Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

1980. október 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az 1940. októberi országos bányászsztrájk emlékére 1940. október 26-án a m. kir. miskolci honvéchórvény- szék az október 8-án Salgó­tarjánban kitört bányász­sztrájk kezdeményezőit 1.5— 3 évi börtönbüntetésre ítélte, mivel a munkások a bánya­üzem hivatásszerű működé­sét szándékosan megzavarták, sztrájkba léptek, másokat is arra buzdítottak. A sztrájk bérmozgalomnak indult, de egy-két nap múl­va politikai térre terelődött át. A sztrájkoló munkások behivójégyet kaptak, de nem álltak munkába. Salgó­tarján után megmozdult Nagybálony. Dorog. Tokod. Pécs, Tatabánya, Egeresein. Somsáig és Farkaslyuk. A katonaság beavatkozása, a 398 katonabány ásznak, vala­mint lengyel menekülteknek és erdélyi bányászoknak a 'munkába állítása sem tudta megtörni a bányászok sztrájkját. Az Özd vidéki bányák október 21-én álltak le, a munkások memorandu­mot nyújtottak át az üzem­vezetőségnek. Nem használt semmit a fenyegetőzés, a honvédelmi munkákötelezett- séigre való hivatkozás; a far- kaslyuki és somsályi bányá­szok kitartottak követeléseik mellett. * Ma is élnek a sztrájk .szer­vezői . résztvevői, az Ózd kör­nyéki bányászfalvak-ban. Ja­vakorabeli nyugdíjasok a bérkövetelések előterjesztői, a katonai önkény szenvedő alanyai. Becze Ferenc nyug­díjas bányászt Farkaslyuk bányatelepen kel-estem fel; tudomásom volt róla, hogy őt is internálták 1940. októ­berében. — Miért szervezték mep a sztrájkot Farkaslyukon? — A háború miatt beve­zették ' a bányászoknál is a fejkvótát, keményebb lett a bánásmód a hadiüzemben, a fizetés nem emelkedett. Kü­lönösen a bejá'-ó bányászok voltak rossz helyzetben Sá­lán. Csők vuomány ban, Ne- kézsenyben Csérnél yen. Ezek mind kiváló szénvájó bányá­szok votiak; mi kaptuk a legcsikJMnflósabb munkahe­lyeket. Nem tetszett Holz- mann Gusztáv bányagond­nok és Hajabás százados, pa­rancsnok viselkedése sem. Semmibe vették a szavunkat, hát besztrájkoltunk. — Hogyan próbálták letör­ni a sztrájkot? — Engem Sáláról vittek el a csendőrök és kivallattak kii- lön-külön mindannyiunkat. „Fölveszed-e a munkát? Nem veszed föl? Félre!” Egynapi élelemmel, takaróval sora­koztunk Várkonyban. ahon­nan vonattal vittek bennün­ket Váltgedére. majd Al- mágyra. Oda internáltak ben­nünket. Ott a betonbunkere­ket krampácsoltuk szét a majzlifúrokkal. A csehek épí­tették azokat. 1920-ban. — Mi volt a legemlékeze­tesebb esemény Almágyon? — Meglátogatott bennün­ket — internált bányászo­kat — Bereznay tábornok, felállítottak a szégyenplacc- ra. Dehordott’ bennün­ket mindennek. így mond­ta: „Nem szégyellnek magatokat! Magyar testvé­reitek a harctéren a kommu­nizmust fogják megsemmisí­teni, amíg ti meg sztrájkol­tok. Legyetek itt addig, ameddig csak éltek, mert van már nekem katonám a bá­nyában, amelyik naponta 70 vagon szenet termel!” — Tudtuk mi, hogy az csak 70 csille. — A katonák nem dolgoz­tak megfelelően? — Nem! Amikor megkap-' ták idekinn a kolbászt, meg a jó darab szalonnát, be­mentek a bányába, és hozzá­fogtak kártyázni. Helyesen tették. Így kerültünk mi visz- sza . három hét múlva. Kap­tunk is műszakonként 22 fii-' lér emelést, lakbér- és vilá­gítási pótlékot. * A sztrájknak és az inter­nálásnak egy másik tanúját is felkerestem. Csernelvben el Barta L. Béla nyugdíjas banyas?­— Kinek az irányítása mel­lett léptek sztrájkba? — Tóth Ferenc csernelyi. Szabó Csüngi Lajos somsá- lyi. Halusz István csokva- ományi bányász volt a sztrájk irányítója. A gárda szervezkedett, csak vártuk a jelszót. A banyában csak a szivattyús maradhatott, hogy víz alá ne menjen a bánya. Tudtuk, hogy úgyis vissza fo­gunk mi oda menni. — .4; internáltak közüli volt; hogyan bántak a bányá­szokkal AImággon? — Akkor építkeztem. Ép­pen az utolsó cserepet rak­tuk a házra, amikor a két csendőr elhurcolt. A vizitá- ció után Várkonyban mái' úgy bántak velünk, mintha katonaszökevények lettünk volna. Elvittek' Várgedére, majd Almágyra. Ott nem em­ber, de még kutya se mutat­kozott az utcán. Elhíresztel­ték, hogy mi gyilkosok va­gyunk. — A katonai parancsnok látogatásán mi történt? — Kérdezték, hogy akar­juk-e felvenni a munkát. Mundtuk. hogy bizonyos fel­tételekkel . Munka bél'emelést kértünk és hogy ne legyen bánlódása a vezetőknek, aki­ket Miskolcra vittek. A tá­bornok lehordott mindenfé­le bitangnak, kommunista : nak. Mondta: „Nincs rátok szükség! Majd mentek Ma­dagaszkárba, vágj’ az Urai­ba tát vágni.” De éleztük, hogy mi vagyunk az erőseb­bek. A katonák mái' a szu- ronj’t is levették a puskáról. Míg dolgozattunk, nóta is született: „Banyamester bemegy a bányába, / Búsan tekint a lejtős aknára, / Busan tekint a lejtős aknáira. / Nincs mun­kása, ki a szenet vágja.” * Negyven éve történt ese­mények tanúi emlékeznek. Nem hátráltak meg; büszkék atekori önmagukra. Világos volt céljuk, rendíthetetlen akaratuk, küzdőszellemük. Jó lenne az egykori sztrájkoló és internált somsálj’i, farkas- lyuki bányászokat méltó ke­retek között köszöntem egy veterántalálkozó keretében. Eljönnének a hívó szóra; nem dáridózni. csak visszaemlé­kezni a hősi múltra. Nemesik Pál Kél iái a KlSZ-iiiíöi A MEDICOR Miskolci Gyá­rában Berta László K1SZ- titkárt, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál Gál Emese megbízott K1SZ- titkárt kérdeztük: mit csi­nálnák a KISZ-esek mosta­nában ? Berta László: — A gyár nemrég égj’ gazdasági át­szervezésen ment keresztül, amely eléggé „megviselte” a vállalatot. Elég, ha annyit mondok, hogy tizenegy alap- szervezetből hét felbomlott, ezáltal a KISZ-tagak száma is jelentősen csökkent. Kö­rülbelül olyan helyzetben va­gyunk. mint az 1976-os át­szervezéskor. bár most. van­nak olyan fiatal munka,tár-; saink, akikre számíthatunk. Tiszta lappal indulva, most kezdtük el a KlSZ-létszám- nyilván.tairtás elkészítéséi, és ennek a munkának a befe­jeztével szeretnénk újra be­indítani az aktív KlSZ-éle­tet. Ha megkésve is, a poli­tikai képzési körök beindul­tak, bár a munkatervet ala­posan meg kellett változtat­ni. Az „Egy üzem. egy isko­la" mozgalom kereten belül szerződést kötünk a 2. szá­mú Általános Iskolával. Az FMKT és az Alkotó Ifjúság pályázatok folynak tovább, készülnek a kollektívák ja­vaslatai. Most tervezzük a KISZ Radar-mozgalom bein­dítását is. és számítunk ar­ra. hágj’ sikeres lesz, a sole fiatal vezető segítségével er­re minden reményünk meg­van. Végül szeretnénk átad­ni a most felépült, ifjúsági tolu-bot november 7-«« a vál­lalat fiataljainak. Gál Emese: — A vállalat­nál két alapszervezet van. 118 taggal, politikai oktatá­sunk es az aktivisták köre jól működik. Nemreg vezet­tük be a vállalatnál a „Mun­kád mellé add a neved" moz­galmat, amely jól bevált: a vállalat dolgozói sokkal fele­lősségteljesebb munkát vé­geznek, mint eddig. Ma már nemcsak a fiatal, de az idő­sebb dolgozók munkaköpe­nyen is ott található a ne­vük. A fiatalok szervezése, összejöveteleik megrendezé­se nem könnyű dolog, hiszen gyakran késő estig is dolgoz­nak. Sajnos, ifjúsági klub­bal nem rendelkezünk, vi­szont van egy KlSZ-helyisé- giink. ahol rendezvényeinket megtarthatjuk. Mi is r^szt vettünk a miskolci ifjúsági napok programjain és nem­rég voltunk társadalmi mun­kán. Fancsalban almát szed­tünk. N. A. Új szolgáltatás Miskolcon Korszerű ablakszigetelés — Szakmai tanácsra lenne siükségem — terheltem meg & nagam es sok ezer lakó­társam, gondjával Imreh Gyu­lát. a Miskolci Lakáskarban- ’tartó és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet elnökét. — Jön a tél, hogyan „fogjam” meg azt a kevés hőt. amit az egycsöves fűtési rendszer eljuttat a la­kásba. Az ablaktok és a ke­ret csak itt-ott zár jól. néhol a nyílászárón ujjnyi rés, sza­badon árad ki a meleg, öm­lik be a hideg. Sok megol­dással próbálkoztam, de egyik sem volt hatásos. Pesten, Debrecenben. Pécsett — ahogy hallom — kitűnően szigetelik az ablakokat, mi­ért éppen Miskolc marad le ebben ? — Nyitott ajtón kopogtat — nyugtat meg az elnök. — Mi is tapasztaljuk, liogy az épületekből sok hő árad ki. az utcát fűtjük. ez veszteség a lakosoknak és a népgazda­ságnak is. A lakosság igéhy- d. a városi tanács, a KI SZŐ V ösztönöz a szolgáltatások bő­vítésére, 1 így honosítottuk meg a korszerű ablakszige­telést. Mikor kezdhetjük meg önnél a munkát? — Akár holnap is — mon­dom némi bizonytalansággal. Másnap Kis György szemé­lyében speciális felszerelé- •fekkel meg >s érkezett a szakember. A jó megjelené­sű, szimpatikus fiatalember azonnal munkához látott. — Hogy válik be ez a szi­getelési módszer? Mi a lakók véleménye? — Miskolcon még nincs ta­pasztalatunk. Ön az első megrendelő ... Erre nyeltem egyet, tehát amolyan „kísérleti nyúl” va­gyok ?! — ... Pécsett, ahol tapasz­talatcserén voltam, nagyon jól bevált. — Mi a mostani szakmája? — Nem tudom ... öt. éve .vagyok a szövetkezetben. Az eredeti szakmám szerint; asz­talos vagyok, de, ha a mun­ka úgy kívánta, voltam gép­kocsivezető. parkettás. És most, amikor az elnök szólt, szívesen vállaltam az új szak­mát. Szerelem a változatos­ságot. az újdonságokat. Bár­mit. rám bíznak, lelkiismere­tesen elvégzem. Szeretek az utcán találkozni- a megren­delőkkel, bátran a szemükbe nézni, s nem tagadom, jól­esik hallani, ha elégedettek a munkámmal. Keze fürgén jár. Megiga­zítja a zárakat, gondosan le­tisztítja az ablakfalcot, aztán a nj’omópisztolj’ segítségével a szükséges vastagságban vé­gigteríti rajta az osztrák li- cenc alapján készített, res- tömitő masszát. Fóliát terít rá. s óvatosan bezárja az ab­lakot. Azt tanácsolja, hogy másnap reggelig ne nyissuk ki, a masszának 24 órai szá­radási idő kell. Másnap hajnalban szokat­lan dolgot tapasztaltam. Perc- nj’i pontossággal tudom, hogy hajnalban, reggel melyik sze­mélykocsi tulajdonosa mi­kor indul munkába, azt is. aki motort, benzint nem kí­mélve, előbb tisztességesen túráztat Érdekes, azóta ezt nem hallom. A megszilárdult gumiszerű, rugalmas anyag — kávéfőzőhöz való szigete­lésre is alkalmas — nemcsak a zajt, hanem a port is Ki­rekeszti. A lakás ..hővédelmével” kapcsolatosan még nincs ta­pasztalatom. Az elnök azt mondja, hogy az osztrák cég szerint a szigetelés 10 éve* kibír, s a hőmérséklet két- három . Celsius-fokkal való emelését biztosítja. Ez csuda jó lenne, hiszen az északi fekvésű kisszobában a hő­mérséklet eddig telente gyak­ran 15—17 fok volt. s ígv a központi fűtés mellett kény­telenek voltuhk az elektro­mos hősugárzót is bekap­csolni. Bár a szövetkezet valószí­nűleg a tapasztalatok hiá­nyában még nem reklámoz­ta — mint újságírónak is óvatosan nyilatkoztak —, de már az első nagy megrende­lő. a Vasgyári Kórház igény­li a munkát. A betegek vé­delme érdekében 10 ezer fo­lyóméter hosszúságban kell szigetelniük az ablakokat. Egyelőre kél ember végzi e munkát. Az igények alapjai' az új Szakma gyakorlóinak létszámát növelik, s ezzel számolva két korszerű kinyo- m ópisztolyt rendeltek az osztrák cégtől. ftsorba) Egy látványos pillanat a Ferenci (DVTK)—Vári (DMVSC) össze­csapásról Fotó: Jakubik Birkózás Csak it csapat... Országos ifjúsági II. Korcso­portos szabadfogású birkózó Vi­dékbajnokság Diósgyőrött, a DVTK pompás csarnokában. Ar­ra gondoltunk, hogy sok együt­tes vesz részt a küzdelmekben és a fiatalok elszántan küzde­nek majd a szőnyegen, élvezetes talulkozókat produkálva. Csalódtunk. írd és mondd: az ország vidéki szakosztályaiból mindössze öt küldte el csapatat. A részvétlenségre bizonyára akad magyarázat, ezektől füg­getlenül azonban több mint fur­csa. hogy az utóbbi néhány esz­tendő sikersportágában ilyen (?) az utánpótlással való törődés. Meglepetést keltett, hogy a DVTK sportolói elmaradtak a várakozástól, s csak a 3. helyet tudták megszerezni. A Kazinc­barcikai Vegyész gárdáját vi­szont dicséret illeti, hiszen fia­taljai harcos felfogasban leptek valamennyi találkozójukon a szőnyegre, s annak ellenére, hogy egy súlycsoportban nem tudtak kiállítani embert, meg­szereztek a 2. helyet. A bar- cikaiak különösen a DVTK el­len kezdtek ragyogóan, az első 5 súlycsoportban kétvállas győ­zelmeket arattak. A KVSE sor­ra nyerte mérkőzéseit, viszont az utolsó találkozón a DMVSC-vel szemben alulmaradtak, így a debreceni csapat végzett az első helyen. A borsodi csapatok eredmé­nyei: KVSE—PMSC 7-3: DVTK — PMSC 6-4 : DMVSC—DVTK 6-4; KVSE—Haladás 6-4: KVSE—DV­TK 6-4 : DMVSC—KVSE 6-4. A csapatverseny végeredménye: 1. DMVSC 7 pont. 2. KVSE 6 pont, 3. DVTK 4 pont. K 7 a három csapat az országos döntőbe ju­tott. Röplabda Miskolci VSC—Szegedi Építők Spartacus 3-0 (12, 7. 4). Miskolc, NB I. női. 200 nezo. Vez.: Sze­kér és Békési. Az élvonalbeli bajnokság utol­só összecsapása tét nélkülinek bizonyult, ugyanis minden lé­nyeges kérdés korábban eldőlt. Tisztázódott, hogy a szegediek elbúcsúztak az NB 1-től. a vas­utasok pedig már korábban biz­tosították élvonalbeli tagságukat. A találkozó nem hozott magas színvonalú játékot. Csak az első játszma alakult szorosan, mert a hazaiak nehezen melegedtek bele. A hajrában azonban sike­rült összpontosítani. A második­ban csak egy ideig volt szoros az állás, a harmadikban pedig már kiütközött a két csapat kö­zötti tudáskülönbség. Az MVSC ezúttal sem játszott igazán jól. de a szegediek ellen ennyi is elegendő volt. A mezőnyjáték­ban néha zavarok mutatkoztak, de a hálónál erőteljesnek bizo­nyult a miskolci együttes. Ki­emelkedő teljesítményt nem je­gyezhettünk fel. ezúttal ' inkább az egységes csapatmunka jelle­mezte a gárdát. A bajnokság lezárult, s ** MYSC végül is a 12. helyen vég­zett. Harmincnégy találkozóból tízet nyertek meg, s 44 pontot szereztek. Borsodi Bányász—Hcjőcsaba 3-ft (2, 2, 9). Ózd—Farkaslyuk, NB 11. férfi. 100 néző, vezette: Zá­hony és Oláh. A bajnokjelölt bányászcsapat 33 perc dlatt magabiztos győzel­met aratott. A csabaiak csak a harmadik játszmában tudtak szorosabbá tenni az állást, de ekkor a hazaiaknál négy csere­játékos is szóhoz jutott. Jók: Hcrnperger, Horváth, Papliczky, Lévai, illetve Mikita. Kazincbarcikai Vegyész*—Mis­kolci EMTE 3-1. Miskolc, NB II. férfi. Miskolci Spartacus—Tiszavas- vári 3-1 (9, —12, 10, li). Tisza- vasvári, NB II. női. A lelkesen és helyenként jól játszó szövet­kezetiek biztos győzelmet arat­tak. Jók: Istvánkó, Hegedüsné, Szlovák. Testnevelési Főiskola—Diósgyő­ri VTK 77-73 (31-38). Budapest. 200 néző. NB l. női. Vezette; Cziííra. Szilvássy. Az elmúlt hé­ten, Szegeden a DVTK vert hely­zetből fordított és szerezte meg a győzelmet. Ezúttal viszont nyert állásból veszítettek. Az e.lsö félidőben bátran játszottak, jelentős előnyhöz jutottak. A szünet után visszaestek, elkap­kodták lehetőségeiket, s a főis­kolások ezt kihasználták. Ld.: Aronné (22). Medgyesi (20). Win­ter (16). Jók: a legjobb dobók. DVTK—Csepel 122-70 (55-33). Miskolc, városi sportcsarnok. 300 néző. NB I. női.- Vez.: Varga. Szász. Az első 20 percet kapko­dás jellemezte. Mindkét oldalon sok átadási hiba csúszott be. é.s sorozatban maradtak ki a zic­cerek. A diósgyőrieket a tabella utolsó helyén álló vendégek nem késztették teljes erőbedobásra, így szinte edzőm ér közős jelleget öltött a találkozó. A második- félidőben sem változott a játék képe, a vasgyáriak játszottak tudatosabban, tervszerűbben, összességében, ahogy mondani szokás, a két együttes nem volt egy súlycsoportban. A DVTK ko­sarait Winter (28). Aronné (26), Medgyesi (21), Papp (10), Dor­sánszky (9). Molnár (8). No­vak (7), Jászka (ti), Karadi (5), Hegedűs (2) szerezték. Miskolci EAFC—Szarvas 102-65 (57-37). Miskolc. NB II. férfi. A iól játszó egyetemisták győzel­me nem forgott veszélyben. A gyenge játékerőt képviselő szarvasiak ellenében csupán si­kerük aranya volt kérdéses. Ld.: Házi (27), Bálák (22). Izrael (10), Lörincz (16). , Szarvas—Miskolci EAFC 81-66 (41-33). Miskolc, NB II. női. Vál­tozatos. küzdelmes mérkőzést 1 vívtak a csapatok. A vendégek letámadtak, s a fiatalokból álló miskolci csapat ez ellen nem tudott mit kezdeni, örvendetes, hogy a nagy iramú találkozót a csapatok végig jól bírták erővel. Ld.: RichUk (29). Veres (9), Szűcs, Dargai (8—8). Kazincbarcikai Főiskolai SC— Salgótarjáni TC 88-86 (45-39). Ka­zincbarcika. NB II. férfi. Küz­delmes mérkőzésen jó egyéhl teljesítményekkel szerezte meg a győzelmet a hazai együttes. Ld.: Czókoly (24). Gaszper. Tóth (16 —16), Mozgat, Emri (12—12). Olefin SC—Békési Aíész 62-45 (29-15). Lenin város, NB II. nőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom