Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 4 T980. december 6„ nembot ÁHZ - Miskolci D| Zenei Hely A miskolci zenei hét krónikájából A zenei hét egyik legran­gosabb eseményére kedden este került sor a színházban, ahol az Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik Já­nos vezényelte. Ritka vendé­gek nálunk a fővárbsi nagy­zenekarok. így ezek a ritka alkalmak mindig esemény­számba mennek. A miskolci közönség csak a rádióból, no meg hanglemezekről is­merheti a magyar élvonalbe. li zenekarok játékát, pedig a közvetlen hatást, az élő ze­ne hangulatát az egyre tö­kéletesebb hangtechnikai be­rendezések sosem képesek ■visszaadni. így aztán nagy örömmel hal Iga ttuk az Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nyét, melynek külön vonz­ereje volt a Mozart-művek- ből összeállított műsor. (Az «többi idők koncertműsorai kissé mostohán bánnak Mo­zarttal.) Két szimfónia kö­zött egy hangversenyária hangzott el (Ch'io mi scorbi- dite Kv. 543) Tokody Ilona előadásában, a zongoraszólót Jandó Jenő játszotta. Az első, g-moll (Kv. 183) szimfónia rögtön megmutat­ta a zenekar érdemeit; a precíz, kimunkált hangzást, szép, telt hangzásképet, s azt is, hogy teljes az össz­hang együttes és karmester között. Már. itt világosan ér­zékelhetők voltak Ferencsik Mozart-interpre tálásának legjellemzőbb vonásai; ne­vezetesen az egyszerű, min­den felesleges póztól, külső­ségtől mentes előadásmód; a visszafogott tempók és az érzékeny, a zene minden lényeges elemét plasztikusan megjelenítő formálás. Feren­csik János vezénylése egy­szerű eszközökkel közöl minden lényegest a zenekar, ral Mozart muzsikájáról, nincsenek üres pózok, hatás­vadász elemek. Csak annyit dirigál, amennyire feltétle­nül szükség van, nem önma­gát, hanem Mozartot állít­ván a középpontba. A g-moll szimfóniában különösen tet­szett az egységes, arányaiban (talán a második tétel ki­vételével) kiegyensúlyozott hangképzés. Kiváltképp tét. szettek a fúvósállások — ezen a téren nem vagyunk elkényeztetve —. míg a vo- v nósok — hegedűk színei ke­vésbé voltak csillogóak — bár erről talán az akusztika is tehet. Még szünet előtt került sor a Ch’io mi scorbidite cí­mű hangversenyáriáia Toko_ dy Ilona előadásában, Jan­dó Jenő közreműködésevei. Sajnos méltánytalanul rit­kán kerülnek koncertdobo. góra Mozart csodálatosan szép, műfajukban is egye­dülálló hangversenyáriái, bár igaz, hogy az utóbbi idő­ben hanglemezeken is meg­jelentek. Előadásuk igen nagy feladat minden énekes számára. Tokody Hona jól megoldotta az ária kényes pontjait, többek között — némi meglepetésre — a ha­talmas hangterjedelem nem okozott komoly gondot, erő­teljesen megszólaltak a mély fekvésű hangok, és fö­lényesen győzte a magassá­gokat is. Igaz ugyan, hogy a két regiszter közti átmene­tet nem mindig sikerüli hangszínbeli törés nélkül megoldani, s a kóloratúrák sem voltak tökéletesen tisz­ták. de összességében Toko­dy Ilona Mozart-előadása így is meggyőző, s csak saj­nálhattuk, hogy mindössze ez az egy darab szerepelt az est műsorán. Nagyban hozzájárult az ária sikeréhez Jandó Jenő érzékeny, a Mozart-stílus alapos ismeretéről tanúskodó zongorajátéka is. A szünet után elhangzott Esz-dúr (Kv. 543) szimfóniá­ban újra megcsodálhattuk a zenekar már korábban mél­tatott erényeit, a nagyfokú precizitást és összeszokottsá­got, a karmester utasításait híven követő fegyelmezett­séget. A líraibb g-moll szim­fónia drámaibb karakterű, s ez jól érezhetően jelentke­zett az előadásban is. Külö­nösen sikerültnek éreztük az első és harmadik tétel meg­formálását., míg a zárótétel kevésbé volt meggyőző. Még aznap este 10 órakor került sor a Rákóczi-könyv. tár előadótermében a Mis­kolci Üj Zenei Műhely hang­versenyére. A Miskolci Uj Zenei Műhely fontos, ma már funkciót tölt be a vá­ros zenei éleiében: nevezete­sen lehetőséget nyújt elő­adóművészeknek. s az ér­deklődőknek századunk má­sodik fele zenéjének és a legújabb törekvéseknek a megismerésében; lehetőséget nyújt* fiatal zeneszerzőknek a kísérletezésre, új effektu­sok kipróbálására. Az együt. tes — vezetője, Selmeczi György irányításával — el­érte azt, hogy az utóbbi idő­ben a közönség is egyre na­gyobb érdeklődést tanúsít az új törekvések iránt, bár az igazság kedvéért azt is el kell ismerni, hogy a bemutat tott darabok nem mindegyi­ke tud a hallgatóság sorai­ban az előadókéhoz hasonló lelkesedést'és egyértelmű tet­szést kiváltani. A szerdai napon is két koncertre került sor, délután a Budapesti MÁV Szimfo­nikus Zenekar adott nagy sikerű koncertet a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ból, majd 19.30-kor a Bar- lók-terem volt a színhelye Csaba Péter (hegedű) és Jandó Jenő (zongora) kama. raestjének. Műsorukon Brahms, Terényi, Gershwin, valamint ráadásként Kreis­ler és Bartók művei szere­peltek. Külön érdekessége volt a műsornak az a Porgy és Bess-átirat, melyet. Jasha Heifetz készített. Csaba Pé­ter és Jandó Jenő. mindket­ten kitűnő művészek. Csa­ba művészi kvalitásairól a hétfői Brahms-hegedűverseny előadásakor is meggyőződ­hettünk, Jandó pedig már régi ismerősünk. Kettejük együttmuzsikálása olyan magas rendű művészi él­ményt nyújtott, amely csak az ilyen intim hangulatú kamarakoncertek sajátja, s amit hiába keresnénk a nagyzenekari koncerteken. Finta Gábor Decemberi tévéműhely Közjáték Vichyben — Nouralom A Magyar Televízió mó- sbrigazgatóságának tájékoz­tatása szerint decemberben 16 produkció forgatásán dol­goznak, illetve ennyit rögzí­tenek. íilmszaiagra, vagy képmagnóra. A dramatikus művek so­rában már megkezdték Hor­váth Tibor rendező irányítá­sával Szigeti József Rang és mod című, 1882-ből szárma­zó darabjának forgatását, amely egy kishivatalnok- család életében ábrázolja a mindenáron való nagyratö­rést és ennek csaknem tra­gikus következményeit. A napokban kezdi forgatni Hajdufy Miklós Arthur Mil­ler a második világháború­ban. a megszállt Franciaor­szágban játszódó drámájá­nak, a Közjáték Vichyben- nek a forgatását, amelyben az emberi jellem, a teher­bírás, az áldozatvállalás és moralitás összefüggései tétet­nek mérlegre. Jurij Trifonov Csere című drámáját, amely egy lakáscsereügy kapcsán végzett önvizsgálatot ábrázol. Gothár Péter rendezi. (E mű színpadi változatát nemrég mutatta be a televízió, a mo_ -ük is a közelmúltban ját­szották a téma filmváltoza­tát.) Marton László rendezi Vészi Endre Nem indít, nem fogad című játékát, egy ve­gyészmérnök otthona, illetve nyugalma feldúlásának tör­ténetét. In memóriám ö. I. címmel Valló Péter viszi ka­mera elé Örkény István mű­veinek. a Vígszínházban be. mutatott összeállítását. Arisz. tophanész Nőuralom című komédiáját Mihályfy Imre rendezi képernyőre, s az elő­zetes hírek szerint a női emancipáció, a feminizmus kérdései egy fergeteges ko­média keretében elevened­nek meg. Gyilkosság a Benczúr ut­cában címmel Fóti Andor bűnügyi anyaga nyomán Bácskái Layró István ren­dez krimit. A téma: rabló­gyilkosság. Végezetül a dra­matikus játékok között egv zenés- bábjátékot említünk, amelyet Urbán Gyula írt és rendez, s címe: Minden egér szereti a sajtot. Kortársunk: Mándy Iván címmel Gaál Albert rendezi képernyőre a szerző Mi az öreg? című kisregényét és ennek kapcsán tárgyalja az írói pálya egyes szakaszait. Érdekesnek ígérkezik Bíli- csi Erzsébet rendezésében a Felnőttek — felnőttek című és Előttem az utódom alcí­mű műsor, amelyben né­hány neves művész a maga területének stafétabotját nyújtja át a* általa kivá­lasztott nagy reményű ifjú művésznek. Bartók Gyermekeknek cí­mű négy füzetéből Kocsis Zoltán állított össze kilenc zenei blokkot, amelynek adását Koltai Bea rendezi és a műsort Reich Károly il­lusztrációi színesítik. „Min­dig tűzben égni..címmel Nádasdy Kálmán-emlékestet készítenek elő. Jászi Dezső rendezi a Bihari táncegyüt­test bemutató folklórműsort. Az elmúlt hónapról decem­berre halasztódott a Kálmán Imre emlékére rendezendő operetthangverseny, amely a kezdete kíván lenni egy évente ismétlődő koncert- müsor-sorozatnak. Kalmár András rendezi a Feleki Ka­mill és vendégei című soro­zat harmadik részét, amely­ben a Király Színházra és annak néhány komikusára való emlékezés után a ka­baréról és a humorról lesz szó. Végezetül megemlítjük, hogy új sorozat kezdődik, amely kéthavonta vasárnap délutánonként egy-egy város és környéke történelmi és mai értékét mutatja be. Az első adásban Győr szerepel. A műsor címe is ez lesz: Itthon — Győr. B. Révész László rendezi. A miskolci léli tárlatról A napjainkban a Miskolci Galériában látható miskolci téli tár­laton a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa dijával hono­rálták Lenkey Zoltán munkásságát. Képünkön a tárlaton bemuta­tott egyik olajpasztellje: az Elhagyott kolostor. A lassan vége felé köze­ledő miskolci zenei hét mai programjában ugyancsak három hangverseny szere­pel. A Miskolci Bartók Kó­rus és Virágh Endre hang­versenyét Reményi János vezényli a Bartók-teremben, délután 4 órai kezdettel. A Koncertet a 3. műsorban hallgathatják meg az érdek­lődők a rádióban. Alighanem igen sokan lesznek kíván­csiak Ránki Dezső Beetho­ven—Schubert-estjére a Mis. kolci Nemzeti Színházban. Az est 19 óra 35 perckor kezdődik — ugyancsak a 3. műsorban hallható. A Pe­tőfi adón közvetítik viszont este tíz órai kezdettel a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pontból a nemzetközi dzsessz­hangversenyt, amelyen a dzsesszmuzsika legjobb ha. zaj. és külföldi képviselői lépnek közönség elé. Akik ráérnek, s akik nem Jó harmincán ülünk a te­remben. Filmvetítésre jöt­tünk. Főleg lányok. Ami — beleszámítva, hogy egészség- ügyi pályákat is ismertetnek — azt hiszem, természetes. Fiú vagy féltucatnyi ha van. Nekik a kőművesek éle­tét, munkáját szeretnék is­mertetni a film segítségével. A kőművesszakma pedig manapság igazán nem tartó, zik a keresettek közé. így hát alighanem azt is termé­szetesnek kell betudni, hogy a fiúk kevesen vannak ... — Választottatok már? — Mi még ráérünk ... A beszélgetőpartnernek kiszemelt három fiúról gyor­san kiderült, hogy ők még valóban ráérnek. Csak he­tedikesek. De mert elképze­léseik még nemigen formá­lódtak, határozottak pályá­ról, szakmáról, továbbtanu. lásról — saját fogalmazásuk szerint még . „gőzük sincs” arról, hogy mi legyen belő­lük — osztályfőnökük jóin­dulatúan tanácsolta nekik, jöjjenek el... Most ráér­tek ... A másik három viszont már igencsak döntés előtt áll... Kelten egyébként au- tókarosszéria-lakatosnak ké­szülnek. — Hát, oda nem lesz köny. nyű bejutni. — Én már kinéztem, ha Miskolcon nem vesznek fel, Ózdon is van ilyen képzés. Gyorsan' kiderült (Ráez Endre, aki a filmvfetítést gondozta, némi gondolkodás ' után megadta a < tájékozta­tást: erre a szakmára olt is túljelentkezés várható. A fia­talembert különben nem tör. te le. Ott. akkor kitartott a két iskola mellett. Barátja reálisabbnak tűnt. Az autó- karosszéria-lakatosság mel­lett már kigondolta az autó­fényezőt.. . Autó. autó... fő. hogy autó legyen . .. Alighanem el sem tudják képzelni, hogy nem sikerül nekik. Nekik! Amivel persze a lányok sincsenek másképp. Külön­ben alighanem jobban oda- jf így eltek volna Rácz Endre precíz, -tényszerű bevezetésé, 're: az egészségügyi pályák rendkívül divatosak a lá­nyok körében. Mindig nagy a túljelentkezés ... Két kislánnyal beszélget­tem a film előtt és a film után. A huszonnégy es iskolá­ból ..jöttek. Egyikük labor­a sszisztensnek készül. A ma­mája is az . • — Mit szólt anyukád a vá­lasztásodhoz? — Azt mondta, jól van ... — Szoktatok beszélgetni róla? — Mostanában igen ... Néha nagyon sok munkájuk van. Szerinte nekem nincs elég türelmem ... — És ez igaz? — Hát anyu csak otthon ismer. Az iskolában nem. — Az iskolában türelme­sebb. kitartóbb vagy ... — Nem mindig ... — Azelőtt mesélt a mun­kájáról a mamád? — Nem nagyon. Csak azt mondta: ma rengeteg mun­ka volt. . Szóval, inkább csak ilyeneket... — És te? Nálatok is csa­ládi pálya? — Nem. Egyáltalán. — Akkor honnan vetted az ötletei? — A lépcsőházban lakik egy néni. Ó kórházban ápolónő. Mindig olyan szé­pen beszél a munkájáról. — De nehéz is, nemcsak szép. — Miért lenne az? Már a filmvetítés után megint csak megkédezlem. — Látod, a betegeket emelgetni is kell. Most sem tartod nehéznek? — Most sem. Ha szívesen csináljuk, akkor nem nehéz. Szóval én az egészségügyi szakiskolába adom be a la­pot ... A második helyen meg talán ... gimnázium ... Lassa szétszéledtek a gye­rekek. Kinek-kinek maradt a maga véleménye? A Pályaválasztási Tanács­adó Intézetben mondták, már túl a pályaválasztási szülői értekezletek nagyob­bik részén: A szülők igen aktívak. De leginkább akkor válnak az­zá. amikor elmondjuk: a megyében kilencvenféle szakmát tanulhatnak ki a gyerekek. Húszat ha ismer­nek. Abból tíz a divatos ... a fodrász-, az autósszak­mák... Az érdekes meg az, hogy keresetről nemigen ér­deklődnek. Vagy tudják, sej­tik, vagy nem érdekli őket. Az viszont foglalkoztatja őket. hogy milyenek a beju­tás esélyei. Az első kérdés szinte mindig ez. konkrét szakmára rákérdezve....' Csulorás Annamária Értesítjük kedves vevőinket, hogy miskolci lerakatunk folyó é* december 20-tól 1981. január 4-ig VALAMENNYI OSZTÁLYÁN liÉMelt Hl Kérjük kedves vevőinket, hogy megrendeléseiket december 15-ig . küldjék meg lerakatunknak, hogy a megrendelt árukat leg­később december 29-ig kiszállíthassuk. Észak-magyarországi ROVIKOT Nagykereskedelmi Vállalat Kereskedelmi vállalat nagykereskedelmi egységébe, Kazincbarcikáro felvételre keres- kirendeltségvezető-helyettes, — raktárvezető dolgozót - több éves szakmai gyakorlattal - megfelelő kereskedelmi végzettséggel. Jelentkezéseket részlfetes önéletrajz csatolásával „B-kat. vállalat" jeligére a kiadóba kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom