Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
ÉSZAK -MÄGYÄR0KSZAG 4 1980. december 21., vasdmep CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Bemulató a Miskolci Nemzeti Színházban Szerelők Az amatőr fotómozgalom és lehetőségei Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő körül sokféle mítosz alakult már ki. Ezek közül az egyik arról szól, hogy ha egy színház vissza akarja nyerni a közönségét, felújítja a Csárdáskirálynőt, mert az a legbiztosabb siker. Tény, hogy a Csárdáskirálynő az ötvenes évek derekán történt újraírása és többszörös felújítása során szerte az országban és annak határain túl mindig sikeres volt. mert Kálmán Imre muzsikáját elrontani művészet, Kálmán melódiái mindig megragadok, a bugyuta történetre meg ki ■figyelt oda. Lehet, hogy németé nézőket érdekel, vajon a főhercegi pár fiának és a sanzonettnek a szerelme miként alakul, s hogy miként derül ki, hogy a főhercegnő maga is sanzonéit volt valaha, de mindez másodrendű kérdés. A Csárdáskirálynőben a lényeg Kálmán Imre muzsikája, a látványos játék, a szép dalbetétek jó interpretálása, s nem utolsó sorban az egész történetet átszövő humor. A Miskolci Nemzeti Színház mintegy egy évtizednyi kihagyás után újra műsorra tűzte a Csárdáskirálynőt. (A fentebb említett közönségvisszaszerzéshez ez esetben talán nincs köze a darabvá- lasztásnak.) A darab rendezésére Jancsó Miklóst, a világhírű magyal- filmrendezőt hívta meg, aki újabban mind több színházi rendezéssel is okkal hívta fel magára a figyelmet. Természetesen Jancsó Miklóstól nem a negyedszázadon át agyonnyúzott Csárdáskirálynő ismételt színpadra állítása volt elvárható. Ami most látható a Miskolci Nemzeti Színház színpadán, lényegileg csak zenéjében, dalaiban azonos az ötvenes évek derekától játszott változattal. Stein és Jenbach hajdani becsi librettó-szerzők eredeti ötletéhez nyúlt vissza a darab átírására vállalkozó Hernádi Gyula, Janesó áldandó alkotótársa. E történetnek a magva, hogy egy főhercegi család fia rangon aluli házasságot akar kötni, hátat akar fordítani családjának, s ezt a környezete ellenzi, amiből számos bonyodalom adódik. Erre a vázra épül fel • Hernádi új története (mint ahogy erre épült legutóbb a Kellér—Békeffy átírta szöveg is), amelyben a családját elhagyni akaró, a kis sanzonettbe szerel mes főhercegi sarj egyenesen trónörökös, ráadásul éppen az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse, és ha már idáig eljutott Hernádi, természetes nála, hogy ismert „történelemfilozófiai blödli” aspektusából közelíti meg a témát, s így kerekedik ki az a játék, amely egyszerre, parodizálja a korábbi elanö.a- lodó, anekdotikus, érzelgős Csárdáskirály nőt, és vele együtt az Osztrák—Magyar Monarahia egykori uralkodó köreinek világát. Mondhatja erre bárki, hogy 1980-ban a gúny céltáblájára tűzni a Habsburgokat nem nagy tett. Ez igaz. De a Csárdáskirálynő nagyon szép zenéjét és az eredeti magra épülő történetet napjainkban másképp már eljátszani nem lehet. Ma már senki nem .veszi komolyan a hajdani főhercegek világát, ma már csak idézőjelbe téve lehet életüket megjeleníteni. Hernádi a szerelmi történettel párhuzamosan megtűzdeli a történetet korabeli politikai vonatkozásokkal, fejtetőre állítja a különböző' kapcsolatokat, szituációkat, s eljut egészen a trónörököspár szarajevói lelö- vetéséig, amit persze nem kell komolyan venni, hiszen egy operettben nem halhat meg a bonviván és a primadonna, és ha a merénylet sem igaz, akkor talán világháború sincs, hiszel) Kerekes Feri bácsi (aki olykor átváltozik Ferenc Józseffé) szerint az. emberek . szeretik a békés világot. S ez íme egy újabb fintor. A főbb szereplők egyike-másika több szerepet játszik, illetve egyazon szerep több személyiséget takar. mert például a már említett Kerekes Feri bácsin kívül Miksa föpincér alakjában is felsejlik az egyik főherceg, és így tovább. A fekete-sárga világot kinevető, a régi operetthangulatot per- szifláló, nagyszerű játékot produkál Hernádi és alkotógárdája. Ez itten szószerint értendő, hiszen maga a darab a próbák során, a szereplők és egyéb közreműködők segítségével alakult, változott, formálódott, és a rendező, Jancsó Miklós ötleteit is igen sok tekintetben segítette, formálta a résztvevők sok-sok ötfettöredéke. Jancsó, aki filmjeiben mindig súlyos történelmi-társadalmi problémákat fejteget és jár körül a maga wag,yon is sajátos jelkúpremeheerémel, most a színpadon briMfeozott. Banovich Tamás dfezleteiílfö- zött — egy hatathnas forgó lépcsőrends-zec, omeltynek másik oldala többféle rendeltetésű — szüntelen mozgással, az énekkar,, a táackar és a szereplők ragyogó és szinte alig-alig leáikló Itallá- moztatásával valóságos >>emi- keretbe helyezte Hernádi történetét, bőséges lehetőséget adva a hagyományos operettek dalbetétjeinek, táncbetétjeinek, páros és kisebb csoportos jeleneteinek, lehetőséget biztosítva a színészeknek akár még akrobatikus tehetségük megcsil- logtatására is. Csillog ebben az előadásban minden. És e bőkezű, pazar csillogásban nemcsak az operett '„követelményeinek" teljesítése, hanem azok parodizálóm is tükröződik, mint a tükörbetétes díszletekben minden mozdulatnak a fonákja is. Kár, hogy a második rész talán kevésbé dinamikus, az első „fortissimóit” nem tudja túlszárnyalni. Persze, lesznek csalódások a nézőtéren. Csalódnak azok, akik a régi Csárdáskirálynőt várják, a' nagy nyitányokat, belépőket, satöbbiket és a szokvány történeteket. Ám csalódnak azok is,-akik Jan- csótól valami mellbevágó, közönségpukkasztó dolgot, a sokféle alaptalan pletyka nyomán valamiféle botrányt várnak. Az egyetlen, jelkép- szerűen — föltehetően a századforduló fülledtségét, A búcsúzó 1980-as év utolsó mozi-műsor hetében magyar filmet láthatnak az érdeklődők: Weöres Sándor Psyché című verses regényének kétrészes filmváltozata kerül vászonra, Bódy Gábor rendezésében. A második rész bemutatása már átnyúlik oríeumi világát .szimbolizálandó — többször is jelenlevő, hiányosan öltözött nőszereplő, legfeljebb első megjelenésekor szokatlan, de látványa szervesen simul bele a játékba és elválaszthatatlan Jancsó jelképrendszerétől. A tömegmozgatás és a főbb szereplők tánca, a kartánc Móger Ildikó koreográfus és Ferdinándi Gáspár mozgás- rendező dicséretére jegyzendő fel. Szakács Györgyi jelmezei korhűéit, látványosak, szépek. A kar munkájáért Herédy Éva dicsérendő e.s íeljegyzendő Galko Balázs neve játékmesteri munkájáért. Külön kell szólni a zenekar igen jó teljesítményéről, Kálmán Imre muzsikájának nagyon szép tolmácsolásáról. A betanítás és a vezénylés (váltva) két karmester: Selmeczi György — a premiert 6 dirigálta — és Kalmár Péter érdeme. Kritikákban ritkán említjük, de ez eseíben, itt megdicsérendő áss ügyelő — Nagy László — én a színpad műszaki dolgozóinak igen nehéz és igen nagy értékű munkája. Roppant sok színészt igénye) ez a Csárdáskirálynő. Nincs mód valamennyi szereplő érdemi méltatására, igazi csa- pcutmunica élvezői, lehettünk. De feltétlenül szólnunk- keli, ha csak röviden is Csonlca Zsuzsa (Syiva) és Peremez Béla (tEdwért) debütálásáról. A primadonna és a bonviván szerepében bemutatkozó lia- 1»1 éneketspáros ige». nagy ne»ie*.'jjdteBe jogosít, eiso s*ae- repiésHic1 broavúras- énekesi és smm&zí teljesítmény. Csakúgy, mint a másik" fiatal páros-: Igó Éva és Mihályi Győző (Stasi—Boa«) datlos- 1»M*es. akrobatikus ügyességiéi, csupa derű remeklése. (4<gfe»ak külön elismerés jár a premieren betegen vállalt szereplésért.) A legfőbb szerepekben kitűnően komódiáz- wmc a színház régeobi tagjai közül Várhegyi Márta (akinek énekszámai igein nagy értékei az előadásnak), Abraham István (akii ugyancsak dalaival és humorával fünf ki). Fehér Tibor ct; Körlvé- lyessy Zsolt tkitűnő humora, ezernyi apró ötlete e kettőnek). Feltétlenül megemlítendő még Dariday Róbert es Hídvégi Elek, mint remek derű-források, továbbá Galkó Balázs, Tardy Balázs, Zsolnai Júlia, kisebb szerepekben, Palaczy Frigyes (prológ Krivjánszky István, valamint' a tánckar és az énekkar. A lőbb szereplők bővebb elem- zést-méltatást érdemelnének, de itt nincs rá hely és lehetőség. Milyen hát az áj Csárdás- királynő? Más, mint amit megszoktunk. Látványos, szórakoztató, kellemes élményt adó. És aki előítélet nélkül ül be a nézőtérre, jól svérahoíük. Benedek Miklós 1981-re. Az új év első magyar bemutatója január 8-án Zsombolyai János magyar— finn koprodukcióban készült Vámmentes házassága lesz, 22-én pedig Szörény Rezső Boldog születésnapot, Marí- lyn’-jét mutatják be. „•A íőfeJigiFáítiu a XX. század népmőwésaete.’’ E szállóigévé vált jiiegá-llaprtástidéz- te dr. Végvári Lajos nröve- szettörténész a napokban, azon az amatőr fotosok. részvételével megtartott miiskoK-i tanácskozáson, aaneí-yen többek között a XM. kongresz- szufi határozataiból adódó művészeti feladatokról is szőtterfc a részvevőkhöz. Az eteti előadást Fodor Péter, az jWí-ZdVtP KB munkatársa taíWttta, a másodikat pedig, amelyen a fotóművészet jelen helyzetét, taglalták, a mór emdWefct dr. Végvári Lajos. .i\z amatőr é.s a hivatásos fotósok tanácskozása alighanem fontos esemény volt e művészeti ág művelőinek éleiében. Legalábbis erre következtethettünk a parázs vi- tából. De ezen túl is! A felszólalók ugyanis nem hagytak kétséget, s elmondták: hosszú-hosszú évek óta első ízben történt meg, hogy a fotómozgalom helyzetét a megyében valamilyen fórumon önállóan vizsgálják. Várhatóan azonban — erre utalt is Csáki Imre, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoport- vezetője — e tanácskozás nem az utolsó lesz! Már csak azért sem, mert egy sor olyan gondot vetettek fel az előadók és a felszólalók, amelynek megoldása szükséges ahhoz, hogy a fotó amatőrmozgalom kilendüljön jelenlegi. kicsit toporgó helyzetéből. E toporgás egyébként több. ‘ okból adódik. Egyrészt egyfajta válságban is van a fotóművészet, amelynek eredeti funkciója a Valóság do- kumentarista jellegű