Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

ÉSZAK -MÄGYÄR0KSZAG 4 1980. december 21., vasdmep CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Bemulató a Miskolci Nemzeti Színházban Szerelők Az amatőr fotómozgalom és lehetőségei Kálmán Imre nagyoperett­je, a Csárdáskirálynő körül sokféle mítosz alakult már ki. Ezek közül az egyik ar­ról szól, hogy ha egy szín­ház vissza akarja nyerni a közönségét, felújítja a Csár­dáskirálynőt, mert az a leg­biztosabb siker. Tény, hogy a Csárdáskirálynő az ötvenes évek derekán történt újra­írása és többszörös felújítá­sa során szerte az országban és annak határain túl min­dig sikeres volt. mert Kál­mán Imre muzsikáját elron­tani művészet, Kálmán me­lódiái mindig megragadok, a bugyuta történetre meg ki ■figyelt oda. Lehet, hogy né­meté nézőket érdekel, vajon a főhercegi pár fiának és a sanzonettnek a szerelme mi­ként alakul, s hogy miként derül ki, hogy a főherceg­nő maga is sanzonéit volt valaha, de mindez másod­rendű kérdés. A Csárdáski­rálynőben a lényeg Kálmán Imre muzsikája, a látványos játék, a szép dalbetétek jó interpretálása, s nem utolsó sorban az egész történetet átszövő humor. A Miskolci Nemzeti Szín­ház mintegy egy évtizednyi kihagyás után újra műsorra tűzte a Csárdáskirálynőt. (A fentebb említett közönség­visszaszerzéshez ez esetben talán nincs köze a darabvá- lasztásnak.) A darab rende­zésére Jancsó Miklóst, a vi­lághírű magyal- filmrendezőt hívta meg, aki újabban mind több színházi rendezéssel is okkal hívta fel magára a fi­gyelmet. Természetesen Jan­csó Miklóstól nem a negyed­századon át agyonnyúzott Csárdáskirálynő ismételt színpadra állítása volt elvár­ható. Ami most látható a Miskolci Nemzeti Színház színpadán, lényegileg csak zenéjében, dalaiban azonos az ötvenes évek derekától játszott változattal. Stein és Jenbach hajdani becsi librettó-szerzők eredeti ötletéhez nyúlt vissza a da­rab átírására vállalkozó Her­nádi Gyula, Janesó áldandó alkotótársa. E történetnek a magva, hogy egy főhercegi család fia rangon aluli há­zasságot akar kötni, hátat akar fordítani családjának, s ezt a környezete ellenzi, amiből számos bonyodalom adódik. Erre a vázra épül fel • Hernádi új története (mint ahogy erre épült leg­utóbb a Kellér—Békeffy át­írta szöveg is), amelyben a családját elhagyni akaró, a kis sanzonettbe szerel mes főhercegi sarj egyenesen trónörökös, ráadásul éppen az Osztrák—Magyar Monar­chia trónörököse, és ha már idáig eljutott Hernádi, ter­mészetes nála, hogy ismert „történelemfilozófiai blödli” aspektusából közelíti meg a témát, s így kerekedik ki az a játék, amely egyszerre, pa­rodizálja a korábbi elanö.a- lodó, anekdotikus, érzelgős Csárdáskirály nőt, és vele együtt az Osztrák—Magyar Monarahia egykori uralkodó köreinek világát. Mondhatja erre bárki, hogy 1980-ban a gúny céltáblájára tűzni a Habsburgokat nem nagy tett. Ez igaz. De a Csárdáskirály­nő nagyon szép zenéjét és az eredeti magra épülő tör­ténetet napjainkban másképp már eljátszani nem lehet. Ma már senki nem .veszi ko­molyan a hajdani főherce­gek világát, ma már csak idézőjelbe téve lehet életü­ket megjeleníteni. Hernádi a szerelmi történettel párhuza­mosan megtűzdeli a történe­tet korabeli politikai vonat­kozásokkal, fejtetőre állítja a különböző' kapcsolatokat, szituációkat, s eljut egészen a trónörököspár szarajevói lelö- vetéséig, amit persze nem kell komolyan venni, hiszen egy operettben nem halhat meg a bonviván és a prima­donna, és ha a merénylet sem igaz, akkor talán világháború sincs, hiszel) Kerekes Feri bácsi (aki olykor átváltozik Ferenc Jó­zseffé) szerint az. embe­rek . szeretik a békés vi­lágot. S ez íme egy újabb fintor. A főbb szereplők egyike-másika több szerepet játszik, illetve egyazon sze­rep több személyiséget ta­kar. mert például a már em­lített Kerekes Feri bácsin kívül Miksa föpincér alak­jában is felsejlik az egyik főherceg, és így tovább. A fekete-sárga világot kinevető, a régi operetthangulatot per- szifláló, nagyszerű játékot produkál Hernádi és alkotó­gárdája. Ez itten szószerint értendő, hiszen maga a da­rab a próbák során, a sze­replők és egyéb közreműkö­dők segítségével alakult, vál­tozott, formálódott, és a ren­dező, Jancsó Miklós ötleteit is igen sok tekintetben segí­tette, formálta a résztvevők sok-sok ötfettöredéke. Jancsó, aki filmjeiben min­dig súlyos történelmi-társa­dalmi problémákat fejteget és jár körül a maga wag,yon is sajátos jelkúpremeheerémel, most a színpadon briMfeozott. Banovich Tamás dfezleteiílfö- zött — egy hatathnas forgó lépcsőrends-zec, omeltynek má­sik oldala többféle rendel­tetésű — szüntelen mozgás­sal, az énekkar,, a táackar és a szereplők ragyogó és szinte alig-alig leáikló Itallá- moztatásával valóságos >>emi- keretbe helyezte Hernádi történetét, bőséges lehetősé­get adva a hagyományos operettek dalbetétjeinek, táncbetétjeinek, páros és ki­sebb csoportos jeleneteinek, lehetőséget biztosítva a szí­nészeknek akár még akro­batikus tehetségük megcsil- logtatására is. Csillog ebben az előadásban minden. És e bőkezű, pazar csillogásban nemcsak az operett '„követel­ményeinek" teljesítése, hanem azok parodizálóm is tükrö­ződik, mint a tükörbetétes díszletekben minden mozdu­latnak a fonákja is. Kár, hogy a második rész talán kevésbé dinamikus, az első „fortissimóit” nem tudja túl­szárnyalni. Persze, lesznek csalódások a nézőtéren. Csalódnak azok, akik a régi Csárdáskirálynőt várják, a' nagy nyitányokat, belépőket, satöbbiket és a szokvány történeteket. Ám csalódnak azok is,-akik Jan- csótól valami mellbevágó, közönségpukkasztó dolgot, a sokféle alaptalan pletyka nyomán valamiféle botrányt várnak. Az egyetlen, jelkép- szerűen — föltehetően a századforduló fülledtségét, A búcsúzó 1980-as év utolsó mozi-műsor hetében magyar filmet láthatnak az érdeklődők: Weöres Sándor Psyché című verses regényé­nek kétrészes filmváltozata kerül vászonra, Bódy Gábor rendezésében. A második rész bemutatása már átnyúlik oríeumi világát .szimbolizá­landó — többször is jelen­levő, hiányosan öltözött nő­szereplő, legfeljebb első meg­jelenésekor szokatlan, de lát­ványa szervesen simul bele a játékba és elválaszthatat­lan Jancsó jelképrendszeré­től. A tömegmozgatás és a főbb szereplők tánca, a kartánc Móger Ildikó koreográfus és Ferdinándi Gáspár mozgás- rendező dicséretére jegyzen­dő fel. Szakács Györgyi jel­mezei korhűéit, látványosak, szépek. A kar munkájáért Herédy Éva dicsérendő e.s íeljegyzendő Galko Balázs neve játékmesteri munkájá­ért. Külön kell szólni a ze­nekar igen jó teljesítményé­ről, Kálmán Imre muzsiká­jának nagyon szép tolmá­csolásáról. A betanítás és a vezénylés (váltva) két kar­mester: Selmeczi György — a premiert 6 dirigálta — és Kalmár Péter érdeme. Kriti­kákban ritkán említjük, de ez eseíben, itt megdicsérendő áss ügyelő — Nagy László — én a színpad műszaki dolgo­zóinak igen nehéz és igen nagy értékű munkája. Roppant sok színészt igénye) ez a Csárdáskirálynő. Nincs mód valamennyi szereplő ér­demi méltatására, igazi csa- pcutmunica élvezői, lehettünk. De feltétlenül szólnunk- keli, ha csak röviden is Csonlca Zsuzsa (Syiva) és Peremez Béla (tEdwért) debütálásáról. A primadonna és a bonviván szerepében bemutatkozó lia- 1»1 éneketspáros ige». nagy ne»ie*.'jjdteBe jogosít, eiso s*ae- repiésHic1 broavúras- énekesi és smm&zí teljesítmény. Csakúgy, mint a másik" fia­tal páros-: Igó Éva és Mihályi Győző (Stasi—Boa«) datlos- 1»M*es. akrobatikus ügyessé­giéi, csupa derű remeklése. (4<gfe»ak külön elismerés jár a premieren betegen vállalt szereplésért.) A legfőbb sze­repekben kitűnően komódiáz- wmc a színház régeobi tagjai közül Várhegyi Márta (aki­nek énekszámai igein nagy értékei az előadásnak), Ab­raham István (akii ugyancsak dalaival és humorával fünf ki). Fehér Tibor ct; Körlvé- lyessy Zsolt tkitűnő humora, ezernyi apró ötlete e kettő­nek). Feltétlenül megemlí­tendő még Dariday Róbert es Hídvégi Elek, mint remek derű-források, továbbá Galkó Balázs, Tardy Balázs, Zsol­nai Júlia, kisebb szerepekben, Palaczy Frigyes (prológ Krivjánszky István, valamint' a tánckar és az énekkar. A lőbb szereplők bővebb elem- zést-méltatást érdemelnének, de itt nincs rá hely és lehe­tőség. Milyen hát az áj Csárdás- királynő? Más, mint amit megszoktunk. Látványos, szórakoztató, kellemes él­ményt adó. És aki előítélet nélkül ül be a nézőtérre, jól svérahoíük. Benedek Miklós 1981-re. Az új év első ma­gyar bemutatója január 8-án Zsombolyai János magyar— finn koprodukcióban készült Vámmentes házassága lesz, 22-én pedig Szörény Rezső Boldog születésnapot, Marí- lyn’-jét mutatják be. „•A íőfeJigiFáítiu a XX. szá­zad népmőwésaete.’’ E szálló­igévé vált jiiegá-llaprtástidéz- te dr. Végvári Lajos nröve- szettörténész a napokban, azon az amatőr fotosok. rész­vételével megtartott miiskoK-i tanácskozáson, aaneí-yen töb­bek között a XM. kongresz- szufi határozataiból adódó művészeti feladatokról is szőtterfc a részvevőkhöz. Az eteti előadást Fodor Péter, az jWí-ZdVtP KB munkatársa taíWttta, a másodikat pedig, amelyen a fotóművészet je­len helyzetét, taglalták, a mór emdWefct dr. Végvári La­jos. .i\z amatőr é.s a hivatásos fotósok tanácskozása aligha­nem fontos esemény volt e művészeti ág művelőinek éleiében. Legalábbis erre kö­vetkeztethettünk a parázs vi- tából. De ezen túl is! A fel­szólalók ugyanis nem hagy­tak kétséget, s elmondták: hosszú-hosszú évek óta első ízben történt meg, hogy a fotómozgalom helyzetét a megyében valamilyen fóru­mon önállóan vizsgálják. Várhatóan azonban — erre utalt is Csáki Imre, a Bor­sod megyei Tanács művelő­désügyi osztályának csoport- vezetője — e tanácskozás nem az utolsó lesz! Már csak azért sem, mert egy sor olyan gondot vetettek fel az előadók és a felszólalók, amelynek megoldása szüksé­ges ahhoz, hogy a fotó ama­tőrmozgalom kilendüljön je­lenlegi. kicsit toporgó hely­zetéből. E toporgás egyébként több. ‘ okból adódik. Egyrészt egy­fajta válságban is van a fo­tóművészet, amelynek ere­deti funkciója a Valóság do- kumentarista jellegű fölmé­rése és megörökítése," de ezen túllépve a festészettel, a grafikával is .,vetekedni akar". Alighanem a képző­művészét is sokkal jobban érdeklődik a fotóművészet iráni, amint ahogyan azt a jellege indokolja. Akárho­gyan is van: a dukumentu­rista fotográfia helyett a „laboréit szituációkból” ki­alakuló szubjektív fotográ­fiára törekednek sokam, le­mondva a fotó lényegéről, arról, hogy az élet mozza­natait megörökítve. doku­mentálva nyilvánítsanak vé­leményt, közöljenek gondo­latokat. A válságnak vannak azon­ban — s főként erről- szól­tak a felszólalók — nagyon gyakorlatias okai is. A fotó valóban népművészei —töb­bek között azért, mert kez­dő szinten ma általános hob­bi. Vannak országok, ahol a fotózást iskolában tanítják. Nálunk legfeljebb iskolai szakkörök • működnek. De rendkívül szűkös körülmé­nyek közöd. A Súlyból ér­kezeit iskolai saakkörvezető például elmondta: event e mindössze kétezer forintjuk van. Ami a vegyszer- es filmárak melleit elenyésző. A szakköri költségvetések sem sokkal magasabbak. Rá­adásul egy-egy városban ala­posan megoszlanak az anyagi és szellemi erők is azzal, rogy párhuzamosan működ­nek a íötó.szakkörök. A szét­aprózottság azután nemcsak az objektív feltételek beszű­küléséhez vezet, de a szelle­miek megosztottságához is. Ma — s ez volt a tanácsko­zás résztvevőinek egyöntetű véleménye — gyakorlatilag nincs módszertani irányítás a különböző fotóköröknél. Még a Lg jobban működő kör — a Miskolci Fotóklub — is birkózik a módszerta­ni. művészi, fejlődés bukta­tóival, a műhelymunka job­bá tételével. Pedig az amatőr fotómű­vészet igen fontos helyet foglalhatna ei a közművelő­désben. Ott. ahol ezt felis­merték — mint például Ka­zincbarcikán, a Diósgyőri Vasas - Művelődési Központ­ban, vagy Leni nv árosban —, .szép eredményeket értek eL S ha már a Vasast említet­tük, feltétlenül szólni kell a diapor.ámáról, amelynek or­szágos bemutatóihoz épp a diósgyőriek , adtak, otthont. A fotóművészeinek erre a komplex, új ágára pedig sok- kai inkább érvényes, hogy közösségben művelhető. Félreértés ne essék. Anya­giakról is szó volt ezen a tanácskozáson, de a résztve­vők többször is kifejtették!! az amatőr fotómozgalom jö­vője egyáltalán nemcsak az •anyagiakon múlik. Sőt! A le­hetőségek között nagyobb szerep juf az erkölcsi támo­gatásnak, az esztétikai neve­lésben betöltött szerepének. S így a legfontosabb feladat is az amatőr totómozgalom i rányi tusának megó I dósa. Amelyről egyébként a Fotó­művész Szövetség gyakorla­tilag lemondott. Jóllehet a fotósok nagy többségét az amatőrmozgalom adia ... Ma szinte nincs család, amelyikben ne lenne fény­képezőgép. A születésnapi felvételektől azonban előbb- utóbb mindenki eljut az or­szág- é.s világjárás élményéi­nek megörökítéséhez.... s sokan még tovább... S ez az a pont ahol már érde­mes és kell is keresni a fo- lóműhelymunka igazi felté­teleinek lehel őségéit . Re­méljük. ez az említeti ta­nácskozás valóban csak ki­indulópontul szolgái ahhoz, hogy Borsodban új lendüle­tei vegyenek a fotószak kö­rök. Csatolás Annamária Az új év efsi magyar tejei DECEMBER 21. ARANYVASARNAP ÉS 22-ÉN A CENTRUM-HÉTFŐ AJANLATA 30 százalékos árengedménnyel milden Itrlily, li cipü és csizma, iiibn kaiícsoiifía A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN ES FIÓKÜZLETÉBEN ARANYVASARNAP NYITVA: REGGEL 9-TOL DÉLUTÁN 4-IG

Next

/
Oldalképek
Tartalom