Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1980. október 22., sterda Előadás a honvédségnél Címszavak jelentésekből, felkészülési tervekből: „ ... fokoztuk a technikai ha­tékonyságot”; „...kisgépek vásárlásával meggyorsítottuk az üzemen belüli anyagmoz­gatást”; „...az új növény­védő szerek kísérleti alkal­mazása megfelelő eredmé­nyeket hozott”. Mindhárom címszó önmagában is pozití­vum! a technikai hatékony­ság emelése, különösen, ha az nem jár együtt költséges beruházási kiadásokkal, a műszaki fejlesztés, a kapaci­tásbővítés ma . a legfonto­sabb gazdasági feladatok egyike. Az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítése, következésképp gyorsítása és könnyítése évek óta szorgal­mazott téma, hiszen köztu­dott, hogy erre a munkára kapható a legkevesebb em­ber. Mindazonáltal a költség- ráfordításokat jelentősen nö­veli a szállítás, belső -anyag­mozgatás és az is nyilván­való, hogy a mezőgazdasági üzemekben a legújabb vegy­szerekkel, kemikáliákkal va­ló kísérletezés a jövőt szol­gálja és hosszú távon a ho­zamokat növeli, a ráfordítási költségeket csökkenti. Miért támad hiányérze­tünk mégis, amikor az üze­mi tervekben csak ilyen címszavakat találunk? Azért, mert — tudatosan, vagy vé­letlenül — háttérbe szorul a legfontosabb, akiért mindez történik: a dolgozó ember. Azok, akik majd az új gé­peket kezelik, az újfajta vegyszereket kiszórják, te­hát munkájuk révén közvet­len kapcsolatba kerülnek a veszélyforrásokkal. A most folyó ágazati szak- szervezeti kongresszusokon is központi téma a munkavé­delem, ami a szakszervezeti mozgalom érdekvédelmi te­vékenységének elengedhetet­len része. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának közelmúlt küldöttértekezle­tén hangzott eL, hogy bár ál­talában javult a biztonság- technikai helyzet a megye termelőüzemeiben, a baleseti veszélyforrósok egyes terüle­teken az intézkedések elle­nére újra és újra megjelen­nek. Főként a fegyelmezet­lenség és a felelőtlenség volt az oka az elmúlt évek so­rán 108-esetben'a balesetek­nek, és harminc volt azok­nak az eseményeknek a szá­ma, amelyek a munkahely veszélyes volta miatt álltak be. Ez utóbbit — ha más­ként nem, hát adminisztratív intézkedéssel — könnyebb megelőzni és a megyében is volt rá példa, hogy a munka- védelmi ellenőrök leállítot­tak gépeket, bezárattak egész üzemrészeket. Borsod üzemeiben sok száz­millió forintot költenek a termelő embert védő felsze­relésekre, biztonsági beren­dezésekre, a munkakörül­mények folyamatos javításá­ra. Ennek ellenére még mindig magas az elavult ter­melőüzemek száma, ahol a korszerűtlen technika önma­gában is balesetveszély-for­rást jelent. Ehhez járul né­mely helyen a kifogásolható üzemi rend, a technológiai fegyelem megsértáse. a mun­kavédelmi oktatás elmulasz­tása. Máshol — a tenniva­lók lényegét rosszul értel­mezve — a munkavédelmet leszűkítik bizonyos védőita­lok. védőruhák beszerzésére. Tegnap délelőtt Miskolcon' az úttörőház nagytermében tartotta évi taggyűlését a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetsége Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szer­vezetének tagsága. A megje­lent tagokat az ünnepi kö­szöntő után Horváth Lajos, a szövetség megyei lilkára tá­jékoztatta az elmúlt f évi munkáról. A Borsod megyei szervezetnek jelenleg 1244 tagja van. Az eltelt évben 133 új tagot vettek ' fel a szervezetbe. A vakokat és gyengénlátókat sok kedvez­ményben részesítik, például kedvezményes utaztatásban, Í-Aaika hely keresés ben. A me­vagy egyszerűen csak a he­lyi szakszervezeti bizottság feladatának tekintik ,a dol­gozók munkahelyi biztonsága feletti' őrködést. Az ilyen vállalatokra jellemző az alábbi idézet, amelyet egy, a munkavédelemmel foglal­kozó konkrét jelentésből vet­tünk ki: „...beszereztünk százötven darab védőkö­tényt, a külső munkahelye­ken dolgozók meleg munka­ruhát kaptak és naponta többször is forró teát bizto­sítunk részükre”. Az, hogy az illető vállalatnál vannak, akik nehéz földmunkagépe­ket kezelnek, mások nagyfe­szültségű árammal dolgoz­nak és elég sokan vesznek részt a szállításban is — a munkavédelmi tervben nem szerepel. A semmitől persze a védőruha és a meleg tea is több — mondhatnánk —, ámde az intézkedés a mun­kavédelem fogalmát még ko­rántsem merítette ki. A munkavédelem, mint azt a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete is megál­lapította, összetett, sokrétű feladat és része a környezet- védelmi tevékenység is. A munkahelyek rendje, tiszta­sága legalább olyan fontos, mint a védőruha, tágabb ér­telemben pedig a levegő és a vizek szennyeződését elő­idéző gyárak, üzemek, a la­kóhely, a település tisztasá­gát veszélyeztethetik. Né­hány éve tehát a környezet- védelem is ebbe a kategó­riába tartozik és a követke­zetes munka eredményeként az idei környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából két nagy­üzemünk: a Tiszai Vegyi­kombinát és az Ózdi Kohá­szati Üzemek a SZOT elis­merő oklevelét érdemelte ki azért a tevékenységéért, ame­lyet a levegő és a vizek vé­delmében kifejtettek. Aki csak egyszer is látta az em­lített két nagyüzemet, el­képzelheti, mekkora erőfe­szítések kellettek ehhez, de mindenekelőtt annak felis­merése, hogy a gyár van a környezetért, ha úgy tetszik, a városért és nem fordít­va.. . Ez is mutatja: a forintok­ban mérhető ráfordítások mellett szinte mérhetetlen jelentősége van a felvilágo­sító munkának, az olyan szemlélet és gondolkodásmód kialakításának, amelyben az ■emberek nem tekintik feles­leges zaklatásnak, ha a gé­pek, szerszámok szakszerű kezelésére oktatják őket: ha a szakszervezet aktivistája rójuk szól, mert nézni rossz, hogy némelyek a saját testi épségüket veszélyeztetik. Megyénkben számos kez­deményezés született és a jó módszerek gyorsan elterjed­tek, így a munkavédelmi versenyek, vetélkedők, kiál­lítások évenként mintegy 200 ezer dolgozó biztonságtech­nikai ismereteinek bővítését segítik elő. Másképp sz.ólva: a forintokban mérhető rá­fordítások mellett továbbra is erre, tehát a szemlélet, for­málására, a munkát végzők fegyelmének és figyelmének erősítésére kell minden' le­hetséges erőt fordítani, mert a technikai veszélyek mel­lett. van egy másik, nem ke-, vésbé elhanyagolható ve­szélyforrás is, ez pedig — maga az ember! Önodvári Miklós gyei szervezet az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres és jó kapcsolatot tart fenn tagjaival, segít problémáik, gondjaik megol­dásában. a szervezeti élet erősebbé tételéért különböző programokai biztosít szá­mukra. A megyei szervezet aktívái jelentős részt vál­laltak abból a tevékenység­ből, amelyet 1970—80-ban tagszervezésre. családláto­gatásra fordítottak. Horváth Lajos külön kiemelte* hogy a heiyi párt-, állami és tö­megszervezetekkel kialakult jó kapcsolatuk nagymérték­ben hozzájárult az eredmé­nyes munkavégzéshez. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára tegnap miskolci katonai alakulatokat látoga­tott meg. Nagy László ezre­des és munkatársai tájékoz­Befejeződlek a miskolci ifjúsági napok és izgalom a több mint egyhónapos ren­dezvénysorozat végére is akadt. Hétfőn délután ren­deztek egy négyhelyszínes — Nehézipari Műszaki Egye­tem, BAÉV, ÉMÁSZ-székház és Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház — rádiós vetélke­dőt. A csapatoknak nehéz dolguk volt, hiszen az egye­temi központi stúdióban egy sakkmesterjelölt játszott ve­lük szimultánt; a kérdéseket és jó válasz esetén a pon­Formaruhában, vagy csu­kaszürkében, mintha a front­ra indulnának, merev tartás­sal, előre nézve, menetelnek, vállukon átvetett golyószóró­val, a nyugatnémet Spiegel képein azok az újfasiszta fia­talok, akiket, nem is egészen fiátal, volt nácik, vezetnek gyakorlatra, az Ardennek- ben, a nyugatnémet—belga határon. Akcióra kész em­berek az NSZK-ból, Francia- országból, Belgiumból, tagjai ennek a csoportnak, önmaga által kikiáltott vezérük, a ná­ci korszakra még emlékezni tudó, ötvenéves Bert Erick­son Antwerpenből, ahol egy Odel nevő kávéház tulajdo­nosa. A flamand—német együttműködés jegyében lét­rejött csoportnak megvan a kapcsolata a francia és olasz jobboldali terrorszervezetek­kel is, és segítséget kapnak — főleg fegyverben — olasz és spanyol társaiktól. — A Spiegel képein látható az olasz Almirante, akinek híve, Pino Ráüti, ma képviselő Rómában és a spanyol Bias Pinar. Rauiti még Hitler „hű harcosaként” kezdte pálya­futását, és ma olasz képvi­Az Ázsiában található Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság a Koreai-félszi­get északi részén 121 ezer négyzetkilométer területet foglal eL Lakossága 16 mil­lió, 99 százaléka koreai. Je­lentős koreai nemzetiség él Kínában, Japánban és a Szovjetunióban is. A második világháború végén közel négy évtizedes japán uralom alól szabadult fel az ország. A jaltai érte­kezlet határozata alapján Koreának a 38. szélességi foktól északra eső területeit ideiglenes szovjet, a délre fekvőket pedig amerikai ka­tonai közigazgatás aló he­lyezték. Az ország északi részén megkezdték a független, de­mokratikus koreai állam alapjainak lerakását, a 38. foktól délre 1948 augusztu­sában létrehozták a „Koreai Köztársaság” nevű bábálla­mot. Észak- és Dél-Korea hala­dó erői az összkoreai válasz­tások eredményeképpen 1948. szeptember 9-én kikiáltották a Koreai Népi Detnokratikus Köztársaságot. A koreai nép országépítő munkáját az Egyesült Államok cfltal tá­mogatott dél-koreai katonai klikk által kirobbantott há­ború szakította félbe. A ko­reai háború 1953. július 27- én fegyverszüneti egyez­mény aláírásával ért véget. A háború után a belső tatták a személyi állomány munkájáról, majd a megyei pártbizottság első titkára nagy érdeklődéssel kísért tá­jékoztatót tartott időszerű kül- és belpolitikai kérdé­sekről. tokát lépéseik alapján kap­ták a csapatok. A vetélkedő résztvevői tanúbizonyságot tehettek általános műveltsé­gükről, ügyességükről és ta­lálékonyságukról. Az egyete­misták győztek 154 ponttal, megelőzve az építőipariakat és az ÉMÁSZ-osokat. A rá­diós vetélkedő befejezése után Varga Zoltán, a KISZ városi bizottságának első tit­kára adott át díjakat a mis­kolci ifjúsági napok verse­nyei, vetélkedői legjobbjai­nak. selőként együttműködik a spanyol Pinarral abban az „internacionáléban”, amely­nek Eurodastra a neve. A szervezet sok támogatást ka­pott a görög katonai kor­mányzattól. amíg a tiszti uralom meg nem bukott, azóta az olaszok segítik el­sősorban, elvégre Ráüti Al­mirante pártjának parla­menti képviselője Rómában, így biztosítva van a terror mentelmi joga is. Franciaországban viszont rendőri támogatást is élvez­nek, hiszen — mint a leg­utóbbi terrorakciónál kide­rült — Durand rendőrtiszt is a hívük, így aztán a zsina- gógarobbántákig is eljutottak, miután a rendőrség nem vet­te figyelembe azt a 67 fe­nyegető levelet, amelyben zsidó közéleti személyisége­ket fenyegettek meg halál­lal. Sőt, még arra sem ügyel­tek, hogy ezeknek a lázadók­nak nyíltan hangoztatott nemzetközi jelszavuk egész Nyugat-Európában; „Iste­nünk Adolf Hitler!"j Máté Iván erőforrások mozgósításával, a Szovjetunió és a szocialista országok által nyújtott se­gítséggel jelentős gazdasági potenciál jött létre. Az ipar az aktív népesség közel fe­lét foglalkoztatja, a társadal­mi össztermék háromnegved részét adja. Az országterüle* 15.4 százalékát művelik meg. ennek harmadán árasztásos rizstermelést folytatnak. Kukoricát, szóját, burgonyát termelnek. Az utóbbi évek­Brezsnyev (Folytatás az 1. oldalról) A harmadik feladatként Leonyid Brezsnyev a lakás­építésről szólt, hangsúlyozva: a XI. ötéves terv időszaká­ban fenn kell tartani az épít­kezés jelenlegi ütemét, ugyanakkor javítani kell az épülő lakások minőségét. Az SZKP KB főtitkára az új ötéves terv fontos feladata­ként jelölte meg a munka- körülmények javítását, az egészségügy, az oktatásügy, a kulturális létesítmények fej­lesztését. Hangsúlyozta: ez is a párt által kidolgozott gaz­dasági stratégia része, szoros kapcsolatban áll a nép.iólét emelésével. A párt-, az álla­mi és a gazdasági szervek­nek, s természetesen a szak- szervezeteknek olyan mun­kastílust kell kialakítaniuk, amelynek lényege a figyel­mes gondoskodás az ember­ről. Minden vezető munká­jában is előtérbe kell ennek kerülnie. „A mi szovjet élet­formánkban nem lehet helye a bürokratizmusnak, az ér­zéketlenségnek, a kevélység­nek” — mondotta erről az SZKP KB főtitkára. A továbbiakban Brezsnyev a gazdaság hatékonyságának, a társadalmi termelés inten- zifikálásának kérdésével fog­lalkozott. hangsúlyozva: a következő ötéves tervben je­lentős haladást kell elérni e téren. A gazdaság hatékony­sága elválaszthatatlanul ösz- szefügg a tudományos-mű­szaki haladással. Ezzel kap­csolatban külön szólt a gép­gyártás feladatairól, kiemel­ve: bár a szovjet gépipar sok vonatkozásban világszín­vonalon áll, egyes területe­ken azonban még korántsem kielégítő a fejlődése.’ számos gép termelése elmarad az igényektől, minőségük is kí­vánnivalót hagy maga után. Ez vonatkozik a mezőgazda- sági gépgyártásra is. A me­zőgazdasági gépgyártásban például új, nagy teljesítmé­nyű traktorokat, kombájno­kat kell az új ötéves tervben gyártani. A Politikai Bizott­ság ennek megfelelőén in­tézkedéseket. tett a mezőgaz­dasági gépgyártás irányítá­sának megszilárdítására, s a Központi Bizottság apparátu­sán belül külön osztályt ho­zott létre ebből a célból,. A gépgyártás fejlesztését elősegítendő. Brezsnyev java­solta: a szovjet hadiiparban dolgozó kutatók, tudósok, ter­vezők egy részét bízzák meg a gépgyártás időszerű felada­tainak megoldásával, vizsgál­ják meg, milyen segítséget ben gyors ütemben fejlődik a zöldség- és gyümölcster­melés, valamint a sertés- és ba rom fi tenyésztés. A KNDK a világ hetven országával kereskedik, de a forgalom több mint egyhar- madát a Szovjetunióval bo­nyolítja. Az export 90 szá­zalékát iparcikkek alkotják, az importot pedig a nyers- és fűtőanyagok, gépek, be­rendezések teszik ki első­sorban. beszéde adhatnak a polgári célokat szolgáló gépgyártásnak a ha­diiparban dolgozó tudomá­nyos és tervező kollektívák. Az SZKP KB főtitkára szólt a fűtőanyag- és energiaellátás fejlesztésének fontosságáról. Ennek keretében fejleszteni kell az, atomenergia felhasz­nálását, nagy figyelmet kell fordítani az olyan távlati energiaforrásokra, mint a termonukleáris energia hasz­nosítása. Ugyanakkor jelen­tős mértékben fejleszteni kell Nyugat-Szibéria nyersolaj- és gáziparát. A vegyipar fejlesztésének feladatait szintén a nagy je­lentőségű népgazdasági ten­nivalók sorában említette az SZKP KB főtitkára, hangsú­lyozva: ez az iparág nagyot fejlődött ugyan, de még min­dig elmarad a gazdasági szükségletek mögött. Brezsnyev hangsúlyozta: a népgazdaságban nagy gondot kell fordítani a beruházá­sokra, a kohászat és a szállí­tás fejlesztésére, a külgazda­ságra. Részletesen foglalko­zott a tervezés és a gazdaság- irányítás kérdéseivel. A nép- gazdasági tervek kidolgozása­kor széles körben kell alkal­mazni a célprogramokat. A tervezésben és a tervek vég­rehajtásában helyes arányt kell kialakítani a centraliz­mus és a demokratikus kez­deményezések között. Nagy munka áll előttünk — hangoztatta Leonyid Brezs­nyev. — A 80-as években be kell fejeznünk azt a munkát, amellyel népgazdaságunkat az intenzív fejlesztés sínjére helyezzük, nagymértékben emelnünk kell a munka ter­melékenységét és minőségét. A termelésben elért sikerek elengedhetetlen feltétele ma­rad a gazdasági munka szín­vonalának emelése, a szak­embereknek az aktivitás, a felelősségtudat és a kezdemé­nyezőképesség szellemében történő nevelése. Az SZKP KB főtitkára kö­zölte: a közeli jövőben nyil­vánosságra hozzák az SZKP KB dokumentumát az 1981— 85. évi ötéves népgazdasági és szociális terv, illetve az 1990-ig szóló fejlesztési prog­ram irányairól. A dokumen­tumot megvitatják a pártta- nácskozásokon. Brezsnyev méltatta a kong­resszus tiszteletére indított munkaverseny jelentőségét, szólt a kongresszus előkészí­téséről, a pártszervezetekben folyó beszámoló és küldött­választó taggyűlésekről, hang­súlyozva: ezek fontos szaka­szát jelentik a kongresszus előkészítésének, tárgyszerűen, ugyanakkor önkritikus szel­lemben folynak. Mivel a párt- szervezetek beszámolói egy­ben a párt beszámolóját je­lentik a dolgozóknak, a nép­nek, ezekről — a tömegtájé­koztatási szervek útján — bőséges tájékoztatást kell adni.l — Pártunk a néppeí szoros egységben, a bel- és a külpo­litika területein fontos akció- programmal készül kongresz- szusára — hangoztatta befe­jezésül Leonyid Brezsnyev. — Meggyőződésem, hogy a kom­munisták, az egész szovjet nép jóváhagyja ezt a progra­mot. állhatatosan és követ­kezetesen megvalósítja azt. Ez a biztosítéka annak, hogy sikerrel oldjuk meg jelenlegi feladatainkat, továbbhalad­junk a kommunista építés útján. Ószi könyvhetek (Folytatás az 1. oldalról) „Keressétek a könyvet, mert megszépíti az életet ... meg­tanít tisztelni az embert és önmagunkat: szárnyakat ad az elmének és ,a szívnek — a világ és az ember iránti szeretet szárnyait.” A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága titkárának megnyitója után Bárány ’ra- más író mondta el gondola­tait a könyvről és a kultúra munkásairól. Befejezésül a 20 éve alakult szikszói ve­gyeskar és az öt éve újjá­alakult gönci vegyeskar adott műsort. Véé és gyengénlátók taggyűlése fi terror „intenacionáléja” Koreai Népi Demokratikus Köztársaság A miskolci ifjúsági napok utolsó programja Rádiós vetélkedő négy helyszínen

Next

/
Oldalképek
Tartalom