Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

E52AK-MAGYARORSZÄS 4 : WWL oirtte'bei T9., «aa&rirap Borsodnádasd, 1980. október GSáJcnem három éve, 1077 novemberében Felhők a gyúj- tenijény felett címmel arról írtunk, hogy a Borsodnádas- di helytörténeti Gyűjtemény jövője bizonytalan, mivel ieníPÉirtába, kezelőjének al­kalmaztatása rendezetlen. Az ak \m hetedik éves, de már országos hírű múzeumi gyűj­temény vezetője, dr. Nemesik Pál, az ugyancsak nagy hírű munkásfoHdór-kufcató, a he­lyi általános iskola tanára, ■kevés óraszám kedvezmény .el­lenében végezte múzeumve- zelői és kutatói munká­ját. A múzeumi gyűjte­mény régen kinőtte a ke­reteit, a helyiségek mar alkalmatlanok megjelelő kiál­lítás rendezésére, időszaki be­mutatókat nem tudnak tar­tani. raktározási iehe tőség nincs, nincs hová begyűjte­ni az; anyagokat, s ez a mú­zeum jellegű intézmény to­vábbi munkájának leküzdhe­tetlen gátja. Ugyanakkor dr. Nemesik Pál foglalkoztatá­sa is állandó bizonytalan­ságban folyt, az ezzel kap­csolatos, a felsőbb szervektől jött - intézkedések nem min­dig voltak egészen egyér­telműek. Ebben az idő­szakban adódott az az el­lentmondás is, hogy míg a járási hivatal elnöke or­szágos fórumon büszkélkedett a gyűjteménnyel, mint a já­rás közművelődési életének jelentős létesítményével, a hivatal egyik osztálya pedig szükségtelennek, törvényle­ién keretek között működő­nek minősítette a gyű j le­nién y-t, A nagyközségi párt­bizottság titkára, Murányi Elemér három évvel ezelőtt igen értékesnek és szükséges­nek tartotta a gyűjtemény fenntartását, illetve fejleszté­sét és úgy vélekedett, hogy mind az épület bővítése, mind pedig Nemesik Pál jog­állásának rendezése elodáz­hatatlan, s est nem egyszerű­en adminisztratív ügy, ha­nem közművelődési feladat, különös tekintettel a 'környék munkásművelödési hagyomá­nyaink gyűjtésére, ápo­lására, tövábbéltetésére. Papp Béla, Borsodnádasd nagyköz­ség Tanácsának' elnöke is ha­sonló álláspontot foglalt el, kijelentve: a gyűjtemény országos vonzereje indokolja, hogy a nagyközségi tanács is a helyiség bővítése mellé álljon. © Egy hónap híján három év telt el a Felhők a gyűjte­mény felett c. cikkünk meg- — jelenése óta. A közelmúltban kétszer is jártunk Borsod- nádasdon. Murányi Elemér, a nagyközségi pártbizottság tit­kára három év előtti állás­pontját, illetve véleményét fenntartva kérte, hogy ismé­telten foglalkozzunk a gyűjte­mény ügyével, mivel abban ne m lát lényeges előre m oz­dulást. Papp Béla tanácsel­nök is kérte, hogy térjünk vissza a gyűjtemény körüli gondokra. Dr. Szabadfalvi Jó­zsef megyei múzeumigazga­tóval kerestük fel Borsodná- dasdpt, s Nemesik Pállal, valamint dr. Németh Tamás­sal. a nagyközségi tanács vb- ti lkára val folytatott beszél­getésben alakult ki az újabb — sajnálatosan változatlan — borsodnádasd; helyzetkép. Ügy tűnik, igen konok fel­hők gyülekeztek össze három évvel korábban a borsod- nádasdi gyűjtemény lelett. Mint a vb-titkár tájékozta­tott. a teljes épület felújí­tásának tervei elkészültek, s az október 2-án benyújtott felújítási tervben szereplő összeg szinte hihetetlennek tűnik. A belső munkákra van a tanácsnak szakmunkása, a külső munkákra nincs, mert Ózd környékén összesen négy kőműves kisiparos létezik, akik hosszú időre lekötötték kapacitásukat. Ugyanakkor a három évvel ezelőtt emlege­tett társadalmi munka fel­ajánlások a tsz részéröl, most nem oldhatók meg, illetve nem realizálhatók, mivel a szövetkezet építőkapacitása ugyancsak le van kötve. Ha lenne építőkapacitás, a bel­ső építési munkákat 1981 ja­nuár végéig el lehetne végez­ni a vb-titkár szerint. Nem ilyen egyszerű ám a tartalmi inunkat érintő gyüj- teményvezetői kérdés. Dr. Nemesik Pált 1980. szeptem­ber elsejével megyei honis­mereti szakfelügyelővé ne­vezték ki, ami azt jelenti, hogy fél óraszámban tanít az. iskolában, azaz három napot egy héten, további három na­pot. pedig szakfelügyelőként utaznia kell a megyében. Munkaköri leírásában a Helytörténeti Gyűjtemény nem szerepel. Hogy mikor látná el ezt a inunkat, teljesen tisztázatlan. Legfel­jebb a heti munkaszüneti napján. És főleg díjazattanul. Régebben erre volt az óra- kedvezménye. 1976-ban kezd­ték nehezményezni, hogy óra­kedvezményes pedagógus köz­művelődéssel f oglallcozik, majd amikor 1979-ben létre­jött a járási összevont osz­tály,. Nemesik órakedvezmé­nyét megszüntették, és így került sor szakfelügyelői ki­nevezésére ez év szeptembe­rétől. Szakfelügyelői helye tehát jogilag rendezett, de a gyűjteménnyel, a múzeumi jellegű intézménnyel hivata­losan sehol, sen Id nem fog­lalkozik. Kérdés: meddig fo­gadható el, hogy Nemesik szabad idejében, valami szent megszállottságtól vezérelten végezze ezt a munkát, szer­vezze a gyűjtést, gondoskod­jék a múzeum üzemeltetésé­ről. végezze kutató tevékeny­ségét. feleljen a gyűjtemé­nyért?! Elfogadható-e, eti­kus-e, s egyáltalán tartható állapot-e ez? Egy évtizedig „illegális” gyűjteményi: ezei ő volt, most a helyi művelődési otthon szakkörvezetője alá van rendelve, a járási hiva­tal megállapítása szerint ve­lük, illetve a gyűjteménnyel sem áll jogviszonyban, de hogy akkor micsoda Nem­esik Pál, az tisztázatlan. Le­het, hogy pénzügyileg szabá­lyos ez az állapot, de ab­szurd, közművelődési aspek­tusból rendkívül karos és tarthatatlan. A gyűjtemény a helyi ta­nács kezelésében van. Bátran mondhatjuk, vegetál. A nyár derekán a járási hivatal fel­ajánlotta a gyűjteményt át­vételre a Borsod megyei Mú­zeumi Igazgatóságnak. Dr. Szabadfalvi József szerint az.onban nekik nincs módjuk­ban átvenni a gyűjteményt, amíg helyileg nem tisztázott az épület felújítása és a gyűjtemény vezető státusa, az­az Nemesik Pál foglalkozta­tása. A múzeumi szervezet mindenesetre megtette mára szükséges lépéseket, felleltá­rozta az anyagot, átveszi a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjteményt, amint az épü­let felújítása megtörtént és a gyűjteményvezető ügye tisztázódott. Érthető. hogy addig nem tudja a jelenlegi kusza, áttekinthetetlen álla­potban magára vállalni a gyűjteményt. • 1-iogy az eredeti felhőre hi­vatkozásnál maradjunk, nem­csak ott állnak ezek a fel­hők a gyűjtemény felett, ha­nem sűrűbbek, sötétebbek is, mint három éve. Az épület állaga szemlátomást romlik, a hozzácsatolni kívánt helyisé­gek a gyűjteménytől idegen anyagok raktározására szol­gálnak, arz egész létesítmény az átmeneti gazdátlanság el­kedvetlenítő képét sugároz­za. Nemesik Pál most pusztán ügyszeretetből, az évtizeden át végzett rmmka iránti ra­gaszkodásból teszi gyűjte- ménykezeiöi feladatát, és nem utolsósorban abban a remény­ben, hogy a helyi tanács, nem utolsósorban a járási hivatal, megtalálja végre a megoldás módját, megérti az országos hírű közművelő­dési intézmény fenntartásá­nak művelődéspolitikai szük­ségességét, s a megyei tanács határozott intézkedéssel segíti a helyi szerveket a kibonta­koztatásban. Kár lenne Bor­sod megye tudományos és- közművelődési életének ezt az értékes színfoltját veszen­dőbe hagyni. A jelen álla­pot. valamiféle patthelyzet pedig nagyon erre utal. Benedek Miklós Két. megkülönböztetett ér­deklődésre számot tartó ta­nulmánykötetet adott közre a közelmúltban az Akadémiai Kiadó. „Akarom: tisztán lás­satok” a címe a Csáky Edit szerkesztette kötetnek amely az Ady Endre születésének 100. évfordulójára, 1977. de­cemberében rendezett tudo­mányos ülésszak huszonkét előadását, valamint a meg­nyitókat tartalmazza. A ta­nulmányok összességében tükröződő sokrétű megköze­lítés ösztönzőleg hathat a to­vábbi Ady-kutatásokra. A Magyar Tanácsköztársa­ság 00. évfordulója a címe és témája a másik kötetnek, amely az elmúlt évben az évfordulóra rendezett tudo­mányos ülésszak anyagát mutatja be. Közli az elnöki megnyitót, a főreferátumokat, a négy szekció előadásait, korreferátumait, a felszólalá­sokat és a záróüies anyagát, s az egész kötetből meggyő­zően cseng ki a Magyar Ta­nácsköztársaság világtörténel­mi jelentősége. Egy most megjelent har­madik kötet — Kovalovszki Júlia Településásatások Tisza- eszlár—Basahalmon (Bronz­kor, Ul—IV. és XI—XIII. század) — a Tiszaeszlár ha­tárában feltárt Árpád-kori magyar falu és az ott elő­került császárkori falu em­lékeit mulatja be. I­Szerelmespár Mártsd István szobra Borsodi földrajzi hetek Huszonkettedik alkalommal rendezi meg a TIT Borsod megyei Szervezete és a Magyar Földrajzi Társaság észak-magyarországi osz­tálya a borsodi földrajzi heteket. Oktober 20-án. hétfőn délelőtt 10 órakor Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg a november 15-ig tartó ren­dezvénysorozatot a TIT miskolci Kazinczy Klubjában. A megnyitóünnepséget követően dr. Pataki Ferenc, az MTA Pszichológiai In­tézetének főigazgatója tart előadást Telje­sítményelv az iskolában és a társadalomban címmel. A témáról egyébként Lenin város­ban is szerveznek ankétot a pedagógusok bevonásával. Az elkövetkező hetekben számos földrajzi témájú előadás hangzik majd el Miskolcon és a megye különböző településein. A Bükki Nemzeti Parktól a Föld kialakulásáig sok­féle témáról lesz szó. A negyedszázados or­szágjáró mozgalomból is megemlékeznek: az országjárás-vezetők szakmai es módszer­tani ankétját tartják meg Miskolcon novem­ber 11-én. A borsodi földrajzi hetek alkal­mából egyébként csaknem harminc külön­böző rendezvényt tartanak. Példák a leninvárosi művelődésből Gyereknapok, kismamaosztályok A közelmúlt egyik szabad szombatján reggeltől- késő délutánig nyüzsögtek a gye­rekek a leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ­ban. Paffért Zoltán, a ház igazgatója nemcsak azért em­lékszik szívesen vissza erre a szombatra, mert várakozá­son felül jól sikerült az első egész napos gyerekprogram, hanem mert a házbeliek „kísérletező kedve” is meg­erősítést nyert. Sőt, arra is bizonyíték volt ez a „gyerek- nap”, hogy nem minden olyan pénz-igényes, mintaho­gyan látszik, sőt, tulajdonkép­pen nem is kell olyan sok pénz ahhoz, hogy a művelő­dési központ segítsen a gye­rekek és a szülők hétvégi programgondjain. Erről talán érdemes köze­lebbi titkokat is el áru Író­Igaz, a leninvárosi csalá­dok közül úgy minden má­sodikban van autó. De ez korántsem jelenti azt, hogy a hétvégeken minden család kirándulni megy. A szombat különben is olyan marad ós- nap még; bevásárlással, fő­zéssel, takarítással telik ... A gyerekek bizony sokszor csak úgy lógnak, no nem azon a bizonyos szeren, ha­nem a házak közti parkok­ban, sokszor szűk területeken. Hogy nem néhány gyerekről van szó, azt könnyű elkép­zelni. Leninvárosban hat ál­talános iskola és hat óvoda van . . . Mondhatnánk: adósságot ró ie a művelődési központ, araikor egyelőre kísérleti jel­leggel. de a jövő év január­jától már programszerűen be­segít. a szabad szombatok jó eltöltésébe. S teszi majd ezt úgy. hogy saját szakkörösei­nek is gyakoribb és rendsze­resebb bemutatkozási lehető­séget teremt. Az egész napos íogterkoztxft&ioitoak egyfk megoldása csak, ha neves művészeket hívnak. A má­sik, ha a néptáncosaik, a kis „képzőművészeik”, az irodal­mi színpaduk, az újra meg­szerveződött bábcsoport segí­tenek be a gyerekek aktivi­zálásába. Az első alkalommal úgy kétszáz gyerek jött össze. A legtöbbjük szülőkkel érkezett. A művelődési ház iránti bi­zalom egyik bizonyítéka: fél óra. egy óra múlva elszáilin- góztak a szülök, hogy ügyes- bajos dolgaik elintézése után visszajönnek a kicsikért... A kezdeti, havonta egy al­kalmakat — mondta a ház igazgatója — szeretnék ja­nuártól rendszeressé tenni. Persze számítanak az óvó­nőkre, a tanítókra is ... A gyerekekkel szeretnének nagyon élő, aktív és rend­szeres kapcsolatot kiépíteni. De nemcsak velük. A felnőt­tekkel is. A másutt már ki­próbált, s bevált, önművelést segítő, nemcsak a vetélkedé­sért való vetélkedösorozatuk novemberben indul. Politi­kai, honismereti es helyis­mereti. művészeti és termé­szettudományos témákban hirdetik meg a városi szintű akciót — elsősorban azért a nagy üzemekben. Hiszen a TVK-ban. a TlFO-nál, az erőműnél és a Csőszerelő­ipari Vállalatnál dolgozik a leninvárosi szocialista brigá­dok 90 százaléka. Színházi előadásoktól a közművelődé­si fórumig, egy-egy előadás­tól a múzeumlátogatásig sok­féle programot kínálnak majd, elsősorban olyanokat, amelyek a havonta kiadott feladatok megválaszolásához segíthetik hozzá a brigádta­gokat. S bár, plint minden vetélkedőt, ezt is értékelik, s lesznek díjak a legjobbak­nak. korántsem a vetélkedő ténye a fontos, hanem az is­meretszerzés. Ami persze ez esetben azzal is jár, hogy élőbbé tehetik a szocialista brigádok sokszoi' csak for-; malis kulturális vállalásait. A munkás-művelődés segí­tése egyébként is fontos fel­adatuk. A tanulás segítése Bár az itteni üzemek jellegé­ből adódóan kevés az álta­lános iskolát el nem végzet­tek száma — a vegyipar kva­lifikált szakemberekre épül — a felnőttoktatást nem le­het levenni a napirendről. Tavaly volt Dolgozók Alta­lanos Iskolája. Idén nincs. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet­ne. De a „tettenéréshez” az üzemi környezet még jobb odafigyelése is szükséges. Ál­talános iskola most nincs fel­nőtteknek. van viszont gim­náziumi kismamaosztály. Két ev alatt szerezhetnek érett­ségi bizonyítványt a gyes­en levők. Idén az első érett­ségizettek huszonegyen vol­tak. Az új első évfolyamon viszont már két osztályt kel­lett indítaniuk. Ötvenhár­mán vágtak bele a tanulás­ba. A gyes-es osztály gyor­san népszerű lett. Ebbén alighanem a i'övid időnek, a két évnek is szerepe van. A népszerűségre jellemző: két apuka is megkísérelte a be­jutást... Persze rájuk nem vonatkozik a kedvezmény ... A papákat viszont még­is illeti dicséret: hetente három teljes délutánt vál­lalniuk kellett a gyerek mel­lett ... A gyes-es középisko­lai osztályok megszervezése egyébként leninvárosi kezde­ményezés volt. Nem is igen szerveztek még másutt. Igaz, a szakmunkásképző pedagó­gusai mellett — ott működik ez a képzés — a művelődési központban levő felnőttokta­tási stúdióra is támaszkod­hatnak. Csutora* Annamária Hanglemezgyűjtők, figyelem! Október 23-án 1B—1Q óráig 282. Ihász Gábor dedikálja új nagylemezét a számú hanglemezboltban (Miskolc, Arany J. u. 29—31.) HXGAIOTOH

Next

/
Oldalképek
Tartalom