Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

Papp Lajos államtitkár nyilatkozata Harm me esztendeje, 1950. október 22-én zajlot-t le ha­zánkban a tanácstagok első áltálános választása, s az ezt követő napokban — no­vember 8-ig — szerte az or­szágban megalakultak a ta­nácsok. Gyökeres változás volt ez, amely új alapokra helyezte a szocialista ál­lamszervezetet, elsősorban a közigazgatást. A dolgozók számára szelesebb lehetősé­get nyitott arra. hogy részt vegyenek a hatalom gyakor­lásában. a város- és közle­kedéspolitika céljainak meg­határozásában, teendőinek megoldásában. A kezdettől napjainkig eltelt évtizedek eredményeiről, a további ter­vekről, s tennivalókról Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának: — A tanácsok megfeleltek az irántuk megnyilvánuló vá ra k ozásn a k, tevékenyen kivették részüket a szocia­lizmus építéséből, a legton­L tosabb társadalmi-politikai feladatok megoldásából, munkájukkal kivívták a la­kosság döntő többségének bizalmát és megbecsülését. Kifejezésre jutott ez az jdei általános választásokat meg­előző tanácstagi jelölögyülé- scken is. amelyeken mint­egy 2 millió állampolgár je­lent meg, közülük több mint 220 ezren mondták el észre­vételeiket, javaslataikat; s végül ez a bizalom tükröző-, dőlt a választások eredmé­nyében. — A tanácsok nagy »tat tettek meg az elmúlt három évtizedben. Munkájuk terv­szerű, öntevékenyebb lett, szélesedlek tömegkapcsola­taik, jelentős szerepük van a központi célkitűzések he­lyi megvalósításában, a la­kosság ellátásában. Az ' MSZMP XII. kongresszusa ezt ismerte el, amikor megálla­pította, hogy tovább erősö­dött népképviseleti-önkor­mányzati és államigazgatási jellegük, megfelelően élnek önállóságukkal és hatáskö­rükkel. — A tanácsi munka hom­lokterében hosszú ideje a városok és a községek fej­lesztése. szépítése áll. az el­sőrendű feladatok közé tar­tozik a lakosság oktatási, kulturális, egészségügyi, szo­ciális, kommunális ellátásá­ról, a fogyasztási szolgálta­tásokról való gondoskodás, az életkörülmények folyama­tos javítása. Részük van a tanácsoknak : abban,' hogy 1950-től napjainkig mintegy kétmillió lakás, ezen belül körülbelül 71)0 ezer állami lakás épült, s hogy a köz­műves vízellátásban részesü­lő otthonok aránya 22 száza­lékról 73 százalékra emelke­dett, libben az időszakban megnégyszereződött az óvo­dai. megtízszereződött a bot­osodéi helyek száma, es csak­nem 11 ezerrel 1öbb tante­remben tanulhatnak a diá­kok. Szinte teljesen kiépült napjainkra a járóbeteg-ellá­tó intézmények hálózata, az új kórházak építésének, a régiek bővítésének eredmé­nyeként a 30 év előtti 179 lakos helyett jelenleg átlag­ban 115-íe jut egy korházi ágy. Az eredményekben szá­mottevő szerepe van a la­kosság, az üzemi és szövet­kezeti közösségek cselekvő közreműködésének. A telepü­lésfejlesztést segítő társadal­mi munka értéke a kezdeti ■1(1 millió forintról az utóbbi évben 4,7 milliárd forintra emeTkedell. A közösségért érzett felelősséget, s a lenni- akarást példázza, hogy a ta­nácsi bizottságokban mint­egy 15 ezer olyan szakem­ber dolgozik, aki nem> ta­nácstag; a tanácsapparátus szociális, gyermek- és ifjú­ságvédelmi, lakuseloszló, szabálysértési, s egyéb tevé­kenységét sok ezer társadal­mi aktivista segíti. — Az államigazgatási munka, demokratikus voná­sait erősítette, hogy egyre ak­tívabban dolgoznak a taná­csok testületéi. Szerepük megnőtt a tanácsapparátus, a tanácsi intézmények és vál­lalatok irányításában, a he­lyi társadalmi, gazdasági élet formálásában. Mindez hoz­zájárult a nyíltabb város- és k özség pol iti ka f oly la fásához, a demokratikus fórumok tartalmasabb munkájához, például a népszerűvé vált fa 1 úgy ülések e red menyes.se- géhez. továbbá a társadalmi és tömegszervezetekkel, s a népfront bizottságokkal kö­zösen megvalósított tervsze­rűbb és rendszeresebb együtt­működéshez. Ezekben az eredményekben meghatáro­zó szerepük volt és van a tanácstagoknak. Elismerés és köszönet jár fáradozásaikért. — A tanácsrendszer három évtizedes sikeres működésé­nek forrása és fontos ösztön­zője volt. hogy a párt. és a kormány rendszeresen figye­lemmel kísérte a tanácsok tevékenységét, javította mun­kájuk teltételeit. A második, majd a jelenleg is hatályos harmadik tanácstörvény élet­be léptével bővült hatáskörük, nőtt önállóságuk, korszerűsö­dött területi-igazgatási szer­vezetük. Fokozatosan meg­szűntek gazdálkodásuk feles­leges kötöttségéi, s gazdasági feladataik sokasodásával egy­idejűleg eszközeik is gyara­podtak. Jellemző, hogy ^ fej­lesztési és költségvetési cé­lokra az idén mintegy száz- milliárd forintot használhat­nak fel. — Az elkövetkező években az állami szervekre, közöt­tük a tanácsokra is növek­vő feladatok várnak, ezek legtontosabbjait a párt Xll. kongresszusa és a kormány legutóbbi országgyűlésen el- foga dot t munkaprogram j a jelöli ki. A tanácsoknak el­sősorban a gazdálkodás ha­tékonyságáriak fokozására kell összpontosítaniuk erőfe­szítéseiket. Valamennyi helyi tanács fontos kötelessége, hogy VI. ötéves tervét a 'la­kosság. a társadalmi és tö­megszervezetek. a Hazafias Népfront, szerveinek széles körű bevonásával, javasla­taik messzemenő figyelembe­vet elével. gondosan készítse elő. A tanácsi testületeknek az eddigieknél is szigorúbban kell • rangsorolniuk az igé­nyeket. ésszerűen gazdálkod­va a fejlesztésre és a fenn­tartásra fordítható összegek­kel. A városok és községek fejlesztésében, a lakosság el­látásában az állami költség­vetés forrásai mellett a he­lyi tartalékok föltárása m nagy lehetőségeket kínál. — A tanácsi vezetők és ügyintézők kötelessége, hogy jó kapcsolatot teremtsenek- tartsanak az állampolgárok­kal, gyorsítsák, s tegyék kul­turáltabbá az ügyintézést, munkájukból száműzzék a bürokratikus módszereket. A cél: senki ne menjen el a tanácshazáról olyan érzéssel, tudattal, hogy ügyével nem foglalkoztak lelkiismeretesen, nem kapta meg érdeklődésé­re a szükséges felvilágosítást. A lakosságot rendszeresen tá­jékoztatni kell a közérdekű témák ról, re ndel kezesek rőt, egyszersmind a korábbinál szigorúbban kell fejlépni a jogszabályok és a szocialista együttélés normáinak meg­sértőivel szemben. *% A Mezőkövesd és Vidéke Álész keretében Bogácson, B o rs o d i v á n k á n. M ezők ö v es - den. Négyesen. SzenUslvánon és Tardon 1100 taggal hat sertéstenyésztő szakcsoport működik évek óta igen szép eredménnyel. A szakcsoport tagjai évente 13 500 hízott sertést adnak át az áfész­nek, melyből 12 ezret hely­ben. Mezőkövesden, a Me­zőföldi Sertésfeldolgozó Üzemben dolgoznak fel. En­nek az üzemnek a gesztor kövesd! áfészen kívül tagja még a Mezőkövesdi és a Dél-borsodi A lesz, E jó hí­rű húsüzem, melynek az a 1 a pa ny a got szakcsoportok biztosítják, naponta 90—100. évente 16 ezer darab sertést dolgoz fel. s mintegy 70 mil­lió forint termelési értéket biztosit. Az innen kikerült áru 50 százaléka hasított fél­sertés. tőkehús, a másik 50 százaléka viszont feldolgozott késztermék: zsír. tepertő, Az üzem szakképzett tnunkásgárdája évente 70 millió forint ter­melési értéket állít elő. Foto: Laczo József szalonnafélék, füstölt áruk és töltelékáruk. A húsüzem termékeinek döntő részét a Mezőkövesdi A fesz keretében községeknek — így Tisza­val k, , Négyes. Egerlövő — friss húsellátását megoldot­ták. hol korábban nem volt Lemezek lakkozása A Miskolci Mezőgép Válla­lat felsózsolcai gyáregységé­ben saját kivitelezésben ké­szült el egy lemezlakkozó cél­gépsor, amely a szivattyúmo- tciok lamelláinak lakkozásárc alkalmas. Korábban a gyár- egység kooperációban végez­tette el ezt a munkát, azon­ban a partnerektől nem tud­ta megkövetelni a minőséget. Az új célgépsor megfelel a követelményeknek. A próba­járatok azt mutatják, hogy elérhető a kívánatos felületi minőség, ezáltal lényeges költség takarítható meg. Ké­pünkön Szepesi János műve­zető lamellákat helyez a szállítószalagra. 5 F E t & h E ( Tegnap délelőtti 'Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelő­dési Központban kezdődött meg a svájci műszaki napok országos rendezvénysorozata. Dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei el­nöke köszöntötte a rendező szervek (Svájci Kereskede­lemfejlesztési Hivatal, Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, MTESZ) nevében az előadá­sokat tartó svájci szakembe­reket, valamint a magyar vállalatok képviselőit, akik Svájc gazdasági életével, il­letve a svájci gépiparral is­merkedtek. Az előadások szünetében dr. Jiirg Streuli. Svájc kö­vetség! első . titkára nyilat­kozatot adott lapunk mun­katársának. — Svájc és Magyarország között évek óta eredményes kereskedelmi és kooperációs kapcsolat van — mondotta •—, megélénkültek a magas szintű tárgyalások, azonban szükséges, hogy a svájci és a magyar vállalatok közvet­lenül is érintkezzenek egy­mással, s a szakemberek kö­zött is megfelelő kapcsolat alakuljon ki. A rendezvény- sorozat ezt a ©élt szolgálja. — Mely területeken lát lehetőséget az együttműkö­dés kiszélesítésére? S ha van ilyen, kérem, mondjon konk­rét. eszak-magyarorszagi pél­da L — Svájc gazdasága a gép­iparra épül — mondotta a követsegi első titkár, majd így folytatta: — Tudomá­sunkra jutott, hogy az önök országának új ötéves tervé­ben a meglevő gép- es szer­számgép-parkot jobb íel- szerszáimozássa! kívánják korszerűsíteni. Ehhez szeret­nénk a magunk eszközeivel hozzájárulni. Nagy tapasz­talattal rendelkezünk a ke­vés energiát és nyersanya­got igénylő gépek gyártása területén, hiszen országunk energiában és nyersanyag­ban nem mondható gazdag­nak. Ugyanakkor a munka­erőhiány rákén y szét' ített. minket arz , automatizálásra. Mindezek a tapasztalatok, úgy gondolom, Magyarorszá­gon is hasznosíthatók. — Ami a kérdés másak részét illeti — válaszolta —, tárgyalásokat folytatunk a megye vezetőivel, valamimt. a Diósgyőri Gépgyárral. Ezek a tárgyalások a szí­va tty ú gyártásra vonatkoz­nak. Országosan további le­hetőseteket látok az együtt-: működésre: az elektronika, a járműipar, a műszer- es gyógyszeripar. valamint a konzervipar területén. Nagy előny, hogy Magyarorszá­gon. miként Svájcban is, kis és közepes nagyságú válla­latok vannak, amelyek kel­lőképpen tudnak alkalmaz­kodni a kooperációs kapcso­lat követelményeihez, ezál­tal az együttműködés job­ban fejleszthető. — Jelenleg hárly kooperá­ciós szerződés van érvény­ben ? — Az elmúlt esztendőben 78 kooperációs szerződés ha­tározta meg kereskedelmi! kapcsolatainkat: 35 a kohó- és gépipar, 32 a nehézipar 4 a könnyűipar, ti a mezőgaz­daság és élelmiszeripar és 1' az építőipar területén. 35 to­vábbi témában tárgyalások: folynak. Reméljük, hogy e* a rendezvénysorozat, amely Miskolc után Budapesten, Székesfehérvárott., majd Győ­rött folytatódik, és ér veget október 24-én. hasznos szol­gálatot tesz a magyar és a, svájci szakemberek gazdasá-j gi és fejlesztő munkájában. — Köszönöm a beszéltje»' test. K. k A gyep a legolcsóbb takarmánybázis Megyénk természeti adott­ságaiból következően jelen­tősek azok a területek, ame­lyek szántóföldi művelésre nem, vagy csak igen magas költségráfordításokkal al- s kaimasak, E tényből szük­ségszerűen következik, hogy mezőgazdasági üzemeinknek a szántóföldi művelésre nem alkalmas területeket másként kell hasznosítaniuk, j Az egyik ilyen kínálkozó lehe­tőség a gyeptelepítés. Domb­vidékeinken a gyeptelepítés­sel a nagyüzemi gazdaságok kettős célt érhetnek el. Egy­részt az egyre intenzívebben jelentkező állatállomány ré­szére olcsó és jő minőségű taka rmány bázis terem t hető. másrészt kedvezően alakít­ható a gyeppel a talajeró­zió elleni védelem. A lejtős, dombos vidéke­ken levő gazdasagok elis­merik ugyan a gyeptelepítés kedvező lehetőségeit, de az erőteljesebb előrelépés még több helyen várat magára. A gy epga zd á 1 kodás ban rej 1 ő lehetőségek széles körű meg­ismertetését. a telepítések meggyorsítását segítette elő az a bemutató is. a melvet a közelmúltban tartottak a hangonvi Hangot.y\ ölgye Ter­melőszövetkezetben. A me­gye húsmarhatartási rend­szeréhez. a Bov inához tár­sult gazdaságok szakemberei előtt ismertették a tsz gyep­gazdálkodási tevékenységét, amely sokak számára' szol­gálhat jo például. A Hangonyvölgye Tsz nini méretei 1973-ban jöttek lét­re három kis tsz egyesülé­séből. Mint kijelölt modell- üzember;. 1975-ben fogtak hozzá a gyeptelepítés első ütemének megvalósításához. A 117 hektáros terület, ahol a telepítést megkezdték, 17 fokon felüli, lejtős terület, így ott a növénytermesztést sem gazdaságosan, sem biz­tonságosan nem lehetett vé­gezni. A gyeptelepités két optimális időszakául az őszt és a tavaszt választották. Az eredmények mindkét eset­ben kedvezően alakultak. A talaj adottságainak megfele­lően alakították ki a íü- magkeverési arányokat. Kí­sérletek alapján, különböző arányokban szerepelt abban a magyar rozsnok, a réti csen kész. a réti perje. a vö­rös csenkesz. a trackos tip- pan és a szarvaskerep. A megfelelő műtrágya adagolá­sával hektáronként 47—50 kiló fűmagot szórtak ki. Az első évek tapasztalatai aluli­ján a szakemberek módosí­tottak a fümagkeverék ösz- szetételén úgy. hogv a szarvaskerep helyett teher herét adagoltak. Ez a pillan­gós növény jól illeszkedett a keverékbe, bírja a tiprást. s az azóta végzett telepítések­ben már dominál. A Hangonyvölgve Tsz tagja a Bovina húsmarhatarto rendszernek, és jelenleg 583 darabos szar vasma rha-állo­mánnyal rendelkezik. Az el­múlt évek során 236 hektár gyepet telepítettek. A gvenek egy részét nemcsal; legelte­téssel. hanem szénakészítés- sel is hasznosítják. Közel 120 hektáros terület az. amelvet évente kétszer megkaszál­nak. s átlagosan 45—60 má­zsás .szénatermést takaríta­nak be. A kétszeri kaszálás után. az ősz végén mind mennyiségben, mind minő­ségben jó legelőt biztosít ez a gyep az állatállománynak. A többi telepített gyepterü­letet egesz éven át szaka-j szóé legeltetéssel hasznosít-' jak. A szarvasmarir»-á Rományi 12. fixkarámos rendszerben legeltetik. Ügy alakították ki ezeket a karámokat, hogy valamennyiben biztosítva le­gyen a természetes, vagy a mesterséges itatóhely. Egv- egy szakaszban átlagosan 10 —15 napig legeltetik a jó­szágot, majd — a gyep rege­nerálódása érdekében — 30 napos pihentetés következik.' Egész éven át rendszere­sen foglalkoznak a gyepfelü­letek kezelésével, elvégzik a szükséges íelülvetéseket. Az év közben felújított gyep is alkalmas arra, hogy már az ősz végére jó legelőt bizto­sítson. A bemutató alkalmával nemcsak a már elért ered­ményekről, hanem a tovább­lépés lehetőségeiről is szó esett. A résztvevő szakembe­rek szinte egyöntetűen áll»-; pították meg. hogy az ered­ménynövelés egyik lehetősé­ge a nagyobb adagú és ha­tású műtrágya felhasználása. Szükség van olyan munka­gépekre is. amelyek a mere- dekebb lejtökön is képesek biztonságosan és Hatékonyan dolgozni. Közös gondolkodás­sal és összefogással kell meg­oldani ezeken a területeken a műtrágya egyenletes kijut­tatását. A szakmai szempontból eredményes bemutató ismét megerősítette, hogy az állat­tenyésztéssel foglalkozó gaz-' daságok számára a legolcsóbb takarmánybázis a jói gondo­zott gyep. V. MU

Next

/
Oldalképek
Tartalom