smert; tevők ellen példamutató sai- gorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasol­jak a kormánynak, hogy a következő tervidőszak ban olyan bérpolitikai gyakorla­tot folytasson, amely előse­gíti az egyes ágazatok mun­kaerő-ellátásában. a szak- képzettségben tapasztalható jelenlegi ell en tinón dások mérséklődését, megszüli tető­sét. Szükséges, hogy a‘ közel­jövőben hosszúbb távú bér­politika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozók­kal előzetesen meg kel] vi­tatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes fog- laikozlatottság és a létbiz­tonság' a munkaerő-gazdál­kodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társa­dalom nem garantálja ki- nek-kinek a kívánsága sze­rinti munkahelyet. Lehetősé­gét kell teremteni azonban arra. hogy mindenki kép­zettségének és képességének megfelelően helyezkedjek el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók to­vábbképzéséi. illetve átkép­zését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabili­táció rendszerei, ezzel is se­gítve a rugalmasabb mun­kaerő-gazdálkodási. az egyé­ni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szak- szervezetek működjenek köz­re abban, hogy a szükséges­sé váló rn un k aerő - álcsopoo' - tositós körültekintő előké­szítéssel, emberséggel történ­jék. A szakszert-vézelek szüksé­gesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munka­fegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihaszná­lásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosam tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, szinivonala szocia­lista életünk egyik legna­gyobb vívmánya. A szakszer­vezetek álláspontja az. hogy gazdasági eredményeinkkel Összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és to­vábbfejleszteni. A kongresz- ssaus hosszú távú szociálpoli­tikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyer­mekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyí­teni kel! a többgyermekes családok terhein. Ezért java­solja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok fel­emelését. az óvodai hálózat, az általános iskolai es a napközi otthoni helyek szá­mának növelései. Szükséges­nek tartja az alacsony nyug­díjak reálértékének megér­zését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel való foglalkozás társadalmi prog­ramját. IV. A kongresszus szükséges­nek tartja, hogy tovább erő­södjek a szakszervezeti ve­zető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munká­ért. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a szo­cialista brigádok kulturális Ezután a kongresszus tá­tiért. a napirend 3. pontjára, és megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Taná­csát és a számvizsgáló bi­zottságot. A SZAKSZERVEZETÜK ORSZÁGOSTANÁOSAKAK ELNÖKSÉGE: Elnök: Földvá ri Aladár. Alelnökök: Duschek L**­jottné, Kitts Komoly, lAffeti és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakru: az öntevékeny művészeti együt­tesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzési es továbbképzést, valamint az. alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki ér­telmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárá­sok terjesztésébe. V. A szakszervezeti demokrá­ciában az elmúlt öl évben kiooniakozóti pozitív loi.va- ma lókat új elemekkel „eil •bővíteni úgy. hogy társadal­mi hatásuk tovább erősöd­jék. Az eddigieknél is jobb tájékozta lássa 1. rent l.szeres képzéssel, továbbképzéssel e.s folyamatos módszertani se­gítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnes pedig felelős partnerei legyenék. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A mi­it isztén untok f elép i l ése be 11 bekövetkező szervezeti válto­zás érinti a szakszervezetek tevékenységet is. Ki keli dolgozni az összevont mi­nisztériumokkal való együtt­működés szervezeti formáit es módszereit. A kongresz- szus arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájé­kozta tása. A SZÓ 1 es a kor­mány megbeszéléseiről, az agazaftó szakszervezetek és minisztériumok közös ta­nácskozásairól, a szakszerve­zetek megyei tanácsa, vala­mint a megyei tanácsok ve­zetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszerveze­ti bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak a korábbiak­nál alaposabb tájékoztatást ke KI nyújtani. VI. A nemzetközi kapcsolatok­kal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz hí­ven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a béké­ért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörül­ményekért. a szocializmusért vívott küzdelmében. Szor­galmazzák és segítsék eió a különböző irányzatú szak- szervezetek együttműködését és akcióegvsegének erősíté­sét. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros ba­rátság és együttműködés erő­sítéséi. a szocialista’ országok szakszervezeteivel, törekedje­nek arra, hogy ezek a kap­csolatok tar ta lmasa boákká váljanak. Az internacionalis­ta hagyományokhoz híven részesítsek sokoldalú támo­gatásban a fejlődő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Foko­zottabb lendülettel, kezde­ményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világszövet­ség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában.­A kongresszus végül meg­köszöni valamennyi aktivis­ta és tisztségviselő munká­ját. Reínénvét fejezi ki, hogy a következő években a szak­szervezetek előtt álló felada­tok végrehajtásában tovább­ra is számíthatnak rájuk. László. Ország Ferencné, Palotai Károly. Főtitkár; Gáspár Sándor. Főtitkárhelyettesek; Jakab Sándor, Gál László. Titkárok: dr. Cseliák Ju­dit, Sólyom Ferenc, Timiner József, Virizlay Gyula. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa az In- tecmaeionálé hangjaival ért A perkupái Dózsa Ter­melőszövetkezet kommunis­táinak számvetése bebizo­nyította, mennyire hasznos volt másfél évvel ez.előtt a községi alapszerve/.etek mel­lett a szövetkezetben is pártalapszervezetet alakítani. A területi sajátosságok rs ezt a döntést indokolták, hiszen a közös gazdasághoz kilenc falu, s egy település 7HOO hektárja tartozik, s így természetes, hogy a szövet­kezetben dolgozó embereket elsősorban a gazdaságpoliti­kai kérdések érdeklik. Vida Já nos alapszervezeti titkár a vezetőség beszámo­lójában töihören foglalta össze azokat a nehézségeket, amelyek leküzdésében az. el­múlt tíz hónapban nagy munka hárult az aiapsz.er- vezet 34 kommunistájára. Lényegében ezt igazolták Némedi Isti annak, a szövet­kezet elnökhelyettesének, a perkupái pártvezetőség tit­kárának a szavai, aki mi­nősítésében pozitívan érté­kelte az alapszervezet mun­káját. A gazdaság újonnan választott vezetősége, egy tizenhatmillió forintos vesz­teséggel' zárult év után, olyan célokat tűzött a kol­lektíva elé, amelyeket az. adottságok figyelembevéte­lével alakítottak ki. s ame­lyek jól alkalmazkodtak az új szabályozó rendszerhez. Ezeknek a törekvéseknek a hatására kiegyensúlyozódott a termelés, helyükre kerül­tek a feladatok, kialakult a kedvezőtlen feltételekre alapozott termelési szerke­zet. Ez. lényegében az. el­múlt tíz. hónapban bizonyo­sodott be. hiszen a viszon­tagságos időjárás hátránya­it ki tudták küszöbölni. A pár tvezet őség m i nős i t ése nem hallgatta el a pártmun­ka gyengeségei! sem. A szo­cialista munkaversenyt a szövetkezet alapszervezete nem tudta fejleszteni, az. irányítás színvonalát is erő­síteni szükséges. A terme­lésben korszerűsíteni kelle­ne az érdekeltségi rend­szert. s nem fokozták kellő- képiben a takarékossági intéz­kedéseit végrehajtását. Azzal viszont, hogy a munkahelyi demokrácia erősödött, a kü­lönböző üléseken kikérték a tsz-tagok és alkalmazottait véleményét, javaslatát, elér­ték, hogy a munkafegyelem, s a tulajdonosi viszony erő­södött. Az elmúlt időszakban —- s ezt önkritikusan nem hall­gatták el — a pártépitésben volt lemaradás. Idén egyet­len tagot sem vettek fel az alapszervezetbe, s ez bizony azt bizonyítja, hogy a tag­felvételi munka előkészítése nem volt megfelelő. A tag­gyűléseken sokán szóltak hozzá, elsősorban azokhoz a kérdésekhez, amelyek a ter­melés javítását érintették, s gyakran az egymásnak el­lentmondó nézetekből szár­mazott a megalapozott, jó döntés. A személyre szóló pártmegbízatasok is elsősor­ban termelést segítő, kollek­tívát: teremtő feladatok vol­tak, egyetlen hiányossággal, hogy az évközi beszámolta- lás sok esetben elmaradt. A középszintű vezetőkkel jobb kapcsolatot sikerült kialakí­tani. javult a brigádtagok­kal az együttműködés. A beszámoló taggyűlésen sokan, szóllak hozzá az el­hangzottakhoz. s ezek a vé­lemények jól tükrözték: bar nyereségesen log zárni a szövetkezet, van még bőven tennivaló, A feladatok meg­valósításában mindenki a célt nézte, s nem nagyon törődött azzal, hogv az. ered­mény megtérül-e? A ter­melésben olyan rossz adott­ságok között, mint a perku­pái. nem a hozamok, hanem a költségek határozzák meg az év végi nyereséget, s ezt a tényt a jövőben jobban il­lene figyelembe venni. Meg­lepő volt, hogy a hozzászó­lók többsége mennyire ’öl látja a kimozdulás, a fejlő­dés útját. Természetesen ez állandó vitára ingerel, de eddig is a véleménykülönb­ségekből születtek azok á kompromisszumok, amelyek a helyes vezetői döntéshez vezettek. A beszámoló felet'-, ti vitában többen megemlí­tették. a jövőben a nehezebb gazdasági feladatok között nagyobb a felelőssége a kom­munistáknak, hiszen' nekik példát kell mutatniuk. Ah­hoz, hogy a XII. kongresszus határozatait itt helyben vég­rehajtsák, össze keli zárni a sorokat, együtt kell csele­kedni. mert különben a?» eredmény elmarad. Az elmúlt tíz hónap a» szövetkezet életében nemi volt könnyű — 54 nap voltí olyan amikor a szövetkezeti bankszámláján csak pár fo-j rintot tartottak számon —4 de az elmúlt évhez viszo-j nyírva mégis javult a bizJ tonság. A megnövekedett feladatok elvégzésére készen állnak a kommunisták, tud4 jak: nagyobb felelősséggé! valósíthatják meg csak si­keresen munkájukat. A be­számolóban és a vitában sorra vették a pártélet te­rületeit. szó volt a propa-t gandamunka hiányosságai-« rói. a propagandisták kiváJ lasztására, s erkölcsi elis­merésére fokozott gongot kell fordítani. A szövetkezet kommunis-' tájnak számvetésén kiderült, alkotó módón értékelik eredményeiket és sajátos • helyzetük kielemzésében ke­resik .á gondok megoldását.' Céljaik a XII. kongresszus határozatait tükrözik.. A tag­gyűlés a beszámolót, s a jő-’ vő feladatait meghatározó határozati javaslatot elfo­gadta. — Kármán — Bizialó kísérlet Fontos feladat, hogy elvi-1 selhető határokon belül tart-» sák az építési költségek nö­vekedését. továbbá: szerve­zetten gondoskodjanak a fenntartási" munkák arányá­nak növeléséről és többel le­gyenek az ex port tervezés és -kivitelezés bővítésére. Több biztató kísérlet segíti az épí­tőipart e feladatok megoldá­sában. Budapesten például korszerű szerkezetekkel két hónap alatt elkészült egy négytantermes iskola, amely­nek költsége a különböző egyszerűsítésekkel 22 száza­lékkal volt kevesebb a szo­kásosnál. Ez azért jelentős siker, mert a következő évek­ben 200 ilyen jskolát kell építeni. A tervezők kidol­gozták az összevont oktatási létesítmények — iskolák,' óvodák, bölcsődék — műsza­ki dokumentációinak aján­latsorozatát. amely szerint lé-1 nvegesen kevesebb a beruhá­zási költség, s a központosí­tással jelentősen csökkentbe-1 tők az üzemeltetési, fenntart tési kiadások is. i A SZOT tisztségviselői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom