Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

1980. október 28., kedd ESZAC-MAGYARORSZAG 4 A képernyő előtt Szerelmem, Elektra „Ha a bűnt nem követi büntetés, nincs többé törvény. És, ha nincs törvény, a világ se világ, az ember se ember.” Elektra mondja ezt, a meggyilkolt Agamemnón nagyobbik leánya, aki élő-égő lelkiismerelként. igazságkereső bosszúért kiállón él a gyilkos zsarnok koronás-mostoha Egisztosz ud­varában, várva a szabadító-bosszúálló Oresztész eljöttét. Amikor pedig a zsarnokot Oresztész tőre képében utolérte végzete, Elektra bosszúvágya — „ha csak egyetlen bűnös büntetlen marad, nincs hatalma az igazságnak” — nem tel­jesül be, mert öccse, az új király nem tömeges bosszúállás­sal akar új világot teremteni — „ha pallos lesz a jogar, is­mét zsarnok kerül a trónra” —. hanem azokkal akarja meg­teremteni világát, akik vannak, akik az országban élnek. Elektra tragédiája elkerülhetetlen: aki tizenöt éven át csak a t érés bosszúért lihegett, nem élhet háborítatlan nyugalom­ban a békés építésben, várva várt szerelmében csalódottan, el kell pusztulnia, hogy ne legyen éppen ő a béke gátja. Szophoklész antik tragédiájának történetét Gyurkó László öltette át modern színpadra és 1968. márciusában mutatta be Budapesten, a Nemzeti Színház. Szerelmem, Elektra címmel. Ennek nyomán született néhány évvel ezelőtt Hernádi Gyu­la és Jancsó/ Miklós azonos című, nagy vitákat kiváltott film­alkotása, és most Esztergályos Károlyt, a Magyar Televízió rendezőjét ihlette meg Gyurkó tragédiája. Szántó Erika dra­maturgi közreműködésével. Márk Iván operatőri munkájá­val, A magyar dráma 30 éve sorozatban került képernyőre, igen kis idővel követve a rendező egy másik nagyszabású és értékű vállalkozását, a IV. Henrik király tévérevitelét. Gyurkó drámája úgy emelte át időtlen környezetbe az an­tik drámát, hogy mind több legyen benne az „áthallás”, mind több vonatkozása, szála érintkezzék a mával, tanulságai, for­dulatai későbbi történelmi eseményeket asszociálhassanak, Az Esztergályos készítette változat ezt az időtlenséget közelebb hozta a mához, a huszadik századi diktatúrákhoz. A szerep­lők öltöztetése, a zsarnok környezetének ábrázolása — test- őrsége, annak mozgási alakzatai, a szolgalelkű tömeg vezé­nyelt újjongásai stb. —, a mikrofonos szószéken pózolás mindmegannyi utalás századunkra. De nemcsak a külsőségek késztetnek asszociációkra: a dráma mondandója, a főszerep­lők dialógusai is. Elektra bevezetőmben idézett alapállása — ,,h'a a bűnt nem követi büntetés, nincs többé törvény” — és a céltudatosabb Oresztész. a zsarnokságot át nem élt győztes megbocsátóbb felfogása közti konfliktus vajon nem rímel-e a huszadik század nem egy győztes forradalom utáni új élete kezdeteinek ellentmondásaira? A huszadik századivá emelt játék ezt az utalást igen markánssá teszi. A rendezőnek egyébként nem lehetett könnyű: meg kellett küzdenie a né­zők nagy hányadában élő másfajta Elektra-emlékekkel és a már említett Jancsó-film nyújtotta élményekkel. Ez utóbbi azért is külön nehézséget jelentett, hiszen Esztergályos az építmény nélküli természeti környezetbe, illetve a stilizált palota köré rendezett játékkal, a tömegmozgatás nem egy mozzanatával igencsak közelit a jancsói megoldásokhoz. Nem hiányzott viszont egyik főszereplő — Klütaimnésztra —. valamint a hagyományos kórus mellőzése. Ez utóbbit több­nyire megafonhang pótolta. Vitatható viszont, vajon a régi királyi palota leégését követően újjászülető, veszedelmesen hasonlító építmény körül némán táncoló és muzsikáló-ágáló tömeg mit jelent: netán azt, hogy az új király idején a tö­meg szava már nem is hallható? Mert akkor elgondolkozta­tó, vajon az új király trónra léptével történt-e érdemi válto­zás, vajon igaza volt-e Oresztésznek Elektra izzó bosszúvá­gyával szemben. Kitűnő volt a szereposztás. T. Katona Ágnes belső strgár- rasú szépsége, fanatikus, tiszta hitű Elektrája. Bán János fiatalosságában is sok érettséget, élettapasztalatot sejtető Oreeztésze, Bodrogi Gyula kitűnően, minden hatásvadászat­tól mentesen gyűlöletesre, a mosolygó fasiszta hóhérokhoz hasonlóra formált Egisztosz királya és Frajt Edit nagyobb hangsúlyt kapott Krizotémisze megannyi szereposztási teli­találat és kitűnő megvalósulás. Márk Iván fényképezése mind a közelképekben, mind a kevés tablóban emlékezetes. Benedek Miklós Színházi november A Miskolci Nemzeti Szírv- ház 1980. novemberi életé­nek fontos eseménye, hogy 7-én — a belső átalakítás, tatarozás végeztével — újra megnyílik a közönség előtt. November 7-én este Űj em­beriség címmel tartanak díszelőadást, majd néhány alkalommal bemutatják A szecsuámi jól élek című Brecht példázatot. Az új évad első nagyszínházi premierjére 15- én kerül sor, amikor is -Gor­kij Kispolgárok című drá­máját mutatják be. A Zseb­színpad A tribádok éjszaká­ját, a Kamaraszínház A bög­rét tartja műsorán. A Miskolci AZ ELZETT MÜVEK Sátoraljaújhelyi Gyára Építőipari Vállalat miskolci munkahelyre felvesz: felvesz beruliázói- ASZTALOS,- FESTŐ,- KŐMŰVES, munkakörbe- ÁCS,- VILLANYSZERELŐ, főiskolai vagy egyetemi- SZERKEZETLAKATOS végzettségű szakmunkásokat és - BETANÍTOTT SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint , pmiioi- SEGÉDMUNKÁSOKAT. Érdeklődni lehet Jelentkezés: Miskok, a gyár személyzeti József Attila u. 40. osztályán. Muoko- és bérügyi osztály. Telefon: 14-80/1 ti Ma nyílik a kiállítás fi kőtállától az írógépig A kötábiátói az írógépig címmel kiállítás nyílik ma délután kél órakor Miskol­con, a Nehézipari Műszaki Egyelem Központi Könyvtá­rában a Prágai Nemzeti Mű­szaki Múzeum, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ, az Ére- és Ás vány bá nyásza ti M ú ze- um és az NME Egyetemtör­téneti Bizottsága rendezésé­ben. Köszöntőt Murray László, az Érc- és Ásvány­bányászati Múzeum igazga­tója, megnyitót dr. Terplán Zénó tanszékvezető egyete­mi tanár mond. Üdvözli a megjelenteket dr. Pavei Gombos, a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója. A kiállítás november 10-ig látogatható. Moszkvai zenekar Miskolcon A világ zenei életében igen rangos helyet tölt be a Moszkvai Állami Filharmó­nia Zenekara. Az 1936-ban alakult együttest egyébként rövidesen Miskolcon is hall-/ hatjuk. A Szovjet kultúra napjai Magyarországon so­rozatban ugyanis hazánkban vendégeskednek, s többek között városunkban, Miskol­con is adnak koncertet. Ok­tóber 31-én, pénteken este fél hét órakor a Miskolci- Nemzeti Színházban adnak hangversenyt. Műsorukon Rimszkij Korszakov: Nagy orosz húsvét című nyitánya, B. Csajkovszkij: Gordonka- verseny és Sosztako.vics: VII. szimfónia című müve szere­pel. Az együttest Dimitrij Kitajenko vezényli, közre­működik a hangversenyen Natalia Sahovszkaja gordon­kaművész. A Moszkvai Állami Fil­harmónia Zenekara szinte már a világ minden jelen­tős színpadán megfordult. A klasszikus repertoár mellett szívesen vállalkoznak a XX. század zenéirodalmának be­mutatására is. Az együttes művészi kifejezőerejéröl. a bonyolult feladatokra való felkészültségükről mindig es mindenkor elismerően szól­tak művészek, kritikusok es zenebarátok. Nyolcadik alkalommal rendezték meg Sátoraljaújhelyen az Édes anyanyelvűnk országos versenyt. Képünkön balra: a legjobbaknak járó plakett, jobbra: virággal köszöntötték a fiatalok Péchy Blanka érdemes művészt, a verseny díszelnökét. Nyelvőrzőlc A szóbeli verseny szüneté­ben újságolta dr. Deine László, a nyelvtudományok doktora: a tavalyihoz képest nagyot fejlődött a szakmun­kástanulók mezőnye. Nem­csak a három percüket hasz­nálják ki; választékosabban fejezik ki magukat, logiku­sa bban épülnek egymásra gondolataik ... A bíráló bizottságok nevé­ben egyébként dr. Bencédy József is szólt erről a szép­halmi Kazinczy-mauzóleum lépcsőjénél. Az Édes anya­nyelvűnk országos verseny legjobbjainak ugyanis ha­gyományosan itt adják át a díjakat. A szép plakettet ti­zenöt gimnazista, szakközép- iskolás és szakmunkástanuló vehette át. Húszán kaptak könyvjutalmat és dicsérő oklevelet. Köztük volt Far­kas Zoltán és Mák Éva, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói — tanáruk, Ka­tona Rezsöné a felkészítés szép és eredményes munká­jáért külön elismerést ka­pott a zsűritől —, és a mis­kolci Földes Ferenc Gimná­zium versenyzője, Késmárki Zsolt. Száztizenhárom diák nemes versengésében érték el ezt az eredményt. Megil­leti őket a dicséret. Az „Édes anyanyelvűnk” nehéz verseny. E>e hát ho­gyan is mondta, írta Péchy Blanka érdemes művész, e verseny fáradhatatlan, aktív diszelnöke? „ ... Beszélni ne­héz!” Szépen beszélni pedig különösen az. De pontosan, híven tolmácsolni gondola­ta inkát, érzéseinket az anya­nyelven — ez kötelesség! Ha nem így van — mondta töb­bek között a zároünnépségén Lajtos Ilona, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára —. akkor csak gesztus az emlékezés is. A lelkiismeretes házigaz­dák mindig gondoskodnak programról a résztvevőknek. A csodás zempléni hegyek között megbújó Hollóháza, a porcelángyár nemcsak a ki- kapcsolódásban segített — versenyfeladat, is volt. A szülőhely, a lakóhely, az is­kola bemutatása mellett (ilyenkor idegenvezetőként kellett előadniuk mondani­valójukat) sokan „számoltak be” élményeikről a hallga­tóságnak. A verseny nyilvá­nos. A zsűri nemcsak a pon­tos fogalmazást, a szép kiej­tést, a helyes hangsúlyozást bírálta, hanem a versenyző Fiatalok közeg- és kapcsolat­teremtő erejét is. A beszéd nem önmagáért való. Hely­hez, alkalomhoz, emberhez kötött... Gondolatokhoz, vé­leményhez. A stílus az em­ber — szoktuk mondani. És a stílusban nemcsak a vá­lasztékosság, a helyes into­nem a meggyőző érvelés, a tartalmas gondolat is ... Hát ezért nehéz három percet beszélni. S ezért voll jó hallgatni., ezeket a három perceket. Igaz — mondhatnánk —, Sátoraljaújhelyre már csak a legjobbak jutottak el. Azok, akik egyéni érdeklődésből, tanári ösztökélésre beleásták magukat a nyelvtan rejtel­meibe. S velük külön is fog­lalkoztak tanáraik. De az anyanyelvi verseny folyvást javuló színvonala azért még­iscsak sejteti: az anyanyelvi nevelés egyre inkább megta­lálja helyét s rangját az ok­tatásban. Meg kell, hogy ta­lálja! Sokan, valljuk ugyanis: nem gesztus, nem formaság, hogy az anyanyelvet legjob­ban bíró és használó fiata­loknak a széphalmi remete mauzóleumánál adják át a díjakat. A nyelvi tisztaság őrzői a fiatalok. Maguknak, s valamennyi­ünknek tartoznak ezzel! Csutorás Annamária náció foglaltatik benne, ha­Foto: Laezó József Versenyre tárva. Száztizenhárom fiatal érkezett Sátoraljaújhelyre. Száz éve született Hatvány Lajos A magyar irodalom nagykövete Tetszés szerint kiválaszt- i hatjuk a XX. századi ma- 1 gyár irodalom bármely ki- ! emelkedő alakját, belela- i pozhatunk a róla* szóló mo- J nográfiába vagy tanulmány- i ba; százszázalékosan bizo- ! nyosak lehetünk abban, i hogy olvasás közben sűrűn 1 találkozunk Hatvány Lajos i nevével. Élete és műve olyannyira i összeforrt a magyar iroda- ! lom fogalmával, hogy oly- i kor még arra is hajlamo 1 sak vagyunk, hogy igazság- i talanok legyünk vele szem- i ben. Ennek az igazságla- [ lanságnak forrása sajátsá- i gos módon éppen ő maga, az író-kritikus és irodalom- i történész, akinek élete leg- J főbb szenvedélye a prog- i resszív, társadalmilag elkö- 1 telezett művészet, amelyet ! tollával és pénzével egy­szerre támogatott. Ez utób­bi azonban oda vezetett, hogy kortársaink egy része, majd a már róla olvasó utókor, hajlamos volt arra, hogy csak a mecénást, a jótékonykodó bárót lássa meg benne, s közben meg­feledkezett művének nagy­ságáról. Pedig Hatvány az elsők között van, akik felismerik a valóságos értékeket Ma­gyarországon; ő az, aki a leghamarabb kísérletet tesz Ady életművének bemuta­tásáig, aki felismeri József Attila zsenialitását; egy éle­ten át harcol, vitatkozik, tanít és segít. Gyulai Pál tanítványa­ként indul pályáján, diplo­májának megszerzése után rendszeresen publikál, elő­ször külföldi, majd magyar sajtóorgánumokban, a Nyu­gat egyik alapítója és anya­gi támogatója. Egész Euró­pában otthon érzi magát; Berlin, München, Párizs, Becs, majd második emig­rációja idején Anglia egy- egy állomása mozgalmas út­jának. Szerkeszti a Pesti Naplót, megindítja Eszten­dő című folyóiratát, be­kapcsolódik az őszirózsás forradalom eseményeibe, a Nemzeti Tanács tagja lesz, majd a Vörösmarty Akadé­mia megszervezésén mun­kálkodik. A forradalmak bukása után Bécsbe emigrál, csak 1927-ben tér haza, s itthon forradalmi szerepe,1 írásai miatt bebörtönzik, ahonnan — részben külföldi tiltako­zásra — 1928 őszén szaba­dul. A külföld tiltakozása nem véletlen, Hatvány nemcsak x magyar, az egész európai | irodalom kiváló ismerője, i számos világhírű kortársá- J val tart állandó kapcsola- i tot. Thomas Mann két íz- J ben is vendégeskedik budai i házában, s élete végéig le- 1 velezöpartnere marad. ! Oroszlánrésze lehet így a 1 magyar kultúra külföldi J megismertetésében, népsze- i rűsítésében is; irodalmunk J valóságos nagykövete Euró- i pában. 1 1947-ben, második emig- ( rációja után ismét bekap- ■ csolódik' a magyar szellemi | életbe, egyetemi katedrát i kap, tagja lesz a Magyai | Tudományos Akadémiának, i 1959-ben Kossufh-díiial tűn- J tetik ki. Befejezi élete fő- [ művét: így élt Petőfi című i monográfiáját. Ezért találkozunk oly J gyakran nevével, ezért nem létezik magyar irodalomtör- < ténet Hatvány nélkül: mun- i kássága egy hosszú idősza- ! kon keresztül befolyásolla és J formálta a magyar irodai- j mi élet arculatát. < r. a > .1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom