Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

1980. december 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Hálózatfejlesztés helyett korszerűsítés edelempolitikai irányelvek H32IBC A lakosság életszínvonalá­nak emelkedése együttjár a kereskedelem és a vendég­látás területén áz igények egyre fokozódó növekedésé­vel. Az ellátás színvonala a lakosság közérzetét is jelen­tősen befolyásolja. Érthető tehát, hogy a tanácsi célki­tűzések között mind nagyobb szerepet kap a kereskedelem fejlesztését elősegítő intézke­dések. sora és a színvonal javítását szolgáló kezdemé­nyezések bevezetése. Az ötö­dik ötéves tervidőszakban Kazincbarcikán a kereskede­lem és a vendéglátás terüle­tén bekövetkezett változáso­kat a közelmúltban -össze­gezték és számoltak be róla a városi. tanács ülésén. Az ötéves ciklus elején Kazincbarcika 145 üzlettel és vendéglátó egységgel rendel­kezett. amelyek több mint 20 ezer négyzetméter alap­területen helyezkednek el. A hálózatfejlesztési terv teljes, egészében nem valósult meg, de. a forgalom növeléséhez szükséges fejlesztéseket ma­radéktalanul elvégezték. En­nek során l 27 üzletet adtak át. Külön említést, érdemel az alapterületi nagyságot és az áruválasztékot figyelem­be véve a Márka ÄBC és a Fö téri üzletház. Megnyitá­sukkal a városnak és von­záskörzetének is magasabb szintű ellátást tudtak bizto­sítani. Kazincbarcika erősen le­terhelt kereskedelmi, háló­zattal rendelkezik. Ezért fo­lyamatosan végzik a korsze­rűsítéseket, átalakításokat az üzletekben. Jelenleg a kö­zépfokú központ szintjének megfelelően tudják biztosí­tani és kielégíteni a lakossá­gi igényeket. Az ellátást 18 állami vállalat és 3 szövet­kezet biztosítja 152 boltján és vendéglátóegységén ke­resztül. Kiegészíti feladatu­kat 24 magánkereskedő is. Sajnos, korszerű önkiszolgáló étteremmel nem rendelkezik a város, és hiányzik egy színvonalas, minden igényt: kielégítő vendéglátó egység is. A tömegétkeztetés terüle­tén általános tapasztalat, hogy az egységek' nagyság­rendjétől és üzemeltetőjétől függetlenül, csökkent az ét­kezést igénylők száma. Ka­zincbarcikán az elmúlt évek­ben a fejlődés dinamikus volt, de teljes mértékben ■nem valósultak meg a cél­kitűzések. Gondok vannak a , vendéglátásban a kulturált­ság és higiéniai követelmé­nyek betartásában is. amely­nek kiküszöbölése az elkö­vetkezendő időszak legfonto­sabb feladatai közé tartozik. A ruházati termékek for­galmazásában döntően a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat játszik sze­repet. de a helyi ipar is be­segít kisebb üzleteivel, va­lamint a kisipar és a ma­gánkereskedelem is. A vá­rosban a ruházati forgalom növekedése nagyobb, mint a megyei átlag. Emelkedett a forgalom és növekedett az igény a veavesiparcikk terü­letén is. Jóllehet évek óta nem kielégítő a játékok vá­lasztéka. Ezt karácsony előtt nagy mennyiségű imDortból enyhítik, amely viszont lé­nyegesen dráeább. mint a hazai készítésű játék. Meg­oldódott a bútorellátás gond­ja is a közelmúltban átadott Dómus Áruházzal. A kereskedelem színvona­lához szorosan hozzátartozik a fogyasztói érdekvédelem helyzete, hiszen a lakosság pénzköl tségének legnagyobb hányada a kereskedelemben realizálódik. Mintegy 70—80 százalék. Ezért társadalmi, ellenőrök bevonásával és vál­lalati ellenőrökkel közösen, széles körű fogyasztói érdek­védelmi tevékenységet vé­geztek a tervidőszakban. En­nek során több mint hatszáz ellenőrzést végeztek, közü­lük 40 esetben történt sza­bálysértési eljárás. Legfon­tosabb feladatuknak min­denkor az áréi lenörzést tar­tották, különösen az árvál­tozások idején. A kezdeti ne­hézségek után lassan beállt az egyensúly. Ismerve a hatodik ötéves tervben szereplő feladatokat és lehetőségeket, dinamikus kereskedelmi hálózatfejlesz­tés nem várható a jövőben Kazincbarcikán sem. Szük­séges viszont a meglevő ke­reskedelmi egységek további korszerűsítése, a lehetőségek még jobb kihasználása. En­nek érdekében a városi ta­nács l!)80-ban megbízta a Szövetkezeti Gazdaságszerve­zési és Számítástechnikai Iroda képviselőit egy hosszú távú terv elkészítésére, amely a város és vonzáskörzetének a területén levő kereskedel­mi és szolgáltató hálózat, működ ésén ek szí n len ta rt ás i fejlesztésére vonatkozik. \ (monos) A tanácsokhoz forduló ia- kás igény lök 30 százaléka mi­nőségi cserét kíván. Az ese­tek egy részében már a ki­sebbre váltás szükséglete is előtérbe kerül. Ezekre az ese­tekre kínálnak lehetőséget a lakásügyi jogszabályok kor­szerűsítéséről most megjelent új ' rendelkezések, amelyek anyagilag és az ügyintézés egyszerűsítésével egyaránt ösztönöznek a cserére. A kö­zeli jövőben a tanácsok elő­térbe helyezik a szervezett lakás cselét. Ezért szükséges, hogy az ú.i és megüresedett lakások egy részéből lakáscsereala­pot hozzanak léti;e. Ezzel a bázissal kell gazdálkodni a tanácsoknak, mégpedig első­sorban a lépcsőzetes cseré­vel. A cél: lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá te­szik addigi otthonukat, a •korszerűbbért leadott kisebb komfortos, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás ugyan­is véglegesen kielégítheti a kisebb családok igényeit. A jövő évtől számos új intéz­kedés tágítja a szervezett ak­ciókban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban levő lakások cseréjének kereteit, csökkentik költségeit. Meg­szűnik az a megkötés, mely szerint az első tulajdonos öt éven belül csak a tanács hozzájárulásával adhatta el lakását.. A tanácsi lakások­nál nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a la­kás-használatbavételi díj há­romszorosa több mint az egyébként megtérítendő ál­lami támogatás összege. Bánkúti hétköznap A nap ezúttal nem tu­dott megbirkózni a felhők­kel. kicsit sötét van Bán- kúton is. Hs sokkal mele­gebb. mint amilyet meg­szoktuk itt. Nyolc férfi uralja a pályát van. aki brillírozik a léceken, né- hányuk még óvatos. — Milyen a pólya? — Lehetne jobb is. túl kemény a hó. Ennek elle­nére jó itt. Nem is értjük, miért vagyunk ilyen keve­sen hiszen Miskolchoz csak egv ugrás ez a hely. Mondják persze, hogy hét­végén benépesül a pólya. — Honnan érkeztek? — Békés megyéből. Va­lamennyien testnevelő ta­nárok vagyunk, néhányan megyei, városi sportveze­tők, de a sföbbség közép­iskolákból jött. A síoktatás tematikáját egységesítjük, mert a karácsonyi szünet­ben négyszáz diákot vi­szünk sítáborba. — Ilyen nagy kultusza van Békésben ennek a téli sportnak? — Egyre több család ve­szi ki télen a szabadságát. Mi évente kétszáz gyere­ket tanítunk meg síelni. Ha sífelszerelés érkezik va­lamelyik áruházba, pillana­tokon belül elfogy. Jelen­tős mennyiségű felszerelés­sel rendelkeznek az iskolák és a kölcsönzők is. A túristaház éttermében ebédhez terítenek, ám a békésieken kívül senki sem nézegeti az étlapot. Mentőautó érkezik a par­kolóba. Nem, szerencsére semmi baj sincs. Orvosok, Egy kis tréning. Néhány hét múlva diákok százait tanítják erre a szép sportra, És megérkezett az első mentöszánkó .. 1 egészségügyi vezetők érkez­tek. Speciális mentőszán- kót, kötszereket, gyógysze­reket hoztak a menedék­házba. A Vöröskereszt, a mentőállomás és a megyei kórház kiképzett elsőse­gélynyújtó csoportot hoz létre Bánkúton. Síelni sze­rető orvosok vállaljak az ügvetetet — társadalmi munkában. lévay-laczó Légpárnás jégtörő Légpárnás jégtörőhajó ter­veit dolgozta ki négy szov­jet. mérnök, ami fantaszti­kusnak tűnő öttetnek bizo­nyult kezdetben szakmai kö­rökben. A jégtörők működé­sének lényege ugyanis ép­pen az, hogy a hajó orrával a jégre felfutva saját súlyá­val roppantja össze a jég­páncélt, Az új jégtörő teste ezzel szemben még csak nem is érintkezik a jéggel. A ha­jó továbbhaladását, megköny- nyitő légpárna egy részét a jég alá préseli, ezzel a lég- buborékkal kiszorítja onnan • a vizet. A támasztékát el­vesztett jég pedig egyrészt saját súlya alatt, másrészt a hajó mozgása keltette belső rezgések következtében ösz­szeroppan. Az egy méter vastagságú jégmezőn is órán­ként 10 kilométeres sebes­séggel haladó jégtörő 22 mé­ter szélességű utat tesz ha- józnatóvá. Alkalmazása rend­kívül gazdaságos. mivel nincs szüksége önálló motor­ra, hanem a mögötte. haladó hajó tolja előre, s energiára is csak a légpárna létreho­zásához van szüksége. Az új hajó nem jelent konkurren- ciát, a lobbi jégtörőnek, ame­lyek az Északi-tengeren köz­lekednek. Tervezői elsősor­ban a Távol-Kelet és Észak- Szibéria csak vízi úton meg­közelíthető részeire szánják. A posta a szolgáltató vál­lalatok egyik legnagyobbika, a lakosság nagy többségével naponta van kapcsolatban. Így a szolgáltatás színvonala és minős-ács kiemelt jelentő­ségű. Erről a munkáról, a postai szolgáltatások ellátá­sáról és a további elkéozelé- sekről adtak számot a kö- zelmú’tban a sárospataki postahivatal dolgozói. A hivatal ötvenegv dolgo­zója közül harmincketten tisztviselők, tizenkilencen ke­zelői munkakörben dolgoz­nak. Többségük, különösen a tisztviselői munkakörben foglalkoztatottak, harminc éven aluliak, és mindössze néhánv éve dolgoznak. A fel­vevő és távközlési szolgálta­tási igényeket ki tudják elé­gíteni. a kézbesítő szolgálat­ban azonban egvre nehezebb helvzet alakul ki a munka­erőhiány miatt, A létszám­gondok megoldása érdekében Gátijuk: a munkaerőhiány a kézbesítőkörzeleket át­szervezték, bérkiegészítést adtak a kézbesítőknek, akik­nek táborát a közeli közsé­gekből igyekeztek növelni, sajnos kevés sikerrel. A kéz­besítőknek, különösen nyug­díjkifizetés idején, mintegy 120 ezer forintot kell kezel- niök. amely a postahivatal vezetőinek is és a kézbesí­tőknek is fokozott felelőssé­get jelent. A hivatal kiemelt feladat­ként kezeli a sajtótermékek kézbesítését. A város saitó- olvasótfsága 1979-ben 63.7 százalékos volt, 1980 októ­berében pedig 66,4 százalék. Ez. többek között a kézbesí­tők jó szervezőkészségének, és nem utolsósorban az utóbbi időben javuló, nap­rakész terjesztésnek köszön­hető. A szolgáltatások ellá­tása és szintentartása érde­kében az ötödik ötéves terv során több fejlesztés történt a postahivatalnál. A külterületeken gépko­csik segítségével kézbesítik a küldeményeket, több kisgé­pet állítottak be a felvevő- szolgálatba. amelyek gyorsít­ják és biztonságosabbá te­szik, a kezelést. A város kü­lönböző Donijain tizenhárom előreszállító ládát helveztek el. a levélpostai küldemé­nyek feladását tizennyolc le­vélszekrény újonnáni kihe­gyezése segíti elő. Éltek a belső üzeni- és munkaszer­vezés adta lehetőségekkel is a postahivatalnál. A pénz- felvételi időt 8—17 óra kö­zött határozták meg, a fiók­bérlők részére a hivatali kézbesítést 8 óra helyett 11 órára terjesztették ki. és ki­bővítették a táviratok felvé­teli és kézbesítési idejét is. Ennek ellenére a lakosság részéről gyakran érkezik ne­gatív észrevétel, jórészt a megnövekedett várakozási időre és a zsúfoltságra vo­natkozóan. Ezeket azonban megnyugtató módon csak a hivatal bővítésével, korsze­rűsítésével ás a megfelelő dolgozói létszám biztosításá­val szüntethetik meg. JEGYZET arcnélküli tilosak Jön a gyerek az iskolából: fényképeztek minket! Jön a kisebb az óvodából: fényképezés volt! — No csak, ha mast meg azzal jöttök, hogy apu is fényképezett benneteket, meg nagyapa is vasárnap ... ! — csodálkozik anyuka. — Fo­tóznak, hát fotóznak! Tíz nap—két hét: és meg­érkeznek a borítékok is. Az iskolában odaadták „hozóm­ra”, az óvodában óvatosabbak voltak: fizetés a helyszínen. Még j ó. hogy meg lehetett azért nézni... de minek? Sie­tős kis félmosoly, mackó a kézben (különben vigyázz­állás lenne, szabályosan), hát­térben fenyőfa, feldíszítve — ugyancsak nekikészültek. Ko­molyan vették: ünneplőben kellett menni a gyerkőcök­nek. Kétféle felvétel. 9Xl2-es három darab kép. Ez a ki­csié. A nagyobb gyereké há­rom darab fekete-fehér ieve- lezölapnyi, egyetlen felvétel­ről. Félő. máris azt gondolják: magánügyekre pazarolom az olvasó türelmét, de hadd mondjam úiég: az egyik 80 forintot, a másik fotós meg 90-et kért áldásos tevékeny­ségéért. Aki fotózik, tudja, hogy ez mekkora összeg, de a Fényképész Szövetkezet 2. sz. (Széchenyi u. 39.) fiókjá­tól kapott válasz szerint 3 darab levelezőlap nagyságú fekete-iehér (műtermi!) lei­vétel szabott ára 40 forint.' Ebből is sejteni lehet: nem ők fotóznak az. Avas-lakótele­pi iskolában, óvodában, amit a szülök különben sejthettek is, hiszen a FENYSZÖV is. a magánkisiparos is nevét pe­csételi a kép hátára. Ezek az alkotások pedig „névtelenek”. Magánügy-e, hogy átve­szem vagy nem a kéretlen fényképészek kéretlen totóit? Minden bizonnyal. De ma­gánügy-e. hogy családok szá­zai meg kell, hogy vegyék — mert mit mondjon az ember óvodás, vagy kisiskolás gye­rekének, miért nem kell a ró­lad készült képecske, mikor Jutka. Pisti. Mari, a legtöbb gyerek megkapja? Nem tisztességes dolog . ez. az akció, ezer! sem, az ára miatt sem. Érdekes módon, érzik ezt azok is, akik részt vállaltak benne, nemcsak az „alkotók”. Ismerek családot, amelyik nem fizette be a 80 forintot. A kép meg náluk maradt. De senki nem for­szírozta az árát. Se a peda­gógus. se a fotós. Ezt csa}< úgy mondom, azoknak i^, akik kedvük ellenére, a bu­sás hasznot kiszámítva nx>- rogva fizették ki a képeket. És mondom — nem csak úcv — azoknak is. akik illetéke­sek és feltehetőleg nem ad­ják áldásukat az ilyen homá­lyos fotózga tások hoz. Szőke Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom