Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
eSZAK-MAGVASORSZAG 4 1980. október T5., szerda Megyénk egészségügyi helyzete ^ (-Folytatás az 1. oldalnál) ' El kell érni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók ne tanúsítsanak olyan magatartást, amelyből az állampolgárok arra következtet- I nek, hogy megfelelő ellátásban csak azok részesülnek. ■ akik különjuttatást nyújta- ! nak.” I Le kell szögeznünk — ! hangsúlyozta —, hogy hála- ! pénzellenesek vagyunk. A hálapénz csak megtűrt jelenség és idegen a szocialista jövedelmi és elosztási rendszertől. Elfogadása árt az * egészségügyi dolgozók tekintélyének és egészségtelenül megosztja az orvosokat és az 1 egészségügyi dolgozókat is. ; Célkitűzés, hogy az orvosok i átlagkeresete fejezze ki a 1 társadalmi munkamegosztás- ! ban betöltött szerepük jeleri- ) tőségét. Az egészségügyi dol- ! gozók anyagi és erkölcsi ' megbecsülésével párhuzamosan biztosítani kell az ellá- 1 tás tényleges ingyenességé- ! nek társadalmi feltételeit. Gondjaink ellenére úgy lát— ! luk. hogy megyénkben fo- 1 kozatosan javul az etikai ' helyzet: az egészségügyi dol- f gozók többsége becsületesen 1 helytáll és az elvárásoknak ' megfelelően végzi mindennapi felelősségteljes munkáját. 1 Ennek ellenére azonban az ' etikai programot nem vehet- ' jük le a napirendről, figyel- 1 műnk és cselekvésünk kö- \ aépppntjában kell tartani. 1 A vitaindító előadás to- r vábbi részében a pártszer- 1 vezetek munkájával foglal- 1 kozott:. Többek között meg- [ állapította, hogy az egész- r ségügy területén működő 1 pártszervek és -szervezetek 1 összességében eredményesen. ' fokozatosan javuló színvona- | Ion látják el feladatukat. Tevékenységük nyomán erősödött az egészségügyben dol- ' gozó kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysé- ' ge. Mindezek eredményeként az egészségiigvi dolgozók reálisabban, tudatosabban reagálnak a társadalmi jelenségekre, bátrabban nyilvánítanak véleményt, s önigénnyé vált számukra a politikai tájékozottság. Jelentősen nőtt a pártszervek és szervezetek befolyása az egészségügy ' minden területén, javult a szakmai munka színvonala. Az egészségügyben dolgozó ! pártszervezeteknek )s jelentős a szerepe abban, hogy az egészségügyi dolgozók többsége — helyenként nehéz körülmények között — helytállt és jó munkával járult hozzá, hogy ? párt egészség- és szociálpolitikája, valamint az egészségügy; törvényben foglaltak mindjobban megvalósuljanak. További feladataikról szólva, kiemelte, hogy meggyőzően képviseljék a jövőben is pártunk egészségpolitikájának alapelveit. A szakszervezeti szervekkel együtt javítsák a munkahelyi légkört, segítsék a munkahelyi demokrácia fejlesztését. Segítsék elő az etikus orvos-egészségügyi magatartás fejlesztését, az etikai tanácsok programjának végrehajtását. Az egészségügyi hálózat fejlesztéséről szólva kiemelte. hogy az anyagi lehetőségeinket mindenkor az ország gazdasági helyzete, a nemzeti jövedelem alakulása határozza meg. A rendelkezésre álló anyagi eszközök racionális és hatékony fel- használása azonban szükségessé teszi az eddiginél magasabb szintű irányító és szervező munkát, az igények és szükségletek sorolását. A VI. ötéves tervelőirányzat a legnagyobb feszültségeket oldja meg és a szükségletek tömegéből a társadalmilag legfontosabbak megoldását biztosítja. Ennek megfelelően dolgoztuk ki a megye egészségügyi ágazatának tervkoncepcióját, amely a korábbi ötéves tervnél lényegesen magasabb összeget irányoz elő. Megvalósítása azonban nemcsak a népgazdaság teherbíró képességének alakulásától függ, hanem valamennyiünknek nagyobb gonddal kell előkészíteni a beruházásokat és meg kell akadályozni a túlzott igényű, erőn felüli tervezést. Végezetül arról szólt, hogy megyénk egészségügyi ellátásában. beleértve a gyógyszertár vállalatot is, 13 800- an dolgoznak, ebből 1440 orvos, 266 a gyógyszerész, 45 egyéb egyetemi végzettségű diplomás és 7257 szakdolgozó. A társadalom valameny- nyiüktől magas szintű munkafegyelmet, fokozott felelősségvállalást igényel ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat és célkitűzéseket eredményesen valósíthassuk meg. A felszólalások r Dr. Tóth István, encsi körzeti orvos elsősorban az encsi járás sajátos helyzetéről, az aprófalvak gondjairól, a szétszórt, kis lélekszámú településekből adódó tennivalókról szólt. Elmondotta, hogy ezekben a kisközségekben, melyeknek mintegy a felében 60 éven felüli az átlagéletkor, 1977-től kezdődően sikerült megteremteni a folyamatos ügyeleti szolgálatot. Szólt a védőnők áldozatos, lelkiismeretes munkájáról — a gyermekhalálozási arány itt kisebb a megyei átlagnál —, a védőnők megbecsülésének nagyobb szükségességéről, a gyermekek testnevelésének az eddiginél fok ozottabb kitérj esztéséröl. Dr. Argay István szülész főorvos a koraszülések rendkívül széles problémaköréről beszélt. Elmondotta, hogy nem szükségszerűség a kora- szülések számának fokozódása, ellenben ezeknek a számoknak az alakulásához az egész társadalomnak, tehát valójában mindannyiunknak köze van. Ezzel kapcsolatosan bizonyos szemléleti változásokra is szükség van. Szólt róla. hogy rendeleteink jók, de a végrehajtásukhoz szükséges személyi, tárgyi. íeitetelek még nem teljesen biztosítottak. Hangsúlyozta, hogy különösen az első terhesség megszakításának rendkívül súlyos következményei lehetnek. Mindent meg kell tennünk, hogy ne öregedjen el társadalmunk, ebben főként a megelőzésnek lehet Stagy szerepe. Dr. Bánfalvi Sarolta gyermekfogász ugyancsak nagy hangsúllyal szólt a prevencióról, hiszen ha a megelőzés szükséges valahol, akkor a fogak esetében különösen az. Gyermekkorban kell megkezdeni a védelmet, a fogak gondozását. Miskolcon azonban a 16 iskolai gyermekfogász állásból csupán hat betöltött, így sok ezer gyerek jut egy orvosra, de a megyében is csak két főfoglalkozású fogász végzi ezt a munkát. Több felnőtt fogorvost kellene bekapcsolni ebbe az igen nehéz — gyermekekről van szó! — tevékenységbe. Dr. Ditrói' Sándor igazgató főorvos a magas táppénzes állomány csökkentésének mikéntjéről, majd a műszerezettségről, a magyar műszerekről szólt. Ez utóbbi témával kapcsolatban elmondotta, hogy az orvos—mérnök kapcsolat sok, jó eredményt hozott mór, de több orvos csupán a nyugati műszereket tartja jónak, holott a hazaiakat nem is ismeri. Végül a szolgálati orvosi lakások megépítését, a vasgyári, új sebészeti pavilon megépítését sürgette. Dr. Jánvári Anna igazgató főorvos felszólalásának első részében az integrációról beszélt, elmondva, hogy már eddig is jobb eredmények születtek volna e tekintetben, ha az előkészítésre, a személyes meggyőzési-e több gondot fordítunk. A későbbiekben a vezetők felelössé- géről, a személyes példamu- " tatás erejéről szólt, hangsúlyozva a szigorúbb megítélés szükségességét, helyénvalóságát. Dr. Berkő Péter, az egészé ségügyi pártbizottság tagja a káder- és személyzeti munka magasabb színvonalra emelésének és az emberi tényezőknek a fontosságát hangsúlyozta. Az egészségügyi ellá- ’ tás színvonalát nemcsak drága műszerekkel, új beruházásokkal lehet emelni, hanem, a dolgozók szakmai és politikai műveltségének emelésével is. Az egészségügyi pártértekezlet feltárta a gondokat, meghatározta a tennivalókat; úgy érzik, jó úton vannak a feladatok végrehajtásában. Dr. Pócsi Győző szülésznőgyógyász főorvos elmondotta, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a szülészeti ellátás javítása és a nőgyógyászati megbetegedések megelőzése érdekében. Elemző és felvilágosító tevékenységet fejtenek ki a szükségtelen művi abortuszok és a sikertelen terhességek megelőzéséért. Kiss Miklós elektromérnök a műszaki szakemberek és az orvosok, egészségügyi dolgozók együttműködésének kérdéseit elemezte. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az elektronikai műszeripar jelentős eredményeket ért el az orvostechnikai műszerek kutatásában, továbbfejlesztésében. Dr. Velkey László igazgató főorvos hozzászólásában a csecsemő-, a gyermek- és az anyavédeLem fontosságát hangsúlyozta: nemcsak az elmúlt évek párt- és kormány- határozatai, hanem az illetékes megyei szervek intézkedései is ezt a felelős törődést tükrözik. A gyermek- rendelés és a gyermekorvosi hálózat fejlesztésében jelentős eredményeket értünk el az elmúlt években, de nem lehetünk elégedettek, mivel sok olyan család és szülő van még, akik nem teljesítik kötelességüket gyermekeikkel szemben. Szorosabb együttműködést sürgetett a párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a pedagógusok, az iskolák között. Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság első titkára arról szólt, hogy területükön a párt- és állami szervek rendszeresen értékelik az egészségügyi munka helyzetét és meghatározzák a feLadatokat. A mezőkövesdi városi és járási párt- és állami szervek összevonását követően az egészségügyi irányítás is egységes lett, és. az eltelt időszak tapasztalatai bizonyították: helyesen cselekedtek. Az egységes ' szakmai irányítás megszüntette az addig előforduló átfedéseket és párhuzamosságokat, megoldották a szombat-vasárnapi és munkaszüneti napokon az ügyeleti szolgálatot. Végezetül azokról az erőfeszítésekről szólt, amelyeket a Zsóri-für- dő gyógyfürdővé nyilvánítása érdekében tesznek az illetékes helyi szervek. Dr. Prónai Gábor, a miskolci akadémiai bizottság egészségügyi szakbizottságá- • nak elnöke a bizottság eddigi munkájáról, a jövőt illető terveiről szólt. Arról a hasznos munkáról, melyet már eddig is végeztek, és mely a jövőben nyilván még jobban kiteljesedik. Különböző mun- kacsoDortok alakultak, a bizottság a régión kívül, már felvette a kapcsolatot lensve- lekkel. szlovákokkal is. Végezetül az egészségügyi fel- világosító munkával kaocso- ] a fosán elmondotta, hoev az eddiginél nagyobb., ha+áso- sabb m’mkára ran szükség. Dr. Ceitler György, ózdi igazgató főorvos az integrációról szólva elmondotta, hogy Ózdon ez a tevékenység már gyakorlatilag 1967-ben megkezdődött. most a bart/almi munka javítása a cél. Beruházások nélkül, csunán a belső munka szervezésével sikerült például a párhuzamos vizsgálatokat csökkenteni, ily módon is meggyorsítani a gyógyító munkát. Tennivaló persze bőven van, meg kell szüntetni például a „minden szinten szinte minden” elv alkalmazását. Elmondotta. még, hogy a körzeti orvosi állásban jövőre csupán egy marad üresen, üzemorvosi helyet illetően pedig egy sem. Dr. Sugár Agnes, miskolci járási főorvos az öregek gondozásának témaköréről beszélt. Elmondotta, hogy nincs szükség különösebb beruházásra, szükség van ellenben lelkiismeretes munkára. A későbbiekben etikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy nem szükséges ragaszkodni azokhoz az egészségügyi dolgozókhoz, akik ilyen, vagy olyan okok miatt nem alkalmasak feladatuk ellátására. Végezetül a miskolci járás egészségügyi helyzetét ismertette. Dr. Medve László felszólalásában elmondotta, hogy ezekben az időkben az ország valamennyi részében sor kerül hasonló rendezvényekre, miként itt, Miskolcon is, a megyei pártbizottság székhazában. Az általános kép már ismert. Nem a feladatok mibenlétéről folyik a vita, hanem ezeknek a már meglevő, helyénvaló feladatoknak a megoldásáról, a megoldások mikéntjéről, hogyanjáról. A már eddig elhangzottak alapján úgy látja, hogy itt, Borsod -A ba új - Ze mplén ben nem csupán a feladatokat sikerült kimunkálni, 'hanem adott az az erő is, mely a megvalósításért eredménnyel tud tevékenykedni. Komplett, nagy feladatterv áll előttünk, ennek valóra váltásához szükség is van minden erőre. Ennek a feladatnak megvalósításához kérte valamennyi résztvevő segítségét. Dr. Hercegh László sebész főorvos az egészségügyi szak- szervezet nevében a szakszervezeti munka hatékonyságáról, ennek a hatékonyságnak növeléséről szólt. A munkahelyi demokráciát illetően elmondotta, hogy nagyobb mértékben van szükség a dolgozók informálására, éppen nagy céljaink megértése érdekében. A szakszervezetek sajátos eszközeikkel, éppen a munka, a gyógyító munka hatékonyságát képesek növelni, és ennek a hatékonyságnak a fokozására szükség van. Végezetül a sebészet fejlesztésének szükségességéről szólt. Hrabur Sándor, a MEDICOR Művek Miskolci Gyárának 1 igazgatója azokról az erőfeszítésekről szólt, amelyeket a tőkés export mellett, a hazai igények kielégítése érdekében tesznek az orvosi műszerekkel való ellátásban. Gyáruk az orvostechnikai ipar hazai élvonalában a diagnosztikai táska és más termékcsaládok továbbfejlesztésével igyekszik hozzájárulni egészségügyi ellátásunk magasabb színvonalra emeléséhez. Krasznai Gáborné, a Vöröskereszt megyei titkára elmondotta, hogy megyénk vöröskeresztes aktívái önzetlen munkájukkal hogyan segítik a XII. pártkongresszus és a Vöröskereszt V. kongresszusa határozatai alapján az egészségügyi munkát, mit tesznek az egészséges életmód elterjesztésében. Dr. Mezőfi Miklós ózdi orvos a fiatal egészségügyi dolgozók helyzetével, a pályakezdés problémáival, valamint a munkahelyi és szociális körülményeikkel foglalkozott. Szólt a szakmai és tudományos tevékenység gondjairól; arról, hogy egyes helyeken nincs elég presztízse az alapellátásban dolgozó orvosoknak. Az egészség- ügyi KlSZ-szervezetek sokféle módon: tudományos ülések, tapasztalatcserék szervezésével igyekeznek elősegíteni a fiatal orvosok szakmai és noli ti kai feilődését. Dr. Vidovszky Kálmán felszólalásának bevezetőjében utalt azokra a nagy célokra, melyeket Borsod-Abaúj- Zemplén meave az egészségügy fejlesztésében tűzött ki. maid azokról a módozatokról szólt, melvek ezeknek a céloknak elérését lehetővé teszik. tehetik. Elmondotta, hogy egészségügyünk egész állapota, fei- lesztésének kérdése évekkel ezelőtt központi kérdéssé vált. 1977-ben a Mjni.szlena- nács foglalkozott vele, később a SZOT, majd a párt Politikai Bizottsága és ugyancsak foglalkozott ezzel a témával a XII. kongresszus. A Politikai Bizottság a párt- deklarációk között először minősítette politikai tényezőnek a lakosság egészségügyi ellátását. Nem azért, mintha ezt megelőzően nem kapott volna kellő súlyt ez a téma. A politikai tényezővé minősítés viszont mindenképpen azt jelezte, hogy a lakosság egészségügyi ellátásával kiemelten kell foglalkozni. A XII. kongresszus ezt az elhatározást tovább vitte, megerősítette. A gazdasági kérdések súlyának hangsúlyozásával együtt, mintegy egy- másmellettiségben jelölve meg a feladatokat. A későbbiekben elmondotta, hogy az egészségügyi ellátást illetően különösen két kérdéscsoportra kell ügyelnünk. Egyrészt arra, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközöket mennyire tudjuk hatékonyan hasznosítani. Másrészt: ismeretes, hogy élet- színvonalunkban az elkövetkező években a szintén tartásra törekszünk. Különösen fontos tehát, hogy mindazoknak az ágazatoknak a dolgozói, melyek munkájukkal hatni tudnak az emberek közérzetére, hangulatára, felelősséggel dolgozzanak. Az egészségügy . is ilyen ágazat. Elmondotta: új vonásként jelentkezik az egészségügy* ben a gazdaságosság. Utalt rá, hogy a gazdaságosság kutatása, módszereinek alkalmazása a vitában elhangzottak szerint sincs ellentétben a gyógyító munkával, sőt, elősegíti azt. például a párhuzamosságok kiküszöbölésével, a szükségtelenül sok gyógyszer felhasználásának csökkentésével. Végezetül arról beszélt, hogy az egészségügyben is közösen munkáltuk ki nagy céljainkat. Kérte az aktíva résztvevőit, hogy ezeknek a szép. nagy céloknak a végrehajtásáért kezdődjék meg minden területen a munka. Grósz Károly vitazárója Grósz Károly a tanácskozás vitáját összefoglalva elmondotta, hogy az elhangzott észrevételeket, gondolatokat mérlegelni fogják, és a hasznosítható javaslatokat figyelembe veszik az elkövetkezendő időszak politikai és gazdasági terveinek készítésénél. A vitaindító előadás kollektív munkával készült, a benne foglalt célkitűzések is csak közös munkával valósíthatók meg. Kérte az egészségügy dolgozóit, vállaljanak nagyobb részt a tervek megvalósításában. A dolgozók politikai közérzetét, közhangulatát jelentős mértékben befolyásolja az egészségügyi ellátás színvonala, hatékonysága, s hogy ez megfelelő legyen, ehhez egyaránt szükséges a társadalom sokirányú segítsége, és az, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő szakmai és politikai elkötelezettséggel végezzék munkájukat. Az illetékes párt- és állami szervek, közvéleményünk nagyra értékeli az egészségügyi dolgozók munkáját. Vannak ugyan negatív vélemények i kivételek, amelyek nem alaptalanok, de társadalmunk tartós értékítéletét a valós tényeken alapuló áldozatos munka alapján fogalmazza meg. Ezek után a vitában megfogalmazódott igényekről és szükségletekről szólott, hangsúlyozva, hogy ezek természetes és érthető törekvések, ha megmaradnak a realitás talaján. A megyei szervek eddig is sokat tettek az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséért, a jövőben feladatuk, hogy megvizsgálják, elbírálják az elhangzott kérések, beruházások teljesítésének, megvalósításának lehetőségét. Az elmúlt időszak intézkedései is bizonyították, hogy az illetékesek mindent megtettek az orvosok megfelelő munkakörülményének biztosítására. Az egészségügyi munka színvonalát nagymértékben befolyásolja a korszerű műszerekkel való ellátás minősége, de néhol tapasztalható ,az a negatív szemlélet, amely idegenkedik a hazai ipari termékektől, és előnyben részesíti a nyugati piacról importált, drága műszereket, berendezéseket. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben jelentős szemléletváltozásra van szükség, igaz, a hazai műszerek sem olcsóak, de amit lehet, mindenképpen helyesebb a belső piacról beszerezni. Javítani kell az egészségügy irányításának színvonalát, a demokratizmus fejlesztését, és ahol szükséges. ott gondot kell fordítani a centralizmus erősítésére is. A kádermunkáról szólva hangsúlyozna, hogy a politikai és a szakmai alkalmasság napjainkban már természetes követelmény. Viszont a harmadik lényeges követelménynek, a vezetői készségnek nincs megfelelő rangja. Kérte a pártszervezeteket, hogy a különböző vezetői kinevezéseknél. minősítések készítésénél éljenek jogaikkal, vállaljanak politikai felelősséget. Az egészségügyi dolgozók közéletiségével kapcsolatban szólt arról, hogy fel kell lépni az ellen az esetenként Jelentkező szemlélet ellen, amély szerint a politikailag aktív, közéleti és társadalmi tisztségeket vállaló orvosokat, egészségügyi dolgozókat egyesek karrieristának tartják. Az eredményesebb munka érdekében tovább kell erősíteni az együtt dolgozó kollektívákat, továbbfejleszteni az emberi kapcsolatokat. Az egészségügyi pártszervek munkájában is sok tartalék van még, viszont a pártszervezetek befolyását nemcsak a kommunisták száma határozza meg. Erejük - az egységben, környezetükre való pozitív hatásukban, a célok és a feladatok egységes értelmezésében és a végrehajtásra irányuló törekvésekben nyilvánuljon meg. A szak- szervezetek éljenek bátran törvényes jogaikkal, a kitűzött célok elérése érdekében — ha elkerülhetetlen — vállalják a konfliktusokat. A (KlSZ-szervezetek erősítsék tevékenységüket a KISZ- tagok és a szervezeten kívüli fiatalok között egyaránt, segítsék elő az ifjúság egészséges életmódra nevelését. Végezetül a megyei pártbizottság nevében köszönetét fejezte ki a megye egészség- ügyi dolgozóinak az elmúlt időszakban végzett áldozatos munkájukért és kérte, a jövőben is végezzenek az eddigiekhez hasonló, színvonalas megelőző, gyógyító munkát.
