Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

1980. ofifSfeer T9., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ~

Újabb alkalom a párbeszédre

Kongresszusra készül a Hazafias Népfront. A készülődés részeként ezekben a napokban megyénkben is megkezdődtek és év végéig tartanak a választások, újabb alkalmat teremtve az eszmecserére, a politikai párbeszéd rd a legszélesebb tömegekkel. A választási eseménysorozat alkalmából beszélgetünk Amriskó Gusztávval, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának titkárával.

— Az új kongresszus közeledte azt is jelzi, hogy vége egy ciklusnak. Milyennek látja az elmúlt években végzett népfrontmunkát?

A Hazafias Népfront legfőbb feladata a szocialista nemzeti összefogásnak az erősítése. A népfrontmozgalom a maga sajátos eszközeivel szervezetten, tudatosan kapcsolódott be a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális feladatok megoldásába. Tudom, hogy egy beszélgetés keretében nincs mód a részletes felsorolásra, annak tudatosítására azonban igen, hogy eredménnyel tettünk a nemzeti egység erősítéséért, a szövetségi politikáért, s a magunk módján tettünk a településfejlesztésért, a környezetvédelemért, a rétegpolitikáért, a népek közötti barátságért. Közművelődési mozgalmaink méltán ismertek és elistnerték. Fórumok sokaságával teremtettünk lehetőséget ahhoz, hogy a legszélesebb tömegek vegyenek részt a politika alakításában, megvalósításában. A VI. kongresszus célul tűzte a népfront mozgalmi jellegének erősítését, a tervszerűbb, szervezettebb munkát. tJgy vélem, hogy e vonatkozás- ! ban sikerült előbbre lépnünk. Ez riém csupán'd’tfszt- ségviselők, az aktívák gondosabb munkájának eredménye, hanem a más szervekkel való sikeresebb együttműködésé is. Különösen a tanácsokkal jó az együttműködés.

— Titkár elvtárs az év elején, az akkor még előttünk lévő. nagy súllyal bíró, belpolitikai eseményekre utalva mondta, hogy 1980 nagy erőpróbája is lesz a népfrontnak. Hogyan sikerült ez az erőpróba?

— Még nincs ugyan vége az ‘ évnek, de úgy érzem, megtettük, ami tőlünk telik és nincs miért szégyenkeznünk. Részesei voltunk a pártkongresszus irányelvei megvitatásának, a felszabadulási évforduló méltó megünneplésének, az országgyűlési, tanácsi választások előkészítésének, lebonyolításának. Most egyébként, a népfrontválasztások ahhoz is jó alkalmid szolgálnak, hogy visszatérjünk a jelölő- és válás ztógy ü léseken el h a n gzott. sok értékes javaslatra, ezek

sorsára.

— Ezzel már a népfrontválasztásokhoz értünk, az újabb eszmecserék lehetőségéhez ...

— Igen. és ezektől a párbeszédektől. eszmecseréktől ismét sokat várunk. Ismeretes. hogy ez él ben a jelölő- gyűléseknek és számos, más fórumnak is jellemzője volt a közügyek iránti érdeklődés fokozódása, a jobbító szándékú kritikai hangvétel. Mindenütt tapasztalható volt az emberek nyíltsága, őszintesége, tenni akarása és ezek már önmagukban is jelezték a jó politikai légkört. Ebben a kedvező politikai légkörben, a párt politikájának támogatását jelző mindennapos megnyilvánulások közben készülünk mi, a népfront is a magunk számvetésére. Semmiképpen sem akarjuk persze, hogy a választások ideje amolyan befeiéfordulás legyen! A politikai, társadalmi, gazdasági élet eseményeihez. a helyi tennivalókhoz igazodva végezzük munkánkat és szeretnénk, ha ebben az időszakban is tovább erősödne mozgalmunk. Arra törekszünk, hogy választási fórumaink még közelebb hozzák egymáshoz a közös célokban és munkában, sikerekben és gondokban egymásra talált embereket.

— Ha már a feladatokhoz értünk: miképpen gondolja a mozgalom erősítését?

— Mindenekelőtt a még nagyobb tömegek „megszólaltatásával”. Minél tágabb teret nyitni a lakossági párbeszédeknek, hogy minden lényeges kérdésről szót váltsunk. El kell jutnunk azokhoz a rétegekhez is, amelyekhez még kevésbé, vagy népet is igen , jutottunk el. Ügy érzem, továbbra is tennünk kell a reális látásmód erősítéséért, céljaink, feladataink még pontosabb megismertetéséért. Ahhoz, hogy a népfront a mai, bonyolultabb nemzetközi helyzet és gazdasági viszonyok közepette is megfelelően tölthesse be hivatását, folyamatos együttgondolkodásra, alkotó vitákra van szükség. Arra, hogy politikai fórumot teremtsünk az állampolgárok véleménynyilvánításához, tájékoztatásához, társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. A szocialista nemzeti egység, a szocialista hazafiság és nemzeti tudat erősítése, a más népek megbecsülése, a békéért érzett felelősség növelése mind olyan feladat, melyért továbbra is erőnk szerint kell tenni és érdemes is tenni. Akárcsak gazdasági céljaink eléréséért, a tiszta környezetért, az állampolgári jogok, kötelességek ismeretének fokozásáért és még any- nyi minden másért is! Hadd utaljak például a családra. A

következő időszak egyik fontos feladataként jelöljük meg. hogy a népfront működjön közre a család társadalmi szerepének erősítésében, hogy növekedjek a család szerepe és felelőssége a gyermeknevelésben, a személyiség kialakításában és a szocialista életforma általánossá tételében.

— Milyen erők állnak mindehhez rendelkezésre?

— Megyénkben a népfrontmunkát több. mint tízezer társadalmi aktíva, tisztségviselő végzi. Nagy többségük lelkiismeretesen, odaadással. Szeretnénk, ha a megújulás, újabb erők bevonása után még jobban tükröződne a testületekben. településeink lakosságának társadalmi ösz- szetétele. Számítunk a szocializmus ügye iránt elkötelezett emberekre, akik vállalkoznak a népfrontpolitika szolgálatára. Növelni kívánjuk a fizikai munkások, a fiatalok számát, törekszünk rá. hogy a nők aránya ne csökkenjen. Szeretnénk, ha a pártszervezetek párt megbízatásként delegálnának testtile- teinkbe aktívákat, ily módon is növelve a Hazafias Népfront politikai, társadalmi presztízsét... De talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy valahogyan ehhez a mozgalomhoz tartozik mindenki, s a mozgalomnak az erejét növeli mindenki, akivel fórumaink sokaságának valamelyikén, vagy bármely találkozón szót tudunk érteni. Szeretnénk, ha az újjáválasztósok demonstrálnák, hogy a Hazafias Népfront a párt XII. kongresszusán meghatározott fő tennivalókat, a kormány programját nemzeti programnak tekinti, s mozgósítja a lakosságot azok megvalósítására, a fejlett szocialista társadalom építésére. A népfront ó jövőben is a párt szövetségi politikáját, a szocialista nemzeti összefogást szolgálja, megfelelő programokat és hatékony munkaformákat biztosít a párttagok és pártonkí- vüliek, a társadalmi osztályok és rétegek, a különböző anyanyelvű és világnézetű emberek összefogásához, aktivitásuk fokozásához, együttműködésük és cselekvési egységük folyamatos megteremtéséhez... Az imént a be- feléfordulást említettem, amit a választások idején is el akarunk kerülni. Valójában nem is lehet befelefordulás soha., hiszen népfrontmozgalomról beszélünk. Mozgalom pedig csakis folyamatos eszmecserékkel, állandó jelenléttel lehetséges. Minél szélesebb tömegekkel, együtt. Ez a tisztünk, feladatunk.

(Pt)

t

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

■

i

■

■

■

■

i

i

i

i

i

■

i

i

i

i

■

i

i

■

■

fi Hoiifiázi

Perceláaiprin i

A Hollóházi Porcelángyárbon évente 130 millió forint értékben készítenek használati edényt és diszkerámiát, melynek 20-25 százalékát exportálják. Képünkön: Pala András korongos a sirály tisztítását végzi.

Szorgos kezek szedik a szőlőt a szomolyai határban

Lesz-e kadarka belőled? avagy...

Mii ígér az: idei évjárat?

Szüreti szemlélődés Szomolyán

Megtelt a puttony

Bevallom őszintén, rosz- szabbra számítottam. Ezt épp úgy értem az idei szőlőtermés minőségére, mint az aznapi időjárásra. Nem csoda. hiszen ez az esztendő — már ami az időjárást illeti — többször produkált rosszat, mint jót. Elsősorban napfényből juttatott csak csepegtetve az idei vegetáció ideje alatt, márpedig, ha valami, akkor a szőlő igazán igényli a cukrositó sugarak áldását. Bizony még néhány hete is inkább ecet. mint nemes nedű alapanyagát ígérték a kőkemény szemek.

Aztán lám-lám. mostanra mégis történt valami változás. No. nem következett be 180 fokos fordulat! A természetben nemigen vannak csodák, viszont, az is tény, hogy az ezekben a napokban puttonyba kerülő fürtök itt Szomolyán, a Hórvölgye Tsz ültetvényein már borral biztatnak.

A „jó nevű” kertész-szőlésztől. Dobó Istvántól, a szómolyai szőlőültetvény fiatal területfelelősétől hallom, miközben a szüretelökhöz ballagunk kifelé: — Hétfőn a rizlingszilváni szedésével kezdtük meg a szüretet. Azóta ezt a fajtát már betakarítottuk és a termést szőlőként átadtuk az Eger—Mát- ravidéki Borgazdasági Kombinátnak. A minőség természetesen gyengébb, mint. tavaly. Az említett fajtánál 14—16 cukorfok körül alakult. bár akadt néhánv 17 fokos szállítmányunk is. A most szüretelt leánvkánál is általában 15 fok körül alakult az átlagcukorfok. Három fokkal alatta van a tavalyi átlagnak.

— Es a többi fajtánál?

— A tramini ígér közülük legtöbbet. A legfrissebb mérések szerint ennél a fajtánál 17 átlagcukorfokot regisztráltunk. A jövő hétre, mikorra a szedése beindul, elérheti a 18 cukorfokot is.

Sáros a földút, amelven ballagunk kifelé. Az előző napok esőinek nyomát idézi. A lánctalpas DT — amely mellett elhaladunk — pedig azt. hogy bizony elsősorban a korábbi napokban vontatni kellett a szőlőszállító teherautókat. Most. , bár bond, kellemes, enyhe az idő. Alig- szellő fúidogál. Ezért is írtam fentebb, hogy az időjárást illetően is rosszabbra számítottam. Elvégre mégiscsak október közeoén járunk, alanosan bent az őszben. Egyébként hasonlóképpen gondolkodnak a szüretelőle is. Öltözetük igazoüa. nemigen híznak már túlságosan jobbul ó időben. T.ábi’i.-on csizma. rajtuk melegítő, vastag nulóver. mellénv. kpndő. Ka- lanot nemigen írhatok, mert férfit csak mutatóhan látunk. Asszonvok a szedők, asszo- nvok a DUttonvosok. Mondja is tréfásan Gál Istvánná: — Munkában a piroskendós gépsor. Nálunk az a szabály

érvényes, hogy 100 kendőre jut egy kalap.

Természetesen azért nem teljesen egynemű a szürete- lök serege. Akad néhány férfi is itt a szőlőtőkék környéken. Sőt, ami a „tréfacsiná- lást” illeti. Nagy Zoltánnal nem versenyezik egyetlen asszony sem. Olyan jókedvű, hogy már-már azt hiszem, az itt termelt szőlőszemekben eleve bor található. A biztonság kedvéért megkérdezem tőle: — Aztán szereti-e a hegy levét? Halál komolyságot mímelve, szinte súgja:

— Tudja, annak vagyok a bolondja. Az asszonyokból persze újra kitör a nevetés, ő pedig elégedetten igazgatja villájával a puttonyokból a tarcali csillékbe öntögetett termést.

A hangulattal, úgy ítéljük meg. nincs baj. Néhány sorral arrébb, a bogácsi asszonyok — Kiss Istvánná, Vigh Mihályné. Virág Imréné meg a többiek — kezdenek — ki tudja, hányadszor — nótába.

— Már a szombati dalostalálkozóra készülnek — „árulkodnak” a szomolvaiak.

— Mátraszentimrén dalostalálkozó lesz. Odamegyünk, ők is. mi is.

A 4 községű Hórvölgye Tsz-nek ugyanis két pávaköre is van. Itt a szüreten is jelen vannak mind a négy községből a dolgozók. Főleg, hogy a bükkzsérci. cserépfalui és boeácsi. szőlőkben csak a jövő héten kezdik meg a szedést. A felnőttek mellett tegnap is. ma is szüretelt már a kövesdi gimnázium 180 diákja, s a jövő héten induló másít- területre vedig a Földes Gimnáziumból, a 101-es Szakmunkásképzőből is érkeznek diákok.

Az asszonvok közül Baran- kai Lászlóné néhánv hónnnia még a Kismotor- és Gén- gvárban esztergált. Aztán gondolt egvet. « s hazajött. Most levfi módra puttoTivoz:

— Egy műszakban sokat kell fordulnia? — kérdezem.

— Nincs idő azt számolni, de vagy kétszázszor biztos.

— Nem bánta meg, hogy hazajött a téeszbe?

— Nem. Három gyermekünk van, így több szabad időm marad velük foglalkozni — válaszol röviden. Több beszélgetésre nem nagyon van idő, két szedője bent a szőlősorok között újra teli vödörrel várja.

A kordonsorok között a szövetkezet dolgozóin és a diákokon kívül úgynevezett besegítőkkel is találkozunk. Demeter Jánosné például Budapesten dolgozik az Egyesült Vegyiművekben.

— Most szabadságon vagyok itthon — újságolja.

— S a pihenés helyett most is dolgozik ?

— Pénzt csak így kereshetünk — kapom a megcáfolhatatlan választ.

Hogy mennyi ez a kereset, ezt már újra Dobó Istvántól kérdezem.

— Ez a leszedett szőlő mennyiségétől függ. a szedők napi átlaga 120 Ft .vörül alakul, a puttonyosoké valamivel több.

S a termésátlag mit mutat? Másképpen kérdezve. Van mit szedniük az asszonyoknak?

A leányka — láthatja is — elég jól fizet. A hektáronkénti átlagtermes 8 tonna körül Van. Az olaszriz- ling is jó. ott a kései érés miatt a minőséggel lesz baj. Sajnos, az ottonel muskotály 40 hektáron szinte teljesen elment, még virágzáskor. Azt mondhatom. a mennyiség fajtánként, táblánként más és más.

Ezek szerint a termést illetően az idei év sem a minőség, sem a mennyiség vonatkozásában nem sorolható a kiváló évjáratú esztendők közé. Persze a nótára melyet a szőlősorok közül hoz ki az alig-szellő. „bogyó, bogvó. szölőboeyó. lesz-e kadarka belőled?” azt felelhetjük: jövőre is koccintunk majd, mégpedig idei évjáratú borral.

Szöveg: Hajdu Imre Fotó: Laczó József