fölmérése és megörökítése," de ezen túllépve a festészettel, a grafikával is .,vetekedni akar". Alighanem a képzőművészét is sokkal jobban érdeklődik a fotóművészet iráni, amint ahogyan azt a jellege indokolja. Akárhogyan is van: a dukumenturista fotográfia helyett a „laboréit szituációkból” kialakuló szubjektív fotográfiára törekednek sokam, lemondva a fotó lényegéről, arról, hogy az élet mozzanatait megörökítve. dokumentálva nyilvánítsanak véleményt, közöljenek gondolatokat. A válságnak vannak azonban — s főként erről- szóltak a felszólalók — nagyon gyakorlatias okai is. A fotó valóban népművészei —többek között azért, mert kezdő szinten ma általános hobbi. Vannak országok, ahol a fotózást iskolában tanítják. Nálunk legfeljebb iskolai szakkörök • működnek. De rendkívül szűkös körülmények közöd. A Súlyból érkezeit iskolai saakkörvezető például elmondta: event e mindössze kétezer forintjuk van. Ami a vegyszer- es filmárak melleit elenyésző. A szakköri költségvetések sem sokkal magasabbak. Ráadásul egy-egy városban alaposan megoszlanak az anyagi és szellemi erők is azzal, rogy párhuzamosan működnek a íötó.szakkörök. A szétaprózottság azután nemcsak az objektív feltételek beszűküléséhez vezet, de a szellemiek megosztottságához is. Ma — s ez volt a tanácskozás résztvevőinek egyöntetű véleménye — gyakorlatilag nincs módszertani irányítás a különböző fotóköröknél. Még a Lg jobban működő kör — a Miskolci Fotóklub — is birkózik a módszertani. művészi, fejlődés buktatóival, a műhelymunka jobbá tételével. Pedig az amatőr fotóművészet igen fontos helyet foglalhatna ei a közművelődésben. Ott. ahol ezt felismerték — mint például Kazincbarcikán, a Diósgyőri Vasas - Művelődési Központban, vagy Leni nv árosban —, .szép eredményeket értek eL S ha már a Vasast említettük, feltétlenül szólni kell a diapor.ámáról, amelynek országos bemutatóihoz épp a diósgyőriek , adtak, otthont. A fotóművészeinek erre a komplex, új ágára pedig sok- kai inkább érvényes, hogy közösségben művelhető. Félreértés ne essék. Anyagiakról is szó volt ezen a tanácskozáson, de a résztvevők többször is kifejtették!! az amatőr fotómozgalom jövője egyáltalán nemcsak az •anyagiakon múlik. Sőt! A lehetőségek között nagyobb szerep juf az erkölcsi támogatásnak, az esztétikai nevelésben betöltött szerepének. S így a legfontosabb feladat is az amatőr totómozgalom i rányi tusának megó I dósa. Amelyről egyébként a Fotóművész Szövetség gyakorlatilag lemondott. Jóllehet a fotósok nagy többségét az amatőrmozgalom adia ... Ma szinte nincs család, amelyikben ne lenne fényképezőgép. A születésnapi felvételektől azonban előbb- utóbb mindenki eljut az ország- é.s világjárás élményéinek megörökítéséhez.... s sokan még tovább... S ez az a pont ahol már érdemes és kell is keresni a fo- lóműhelymunka igazi feltételeinek lehel őségéit . Reméljük. ez az említeti tanácskozás valóban csak kiindulópontul szolgái ahhoz, hogy Borsodban új lendületei vegyenek a fotószak körök. Csatolás Annamária Az új év efsi magyar tejei DECEMBER 21. ARANYVASARNAP ÉS 22-ÉN A CENTRUM-HÉTFŐ AJANLATA 30 százalékos árengedménnyel milden Itrlily, li cipü és csizma, iiibn kaiícsoiifía A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN ES FIÓKÜZLETÉBEN ARANYVASARNAP NYITVA: REGGEL 9-TOL DÉLUTÁN 4-IG
